Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-06 / 31. szám

8. OLDAL KÖRZETE 2002. Február 6., szerda f§§fl FUZE S A B O N Y E S ÚJLÖRINCFALVA. Ma 13 ómkor a Közösségi Házban falugyűlésre kerül sor. A képviselő-testület ezt követően tárgyal a település költ­ségvetéséről és szavaz annak elfo­gadásáról. MEZŐSZEMERE. Pénteken 14 órakor kezdődik a diákok farsan­gi bálfa az általános iskolában. Az alsósok és a felsősök által is nagyon várt eseményen lesz jel­mezes felvonulás, és a legötlete­sebb maskarák viselőit a zsűri jutalmazza. TEPÉLYPUSZTA. A hét végén a Hotel Faunában megkezdődik a báli szezon. Szombaton a vadá­szok farsangját tartják színmű­vész vendégek szereplésével. Feb­ruár 16-án a cigánybált rendezik, majd a három táncos hétvégét az úgynevezett bolondbál zárja, aho­vá ajánlatos jelmezben érkezni, bár ez sem kötelező. Az étkek ízéről a királyi szakácsversenyek többszörös díjazottja, Dósa Tibor és csapata gondoskodik. KERECSEND. A helyi nyugdí­jasklub 45 fős csoportja Simon Miklósáé vezetésével csütörtökön autóbuszos kirándulást tesz Bu­dapesten. A csoportot elkíséri a parlamenti látogatással tarkított programra Gémes László polgár- mester is. KÁPOLNA. Néhány milliós hi­ánnyal elfogadta idei éves gaz­dálkodását az önkormányzat. A mintegy 140 milliós költégvetés- nek a kifejezett állami támogatás csak a felét fedezi, a többit kü­lönböző bevételi forrásokból kell pótolni. SARUD. A település önkormány­zata február végi ülésén kívánja elfogadni idei költségvetését. A pénzügyi bizottság dolgozik a sa­rokszámok lefektetésén, a cél, hogy a faluvezetés a jövőben is ke­zelni tudja a várható forráshiányt. DORMÁND. Megfelelő előkészí­tés után gyors, kétfordulós tárgya­lást követően fog megszületni a község idei költségvetése. A kon­cepcióról a képviselők február 7-i ülésükön vitáznak, majd várható­an a február 11-i újabb önkor­mányzati fórumon már a végle­gesről határoznak. ___________■ A kkor vagyok boldog, ha egy-egy darab szépen sikerül FOTÓ: ÖTVÖS IMRE A babáimban leltem vigaszra Egy-egy viseletét kicsiben is megvarrt a biztonság kedvéért Kerecsend Annak ellenére, hogy nem tősgyökeres kerec- sendi, sokan ismerik és tisztelik a községben Laczikó Lajosnét, Magdika nénit. Nagyváradról települtek át férjével 1990-ben. Nyugdíjba vonu­lásáig a polgármesteri hivatalban segédkezett, ma pedig tavasztól őszig a férjével együtt gazdál­kodik a kis kertben, a hosszú téli napokon pedig kedvenc elfoglaltságának, a szabás-varrásnak szentelheti idejét. Magdika néniről tudni kell, hogy azok a höl­gyek, akik Nagyváradon adtak valamit a divat­ra, az eleganciára, előszeretettel keresték fel a biztos kezű és szemű varrónőt, akinek tanult szakmája a szabás-varrás. Ma is szívesen készít el egy-egy darabot, de a legkedvesebb elfoglalt­sága mégis a babák viseletbe öltöztetése. Mag­dika így vall magáról:- Az általános iskolában nem voltam eminens tanuló, de a matematikát mindig szerettem. So­ha nem felejtem el, amikor az iskola végeztével egyszer egy varroda előtt vitt el az utam, meglát­tam az ablakában egy kis rakott szoknyát. Akkor már tudtam, hogy én is varrni szeretnék. Azon az őszön végül sikerült bejutnom egy szakiskolá­ba, ahol három éven keresztül a legjobb diákok közé tartoztam. Később egy szövetkezetnél al­kalmaztak, de miután férjhez mentem és meg­született az első fiam - aki sokat betegeskedett -, úgy döntöttem, hogy otthon maradok. Először csak a barátoknak és a szomszédoknak varrtam egy-egy darabot, aztán szépen lassan kialakult egy állandó kuncsaftköröm. Sajnos nem min­denki nézte jó szemmel a ténykedésemet, mert egy szép napon valaki feljelentett, és egy ellenőrt küldtek a nyakamra. Nem tagadhattam le sem­mit, hiszen ott tornyosult a szobában a rengeteg varmivaló. Nehezítette a helyzetünket, hogy a férjem ekkor került először kórházba. Egyedül, a két kicsi gyerekkel nehéz időszakot éltünk át, de a szerencse ekkor sem pártolt el tőlünk. Az ellen­őrről kiderült, hogy nagyon emberséges, és nem akart ártani nekünk. Félig-meddig neki köszön­hetem azt is, hogy nem sokkal később megsze­rezhettem a mestervizsgát és az ezzel járó hiva­talos engedélyt.- Megbecsült szakember volt már ekkor. 1990- ben mégis úgy döntöttek, hogy felszámolnak mindent, és itt Kerecsenden kezdenek új életet...- Nem volt könnyű döntés, hiszen Nagyvára­don mindenünk megvolt, a férjem azonban át­esett egy infarktuson, és egyre jobban aggód­tam az egészségéért. Ekkor már több ismerő­sünk, rokonunk is élt Magyarországon, és egy alkalommal meglátogattuk a pesti rokonokat. Ők biztattak arra, hogy nézzünk szét Kerecsenden. Amikor először jártunk a falu­ban, azonnal beleszerettünk. A rengeteg virá­goskert, a tiszta, ápolt udvarok mind vonzottak bennünket. Alig telt el néhány hét, és át is köl­töztünk. A helyi varrodában találtam munkát, de fizikailag nehezen bírtam. Örültem hát, ami­kor hivatalsegédként alkalmaztak. Ezekre az évekre nagyon szívesen emlékszem vissza. Úgy éreztem, hogy a munkatársaim elfogadtak és megszerettek. Életünk leggyönyörűbb napja volt, amikor 1992. május 13-án letettük az ál­lampolgári esküt, és szinte családtagokként kö­szöntöttek bennünket. Akadtak persze keserű percek is az elmúlt években, de ezeket inkább igyekszem elfelejteni.- Amerre nézünk a szobákban, mindenütt vi­seletbe öltözött babák sorakoznak. Honnan ez a hobbi?- Gondolhatja, milyen érzés az, amikor egy varrónőnek csak fiai vannak. Mindig is szeret­tem volna egy kislányt, akit kedvem szerint öl­töztethetek, de a sors másként rendelte. Még az unokáim is fiúk. A véletlen úgy hozta, hogy aján­dékba készítettem egy kerecsendi viseletbe öl­töztetett babát. Később pedig arra kértek, hogy segítsek a Szederinda néptáncegyüttes tagjainak ruháit elkészíteni. Örömmel vállaltam a felada­tot, és a biztonság kedvéért egy-egy viseletét ki­csiben is megvarrtam. így szaporodtak az én ba­báim. Van köztük kalocsai, mezőségi, kapuvári, zombori, és természetesen székely viseletbe öltöz­tetett. Ezekben a babákban leltem vigaszra. Ők az én lányaim. ________________________ibarta) O tthonbővítés az idősekért Az Időskorúak Otthona kör­zeti igényeket is kielégít. Az önkormányzat - a sok vára­kozó miatt - pályázatot nyúj­tott be a szociális intézmény bővítésére. A kivitelezés már jó ütemben halad. Mezőszemere A bentlakásos intézményt mind­máig 22 idős ember tekintheti otthonának. A bekerülni szándé­kozók számának érzékelése azonban cselekvésre szólította az önkormányzatot. Az ügy előzményéről jegyezte meg Bíróné Bukta Krisztina polgár- mester:- Az otthonba bejutásra vára­kozók száma tartósan tíz fölé emelkedett, amit kielégíteni csak az épület bővítésével lehet. Ezért nyújtottunk be pályázatot a He­ves Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz, amely méltányolta a szándékunkat. Egy új szárny kialakításához az önkormányzat közel tízmillió forintot kapott. Az építkezés már ősszel beindult, mára a tetőszer­kezetnél tartanak a kivitelezők. Azt is érdemes tudni az otthon­ról, hogy ott nemcsak helybeli időseket gondoznak. A képvise­lő-testület döntése alapján a tér­ség községeiből jelentkezők el­helyezését is megoldották. Már ameddig volt üres hely.- Az új szárny júliusra készül­het el teljesen, s az intézmény így majd harminc időskorúnak nyújt elhelyezést. A különböző előírá­soknak való megfelelés érdekében a régi épületet is felújítjuk - tekin­tett előre a polgármester asszony. Az utóbbit az új szárny bir­tokbavételekor kezdhetik el, oda költöztetve átmenetileg a szociá­lis intézmény lakóit. Az önkor­mányzat számára nem kis fel­adatnak ígérkezik a bővítés ré­vén megnagyobbodott épület­rész bebútorozása. ■ Lesz-e kábeltelevízió? ÚJLÖRINCFALVA A soros önkormányzati ülésen a képviselők arról is döntenek, hogy támogatják-e a községben egy kábeltelevíziós hálózat kiépí­tését. A téma azért kerülhet meg­vitatásra, mert az Országos Rádi­ós és Televíziós Testület (ORTT) hasonló lehetőséget kínál a kiste­lepülések számára. Újlőrincfalván 208 ingatlan található, s mivel a feltételek­nek megfelelnek, mérlegelik a jelentkezést. Az előtanulmány­ok alapján Soltész András pol­gármester a következőkre hívta fel a figyelmet:- A rendszer kiépítése nálunk hétmillió forintba kerülne, s en­nek az összegnek csak 25 száza­lékát kell nekünk előteremteni, a lakosság bevonásával. A hálózat kivitelezője nyújthatja be a pá­lyázatot, amely várja a lakosság véleményére alapozott testületi döntést. A kábeltelevíziózás megvalósí­tásához modern földkábeles el­helyezés szolgálhat, ezen keresz­tül kapcsolnák a rendszerhez a lakóingatlanokat. A televíziós adások majd 16 csatornán kerül­nek sugárzásra. Ez a tartomány az önkormányzatnak is kínálja egy hírcsatorna létrehívásának ötletét. A polgármester szerint - hiszen erre másutt is van példa - ezen a sávon például felvételről lejászhatnák a képviselő-testületi üléseken történteket, teljes körű információhoz juttatva a helyi polgárokat. A halastó helyén megszépülhet a környék Kápolna A Környezetvédelmi Minisztéri­um rendre ír ki pályázatokat, s ezek között a területek rekultivá­ciójára is érdemes felfigyelni. Molnár István polgármester:- A benzinkút mögötti egykori bányagödörből lett halastó mára semmilyen funkciót nem tölt be. A vize kiszáradt, s a nyolchektá­ros terület kezelésre vár. A pályázaton elnyert forrás le­hetőséget ad a volt tókörnyék mintegy négyhektáros felületé­nek átalakításához. A tanul­mányterv készülőben van, a re­kultiváció révén gazdaságos ren­dezés valósulhat meg. A másik legalább ennyire fontos elem az általa nyert és garantált bizton­ság. Értve benne a településnek is nyújtott biztonságot. A polgármester a részletek is­mertetése nélkül inkább a követ­kezőkre utal:- Az újrahasznosítással sem lesz már a régi helyén halastó. A parkosítás viszont olyan műszaki tartalommal kerülhet kivitelezés­re, hogy az szükség esetén vésztá­rozóként hasznosulhat. Az elmúlt években sok nehéz­séget okozott a Mátrából lezúdult nagy mennyiségű víz a Tárnán, amely megfékezhetőségének egyik eszköze a rekultiváció vég­hezvitele. ■ Gortva Józseftől az elismerést Magda Árpád veszi át fotó: ötvös imre Fehér asztal mellett a véradók Füzesabony A Városi Művelődési Központban tartott baráti összejövetel első ré­szében - mint arról már beszá­moltunk - emléklapokkal tüntet­ték ki a véradókat. Az est egyik legnagyobb elismerése Magda Ár­pád teljesítményének szólt, akit hatvanszoros donorként ünnepel­tek. Amikor a megjutalmazottal beszédbe elegyedtünk, csende­sen jegyezte meg:- Hatvannál is több alka­lommal adtam vért, mert már a katonaság alatt is számíthat­tak rám... A dormándi szövetkezetben dolgozó férfinek ráadásul 0-ás a vércsoportja, tehát az általa levett életmentő folyadékból bárki ré­szesülhet. A véradás nála elma­radhatatlan cselekedet, amit hét­köznapi tettnek értékel. Ha azon­ban az indokát is halljuk, mégis­csak tisztelettel adózhatunk ma­gatartásának:- A munkahelyemen szeren­csére jól állnak hozzá, elenged­nek bármikor. Ha azonban ez másként volna, akkor is elmen­nék vért adni. Még a szabadsá­gom terhére is... Füzesabonyban, ahogy arról Bíróné Simon Tünde megyei ko­ordinátor, donorszervező tájé­koztatott, az elmúlt évben is há­romszor volt véradási alkalom. A Vöröskereszt vacsorával köszönte meg az áldozatkészséget ■ Ezeken összesen 387-en bizonyí­tották önzetlenségüket. Idén a városban ismét három­szor - legközelebb tavasszal - vár- ják majd a véradókat. ib. s.) Kovács József hússzoros véradó az em­léklappal ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents