Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-28 / 73. szám

10. OLDAL HORIZON T HIRDET É S 2002. Március 28., csütörtök Milliárdos teher a hulladék Az aktuális fejlesztési programok között továbbra is az élen áll a szilárdhulladék­gazdálkodás problémájának a megoldása. Minderről Kun Zoltán, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Igazgatóságának vezetője beszélt a Hír­lapnak annak kapcsán, hogy a közelmúltban a megye - a tiltakozások hatására - elvetette a Feldebrő határába elképzelt hulladéklerakó és -feldolgozómű létesíté­sének a tervét. Az immár a sokadik „kudarcot” követően a megye a jövőben in­kább csak koordináló, összehangoló szerepet kíván vállalni. Heves megye- A várt EU-tagságunk közeledtével - az Unió által támasztott magas követelmények miatt- egyre inkább előtérbe kerül a honi hulla­dékgazdálkodás kérdése. Heves megye hol tart e téren?- Jelenleg a megye tizenhét dél-hevesi tele­pülésének hulladék-elhelyezése megoldott csak: ők a jászsági lerakóba szállítanak, amely az érintett Heves és Jász-Nagykim-Szolnok megyei települések közös beruházásában va­lósult meg, de bírta a központi állami források mellett a két megye területfejlesztési tanácsai­nak támogatását is. Füzesabony és a Tisza-tó térségének községé várhatóan csatlakoznak a Tiszafüreden EU-s alapból, ISPA-pénzből épü­lő lerakóhoz, amely kedvező esetben már a jö­vő évben elkészülhet. Ez a megyénkből tíz te­lepülést érint majd.- Az M3-OS autópálya vonalán, illetve attól északra viszont nem látszik körvonalazódni semmilyen megoldás. Mi ennek az oka?- A települési önkormányzatok és a me­gyei közgyűlés felhatalmazása alapján évek­kel ezelőtt elkészült már a megyei hulladék­gazdálkodási rendszerterv, s ebben 3-4 lera­kóval számoltunk. Ez alapján - több önkor­mányzat kezdeményezésére - számtalan helyszínt megvizsgáltunk, ám különböző okok miatt egy sem vezetett eredményre. Történt próbálkozás Egerben, Egereseidben, Bélapátfalván, s legutóbb Feldebrőn. Ugyan­akkor, az idő előrehaladtával, ezen kísérletek­től függetlenül újabb hulladékgazdálkodási rendszerekkel ismerkedtünk meg. A kistérsé­gi társulásokkal való konzultációk során pe­dig egyértelművé vált, hogy a legkorszerűbb megoldás, a minimális lerakás elvén működő rendszert lenne célszerű megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a hulladéknak mintegy 80 száza­lékát feldolgozná, illetve újrahasznosítaná a mű, s csak a fennmaradó részt kellene lerak­ni. Kikristályosodott az is, hogy a korábban elképzelt 3-4 lerakóval szemben csak egy ilyen létesítményt szükséges felépíteni a me­gyében, ami esetleg kiegészülhetne egy törpe- égetőművel. Ez megoldaná Hatvantól Pétervásáráig valamennyi megyei szilárd hul­ladékgazdálkodási problémáját.- Amennyire tudom, erre a technológiám épük volna meg a feldebmi hulladék-feldolgo­zó is, mégis meghiúsult...- A környezetvédelmi fejlesztések nagyon érzékenyen érintik az embereket. Félelmet lát­tunk a lakosság, illetve a szőlőtermelésben és az idegenforgalomban érintettek részéről is. Az aggályokat tudomásul kell venni, még ak­kor is, ha legjobb szakmai tudásunk és meg­győződésünk szerint azok talán nem mindig megalapozottak. Ezért az előkészítés során sokkal erőteljesebb társadalmi kommunikáci­óra lesz szükség a következőkben, s az is szükséges, hogy az érintett szereplők is mu­tassanak készséget a konszenzusra.-És ez miért nem vök meg eddig?- Az ilyen ügyek némiképp hasonlítanak a tyúk és'a tojás problémájához. Azaz az idevá­gó jogszabály értelmében csak az előzetes kör­nyezeti hatástanulmány alapján lehet kijelölni egy lerakó, illetve feldolgozó helyét. Ezen vizs­gálat végeztével, az abban foglaltakat kell tár­sadalmi vitára bocsátani, hiszen csak az tartal­mazza konkrétan az alkalmazandó technoló­giát, a feldolgozandó hulladék mennyiségét és összetételét, illetve azokat a hatáselemeket, amelyek a környezetet bármi módon is befo­lyásolhatják. Ez a tanulmány azonban Feldebrő esetében még el sem készülhetett.- Ebben az esében mi lehé a megoldás?- További alternatívákat kell keresni úgy a feldolgozó, mint a lerakó helyét, valamint a feldolgozás módját illetően. Ez a munka már megkezdődött, s nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben minden érintett képes legyen a kompromisszumra, mert az EU-tagságunk idejére meg kell oldanunk ezt a problémát. El­lenkező esetben az egész megye hátrányos megítélés alá fog kerülni, akár az idegenfor­galmi fejlesztéseket, akár a mezőgazdasági termékek - így többek között a bor - értékesíté­sét nézzük. A majdani hulladéklerakó és -fel­dolgozó helyét keresve ugyanakkor figyelem­mel kell lenni arra is, hogy a megye középső ré­széről - amely két történelmi, az egri és a mát­raaljai borvidék magját is képezi - gazdaságo­san a megyén kívülre elszállítani a hulladékot nem lehet. Azaz: ebben a kérdésben a komp­romisszum elengedhetetlen.- Végül is kinek a feladata a megoldás?- Ez a jelenlegi jogszabályok értelmében a települési önkormányzatok feladata A megye eddig a koordinációt látta el, többé-kevésbé si­keresen. Most úgy gondoljuk azonban, hogy ezen a ponton a megvalósítás közvetlen előké- szüését át kell adnunk a kistérségi társulások­nak, hiszen mi nem leszünk sem beruházók, sem pedig társfinanszírozók Mondhatnám úgy is, hogy ami elvárható volt a megyei ön­kormányzattól, azt a feladatot már elvégez­tük, s nem is feladata a hulladékgazdálkodás­sal kapcsolatos probléma rendezése, így nem is képes annak megoldására.- Lehet-e már sejteni, hogy mennyibe kerül a beruházás?- Az elsősorban attól függ, hogy a beruházó önkormányzatok milyen célt tűznek ki maguk elé. Ha csupán a feldolgozóműt és a lerakót kí­vánják létrehozni a hozzá kapcsolódó átrakó­állomások nélkül, már az is több mint 2 miUi- árd forint lesz. Amennyiben a teljes szállítási rendszert is új alapokra kívánják helyezni, az további több százmilliós beruházást igényel, s akkor még nem beszéltünk a meglévő lerakók biztonságos rekultivációjáról, amely ugyan­csak milliárdos nagyságrendű program lesz.- Mi lesz a sorsa a megye által az engedélye­zési terv elkészítésére és az ISPA-pályázat elő­készítésére korábban elnyert pénznek?- Azt szeretnénk - már megkezdtük az ez irányú előkészítő tárgyalásokat - ha ezek a források átkerülnének ahhoz a kistérségi tár­suláshoz, amely felvállalja e probléma megol­dását. Mintegy 16 millió forintról van szó, amely a műszaki előkészítő munka költségeit fedezheti. KÜHNE GÁBOR Sauvignon a város bora A zsűri, mint mindig, nehéz helyzetben... Idén sem volt rossz a kínálat FOTÓ: SUHA PÉTER Gyöngyös A tavalyi évjárat korántsem volt olyan jó, mint a kétezres, ám ez­zel együtt is igen szép borok ke­rültek a bírálók elé. Végül - na­gyon szoros „küzdelemben” - a mi mátraaljai Sauvignon Blanc- unk nyerte el az idei Gyöngyös Vá­ros Bora címet - mondta lapunk­nak Domokos Márta, a Danubiana Bt. főborásza. Az idén harmadik esztendeje megrendezett versenyre hat ter­melő 12 fehérborral nevezett, a ne­dűket két zsűrí - egy szakmai és egy „társadalmi” - kóstolta és bí­rálta el, az úgynevezett 20 pontos rendszer szerint. Az első körben négy bor maradt versenyben, majd közülük került ki győztes­ként a már említett 2001-es Sauvignon Blanc. Ez egyfajta folyamatosságot is je­lent, miután tavaly és tavalyelőtt szintén a Danubiana Bt. borai„kép- visélték”a vátost. Mint a korábbiak­ban, idén is száz, sorszámozott pa­lackba töltik a győztes italt. _____________»pj A ranyos mazsorettek Eger A Debreceni Országos Mazsorett Fesztiválon két csoporttal is siker­rel szerepelt az Egri Mazsorett Egyesület, amely a hazai sport­csarnokban is tartott egy hasonló, nagyszabású rendezvényt. A kö­zönség bizonyára emlékszik még a rózsaszín kosztümben fellépő Fantázia csoportra, amelyben az alsó tagozatos kislányok táncol­nak. Ezek a kis mazsorettek most arany oklevelet kaptak produkci­ójukért Hajdú-Bihar megye szék­helyén. Az egyesület művészeti vezetője, Bretus Éva azonban nem csak reájuk büszke. A másik korcsoportban szereplő, 13-14 évesek alkotta Ritmus csoport ki­emelt arany oklevelet vehetett át a szakértő zsűritől. Mint megtudtuk, az egyesület­nek létezik már olyan tagozata is, amelyben az óvodásokat tanítják a ritmikus mozgásra. Közéjük várják az 5-6 éves kislányokat. _________________________■ M iniszterelnöki Hivatal informatikai Kormánybiztosság / Sajtófőnök 1024 Budapest / e-mail: baratha@ikb.meh.hu Szilágyi Erzsébet fasor 11 fb web: www.ikb.hu Telefon: 4412514 Fax: 4412502 Meghívó A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság tisztelettel meghívja önt „Ismerjük meg az e-kormányzatot!” c. rendezvényére. Téma: A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság eddigi eredményei. Az Elektronikus Kormányzat Program mérföldkövei, különös tekintettel a Kormányzati Portál és az elektronikus aláírásról szóló törvény gyakorlati megvalósítására. Résztvevők: Dr. Erényi István kormányfőtanácsadó Kleinheincz Gábor - MeH IKB, Elektronikus Kormányzat Főcsoport, főcsoportfőnök Mehlhoffer Tamás - MeH IKB, Kormányzati Portál, szerkesztő Baráth Andrea - MeH IKB, sajtófőnök Időpont: 2002. április 2., 11 óra Helyszín: Mátra Művelődési Központ - Kamaraterem (3200 Gyöngyös, Barátok tere 3.) Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk. Sík Zoltán kormánybiztos Miniszterelnöki Hivatal Informatikai KormAnybiztossAg R.S.V.P.: PRESS&INFORM Public Relations Kft., Nagy Gergely, (06-1)470-2064 Kérjük, hogy a rendezvényre hozza magával meghívóját! (57754) Felvételi konferencia diákoknak A jelentkezési lapok leadásával célegyenesébe érkezett az idén felvételiző diákok felkészülése a május-júniusi felvételi vizsgákra. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) elő­zetes jelentése szerint hozzávetőleg 165 ezer jelentkezési lap érkezett be március 1-jéig, azaz az átlagos túljelentkezés idén is legalább akkora lesz, mint a tavalyi évben. A gazdasági és jogi típusú felső- oktatási intézményekbe való ne­héz bekerülés, a magas túljelent­kezés tehát idén is indokolttá te­szi egy olyan felvételizőknek szó­ló szakmai rendezvénysorozat megszervezését, ahol az érintett köz- és felsőoktatás vezető szak- tekintélyei tájékoztatják a diáko­kat a középiskolai tananyagtól je­lentősen eltérő magyar nyelv és irodalom, történelem, matemati­ka és közgazdaságtan felvételi kö­vetelményrendszeréről. A hagyományosan a tavaszi szünetben az ÉLTE Állam- és Jogtudományi Karának épületé­ben megrendezésre kerülő Inten­zív hét keretében dr. Gerőcs László, dr. Mezey Barna, az EL­TE ÁJK dékánja, dr. Horváth At­tila, az ELTE-ÁJK Magyar Ál­lam- és Jogtörténet Tanszék egyetemi adjunktusa, Márton János nyugalmazott vezető kö­zépiskolai tanár, dr. Závodszky Géza, a 11-es történelemtan­könyv szerzője és az ELTE-BTK tanára, valamint dr. Salamon Komád, a 12-es történelemtan­könyv szerzője tartanak majd előadásokat. A program célja az, hogy a meghívott előadók olyan átfogó, a felvételin jellemzően előforduló témákat mutassanak be, melyek­nek részletes kifejtésére a közép­iskolában általában nem adódik lehetőség. Az Intenzív hét során a korábbi évek felvételijeinek meg­oldó-kulcsait is ismertetik majd, illetve esténként kulturális prog­ramokon is részt vehetnek a diá­kok. A rendezvénysorozat prog­ramgazdája az ország legna­gyobb felvételi előkészítő szerve­zete, a DFT-Budapest. A fokozott érdeklődésre való tekintettel a szervezők csak az előzetesen regisztrált diákok szá­mára tudnak helyet biztosítani. Jelentkezni a 06 1 473-0769-es te­lefonszámon, illetve az infoin- fo@dft.hu email rímen lehet. Fél évtizede kezdődött Autósiskola a szakmunkásképzőben Eger A hivatásérzettől vezérelt pedágó- gust nemcsak a felkészültség, ha­nem a fiatalok iránti elkötelezett­ség is vezérli. Erre utal Elek Elem­ér, a Bornemissza Gergely Szak­képzési Intézet igazgatója, amikor a múltat idézi az intézményben si­keresen tevékenykedő autósiskola fennállásának fél évtizedes jubile­uma alkalmából.- Rájöttünk arra, hogy nem elég a megfelelő bizonyítvány, mert a nálunk végzettek zöme a szolgáltatóiparba kerül, s ott bi­zony igénylik a személygépko­csi-vezetői jogosítványt. Úgy gondoltuk, a legegyszerűbb az, ha ezt a fajta felkészítést is mi oldjuk meg. Ficzere Tibor - ő lett az új intéz­mény vezetője - veszi át a szót.- Személyi feltételek adottak mind az elméleti, mind a gyakorla­ti oktatáshoz. Egyébként legalább egy esztendőt vett igénybe a megfelelő körülmények előteremtése, biztosítása. Szeren­csére mind a Heves Megyei Mun­kaügyi Központban, mind más il­letékes szerveknél megértő támo­gatókra leltek. — A fenntartó szerepkörét a hí­res várvédő hős nevét viselő ala­pítvány vállalta. Építettünk egy ügyfélfogadó irodát, egy korszerű szerkezet-tantermet, s természete­sen nélkülözhetetlen volt a zárt te­rületen kialakított tanpálya is. Antikor ezek elkészültek, semmi­lyen akadálya nem volt a kezdés­nek. A tanulók tizenhat és fél éves koruktól jelentkezhetnek, a gya­korlati vizsgát azonban csak akkor tehetik le, ha betöltötték a 17. esz­tendejüket. Nem járnak rosszul, hiszen megszokott területen mo­zognak, ismerik nevelőiket, s az is tény, hogy pénzügyi segítségre is számíthatnak. Kiderült: a nehezebb körülmé­nyek között élőknek nem kell el­méleti tandíjat fizetniük. Egyéb­ként minden sikeres számot adó­nak elengedik az 1800 forintos vizsgadíjat. Mindezt összevetve körülbelül húsz százalékkal jár­nak jobban azok, akik ide nevez­nek be. S miről tanúskodnak a számok?- Eddig 750-en iratkoztak be, s pillanatnyilag már hatszázan sze­rezték meg a vezetési engedélyt. Persze, a többiek is sikerrel veszik majd az akadályokat. Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentárt fűzni, önmagukért beszélnek... pécsi istván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents