Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-13 / 61. szám

8. OLDAL HATVAN LŐJ» 1 N C I K Ö R Z ETE t E S 2002. Március 13., szerda VÉRADÁS. A hatvani Albert Schweitzer Kórházban március 19-én, kedden délelőtt 9-től 12 óráig tartja következő véradó­akcióját a Vöröskereszt helyi szervezete. Az önkéntes dono­rok a faházban kialakított vér- adóállomáson tarthatják karju­kat a tű alá. HARCOSOK. A hét végén or­szágos taek van do bemutatót rendeznek a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskola torna­csarnokában. Az esemény 16- án, szombaton délelőtt 10 óra­kor kezdődik. TÁRLAT. A hatvani Moldvay Galériában 22-én, pénteken 17 órakor nyílik meg Balikó And­rás szobrász- és Gál Lehel festő­művész kiállítása. Az alkotáso­kat április 5-éig tekintheti meg a közönség. MÚZEUM. A hatvani Hatvány Lajos Múzeumban 19-én, jövő kedden folytatódik az intéz­mény ismeretterjesztő sorozata. Délután fél 5-től Csiffáry Ger­gely és Cs. Schwalm Edit Párád címmel tart előadást. EGYIPTOM. A Nílus menti or­szág múltjáról, jelenéről és jövő­jéről szóló, diavetítéssel össze­kötött előadás-sorozaton vehet­nek részt az érdeklődők a hatva­ni Grassalkovich Művelődési Központban. Az első alkalom­mal, 22-én, pénteken 17 óra 30 perctől Tawfic Megally teológus Egyiptom történetéről beszél. FESTMÉNYEK. KomjátiGéza helyi festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás március 29-én 17 órakor a hatvani Grassalkovich Művelődési Központban. A képe­ket Mátyássy Gábor képzőművész ajánlja a látogatók figyelmébe. Jöjjön el rendezvényeinkre!” hívván A rendezvényen Hatvan és térsége alkotói nagy sikerrel mutatkoztak be. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE A címben idézett mottóval várták az érdeklő­dőket a fővárosban az elmúlt napokban meg­rendezett Utazás 2002 kiállításra, amelyen szűkebb hazánk is képviseltette magát. Budapest, Hatvan Több mint húsz ország reprezentánsai és a több száz hazai résztvevő között a Zagyva-parti város és térsége is bemutatkozott az idei Utazás 2002 nem­zetközi kiállításon a kőbányai vásárvárosban, a BNV területén. Farkas Kálmánné polgármester as­szony szerint az esemény - amelynek egyébként központi témája ezúttal a rendezvényturizmus volt - az elmúlt esztendőhöz képest számottevően fej­lődött. Jelzi ezt az érdeklődés is: a standok minden várakozást felülmúló látogatottságán túlmenően megyénk vezetőinek sajtótájékoztatóján mintegy 70-80-an vettek részt, kérdésekkel „bombázva” az illetékeseket, majd a legnagyobb elismeréssel szól­va Nagy Zoltán szakács középkori ételeket felsora­koztató négyfogásos menüjéről. A turisztikai lehetőségek Hatvanban és a kör­nyékén kiválóak - húzta alá Farkas Kálmánné, aíd olyan prospektusokkal is megerősítette mon­dandóját, amelyek az idei, igen gazdag progra­mokra hívják fel a figyelmet. Az eligazodásban ezek mellett nagy segítséget nyújt a Grassalkovich Művelődési Központban kialakí­tott Tourinform-iroda is, amely tavaly olyannyira beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy eb­ben az évben a Heves megyei idegenforgalmi bi­zottság egymillió forinttal járult hozzá a műkö­déséhez, s ugyanekkora összeggel ismerte el te­vékenységét a helyi önkormányzat is. ______________________________________ Díszpolgár kerestetik __________Boldog__________ A képviselő-testület legutóbbi ülésén díszpolgári cím adomá­nyozásáról határozott. A kitünte­tő címet azok az élő vagy már el­hunyt személyek kaphatják meg, akik kimagasló munkájukkal hozzájárultak a község fejlődésé­hez, hírnevének öregbítéséhez, továbbá a fejlesztés érdekében év­tizedeken át kiemelkedően dol­goztak, gazdasági, tudományos, kulturális vagy közéleti területen maradandót alkottak. A kitüntető cím adományozásá­ra a jövőben ünnepélyes keretek között, a nyári búcsú idején kerül sor. A cím adományozására a helyi képviselők, a testület bizottságai­nak tagjai, a politikai pártok helyi szervezetei, a civil és gazdálkodó szervezetek és ezeken keresztül a lakosság képviselői tehetnek ja­vaslatot április 30-ig. Hatvantól az Antarktiszig Dr. Titkos, a Déli-sark meteorológusa Demény-Dittel Lajos történész ér­dekes adalékokkal egészítette ki a Hatvaniak a nagyvilágban cí­mű, közelmúltban megtartott előadást. Kutatásai alapján nyil­vánvalóvá vált, hogy a hatodik földrészt, az Antarktiszt honfitár­saink közül elsőként egy hatvani születésű utazó érte el! Demény-Dittel tanulmányából kiderül: dr. Titkos Ervin meteoroló­gus 1928-ban a Zagyva-parti város­ban látta meg a napvilágot. (Apja Mácsik Károly MAV-segédtisztje- lölt, anyja Hevesvári Ilona; a család 1935-ben magyarosította Titkosra a nevét.) Titkos Ervin még gyermek, amikor szüleivel Bajára költöznek, ahol nagyon megszereti a vízi éle­tet, s tengerész szeretne lenni. A Duna menti városban érettségizik, majd az ELTE Élet- és Földtudomá­nyi Karán, meteorológiai szakon szerez diplomát 1954-ben. Ezt kö­vetően az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, főmunkatár­sa, osztály-, majd főosztályvezető, végül a számítóközpont vezetője. Nyaranként részt vesz a bala­toni viharjelzésben. Megszerzi a fizikai tudományok kandidátusi fokozatát. 1963-ban Leningrád- ból a Mimij kutatóállomásra uta­zik, ahol az Antarktika-expedíció tagjaként mint meteorológus te­vékenykedik. (A déli jégvilágban lévő kutatóállomásra a Balti- és az Északi-tengereken, a La Manche-csatornán, az Indiai-óce­ánon és Ausztrálián át jut el, az utolsó útszakaszt repülőgéppel megtéve.) A Mimijén időjárási térképek készítése és az időjárás előrejelzése volt a feladata. Dr. Titkos Ervin élményeiről a sajtóban és két könyvben szá­molt be. Őt követően még továb­bi öt magyar meteorológus, to­vábbá a Magyar Televízió stábja is járt a Déli-sarkon. Dr. Titkos Ervin ma, 74 eszten­dősen is jó egészségnek örvend. Jelenleg a fővárosban él. Köny­vei: Egy év az Antarktiszon (1966) és Magyarok az Antarktiszon (1976, társszerzők: Hirling György, Barát József, Rockenbauer Pál, Szabados Ta­más, Vissy Károly). Jótékonyság a Az ember hajlamos elgondolkod­ni azon, vajon jó-e az az utóbbi időben meghonosodott szokás, hogy egyes intézmények, társadal­mi szervezetek jótékonysági akci­ók keretében próbálnak meg pénzt gyűjteni meghatározott céljaik el­érése érdekében. Ha arról az oldalról közelítjük meg a témát, hogy a fenntartói tá­mogatás mértéke olykor csak a leg­szükségesebb feladatok elvégzését - vagy esetenként még azt sem - te­szi lehetővé, akkor mindenképpen elszomorító, ha kunyerálni kell. Kivált, ha idősekről vagy éppen gyerekekről van szó. Mert mennyi­vel kényelmesebb lenne, ha min­denre volna keret, s a felmerülő igények esetén csak bele kellene nyúlni a mindig rendelkezésre álló tömött pénztárcába... Az említett kezdeményezés meghonosodásának ugyanakkor ellentmond, hogy a módszert a nálunk jóval gazdagabb Amerikai közös célokéit Egyesült Államokban is alkalmaz­zák, méghozzá régóta, és bizony nem elhanyagolható hatásfokkal. Ennek vélhetően az az oka, hogy az adakozáson, a gyűjtésen túl a jótékonyság a társadalmi érintke­zés, a közösségi szellem megnyil­vánulásának elfogadott formája, s mint ilyen, erősíti az együvé tarto­zás érzésének és a közös célokba vetett hit erejének a demonstrálá­sát is. Alighanem a fent nevezett ket­tős érdek motiválja immár negye­dik éve a Vasút a Gyermekért Ala­pítvány újhatvani óvodájának a kollektíváját is, midőn megszerve­zik évi rendes jótékonysági bálju­kat. Az eseményre az idén az el­múlt hét végén került sor, s a mu­latságon megjelent sokaság is bi­zonyította: érdemes összefogni. A jó hangulatú rendezvény be­vételét ezúttal kerti játékok be­szerzésére fordítják. __________________________fc*l Mindenki megtalálta a számítását: a bálban mindenki jól érezte magát, a gyerekek pedig új játékokkal lesznek gazdagabbak _______ FOTÓ: T. O. G épkocsikba kerülnek a Leoni-rézkábelek Fejlesztenek Hatvan Az LKH Leoni autóipari kábeleket gyártó üzemében az elmúlt évben 300 milliót fordítottak új gépek be­szerzésére és a termelés korszerű­sítésére. A termékek az Audi, a Volkswagen, a General Motors és a Ford autóiba kerülnek. Rafael Sieben ügyvezető igazgató el­mondta, hogy az elmúlt évben le­gyártott kábelek összhossza meg­haladta az 1,2 millió kilométert. A közeljövőben mintegy kétszázmil­lió forintos gépparkbővítést tervez­nek. Az üzemben úgynevezett problémamegoldó csoportokat hoz­tak létre, amelyek a felmerülő munkahelyi kérdések megoldására keresnek alternatívákat. A cég ve­zetése ezek közül választja ki a leg­jobban megfelelőt. A kidolgozott javaslatok megtakarítást eredmé­nyeznek a cég számára, és hozzá­járulnak a dolgozók munkahelyi fotó: tompa z. mihály közérzetének javításához is. ■ Terveznek a nyugdíjasok Hatvan A Liszt Ferenc Vasutas Nyugdíja­sok Klubja 1997-ben alakult, s már jóval több, mit 100 tagja van - tá­jékoztatta lapunkat Ficsór Joachimné vezető, megjegyezve: továbbra is céljuk, hogy kulturális és szórakoztató programokkal te­gyék kellemesebbé az idős embe­rek életét, s igyekezzenek ápolni a generációk közötti kapcsolatokat. A rendszeres eseményeken - egészségügyi előadásokon, vetél­kedőkön - túl minden évben közö­sen szilvesztereznek, farsangol­nak, megünneplik a nőnapot, az anyák napját, a vasutasnapot és a gyermeknapot, de rendeznek uno­ka-nagyszülő találkozót, idősek napját, szüli-bulit is. Nem feled­keznek meg az állami és a nemze­ti ünnepekről, a Mikulásról és a ka­rácsonyról sem. Már kétszer szer­vezték meg vasúttörténeti vetélke­dőjüket, valamint a humor és tánc fesztiválját. A Daliban működő egyesület erre az évre is gazdag eseménynaptárt állított össze. Teg­nap megünnepelték fennállásuk ötéves évfordulóját, április 2-án pe­dig locsolóbált tartanak. A szoká­sos összejöveteleken - köztük az ezüst- és aranylakodalmak megün­neplésén - felül az idén sem mon­danak le hagyományaik ápolásá­ról, az aktuális megemlékezések­ről. Amikor lehet, kirándulnak, múzeumba és színházba látogat­nak, de nem szeremének kimarad­ni a megyei rendezvényekből sem. A klubvezető elmondta: na­gyon jó a kapcsolatuk a város és a vasút vezetőivel, s remélik, ez a jövőben is így marad. Ennél már csak az jelentene nagyobb örö­met számukra, ha klubtagjaik a továbbiakban is a mostanihoz hasonló lelkesedéssel vennének részt a foglalkozásokon. __ i-ói

Next

/
Thumbnails
Contents