Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

2002. Március 14., csütörtök 13. OLDAL evéltári kutatások alapján számos érdekes doku­mentum igazolja, hogy az 1848-49-es honvédelmi bi­zottmány elnöke, Kossuth Lajos 1849 tavaszán több napot töltött Egerben, illetve a megye más városai­ban. Alábbi összeállításunk ennek lényegesebb mo­mentumait tárja az olvasók elé. Kossuth levelei feleségéhez Egerből ,, Kedves Angyalom! Egerből írok, s nemcsak ez, ha­nem Gyöngyös is tisztán a mienk. Isten jó időt is adott. Táboraink egymás között, s mindnyájan ve­lem belső szíves jó egyetértésben vannak, s reményem van, hogy minden jól fog menni. Az önbiza­lom a seregben nagy erő. Ez pedig ollyan van, hogy egy ember sem kételkedik a győzelem felett. Egy­ről biztosíthatlak arról, hogy sere­geink többé a Tisza háta mögé nem retirálnak (hátrálnak meg). Mai és holnapi mozdulatainkkal egy jókora cselt vetünk az ellen­ségnek. Azt hiszem, kedden ütkö­zetre kényszeríthetjük, ütközet után érted megyek. Eger nagyon kedves hely, gyönyö­rű vidék, nagyszerű emlékezetek, lelkesült nép. Én pedig az érseki palais-ban (palotában) úgy lakom, mint egy király. A szakács elhozata- la nagyon okos gondolat volt; nagy táblákat adok, de nem hinnéd, mi­nő hatályos alkalom ez a kölcsönös ismeretségre és bizalomra. Ha Pestet hirtelen be nem vehet- nők, ha túl a Dunáról kellene be­mennünk, idehozlak Egerbe, ide­iglenes szállásul, hol szintolly biz­tosan, mint Debreczenben, hoz­zám közelebb leszesz. Gondolhatod, hogy a híres egri asszonyok nem hagytak koszorúk nélkül. Lábaidhoz teszem le, él­tem angyala. Kammermeyer küldjön ismét egy pár hordó jó bort, ha van még. Küldje Egerbe, s ha itt nem talál­na, Gyöngyösre. Ha te s gyermekeim itt volná­tok, olly boldognak érezném ma­gamat, hogy no. Egészséges és jókedvű vagyok. Bár ti is akkint volnátok. Csókollak forró szerelmem csókjaival. Eger, mart. 31. 1849. hű Lajosod" * „Kedves Angyalom! Mikori idejöveteled a holnapra várt csatától függ. Ha jól üt ki, azonnal érted megyek. Most egy jó óra múlva indulok Gyöngyösre, hogy közelebb le­gyek az eseményekhez. Itt az emberek enthusiasmussa (lelkesedése) a megfoghatatlansá­gig terjed, a tegnapelőtti illumina- tio (kivilágítás) s fáklyás zene 5000 fáklyával még csak hagyján, de tegnap estve vagy 1000 nő minden osztályból megrohant, magyar öl­tönyben, fáklyás zenével s beszéd­del, illyet soha sem láttam; agyon­dobálták szegény Muczidat virá­gokkal, egy rakás koszorút ismét küldök. Mérey majd elbeszéli. Nagyszerűen furcsa dolog volt biz a. De bezzeg van ma dolga a toilette-tisztításnak a sok viasz- csepptől, mert mint fejér viasz­gyertyákkal voltak, s majd agyon­perzselték egymást, gondold csak, ha 1000 asszony tolong; sohse ka­pott piszkos kesztyűm annyi csó­kot, no hiszen ugyancsak munka lesz e nép bizalmától megszökni. De megszökünk, ha Isten segít. Most egy nagyszerű győzelmet biz én nem adnék a világ minden hódolataiért. Áldjon Isten, éltem angyala. Sze­relmem lebegjen körül, mint nálad van minden gondolatom. Csókol­lak milliomszor kisdedeiddel. Eger, ápril 2-kán 1849. hű Lajosod” Kossuth levele a Honvédelmi Bizottmánynak Az írás a hatvani csata első nap­járól készült. „A honvédelmi bizottmány elnö­ke a honvédelmi bizottmánynak. Eger, ápril 2-kán délelőtti 10 órakor. Két óra múlva indulok Gyön­gyös fele, hogy a holnap valószí­nűleg viendő csatában jelen, vagy legalább közelében lehessek. Az ellenség - úgy látszik - elfo- gadandja a csatát (s ezt szere­tem), mert tegnap délután két órakor Hatvanban tanyázott egy osztály huszár előőrsünket meg­támadandó, erős sereggel (8- 10000-nek mondják) átjött a Zagyván, s a Hortról rögtön elő­nyomult Pöltenberg hadosztállyal előőrsi csatában találkozott. Ered­ményét még nem tudom. Úgy lát­szik forcierozott recognoscirozás (erőltetett próbálkozás) volt az el­lenség részéről, és semmi egyéb. A csata holnap. Az egri nép enthusiasmusa (lelkesedése) leírhatatlan. Hlyen scenákat (jeleneteket) nem lát­tam soha. Franciaországba s Turinba kül­döttem. A rendőrség intézkednék, hogy per Szeben Moniteurt, Nationalt, Morning cronicle-t s Timest és Allgemeine-t kapjuk rendesen s nekem egy jó titokno- kot méltóztatnék választani, ki jól írjon francziául. Majthényi Nógrádban (ellensé­ges királyi biztos) 1698 pírt adót hajtott be, két guerilla emberünk pedig szépen elhozta nekünk. 100 forint jutalmat kaptak. Adja Isten, hogy magam, vagy legközelebbi levelem jó hírnek le­gyen hírnöke. Kossuth Lajos” Kossuth mondásáról „Itt nem hirdetni, itt csak ta­nulni lehet a hazafiságot. ” Több mint egy évszázad telt el már azóta, hogy első alkalommal jelent meg Kossuth azóta híressé lett kijelentése a sajtóban. Korabeli forrás e mondásra vo­natkozóan nincsen, ám más egy­korú adatok megengednek bizo­nyos feltételezést. Ehhez a kora­beli helyszíni újságtudósítást és az itt-tartózkodására vonatkozó szemtanúk visszaemlékezései alapján íródott újságcikket hasz­náltam fel. Halassy Gáspár másodalispán 1849. január 25-én jelentette Kos­suthnak, hogy az ellenség Hat­vanba érkezett, és Mátyus császá­ri biztos, valamint Schultzig tábor­„Az egri nép lelkesedése leírhatatlan Kossuth Lajos egyszer járt városunkban, éspedig 1849. március 30. és április 2. között megilletődését ki nem jelenteni..., holott a tisztán magyar ajkú nép lakta megyében a néphangulat egyenesen az alkotmányos sza­badság és nemzetiségünk megvé­dése mellett mutatkozott...’’ (Kiss Péter kiemelése) Kossuth január 28-i dorgáló le­velének hatása alatt Heves megye január 29-én közgyűlést tartott, amelyben elhatározták, hogy az ellenség parancsainak nem enge­delmeskednek, s felszólították a megye községeit, hogy az ellen­ség kisebb csapatait felkeléssel semmisítsék meg. A határozat ki­vonatát megküldték a Honvédel­mi Bizottmánynak, hűségükről biztosították a kormányt és 12.000 forintot kértek katonai kór­ház céljára. Kossuth válaszában egyebek mellett ezt írta: „A honvédelmi bi­zottmány bízik Heves népének hazaszeretetében, hiszi, miképp ha még fenyegetőbb alakban fog­nának is tornyosulni az édes ha­zának egén a vészfellegek. Heves megyének népe a helyett, hogy csüggedésre gondolna, és ha van­nak kishitűek és ingadozók, a he­lyett, hogy meghajoljanak, felkere- sendik a magyar dicsőség egyik nagy bajnokának, Dobó István­nak sírját, hogy tanuljanak hon­szerelmet.” (Kiss Péter kiemelé­se) Hegedűs Pál 1894-ben, Kossuth halálát követően, kétrészes cikk­ben írta meg Kossuth egri tartóz­kodásának történetét. A cikkíró szerint „amit tudunk, most is élő szemtanúk elbeszéléseiből tud­juk... illetve Csemyus Mihályné- nak (helyesen Nánássy Mihályné Csemyus Amália) köszönjük az A Kossuth látogatását Hegedűs Pálnak elbeszélő Nánássy Mihályné Csernyus Amá­lia síremléke ma az egri Hatvani temetőben reprodukció és fotó! ötvös imre nők rendeleteket küldtek a me­gyének. A megye megtárgyalta a kialakult helyzetet, és az osztrák sereg előrenyomulásának hatásá­ra a kényszerű helyzetnek enged­ve végrehajtásra kiadta a rendele­teket, a politikai foglyokat pedig a rendelet értelmében szabadon bocsátotta. Halassy másnap további tudó­sítást küldött Kossuthnak az oszt­rák sereg előrenyomulásáról. Kos­suth január 28-án felháborodot­tan válaszolt: „Folyó hó 25-ről hozzám intézett abbeli levelére, mellyben többek között az ellen­séges osztrák seregnek a megye kebelébe lett vonulása, s az annak következtében a hatóság részéről az erőszaknak engedés czíme alatt tett intézkedések följelentet­nek, lehetetlen a nemzet ezen tör­vényes kormányának hazafiúi legmélyebb fájdalmát s méltó Egerben akkor történtek nagy ré­szének elbeszélését”. A cikkben azonban több téve­dés is található a korabeli adatok­kal egybevetve. Kossuth itt-tartóz- kodásának időtartama is rosszul szerepel a cikkben, amely szerint ugyanis „először és utoljára Kos­suth 1849. március 30-án és 31-én volt Egerben”. Mint Kossuth leve­lezésének keltezési helyéből és idejéből kitűnik, március 30-án ér­kezett Egerbe és csak április 2-án távozott el. A helyszínről tudósító Csemátony Lajos lapszerkesztő is utolsó egri tudósítását április 2-án keltezte a városból. A nők fáklyás felvonulását március 31-re teszi a cikk, de Kossuth levelezéséből és a helyszíni újságtudósításból is félreérthetetlenül kiderül, hogy az április 1-jén volt. Ezek a tévedések felvetik az írás többi részének megbízhatóságát is. A cikk szerint „Egri tartózko­dása csak egy napra volt tervezve. A polgárság, a ta­nulóifjúság k ü ­lön-külön fáklyás zenével tisztelte meg az érseki rezidencia udvarán. Kossuth az üdvözlő szónoklatok­ra adott válaszaiban leplezetlenül bevallotta a kápolnai vereséget, és azzal vigasztalta az egybesereg- letteket, hogy szenvedés és küz­delem nélkül a szabadságot kivív­ni és biztosítani nem lehet, mert nem ér az olyan vagyon semmit, melyhez munka és fáradság nél­kül jut az ember; és látva a lelke­sedés mámorában úszó embertö­meget, lelkesedve kiáltotta: Itt nem hirdetni, itt csak tanulni le­het a hazafiságot!" (Kiss Péter ki­emelése ) Csemátony Lajos személyesen is elkísérte Kossuthot Egerbe, és így tájékoztatta a korabeli sajtót az egri eseményekről. Az Egerből április 1-jén írt tudósításában ol­vasható: „Tegnap, szombaton es­te, nagy fáklyás zene volt. A fé­nyes tiszta napot a legszebb tava­szi langyos este zárá be. A népség elborítá az érseki palota roppant terjedelmű udvarát. Eger férfiai biztosíták a kormány elnökét, hogy nevökhez s históriai hazafi- ságukhoz mindig hűk fognak ma­radni. (kiemelés Kiss Pétertől). És ki Egerben csak két nap mulat is, tapasztalandja, hogy e biztosítás garantiája a szívekben van, s hogy az nem hiú szópazarlás, hanem tettekben mutatkozott hű érzel­meknek kitartása iránti elhatáro­zottság.” Úgy gondolom, ha való­ban elhangzott Kossuth kijelenté­se, akkor az erre lehetett a válasz. Csemátony lapszerkesztő tudósításai Kossuth egri tartózkodásáról „Barátom, Berti! Itt vagyok Egerben. Mióta Budapestiül eljöttünk, először ér­zem magamat némileg otthonos jólétben. ...midőn Poroszlóig az elnökkel együtt hatalmason elgyaloglánk, s Kövesden vidáman megebédel­nénk, estére Egerbe értünk, hol Damianics, Klapka, Aulich, Leiningen s a hadseregnek több derék főtisztei fogadák a színlelet- len ragaszkodásnak és önzéstelen hazafi tiszteletnek minden jeleivel az ország első emberét, Kossuthot. ...Az e napi vacsora, mellyen emlí­tett főtisztjeink jelen valának, s a más­napi együttlét Göigeyvel s a hasonlag kíséretében reggel korán érkezett tiszti karral - ha lett is volna kétely jö­vőnk iránt szívemben — minden ag­godalmat eloszlatott volna. És ha az ember itt van, s látja e hazafiakat, társaságukban mulat és élvez, figyelmez odavetett mester­kéletlen megjegyzéseikre; valóban meg nem foghatja, mi okbúi, micso­da alapon támadnak Debreczenben annyi és oly gyalázatos hírek, mint milyen Füreden és Egerben is lev­elekből létezni olvastunk, a seregbe­li egyenetlenségekrűl. ...Szombaton és vasárnap Eger város ünnepi ruhát öltött; mert tudá, hogy körében van valaki, ki­ben bíznia, kit szeretnie és tisztel­nie kell. A helyi papság, tisztviselőség, s itt állomásozó honvédség tisztjei rendre jövének üdvözleni a nép első emberét. Tegnap, szombaton este, nagy fáklyás zene volt. A fényes tiszta napot a legszebb tavaszi langyos est zárá be. A népség elborítá az érseki pa­lota roppant terjedelmű udvarát. Eger férfiai biztosíták a kor­mány elnökét, hogy nevökhez s históriai hazafiságukhoz mindig hűk fognak maradni. És ki Egerben csak két nap mu­lat is, tapasztalhatandja, hogy e biztosítás garantiája a szívekben van, s hogy az nem hiú szópazar­lás, hanem tettekben mutatkozott hű érzelmeknek kitartása iránti elhatározottság. A nap folyamán egy kis gyere­kekből álló s valóban bámulatos ügyességet és pontosságot, úgy harczias tartást tanúsító zászlóal- jacska is tisztelgett. Este a város világítva lön. Seregeink Hatvanban vannak. A főhadiszállás Gyöngyös. Holnap tán indulunk. Eger, ápril 1. •k „Barátom, Berti! Tegnap este egy feledhetetlen jelenetnek valék tanúja. Dicsőség és hála nektek egri nők és lányok, hogy a hazafi ke­belnek ily magasztos órát szerzétek! A költő nagy leend, ki titeket, hozzátok méltó ihletettséggel fog megénekelni. A fiák büszkék lesznek, mert el­mondhatják, hogy egri nőktől szü­lettek. Az ifjú szíve lángolóbban fog verni az egri hölgyért. A haza pedig, ha dicsekedni akar a győzelem után, az egri höl­gyeket fogja említeni. Maga a magyarok hatalmas is­tene is különös áldását adandja reátok. Az ég kékjét délután könnyű felhők boríták el, kellemes hűvességet árasztva a forró nap - az isten ezen szeretettől égő szíve sugáraitól melegült légben. Egy-egy felhőszem könyűzni is kezdett, mint az édes anya, ki tud­Korabeli rajz Kossuth Lajosról ja, hogy gyermeke nem soká meg­érkezik, s a viszontlátás édes örö­mének előképzete szemeibe tolja könyeit. Estére azonban tökéletesen ki­tisztult. Az ég felraká csillag- kereszteit, s mellére tüzé érdem­rendjét a szende holdat, hogy ille­tőleg jelenjék meg az egri nők tár­saságában. Nyolcz óra volt, midőn a város­nak pezsgő népe az érseki palota kapuin tömegesen kezdett betó­dulni. Az ég felé piros fény verődik, a távolból zene hangjai hallatsza­nak. Most előbúvik az első viasz­gyertya, utána a második, a tize­dik, századik és ezredik, míg végre a meglepett szem elbűvöltnek híve tekintetét, kérdőleg tekinte az ég felé, ha valyon a csillagok tiszta fé­nyének milliárdjai szállottak-e alá? És e gyertyákat s a velők vegyí­tett fáklyákat nők, lányok tárták, nem úri nők, nem pompás dá­mák, mert ily czímekre nem szo­rul az egri hölgy, hanem tárták polgárhölgyek, gazdagok mint szegények, az élet telén úgy mint a fiatalság tavaszán élők. Láttam szegény asszonyokat, kik­nek nem vala módjuk viaszgyertyát venni, de azért megkímélt fagyúgyer­tyának dombjával kívánták a honle­ányi szeretet világát gyarapítani. És e nősereg hétköznapi ruhá­ban: a tiszta hazaszeretet folyto­nosan viselt és még is ünnepi tisz­taságban megőrzött mindennapi ruházatjában volt, mellyet nem szokott csak önérdekének vasár­napjain viselni, hanem mellyben folytonosan jár. Volt szónoklat is, egyszerű és mesterkéletlen, mint az egri höl­gyek kedvessége. És felelt az elnök is egyszerűen, mesterkéletlenül és szivbűl szólva, mint az egri hölgyek érdemlik. Oh ha láttátok volna a vágyat, a sóvárgást, melly e nők szemei­ben a megtisztelt egyéniség meglá­tására, megközelítésére égett. Ha láttátok volna, milly bol­dognak érzé magát, ki közelében állhatott, s mint igyekszett előnyo­mulni, ki csak szavát hallhatá. Üdv és hála néktek egri nők. A haza és isten áldása, a jelen és jövő tisztelete biztosítva van számotokra. Ha valami nemesiül, magasz­tosnál, széprűl, hazafiasnál leend valahol szó, mindenki rátok fog emlékezni. Üdv és hála néktek! Eger, április 2-án. Csemátoni” ÖSSZEÁLLÍTOTTA: _____ KISS PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents