Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-27 / 49. szám
12. OLDAL HIRDETÉS-HORIZ ONT 2002. Február 27., szerda Elektromos Szerelvénygyártó és -forgalmazó Vállalat gyöngyösi központjába EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSER pozícióba munkatársat keres Elvárások:-főiskolai/egyetemi diploma, személyügyi végzettség előny ÿ Adó 1% Adó 1% Adó 1% Kinek ajánljuk adónk 1%-át? Mindazoknak a szervezeteknek ajánljuk segítségünket, amelyek jogosultak az SZJA 1%-ára. A bemutatkozó anyagokat március 8-án, pénteken tesszük közzé. engedménnyel a Heves Megyei Hírlap Grátiszban Az anyagokat március 4-ig keljük, juttassák el címünkre! 3300 EGER, Barkóezy u. 7. Tel.: 36/513-628, Fax: 36/513-630 Gyöngyös: Tel./fax: 37/311-697 Hatvan: Tel./fax: 37/341-051 (: V Az MSZP Heves Városi V Szövetsége és ^ ^ Godó Lajos ^ \ képviselőjelölt ^ ^ meghívja Önt £ ^ ma 17 órára a Hevesi ^ ^ Művelődési Központban ^ ^ tartandó ^ ^ lakossági fórumra, ^ ^ amelynek vendége £ ^ Juhász Ferenc, ^ ^ az MSZP alelnöke. (57110)^ feladja, másnap olvashatja! MEGRENDELŐLAP ' VASÁRNAPI V HEVESTHIRLAP ELOFIZETESERE Neve:. Címe:. Fenti címre megrendelem a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, 325 Ft havi díj megfizetésével. Kérjük, hogy a megrendelőlapot borítékban szíveskedjen beküldeni a kiadó címére: 3301 Eger Pf. 23 (Barkóezy u. 7.) Előfizetési szándékát jelezheti kézbesítőinknek, 5 illetve a 06-80-513-646-os ingyenes telefonszámon is. ï Ismét méreg az Eger-patak vizében (Folytatás az 1. oldalról) Ám minden hosszadalmas elemzés híján sem lehet kétséges a szemtanúk és a környezetvédők számára, hogy ismét egy már jól ismert jelenséggel állnak szemben, az Eger-patak újbóli kékalj-szennyezésével. Számottevő halpusztulást nem észleltek. Megtörtént máskor is, hogy az Eger-patak kékes színben „pompázott”. Akkor a városháza és a vízmű szakemberei hamarosan megérkeztek a helyszínre, majd az ÁNTSZ és a környezetvédők munkatársai is csatlakoztak hozzájuk. Ránézésre nem tudták megállapítani, milyen anyag színezhette kékre a vizet, de az látszott, hogy nem olajos szennyeződésről volt szó. A szakemberek a patak mentén felfelé indulva felnyitogatták az aknafedeleket, hogy kiderítsék: hol került a patakba a szennyező anyag. Végül annyit sikerült akkor megállapítani, hogy nem a belvárosban folyt a „kékség” a vízbe, hanem a Szala-árok környékén. Valószínűsíthető, hogy - mint most is - borászati üzemből vagy pincéből engedték a szennyezést a patakba, de biztosat, hogy melyik pincészet ludas a kérdésben, akkor sem sikerült feltárni. A két nagyobb borgazdaság aknáit megvizsgálták, de ott nem voltak arra utaló nyomok. A szakemberek szerint az viszont nyilvánvalóvá vált: egy bortermelésnél használt anyagról van szó. Hogy pontosan milyen adalék vagy szer, az csak azután derült ki, hogy megvizsgálták a vízből vett mintát. A pénteki szennyezés viszonylag gyorsan levonult, fél óra alatt meg is szűnt. Sallai Ferenc, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség műszald igazgatóhelyettese korábban elmondta: a vízvizsgálatok során kiderült, hogy kékalj került a vízbe. Ez az anyag a bor derítése közben keletkezik, s cianid-tartalmú. A laboratóriumi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kékderítésből származó szer kötött cián- időt tartalmaz, amely csak erős savval roncsolva szabadul fel, így önmagában nem mérgező. Később Nagytályánál már nem tapasztaltak színváltozást, a víz szinte teljeAkció a felderítéshez sen felhígult. Az itt vett tavalyi vízmintában egy század mikrogramm alatt volt a rianid- tartalom. Ennek ellenére tavaly a felügyelőség munkatársai utóvizsgálatot is végeztek, végigjárták a verőszalai pincéket, s ellenőrizték, hogy azokból hova szállítják a szennyező anyagokat. A kékalj használata már nem általános, legtöbbször környezetbarát derítőszerekkel dolgoznak. Felkérték a polgármesteri hivatalt, hogy az üzemeltetésükben lévő csapadék- csatornát a Szala-ároknál vizsgálják meg, a szabálytalan bekötéseket szüntessék meg. A rendőrségen feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen környezetszennyezés miatt, ami több millió forint bírsággal is büntethető. Az önkormányzat főmérnöki irodájától megtudtuk, hogy az érintett területnek számos csatornázatlan pincéje van. Mivel ezek a talajszintnél lejjebb helyezkednek el, így ezekből szivattyúval emelik ki a szennyvizet és tömlővel vezetik a csapadékvíz-elvezető csatornába, melyen keresztül minden az Eger- patakba ömlik. Az új borházak építését csak csatornázva engedélyezik, ám sok régi van még, amelyekkel nem lehet mit tenni. Az Életfa Környezetvédő Szövetség helyszínen járt és felvételeket készített szakembere szerint egy ilyen nagyságrendű szennyezés, amely ennyire képes elszennyezni a vizet, egy kis pincéből nem kerülhet ki, csak nagyobb pincészetből. A tettesek nyomára pedig csak az azonnali csatornafeltárás vezethet, mielőtt még vízzel kiöblítenék a csatornát. _________________________________(M A z Évízig az Egervin Borgazdasággal és a polgár- mesteri hivatallal közösen egy akciót is kíván szervezni, hogy kiderítsék, ki az okozója a szennyezéseknek. A mostani ugyanis nem egyedi eset, már többször is előfordult, hogy különböző anyagok kerültek a patakba erről a területről. Bővítenék a Vásárhelyi-tervet Területfejlesztés: szükség van a Tisza-tavi tanácsra A Tisza árvízvédelmi rendszerét szabályozó Vásárhelyi-terv is terítékre került a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács minapi ülésén. A grémium - egyetértve a tervben rögzített szándékokkal - a program kiterjesztését javasolja a Tisza vízgyűjtő területére is. Heves megye A testület elsőként jóváhagyta a tanács idei költségvetését, e szerint az 2002-ben több mint 42,2 millió forintból gazdálkodhat. Ezután a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal észrevételeire figyelemmel módosította a szervezeti és működési szabályzatát, de kisebb változtatásokat hajtott végre a pályázati rendszerrel összefüggő eljárási szabályzaton is. Ezt követően a tanács tagjai megerősítették azon korábbi állásfoglalásukat, miszerint egyetértenek a Tisza-tavi Térségi Területfejlesztési Tanács létrehozásával, s annak alapító tagja kívánnak lenni. E grémium felállításának ötlete még 1999- ben fogant meg, s bírja az érintett megyék területfejlesztési tanácsainak támogatását is. Feladata nemcsak a hátrányos helyzetű, térség felzárkóztatása lenne, hanem - a szakemberek szerint - vízgazdálkodási, árvízvédelmi, illetve turisztikai szempontok is indokolnák életre hívását. A Vásárhelyi-terv kapcsán több észrevétel is megfogalmazódott a küldöttekben. Az 1998-2001 közötti árvizek nyomán a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által elkészített, majd 2001 októberében széles körű vitára bocsátott terv az ország területének több mint felére kiterjedő, s azon belül mintegy 16 ezer négyzetkilométeres árterű tiszai vízrendszerrel foglalkozik. A terv - megelőzendő a korábbi évek katasztrófáit - négy helyen lát beavatkozási lehetőséget: hegyvidéki tározást a Tisza külföldi vízgyűjtő területein, a nagyvízi vízszállítás növelését, a síkvidéki árvízi vész- tározást, s az árvízvédelmi töltések további magasítását. Kun Zoltán, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Igazgatóságának vezetője ugyanakkor azt javasolta, a terv hatálya terjedjen ki a belföldi vízgyűjtő területekre is, a Zagyva és a Tárná vízrendszerének fejlesztésére, ezzel összefüggésben pedig a recski és a ter- pesi tározók megépítésére. Felvetette annak lehetőségét is, hogy mindez akár modellértékű programként is megvalósulhatna, hiszen e térség árvízgondjainak megoldása mintegy 2 milliárdos feladat lenne. Szóba került a Kiskörénél tervezett, az úgynevezett Könyökben, illetve a Burai-réten tervezett tározók kérdése is. Kontra Gyula hevesi polgármester akképp vélekedett, hogy számos módja van az árvíz elleni védekezésnek, így a terv ezen szakaszában még talán korai az egyik, jelesül a tározók kiépítése mellett letenni a garast. A két, 60, illetve 57 négyzetkilométeres terület kijelölésével kiváló termőföldek kerülhetnek adott esetben víz alá, ráadásul ha oda beengedik a Tiszát, az ár levonultával csak szivattyúzással lehetne megszabadulni a víztől. A tanács végül is az elhangzott észrevételekre figyelemmel fogalmazta meg határozati javaslatait. _________________________ikühnei F rancia előadók Eger A Művészetek Házában a napokban megrendezett francia nyelvű előadóversenyen a 14 év alattiak kategóriájában Kóczián Ágnes (Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, felkészítő: Tóth Ildikó) lett az első helyezett. A csoportok közül az EKF 2. számú gyakorlóiskolája Albertus Ágnes felkészítésével szerezte meg a győzelmet. A 14 év felettiek kategóriájában az egri Szűcs Levente aratott diadalt, míg a csoportos kategóriában a szegedi Ságvári Gimnázium nyert első helyezést. A második helyezést sikerült megszereznie az Egri Francia Klubnak, Ban bara Dutat felkészítésével. Kü- löndíjat kapott a szentesi, a gyulai, a mohácsi, a pásztói, a nagykállói, a kecskeméti és a soproni gimnáziumok csoportja, továbbá Egerből a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium együttese, Fekete Györgyné tanítványai. A „Sikeres Részvételért” díjat a Mészáros Tímea tanárnő által felkészített EKF 2. Sz. Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csoportja, a Szent-Györgyi Albert iskola csapata (felkészítőjük Tóth Ildikó) és a soproni Berzsenyi diákjai vehették át. Ugyanebben az elismerésben részesült Kovács Anita (Deák Julianna tanítványa) az egri Neumann gimnáziumból. ■ „A turizmus összetartó erő” Eger Az idei márciusi, hagyományos budapesti utazási kiállításon ezúttal közös kiadványban mutatkozik be az egri kistérség. A társulásnak Borsod megyéből Szomolya és Cserépfalu is teljes jogú tagja, e települések a Heves megyei tagokkal és a megyeszékhellyel együtt kínálják idegenforgalmi látnivalóikat, szolgáltatásaikat - jelentette be a kistérségi társulás keddi ülését követően dr. Nagy Imre egri polgármester. Mint mondotta, a turizmus ösz- szetartó erő, az egységes kistérségi arculat kialakítása közös érdek, a terület kiváló adottságai számos fejlesztési lehetőséget hordoznak magukban. A bemutatkozó dossziéban tizenöt aktualizálható, egy-egy településről szóló betétlap kap helyet. A kiadvány magyar, angol és német nyelven jelenik meg tízezres pélladékának elhelyezésével kapcsolatos problémáról. Mint ismert, ezt az ügyet a megyei ön- kormányzat több éve próbálja előkészíteni, ám a felmerült helyszíneken rendszerint tiltakozással, indulatokkal találkoztak az elképzelés szorgalmazói. Az is előfordult, hogy helyi népszavazáson utasították el az ötletet az érintett községekben. Ugyanakkor az egri, legnagyobb megyei lerakó négy-öt éven be-, lül telítődik, a város térségében lévő kisebb hasonló létesítmények szintén. Ezért a gond komplex megoldására van szükség. A kistérségi társulás a tapasztalatok figyelembevételével átvállalja a megye eddigi kezdeményező, koordináló szerepét. Külön csoport állt fel evégett, ám a lerakó konkrét helyéről - mint kérdésünkre kiderült - egyelőre nincsen szó. _________________________!«•) Egy kiadványban tizenöt település. Térképek, programajánlatok az Utazás 2002 kiállításra FOTÓ: PILISY ELEMÉR dányszámban. Tartalmazza a kistérség és az ahhoz tartozó települések leírását, térképét, programajánlatát, a szálláshelyek listáját, a szabadidő eltöltésére vonatkozó javaslatokat. Ugyancsak a társulási ülésen esett szó a környék szilárd hűl-
