Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám

4. OLDAL MEGYE I KÖRKÉP 2002. Február 28., csütörtök Népegészségügyi fórum: csökkenteni a lemaradást Lámpagyár és törpe erőmű épül A japánok első európai üzeme készül a városban Jogtalan volt a leváltás (Folytatás az 1. oldalról) Az Egészséges Nemzetért Nép­egészségügyi Program szerke­zetét, akcióit és megvalósítását vázoló dr. Jávor András, a Nép­egészségügyi Programiroda programigazgatója elsősorban az 1960-as évektől romló halálozási ada­tokkal, az ezzel szoro­san összefüggő várha­tó élettartam mutatói­val támasztotta alá, hogy miért volt elen­gedhetetlen a program meghirdetése. A szakember szólt a tíz évre szóló feladat- rendszerbe foglalt nemzeti cé­lokról, melyek megfogalmaz­zák: el kell érni, hogy a lakos­ság számára az egészség olyan meghatározó érték legyen, ame­lyért tenni is hajlandóak; a fel­növekvő generációk számára biztosítani kell azokat a feltéte­leket, amelyek között javulhat­nak életesélyeik; növelni kell az egészségben eltöltött életévek számát mind a férfiak, mind a nők körében; tíz év alatt a szü­letéskor várható életkort a férfi­aknál 70, a nőknél 78 évre kell emelni. A kifejezetten jó és a kifejezetten rossz szociális kö­rülmények között élők élettar­tama közötti különbséget a fér­fiaknál 5, a nőknél 3 esztendő­re kell csökkenteni.- Szomorú tény - fogalma­zott a programigazgató —, hogy a daganatos megbetegedések­ből fakadó halálozásban világ­elsők vagyunk. Az alkoholisták 800 ezerre becsült száma egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar lakosság fele így vagy úgy érintett az alkoholizmus következményeiben. Dr. Gombkötő György a Heves megye lakosságának egész­ségügyi állapotáról szóló előadásában ki­fejtette: a jelenlegi ál­lapot kedvezőtlen mind nemzetközi összevetésben, mind az országos átlaggal való összehasonlításban. Az adatokkal igazolható helyzet- elemzés is jelzi, hogy rendkívül sok a tennivaló. Azzal is tisztá­ban kell lennünk ugyanakkor, hogy a feladat a lakosság egész­ségi állapotának javításában nem egy-egy szervezetre tarto­zik, hanem multiszektoriális, azaz a társadalom minden szfé­rájának megvan a feladata, be­leértve az egyént is - fogalma­zott a megyei tiszti főorvos. A konferencia résztvevői elő­adást hallhattak még a házior­vosok szerepéről a program megvalósításában, illetve a korszerű táplálkozás elveiről, valamint megyei lehetőségei­ről, a települési önkormányzat­oknak és helyi közösségeknek a programban betöltött szere­péről. ___________________________________ISIKÉ) A Tisza megfékezésére: árvíztározók a régióban (Folytatás az 1. oldalról) A síkvidékiek 75 ezer hektáron, 14 tározó kialakításával 1,5 milli­árd köbméter víz tározására le­hetnek alkalmasak.- A tározók kialakítása, iüetve a hullámtéri beavatkozások vég­rehajtása terén egyaránt az EU vízügyi keretirányelvét tekintjük irányadónak - emelte ki előadá­sában a miniszter. A szaktárca irányítója nem érdektelen „hoza- dékként” még megemlítette:- A Vásárhe­tani mértékadó árvízszintnél egy méterrel magasabb árvizet biztonsággal lehet levezetni. A 75 ezer hektár tározóterületből 15-20 ezer hektár a szakembe­rek szerint szinte minimális be­avatkozással vizes élőhellyé ala­kítható. Dr. Fónagy János témazárójá­ban jelezte:- A lakosság is sokat vár a terv­től. Az MTA kutatása szerint a terv hatását új munkahelyek léte­sítésében (75 %), a halászat újjá­lyi-terv tovább­fejlesztésének feladataival a foglalkoztatási lehetőségek is nőnek. Tíz éven át évi 1200-2000 em­ber többletfog­lalkoztatására van kilátás. A terv megvalósulása esetén a Tiszán a veszélyeztetettség a jelenleginek a nyolcadára csök­ken. Ez azt jelenti, hogy a mos­Három térségi tározó A Tisza Heves megyei szakaszához kapcsoló­dik a tervezett dél-borsodi tározó (13 ezer hek­tár, 170 millió köbméter vizbefogadás), érint bennünket Tamaszentmiklósnál, Kiskörénél a Hanyi-jászsági tározó (6 ezer hektár, 200 mil­lió köbméter vizbefogadás) és Pély körzetében a Hanyi-tiszasülyi tározó (5700 hektár, 219 millió köbméter vízbefogadás). éledésében (71 %), a turizmus fellendülésében (71 %) és a biz­tonságosabb élet megvalósulásá- ban (83%) látják.______[budavári) A mátraaljai városban kialaku­ló ipari park első beruházása­ként áprilisra készül el az autó­lámpákat gyártó üzem. Rövide­sen megkezdődik egy hulla­dékhasznosító törpe erőmű építése is, melynek átadását a jövő esztendőre tervezik. Gyöngyös A város - amiként arról korábban már többször is beszámoltunk la­punkban — 2000 végén nyerte el az Ipari Park címet a Gazdasági Minisztériumtól. Korábban az M3- as autópályához közeli ipari park létrehozására a helyi önkormány­zat az Egűt Rt.-vei és a Baráth Consulting Rt.-vei közösen meg­alakította a 26,4 milliós törzstőké­jű Ipari Park Fejlesztő Kft.-t. Az 1999-ben létesült gazdasági társa­ságban a helyi önkormányzat 57 százalékos többségi tulajdonos. Az ipari park első betelepülője- ként a japán Stanley Electric há- rommilliárd forintos beruházásként építi meg itt a gépkocsilám­pákat gyártó üzemét. A munkálatok már az elmúlt év őszén kez­dődtek, és a tervek szerint idén áprilisban fejeződnek be. A pró­bagyártás várhatóan ennek az évnek a má­sodik felében, 30 alkalmazottal in­dulhat el. A gépkocsikba kerülő lámpákat egyébként európai autó­gyáraknak szállítják, s azokat ott építik be a járművekbe. Az első gyártási évben a gyárból 400 ezer autólámpa kerül ki, összesen 1,6 milliárd forint értékben. A tervek szerint a termelés volumene 2005- ben megközelíti a hárommilliárd forintot. Három év alatt a gyárban dolgozók számát kétszázra növe­lik, de a megrendelések függvé­nyében további bővítést is elkép­zelhetőnek tartanak. A Stanley Electricnek Japánon kívül még több ázsiai országban, valamint Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban is vannak gyárai, de Európában eddig csak forgalmazó központjai voltak. A gyöngyösi lesz a japán lámpagyár­tók első üzeme a kontinensen. A cég világszinten mintegy kilenc­ezer alkalmazottat foglalkoztat, évi termelési volumene pedig megközelíti a kétmilliárd dollárt. Barabásné Czövek Ágnes alpol­gármester az ipari parkban megva­lósuló további beruházásokkal Kedvezmények a beruházóknak Az önkormányzat az ipari parkba betelepülőknek nyújtandó adókedvezményt a beruházás nagyságától tette függővé. A 200 milliárd forint fölött beruházók 8 évig nem fizetnek iparűzési adót, míg a legalább 600 milliót invesztálok két évre kapnak felmentést. Ez a kedvezmény felső, illetve alsó határa. A helyi vállalko­zók a területvásárlásnál is kedvezményt kapnak. kapcsolatban azt is elmondta la­punk munkatársának, hogy rövi­desen megkezdődik Gyöngyösön egy hulladékkonvertáló törpe erő­mű építése is. Az Ecolnet Kft. mintegy kétmilliárd forintos beru­házásaként létrejövő, hőt és ára­mot termelő gazdasági egysége az ipari park 2,2 hektáros területén jövőre épül meg, és várhatóan mintegy harminc embernek bizto­sít majd munkát. A városvezető hangsúlyozta to­vábbá, hogy az önkormányzat ter­mészetesen kisbefektetőket is szí­vesen lát az ipari parkban. Ré­szükre ez idáig egy négyhektáros területet értékesítettek. A helybeli kis- és középvállalkozók a város­vezető grémium döntése alapján kedvezményesen juthatnak beru­házási felülethez az ipari parkban. Ők háromezer forintot fizetnek a terület négyzetméteréért, míg a máshonnan érkezők négy-ezeröt- százat. Ha viszont a helybeliek ké­sőbb értékesítenék a megvett terü­letet, vagy ha a vállalt határidőre nem kezdik meg tevékenységüket az ipari parkban, akkor meg kell fi­zetniük a vételi külön­bözeiét. Az alpolgármester befejezésül megje­gyezte, hogy az ipari park iránt folyamatos az érdeklődés, jelenleg az önkormányzat több potenciális befektető­vel is tárgyal. így min­den remény megvan arra, hogy rövidesen újabb beru­házók jelennek meg a területen. ___________ _______(T. Z.M.| V éradás a színházteremben Gyöngyös Évente háromszor rendezi meg a Vöröskereszt te­rületi szervezete a városi véradónapot, hagyomá­nyosan a Kolping Oktatási Központban. Kovács Miklósáé, a karitatív szervezet vezetője lapunk­nak elmondta: ilyenkor elsősorban azokat a cége­ket, vállalkozásokat és szervezeteket keresik meg, amelyeknél év közben nem szerveznek kiszáM- sos véradásokat. A részvétel igen változó, átlagosan száz kö­rüli donor ad vért, de többször előfordult már kétszáz fölötti létszám is. Ez a nap ad alkalmat sokak mellett a rendőrség és a vámhivatal dolgozóinak is a véradásra, s ők hagyományo­san élnek is a lehetőséggel. A szakember az idei első vá­rosi véradónap egyik különle­gességeként említette, hogy - egyedülálló módon - a VAMAV Kft. a kollektív szerződésben rögzítette: dolgozóit milyen, a véradásra vonatkozó munka­idő-kedvezmény illeti meg. Ha­sonló munkáltatói hozzáállást, illetve szabályozást eddig „csak” a Mátrai Erőműnél ta­pasztaltak, s a vöröskeresztes szakemberek őszinte örömmel fogadták az újabb cég lépését, A segítség öröm, főként kényelmesen és biztonságosan fotós suha péter A volt igazgatónőt - akinek ki­nevezése és leváltása között alig néhány nap telt el - a bíróság immár másodfokon is visszahe­lyezte állásába. A képviselő-tes­tület tegnap este ülésezett, még a tanácskozás előtt érdeklődtünk Molnár Nándor jegyzőtől, hogy most milyen döntési lehetősé­gek mutatkoznak. A szakember elmondta: az bi­zonyos, hogy a jogerős végzést a testületnek tudomásul kell ven­nie. Azt kétségesnek ítélte, hogy ettől a faluban megnyugodnak-e a kedélyek. Nem zárható ki, hogy a „visszahelyezés” nyo­mán elölről kezdődhetnek a til­takozások. Az is tény, ha vissza­helyezik őt, akkor a jelenlegi megbízott igazgatót megilleti öthavi vezetői pótlék, ami - „ha nem is egetverő összeg” - százez­res nagyságrendű kiadás az ön- kormányzatnak. Minderről biztosat csak a gré­mium ülése után lehet monda­ni, fűzte hozzá a jegyző, ígéretet téve, hogy a tanácskozás ered­ményéről és az ügy további részleteiről tájékoztatást ad. így a fejleményekről későbbi szá­munkban természetesen beszá­molunk. [SUHA) Fogad a honatya Heves Godó Lajos szocialista ország- gyűlési honatya március 1-jén, pénteken tart képviselői fogadó­órát a hevesi polgármesteri hiva­talban. A választópolgárok délelőtt 9-11 óráig kereshetik fel őt ész­revételeikkel, kérdéseikkel, ja­vaslataikkal. ■ Liberális-klub Gyöngyös A Liberális-klubnak dr. Hack Pé­ter alkotmányjogász lesz a ven­dége, aki március 6-án, szerdán 18 órától tart előadást Állampárt vagy jogállam? címmel a Mátra Szálló különtermében. A házigazda dr. Fodor Gábor honatya és Keresztesi József al­polgármestert ______________■ F alugyűlés Felsötárkány Ma 17 órától az általános iskola tornatermében falugyűlésre és közmeghallgatásra várják a he­lyi lakosokat. A várhatóan nagy érdeklődés­sel kísért fórumon dr. Bajzát György polgármester értékeli a 2001-es évet, ismerteti az önkor­mányzat idei elképzeléseit, és számot ad az elmúlt négy eszten­dő fontosabb történéseiről is. ■ A területfejlesztés fél évtizedéről Kétszeres nem a költségvetésre Bő öt éve, 1996-ban lépett ha­tályba a területfejlesztési tör­vény - ez szolgált apropójául annak a tegnapi szakmai kon­ferenciának, amely a „Terület- és térségfejlesztés 5 éve Heves megyében” címet viselte. Heves megye, Eger A tanácskozást - melyen a Minisz­terelnöki Hivatal (MeH), a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium, a Belügyminisztérium és a Phare Minisztérium is képviseltette magát - Sós Tamás, a megyei köz­gyűlés és a területfejlesztési tanács elnöke nyitotta meg, hangsúlyoz­va: megalakulása óta a tanács 4,1 milliárd forintot osztott szét, mely pénzek 30,6 milUárdot mozgattak meg. Ezen időszakban több mint 1300 pályázatot bíráltak el, s 858 pályázóval kötöttek szerződést. A kezdeti lépésekről szólva dr. Jakab István, az előző ciklusok el­nöke kifejtette: a jogszabály elké­szítése másfél évig tartott. A hosz- szas előkészítés előnyére vált a megyének, lévén ez idő alatt jöttek létre a kistérségek, fejlesztési programok készültek, s összeállt az idegenforgalmi stratégiai cél­rendszer is. Jakab szerint Heves­ben tudatosan telepítették a terü­letfejlesztési feladatokat a megyei önkormányzat hivatali apparátu­sához, hiszen ez a forma a helyi önkormányzatok számára is ked­vezőbb. Pozitívumként említette meg, hogy ez idő alatt a tanács munkája érintetlen maradt a napi politikától. Azóta viszont joggal vetődött fel a kérdés: szükség van- e külön területfejlesztési tanácsra és megyei közgyűlésre? Sós az utóbbi évek eredménye­it értékelve kijelentette: noha a megye sok tekintetben előrébb lé­pett - az egy főre eső GDP tekinte­tében például az országos rangsor 15. helyéről a ll.-re -, az északi és a déli területeket még mindig nem sikerült felzárkóztatni. Dr. Szegvá­ri Péter, a MeH helyettes államtit­kára a tanácsok jövőbeni szerepé­ről szólva fejtegette: nem véletlen, hogy nem a megyei közgyűlések kapták a területfejlesztési feladato­kat, lévén azok pártalapon szerve­ződnek, a képviselőknek pedig nem kötött a mandátumuk. Hoz­zátette: a rendszer még nem EU- konform, egyebek mellett azért, mert a források és a pénzek integ­rációját a mai napig nem sikerült megoldani. A továbbiakban szó esett a támogatási rendszer ta­pasztalatairól, a tanácsok szerepé­ről a regionális politikában, s az EU-támogatási felkészítő progra­mokról iS. (KÜHNE) ___________Heves __________ N em nélkülözte az indulatokat sem a város képviselő-testület­ének tegnapi ülése. Előbb Huszár Tibor reagált arra a januárban fel­olvasott levélre, amelyben a kép­viselőket kemény szavakkal illet­ték. Mint mondta: hazug állítás az egész, s ha a beterjesztő tudja a névtelen rágalmazó nevét, úgy azt közölje vele. Ezután dr. Czakó Tibor emelkedett szólásra, aki be­jelentette, hogy a polgári pártok frakciója nevében üdvözli a Ter­ror Házának megnyitását, és frak­ciója ötvenezer forintot szavazott meg a Mansfeld Péter emlékére ál­lítandó szobornak. Ezt követően kezdték el tár­gyalni a tavalyi esztendő költség- vetésének módosítását. Czakó képviselő azt kérdezte, miért nem tárgyalta az anyagot minden bizottság, majd azzal vádolta a hivatal szakapparátusát, hogy fantomszámokkal dolgozik. Kontra Gyula polgármester figyel­meztetett arra, hogy a költségve­tés készítése egy szakma, míg Vincze Ferencné, a pénzügyi iro­da vezetője azt fejtette ki, hogy év közben is van pénzmozgás. Czakó doktor erre úgy válaszolt: az itt leírtak légből kapott szá­mok. Vinczéné ezt visszautasítot­ta, a polgármester pedig szünetet rendelt el. A kényszerű szünet után hiába magyarázta a pénz­ügyi irodavezető a költségvetés­készítés gyakorlatát, a városatya nem tudta elfogadni a magyará­zatot. A napirendi pontot a testü­let nem szavazta meg. Ezt követően tárgyalták az idei költségvetésről szóló rendelet mó­dosítását, amely a kormányzati döntés értelmében március 15-ig módosítható úgy, hogy az erede­tinek minősül. Czakó doktor újra felszólalt, hogy a polgári pártok nevében ezzel sem tud egyetérte­ni, mert véleményük szerint ez nem az eredeti költségvetés módo­sítása, hanem egy újnak az elké­szítése. Vincze Ferencné újra megindokolta, hogy ez nem egy új költségvetés, hanem a már el­fogadottnak a módosítása, s ha erre a testület nemet mond, akkor az önkormányzat akadályoztatva van a pályázatokban és a felada­tok végrehajtásában. Szabó Sán­dor jegyző arra figyelmeztetett, ha ezt nem fogadják el, felborul­hat a költségvetés, s hátrány érhe­ti őket az önhikis pályázatukban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az apparátus valós számokkal dolgozik, és a jövőben is így cse­lekszik. A testület ezt a napiren- det sem fogadta el. (szuromd ami jelzi, mennyire fontosnak tartják az önzetlen segítséget. A Vöröskereszt és a gyöngyösi véradó­állomás munkatársai pedig nagy hangsúlyt fek­tetnek arra, hogy a donorok a lehető legkényel­mesebb és legbiztonságosabb körülmények kö­zött gyakorolhassák önzetlen, önként vállalt fel­adatukat. A városi véradónapon összegyűjtött vért teljes egészében a gyöngyösi kórházban használják fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents