Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

I 2002. Március 2., szombat MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL A legfőbb a bizalom fenntartása KOVÁCS JÁNOS Jelentés Summából Nemrég tértem vissza Suménából. Ebből a hazánkhoz oly hasonlatos, de elmaradott és a gyarmati elnyomás alól épp csak fölszaba­dult távoli kis országból, melynek nyelvét apróbb-nagyobb nehézséggel hazánkfiai is értik. Jó sorsom vitt arra, hogy bepillantsak ennek az Alsó- és Felső-Suméria közé beékelődött, függetlenségét visszanyert államnak a mindennap­jaiba. Alsó- és Felső-Suméria nyelvét nem értem, ám mivel szá­mos sumériai sumér is lakik ott, így arrafelé is könnyű nyelvet fognia a magunkfajta utazónak. Odaérkezésemkor arról értesültem, hogy hamarosan megren­dezik a nagy sumér választást, amikor is mindenki fősumér akar lenni, mert az annyi maszlaghoz juthat, amennyit csak el­bír. Sumériában a maszlag a nemzeti fizetőeszköz, nemzeti jö­vedelmük és a külkereskedelem legnagyobb bevételét is ez adja. Állítólag nekünk is szállítanak, de ezt megbízható forrás nem erősítette meg. Sumériában soha sehol senkinek nincs elég maszlaga. Sumériában a maszlagnak kultikus szerepe van, má­gikus erőt tulajdonítanak neki, s állítólag növeli a potenciát. így a nagy sumér választási zsongás - amit minden épelméjű su­mér un - kimenetelét az dönti el, mennyi maszlagot szórnak a sumér választók közé. A fősumér címre pályázók közül az nyer, aki békaügetésben körbejárja a nagy gyűléstermet, miközben fennhangon el tudja mondani a Komámasszony, hol az olló? mind a 77 versszakát. Tévedni nem lehet. A sumérok legalább két részre oszthatók - éles késsel akár többre is -, vannak, akik választottak már maguknak törzset - ezek között több alcsoportot létezik aszerint, hogy fölül van-e most vagy alul, illetőleg középen -, s akadnak, akik közömbö­sek, tétovák, bizonytalanok, még tartózkodók e kérdésben. A suméreknél az úgynevezett választások a törzsi háborúk je­leit mutatják, ahol leglelkesebben az ellenséges törzs koponyái­nak zsugorításával, zanzásításával foglalkoznak. Ez régi szép törzsi szokás. A játékba beszállnak egyéb segédcsapatok, érdek- csoportok és léhűtők: harácsolók, írástudatlanok, harsonamű­ködtetők, kliensek, szolgák, talpnyalók és ajtónállók. Fontos kérdés még, hogy ki az igazi, a sumérabb sumér. Ezt kiszámolóval döntik el. A sumér választás csúcspontja, amikor a hajrában annyi iszapot sikerül egymásra hajigálniuk a ver­senyzőknek, hogy maguk is csodálkoznak. A bemocskolt jelöltet az anyja se ismerné föl. Két nagy törzs áll most szemben egymással Sumériában. Az egyikhez tartozók a maszlag jelenlegi birtokosai, a kerekképű- ek, akik fiatalságukkal hódítottak, mára pedig öregebbeknek tűnnek az öregapjuknál is. Ők mostanra sokan lettek, sok vén is csatlakozott hozzájuk, sok maszlagot hintettek és tettek zseb­re. A másik törzs a kockafejeteké, ők szeretnének ismét a masz­lag közelébe jutni, korábban ők már maszlagoltak. A kockafejű- ek és a kerekképűek egymást vádolják túlzott maszlagolással, hogy egyikük vagy másikuk elmaszlagolta egész Sumériát. A ke­rek fejűek szerint a kockafejüek nem tudtak megszabadulni a gyarmatosítás idejéből származó örökségüktől, a romlott masz­lagtól, igaz, az ifjú kerekfejűek pár éve még maguk sem voltak ennyire kerekfejűek, ráadásul fő- és almaszlagolóik között szá­mos régi kockafejű maszlagoló található. Megvallom, kicsit magam is beleszédültem Suméria viszo­nyainak boncolgatásába, ennyi maszlag nekem untig elég volt. Úgyhogy az ott töltött napok után örömmel és megkönnyebbül­ten jöttem haza, hiszen e nyugodt, boldog és békés országban mi ilyesféle dolgoktól szerencsére mentesek vagyunk. Játszótérért táncolnak Isoráz Az Andrássy út közepén fagyos- kodva magam is a pillanat része voltam. Igaz, látni csak a ház előtt felállított kivetítőn láthattam bármit is, de ez az élményt nem kisebbítette. Sőt. A projektoron szépen peregtek a tévés közvetítés képei, amiket az otthon maradot­tak karosszékből figyelhettek. És most mit Imllok: a köztévé megismétli a megnyitó közvetíté­sét. Közkívánatra, úgymond. Nem tudok szabadulni a gondo­lattól, hogy ezt leginkább azok szeretnék még egyszer látni, akik elmulasztották a közvetítést. Pél­dául mert a színpadról nem lát- ták a projektort. __________iespéi F OGADÓÓRA. Hétfőn 17 órától az egri városháza 2-es termében Horváth Gábor (FKGP) önkor­mányzati képviselő, az idegenfor­galmi és integrációs bizottság tag­ja tart fogadóórát. VADÁSZBÁL. Aldebrőn a műve­lődési központban szombaton este 7 órától vadászbált rendez a Cseralja Vadásztársaság. FILM. Az egri Művészetek Házá­ban kedden este hét órától a Megint a régi nóta című francia filmet vetítik. TUDOMÁNY. Az Eszterházy Károly Főiskola francia nyelv és irodalom tanszéke kétnapos tu­dományos konferenciával ünne­pelte fennállásának tizedik évfor­dulóját. A tegnap befejeződött programban mintegy 30 előadás hangzott el a francia irodalom, nyelvészet és nyelvpedagógia kö­réből, az ország főiskoláinak és egyetemeinek neves oktatóitól és kutatóitól. KÖZGYŰLÉS. Az egri Nyugdíja­sok Érdekvédelmi Szervezete hétfőn 15 órától a Megyei Műve­lődési Központ dísztermében ün­nepi közgyűlést tart, fennállásá­nak 10. évfordulója alkalmából. KIÁLLÍTÁS. Az egri Művésze­tek Háza Kísérleti Galériájában hétfőn 17 órától látható Szabó Zsolt fotókiállítása, Természe­tünk címmel. MEGFEJTÉS. A február 23-i számunkban közölt rejtvényünk helyes megfejtése „Leveszi a ka­lapját és kéregetni kezd”. A jó vá­laszt beküldők közül könyvutal­ványt nyertek Rábl Róbertné egri és Kuczik Réka andomaktályai olvasóink. Gratulálunk. TRAFFIPAX. Szombaton 6-14 óráig Gyöngyös és Mátrafüred között, 7-15 óráig Hatvanban, 14-22 óráig Füzesabonyban szá­míthatnak sebességmérésre az autósok. Vasárnap 6-14 óra kö­zött Gyöngyös belterületén, a De­ák Ferenc úton, 14-22 óráig Eger- ben dolgoznak a mérőkocsik. ■ (Folytatás az 1. oldalról)- Közvetlenül a rendszerváltást megelőzően már létrejöttek kü­lönféle szakmai társadalmi szer­vezetek, amelyekben tudomá­sunk szerint Ön is szerepet vál­lalt.- A Magyar Jogász Szövetség bírói tagozata 1988-ban alakult meg, s a kollégák a tagozat me­gyei elnökévé választottak. Egy évvel később a szerveződésből kivált a Magyar Bírói Egyesület, amelyben ismét megyei elnök, illetve a 12 tagú országos elnök­ség tagja lettem. E feladatokat megyei bírósági elnöki kineve­zésemig láttam el. Adalékként hozzáteszem, hogy a megyei bí­róság akkori elnöke már 1990- ben meghívott a vezetői értekez­letekre.- Az immár tíz évet kitevő veze­tői munkájának voltak-e nehe­zebbnek nevezhető szakaszai?- Ha a kérdést személyes oldal­ról közelítem, akkor azt mon­dom: a legnehezebb év az 1992- es volt. Mint vezető, mindenáron bizonyítani akartam, hogy nem méltatlanul kerültem a pozícióba, hogy nem politikai okokból ke­rültem ide. Vallom azóta is: egy igazgatási vezetőnek az a felada­ta, hogy a körülménye­ket biztosítsa a munka­végzéshez. Egy vezető akkor sikeres, ha a munkatársai jól dolgoz­nak. A kezdetekkor egyedül éreztem ma­gam, nem volt kineve­zett helyettesem sem. Ez a „bizonytalanság” az elsőéves beszámo­lóm kollektív elfogadá­sáig tartott. Ha a szerve­zet életében jelentkező nehézségeket nézem, akkor is elsőként a kez­dő év jön szóba, hiszen egy vezetőváltás általá­ban nehézségeket szo­kott okozni. Ráadásul 1992 volt az, amikor be­jött a pályázati rend­szer, illetve a meghatá­rozott időre szóló kine­vezés intézménye. A bí­rói karnak is alkalmazkodnia kellett ahhoz a körülményhez, hogy véleményt mondhatnak a pályázatokról, kvázi megválaszt­hatják a vezetőjüket. A nehézsé­gek közé sorolom a munkateher változásait is. A jogállam kitelje­sedésével jelentős feladatnöveke­dés állt elő, robbanásszerű válto­zás következett be, hiszen szá­mos új jogterület keletkezett, olyanok, amelyekkel korábban nem foglalkoztunk. Hullámsze­rűen változott az is, hogy éppen melyik bírói szaknak volt az átla­got meghaladó munkaterhe.- A jövőben mely célok megva­lósítását tekinti a legsürgősebb­nek?- Nem szívesen beszélek róla, noha kénytelen vagyok: rendezni kell a bírák és gazságügyi alkal­mazottak illetményét és elismeré­sét. Ez ugyanis részben nem kö­vette az inflációt, amikor az ma­gas volt, részben pedig a prospe­ráló gazdaság mellett a társada­lom egészére jellemző nagyobb jövedelemkiáramlással nem volt szinkronban. A közeljövő nagyon fontos feladata, hogy az gazság- ügyi alkalmazottak 2001-ben megtörtént illetményrendezését mielőbb kövesse a bírák illetmé­nyének rendezése is. Azt ugyanis meggyőződéssel állíthatom, hogy ez a rendezés nemcsak a bírák ér­deke, hanem az állampolgároké is, hogy bizalommal fordulhassa­nak a bíróhoz, aki megnyugtató életkörülményei okán minden energiájával az ő ügyükre tud koncentrálni. Tovább kell javíta­nunk az egyes bíróságok munka- körülményeit. Az elmúlt tíz esz­tendőben voltak ugyan építkezé­seink, de például a Hatvani Váro­si Bíróságon ma is igen rossz a helyzet, az épület állaga annyira leromlott, hogy az elöregedett elektromos rendszer akadályozza a modern technika felszerelését. Egy másik városi bíróságunkon pedig még az elnöknek sincs önálló szobája. Legfontosabbnak azonban az igazságszolgáltatásba vetett megérdemelt bizalom - mint fontos társadalmi érték - fenntartását tartom. isikéi Tenk Mozgalmas hétvége lesz a követ­kező a faluban. Március 8-án a hagyományőrző gyermekek kö­szöntik műsorral és apró aján­dékkal a Nőszövetség és a Nyug­díjasklub tagjait. Másnap dél­után fél hat órakor az iskola tor­natermében Lázár Attila műsorá­val, a Szél hozott, szél visz el... cí­művel köszöntik a lányokat, asz­szonyokat, nagymamákat. Ez­után este 7 órától szülők-nevelők jótékonysági bálja lesz ugyanitt. A hagyományos mulatság bevé­telének jelentős részét a játszótér kialakítására fordítják. Török Margit polgármestertől megtudtuk, a Tenk Községért Ala­pítvány vállalta, hogy segíti az óvoda mellett, ligetes zöld terüle­ten megépülő játszótér megterve­zését, berendezését. ■ „Nem erre hatalmaztuk fel” Elhatárolódnak a képviselők a polgármester pereitől Szerdai számunkban jelent meg a Ki felel a 30 milliós hibáért? című írásunk. Ennek kapcsán tegnap felkereste szerkesztőségünket a bátori képviselő-testület két megbízott tagja, akik az alábbiak közlésére kérték lapunkat a grémi­um öt tagja nevében: Bátor __ „Bá tor Önkormányzatának képviselői egy­hangúlag elhatároljuk magunkat a Hírlapban közöltektől. Sánta István polgármester ugyanis nem arra kért és kapott felhatalmazást a testület­től, hogy azonnal pert indítson a szen­nyvízberuházás kivitelezője ellen, hanem arra, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az illetéke­sekkel, s ha ez nem vezetne eredményre, úgy kerülhetne sor esetleg peres eljárásra. Az ominózus testületi ülés jegyzőkönyvét kikértük az újságcikk megjelenését követően, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem fedi az ülésen elhangzottakat. A jegyzőkönyv „hitelességét” bizonyítja az is, hogy a testület által elfogadott szavazatszedő bizottság összetétele nem azonos az ülésen a jegyző által javasolttal és a testületi tagok által elfogadottal. A jegyzőkönyv bizonyos részei hiányosak, illetve több hozzászólás hiányzik abból. A cikkben közölt testületi felhatalmazás a polgári peres, illetve büntetőeljárás kezdeményezésére így nem történt meg. A jegyzőkönyvet egyébként a pol­gármester és a jegyző hitelesítette, s a dokumen­tumokból a tagok nem kaptak másolatot. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a 2002. február 12-i ülésen hozott testületi határozatot követően már másnap, 13-án keresetet nyújtott be a pol­gármester a megyei bírósághoz. A cikkben Sánta István olyan nyilatkozatot tett, amelyről a testület nem tudott, és ilyesmire nem hatalmazta fel. A fentiek miatt a testület tagjai rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik, amelyen kérjük a jegyzőkönyv hitelességének felülvizsgálatát. ” A képviselők álláspontjáról a község pol­gármesterét is megkérdeztük, aki határozottan állította, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak megfelelnek a valóságnak, s hogy a napokon belül összehívandó rendkívüli testületi ülésen igazolni fogja állításai igazát._____________ib.k.i „Legfontosabb az igazságszolgáltatásba vetett biza­lom megőrzése” fotó: perl marton Lobbyzni kell a faluházért Felsötárkány Az elmúlt négyéves ciklusról is ké­pet kaphattak, akik megtisztelték jelenlétükkel a falugyűlést. A Horn Gyula exminiszterelnök részvéte­lével lezajlott február elejei falufó­rumhoz képest fél ház volt az isko­la tornatermében. Dr. Bajzát György polgármester tartalmas be­számolójában hangsúlyos szere­pet kaptak szép sikerekről tanús­kodó számok. Hitelfelvétel nélkül 110 milliós vagyonnövekedést könyvelhetett el a község az elmúlt négy évben, amelyből 72 millió volt a sikeres pályázati összeg. A hosszabb távú gondolkodás egyes elemei már be­értek (Tagos-dűlő eladása, közvilá­gítás korszerűsítése, kerékpárút I. ütem, csapadékvíz-elvezetés, a tó rehabilitációja), de más tervek is már célegyenesben vannak. A 400 milliós többfunkciós faluház eseté­ben 2001-ben sikertelen volt a cím­zett támogatás iránti igény, de jobb lobbyzással megvalósulhat az építkezés. A nyáron megkez­dődhet a Felsőtárkányt Egerrel ös­szekötő kerékpárút kivitelezése. Tárkányi területen épít új üzemet a belga tulajdonú Europrint Kft. A gazdálkodásban a legnagyobb fej­törést az elsőszámú adófizetőnek számító Berva Rt. felhalmozott tar­tozása jelentheti. A hozzászólásában Erdélyi La­jos „Nincs igazság!” szavak kísére­tében az 1960-as években kisajátí­tott földjét kérte számon az akkori tsz-elnöktől és tanácselnöktől. Kakuk Imréné a fiatalok szórako­zási lehetőségét és a zeneiskola önálló elhelyezését szorgalmazta. Többen (Kapás Antalné, Bajzái Imre, Bóta József) is szóvá tették a községi buszmegállók rossz álla­potát és a hidak, gyalogátjárók fel- újításának szükségességét. b.r. Hét új gépkocsit kapott központi ellátmányból a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Az új járművekkel - amelyeket teg­nap a Volkswagen egri szakszervizében vettek át, és később megkülönböztető jelzésekkel látnak el - közterületi feladato­kat látnak el a rendőrök fotó: pilisy elemér Előrejelzők Eger, Hatvan Phare-támogatással, 3,5 millió fo­rint értékben két német gyártmá­nyú, automata meteorológiai elő­rejelző műszert kapott a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat. Ezekkel a korszerű eszközökkel napi növényvédel­mi előrejelzéseket készítenek. A napelemekkel működő állo­mások egyikét Eger körzetében, a megyeszékhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskola tangazdaságá­ban helyezték el. A másik a Hat- van-Sashalmon levő gyümöl­csösbe került, amely Varga Ta­más vállalkozó tulajdona. Mind a két helyről naponta rá­diótelefonon ismertetik a mérési eredményeket a növény- és talaj- védelmi szolgálattal. A műszerek hétféle állapotot regisztrálnak, és a szakemberek ezek alapján állítják össze a két térségre vonatkozó nö- vényvédelmi prognózisokat. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents