Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-21 / 67. szám
6. OLDAL MOZ A I K 2002. Március 21., csütörtök UM • • Ot ország alkotásai a Rossztemplomban Eger A híres-hírhedt Rossztemplom, Eger egyik barokk műemléke a közelmúltban már otthont adott egy kiállításnak. Ekkor M. Novák András Munkácsy- díjas festőművész mutatta be hatalmas méretű alkotásait. A szervező-rendezők — az egri Művészetek háza és Zsolnay László művészettörténész — nem kis várakozással tekintettek az első kiállítás elé. E tárlat tétje ugyanis az volt: mennyire viseli el a barokk tér, a gazdag ornamentika a festményeket, képes-e itt megszületni a kiállításélmény, hogyan világítható be a tér? A pozitív kezdet megerősítette a szervezőket hitükben: az általuk megkezdett út helyes, ám még több munka szükséges ahhoz, hogy a Rossztemplom az országban párját ritkító kiállítóhellyé válNemzetközi kiállítás-megnyitóval debütált a közönség előtt a megyeszékhely legújabb kiállítóterme, a Rossztemplom. Az Egri Tavaszi Fesztivál részeként megrendezett rangos eseményen öt európai ország alkotói mutatták be alkotásaikat. jón. Az igyekezetei csak segítette az a tény is, hogy Egerben a művésztársadalom évek óta vár egy méltó kiállítóhely megnyitására. A II. Egri Tavaszi Fesztivál nyitóeseménye a testvérvárosi alkotók közös kiállítása lett. Ez újabb feladat elé állította a szervezőket. Mindenekelőtt meg kellett rendelni egy olyan installációt, amely a hatalmas méretű templomban funkcionálni képes, és nem érinti a védett falakat, a belső teret. A megbízást Héjjas Pál budapesti iparművész kapta, akinek alapos gyakorlata van a nagyméretű belső terek berendezésében, hiszen mind a vatikáni, mind a passaui magyar kiállítást ő rendezte. Az alkotó olyan belső installációt álmodott meg, amely nem takarja el a templom önmagában is szép látványát, barokk díszítését, elegáns fehér felületeit, barna színével pedig illeszkedik a templomok hagyományos belső hangulatához. Héjjas Pál mindössze öt nap alatt állította össze a megálmodott világítási rendszert és a hat darab guruló paravánt, amely mobilitása miatt a célnak megfelel, s illeszkedik a szervezők elképzeléseihez. Zsolnay László művészettörténésztől megtudtuk: ezeknek immár végleges helye lesz a Rossztemplom, így a későbbi kiállítások előtt egy lényeges akadályt sikerült megszüntetni, mégpedig a belső installáció újra és újra történő kialakítását. A művészek Ugyancsak nagy talány volt a kiállítók személye, az általuk képviselt irányzat meghatározása is. A rendezők egyetlen kikötése volt a testvérvárosok önkormányzatainak (ők dönthettek ugyanis arról, kiket kérnek fel az egri kiállításon való részA barokk tér előnyeit jól kihasználták a rendezők Közzététel Magyarország a legsikeresebb nemzetek sorában Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erről-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Úgy tartják, ha az ember bízik magában, az már fél siker. De vajon mennyire bízunk mi, magyarok abban, hogy hazánk a közeljövőben valóban felzárkózik a világ legsikeresebb nemzetei közé? S mennyire bíznak ebben a sikeresnek mondott európai nemzetek fiai, lányai? Jó hírünk van. Úgy tűnik, végre kezdjük magunk mögött hagyni régi, jól megszokott pesszimizmusunkat. Már két éve sem panaszkodhattunk. Akkor a megkérdezettek 59%-a bízott benne, hogy Magyar- ország egy-két évtizeden belül felzárkózhat a világ legsikeresebb országai közé. 2002-ben már a polgárok 65%-a, csaknem kétharmada volt a siker pártján. A bizakodók közül a legbizakodóbbak a családosok, a vállalkozók és a diákok. Németeket, osztrákokat és franciákat kérdeztünk meg: összességében milyen véleménnyel van Ön Magyarországról? Németország 3% Franciaország 7% Ausztria 8% 76% 47% 72% 60 80% 20 0 20 40 inkább negatív inkább pozitív Forrás: Magyar Gallup Intézet, Országmegítélés-kutatás, 2000. január Mennyire bízik Ön abban, hogy egy-két évtizeden belül Magyarország felemelkedik a legsikeresebb nemzetek közé? % i 70 60 50 40 30 20 10 0 a .á £ 5 g-S 'cd <n U g S3 N 2P-S 2 s inkább bízik benne teljes mértékben bízik benne £ ; De hogyan fogad majd bennünket az európai nemzetek közössége? Vajon Attila nyilai jutnak-e rólunk eszükbe, vagy 1956 októbere? Örömmel jelenthetjük, hogy nincs félnivalónk. A németek, osztrákok és franciák igen jó véleménnyel vannak rólunk. Azok pedig, akik már jártak hazánkban, még kitüntetőbb benyomásról számoltak be. A külföldiek szerint legjellemzőbb tulajdonságaink közé tartozik a tehetség és az összetartás. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy Ausztriában, Franciaországban és Németországban a megkérdezettek többsége európai uniós csatlakozásunk mellett voksolna. Egy 2000. januári felmérés eredménye szerint, ha népszavazást tartanának ez ügyben, az osztrákok 63%-a, a franciák 66%-a állna mellettünk. A németeknél ez az arány a 82%-ot is eléri. Számíthatunk rájuk, hisz ők is számítanak ránk. Megkérdeztük a németeket, osztrákokat és franciákat: jellemzó'-e Ön szerint Magyarországra? Az adott tulajdonságot jellemzőnek tartók aránya «S3 3 § 100 80 60 40 20 j Németország Ausztria Franciaország u c3 nagy kultúrájú jókedvű, nagy jövő egymással törődő, szoli- rosszkedvű, ország derűs ország előtt áll dáris emberek országa pesszimista ország ti 0 a. N :0 * C/D N 'co 1 vételre) az, hogy kortárs alkotás legyen. így sem a méret, sem a téma nem volt előre pontosan ismert. A művészettörténész tudta, hogy a tárlat a sokszínűséget fogja reprezentálni, mégis szinte biztos volt, hogy minden ország kiállítóinak munkáiban feltűnnek a nemzeti sajátosságok. A művészek - Esslingen, Kutna Hóra, Gyergyószentmik- lós, Pori és Eger alkotói - csupán azt tudták, hogy egy hatalmas falfelületet kell „feldíszíteni”. Azt is tudták, ez egy kiállítótér debütálása lesz, s ennek érdekében az egyéni érdekeket most részben alá kell rendelni a közös célnak. A szervezők nem csodálkoztak azon, hogy ez a kérés meghallgatásra talált. Mint Zsolnay László a kiállítás megnyitása után mondta: Egerben is érvényesült az az Európában tapasztalható tendencia, hogy a művész megbízik a kiállítás rendezőjében, aki a szakmaiságért viseli a felelősséget... Nemzetek A szervezők felkészültek arra, hogy minden kiállító ország és testvérváros alkotásaiban magával hozza nemzeti sajátosságukat. A legkisebb meglepetést épp a gyergyószent- miklósiak tartogatták, akik a hagyományhű, tájjellemző, a realista irányzatot képviselő alkotásokkal jelentek meg. Az átlag kiállításlátogatóhoz talán éppen ez áll a legközelebb, így a gyönyörű erdélyi tájak, havasok megérdemelten arattak közönségsikert. Az egri alkotók bemutatkozása még az egriek előtt is némi meglepetést okozott. Többen még a kiállítás megnyitóján azt mondták: szinte nem is gondolták, hogy ennyi jó művész él a megyeszékhelyen. Az általuk bemutatott anyag rendkívüli gazdagságról tett tanúbizonyságot. Megjelentek itt a realista festészet hagyományai a tárgy nélküli világ absztrakt képhatásáig, a geometrikus formák lényegkifejezéséig, a szürrealizmusig. A bemutatott szobrok expresszív hatásúak, az iparművészeiét gyönyörű textil reprezentálja, a grafikák között pop art hatások bukkannak fel. Teljesen más világ nyílt ki az esslingeni művészek munkáit figyelve. A művészettörténész szerint jól megmutatkozott a divatos német irányzat, miszerint a hétköznapok tárgyiasult világát emelik művészeti színvonalra. így született egy érdekes alkotás, mikor is piros paprikával felszórt tér FOTÓ: PERL MÁRTON jellemezte a magyar konyha útját, mellette étkészlettel. Ugyancsak a német képzőművészeti gondolkodást jellemzi a német nők apró világának bemutatását vállaló alkotó, aki szintén a mindennapok élethelyzeteit emeli művészi szintre az úgynevezett totális művészet segítségével. Eger legfiatalabb testvérvárosából, Kutna Horából egy fiatal generáció egységes művészi szemlélettel érkezett. A cseh képzőművészek a tárgy nélküli absztrakt világ megfor- mázói, akik a hagyományos vászon mellett a vasat éppúgy a kifejezés tárgyának tekintik, mint a különleges papírt. Ezek az általuk használt anyagok a XX. század termékei, köztünk, velünk élő tárgyak, amelyek az ipari civilizáció kifejezői egyben. Bőséges anyag érkezett Poriból. Ám nemcsak a művészek száma, hanem az alkalmazott kifejezésforma is rendkívül gazdag. Megjelenik itt a Kalevala mesevilágának misztikuma éppúgy, mint a pop art szupernaturalizmusa: a dimenziók és perspektívák nélkül, önmagában létező ember ábrázoA baki Furcsa közjáték zavarta meg a kiállításmegnyitó előtti utolsó pillanatokat. Egy esslingeni művész piros paprikával szórta fel a „magyar paprika utat”, amelyre egy óvatlan látogató rátaposott. A művész nem javította ki a lábnyomokat. Helyette ragtapasszal ragasztotta le a jól látható sebeket... lása. Apró fricska a társadalomnak a nők helyzetét boncolgató cilinder „szobor”, amely mellett megfér a XX. század iparának gépi terméke, a művészetté humanizált fémforgács. Az utóélet — A tárlat - folytatta Zsolnay László - jól átfogta a kortárs európai művészet mozgalmait, a realizmustól az absztrakton át a kinetikus művészetig, az installációig. A külföldi alkotók egyértelműen kifejezték azon szándékukat, hogy saját városukban is szívesen látnának egy hasonló nemzetközi kiállítást, természetesen az egri alkotók részvételével. Ennek megvalósulásával talán elindulhatna egy közös tárlat sorozata. S az sem mellékes, hogy a Rossztemplom immár végérvényesen bebizonyította: méltó kiállítóhely, s az egriek remélhetően szeretni fogják. A most látható nemzetközi anyagot április 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Októberben pedig őszi tárlatot szerveznek, ahol a Heves megyében élő művészek alkotásait tekintheti meg a közönség. SZUROMI RITA
