Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-27 / 49. szám

2002. Február 27., szerda M E G Y E I KÖRKÉP l 5. OLDAL A pucér valóság A meztelen igazság az - állapí­totta meg a Floridai Egyetem ku­tatója -, hogy az emberek a nu­dista fürdőhelyeken hasonlókép­pen viselkednek, mint a külső világban, változatlanul megvan­nak közöttük a társadalmi kü­lönbségek. Pedig egy olyan helyen aztán tényleg mindenkinek egyformán kivan a segge a gatyából. ____________________ INÉ-ZI) ÖN KIT DÍJAZNA? A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány hetedszer osztja ki Az év egyéni adományo­zója, Az év vállalati adományozó­ja, Az év civil szervezete díjakat. Azok eszmei értékűek, de az év nonprofit szervezete az oklevélen kívül ötszázezer forintot is kap. A jelöléseket rövid indoklással már­cius l-jéig várják az 1027 Buda­pest, Margit körút 58.1/4. címre. EGYETEMI ELŐKÉSZÍTŐ. Ma gyárból és történelemből kapnak pluszórákat azok a középiskolás­ok, akik csütörtökön és pénteken 15 órától részt vesznek Egerben, a Megyei Művelődési Központban szervezett foglalkozáson. FÖLDALATTI IZGALOM. Ezzel az ígéretes címmel rendez ma es­te programot az egri MÁS Klub. A rendezvény lemezlovasa: Sziszt ROMAFÓRUM. Mátraderecskén március 1-jén, pénteken 9 órától továbbképzésen vesznek részt a térség kisebbségi önkormányza­tainak vezetői A tanácskozáson szó lesz a roma közösségi házak szerepéről a cigányság életében, valamint a kisebbségi kultúra és oktatás megyei helyzetéről. Dél­után konzultációval ér véget a program. IDŐSEK FARSANGJA. A parádfürdői Idősek Otthonában a hónap utolsó napján, vagyis hol­nap rendezik meg a hagyomá­nyos télbúcsúztató mulatságot, amelyen a recski Rákóczi nyugdí­jasklub tagjai szórakoztatják az egybegyűlteket. RÜGYFAKADÁS. Az egri Kálvin Ház Alapítvány kuratóriuma ta­vaszi koncertet szervez vasárnap 18 órára a Kálvin Házba A ren­dezvényen az Egri Csillagok Nép­dalkor, Réti Árpád színművész, valamint Dobó Katalin és Tavaszy József lép fel Kalmár Gyula zon­gorakíséretével. Az est házigaz­dája: F. Molnár Gabriella TRAFFIPAX. Ma reggel 6-tól 14 óráig Gyöngyös-Gyöngyössolymos belterületén, a 24136 sz. úton, va­lamint 7 és 15 óra között a 3. szá­mú főút Hatvan városi szakaszán, majd 14-től 22 óráig Eger belterü­letén várakozik a gyorshajtókat fi­gyelve a rendőrség, sebességmérő gépjárműveivel. Vadász lőtt a vadászkutyára „A Fekete város jutott az eszünkbe, s mind­nyájan Görgeynek adunk igazat.” Ez volt az egyik vélemény arra a szomorú hírre reagál­va, hogy ismét lelőttek egy faj kutyát a megye- székhely külterületén a szőlőben, a gazdájá­tól nyolcvan méterre. Eger Marcin, a 11 éves német vizslán messziről is jól látható volt, hogy nem kóbor eb. Dagi volt, ezért is hordta ki futtatni a gazdája a Nagy-Eged felé, a füves területre. Itt senkit se zavartak. Aznap azonban nemcsak kettecskén voltak a gazdájával, hanem kisvártatva megérkezett egy sárga Trabant is. Az autóból két vadász szállt ki. Megpillantották a szaglászva szaladgáló kutyát, s füttyszóval megtorpanásra bírták. A következő másodpercben az egyik férfi már kapta is a pus­káját, s rálőtt az álló jószágra. A tulajdonos eszét vesztve iramodott feléjük, erre a vadászok beug­rottak a kocsiba és elszáguldottak. Marcit már nem lehetett megmenteni. Amikor a fiatalember a rendőrséghez fordult, azt kérték tőle: jelölje meg a kárösszeget!- Marci olyan volt, mint a testvérem - mesélte később szerkesztőségünkben a fiú. - Hogyan ha­tározhatná meg valaki, mennyit ér a legközeleb­bi pajtása? Marci családtagnak számított, édes­anyám a harmadik gyerekeként szerette. Akkor most mennyiben jelöljük meg a kárt? A családhoz az elpanaszolt történetre a követ­kező vélemények érkeztek: „Az ilyen vadász fegyverét azonnal be kell vonni! Ha szórakozás­ból, puszta aljasságból, ártó szándékkal, a gaz­dája jelenlétében lelövi a békésen szaglászó ku­tyát, még fütyül is neki, hogy beálljon, a későb­biekben emberi életekre is veszélyes. Arról nem beszélve, hogy vadász nem lő vadászkutyára. Megsértette a vadászati és az állatvédelmi tör­vényt. A normális vadásznak tudnia kell, hogy egy szőlőben nem lövöldözünk még akkor sem, ha vadász létünkre utáljuk a vadászkutyákat!". „Hogy mit érez egy gazdi, amikor elveszíti az egyik legközelebbi barátját, leghűségesebb tár­sát, csak az tudhatja, aki tiszteli annyira az álla­tokat, hogy nem csak tárgyaknak tekinti őket. Akinek örömöt okoz egy szegény állat lelövése, az másra is képes lehet. A kutyák soha nem len­nének képesek ilyen értelmetlen kegyetlenségre, ilyen szándékos aljasságra. Csak az emberek. ” „Magam is vadász vagyok, és megvetem az ilyen alakokat, mert miattuk szégyenkeznek a tisztességes vadászok is. Örökre megfosztanám őket a fegyvertartási engedélyüktől Egy vadász­kutya gyilkosa méltatlan arra, hogy vadásznak nevezzék, de arra is, hogy egyáltalán embernek tekintsük őt. ” A rendőrségi vizsgálat még nem zárult le, ezért az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezete elnökéhez, Farkas Lászlóhoz fordultunk.- Mit tehet a kamara ilyen esetekben? Az elnök elmondta, hogy nekik is meg kell várniuk a rendőrségi vizsgálat végét. Mégpedig azért, mert lőfegyverhasználat esetén a gondat­lan veszélyeztetés ténye is szóba jöhet. Miután kezükben lesz a vizsgálati eredmény, összeül az etikai bizottságuk, s ők határoznak majd a va­dász további sorsáról. NÉOYESSY ZITA Versenyben a honi vállalkozók A kényszer miatt sokan mennek tönkre (Folytatás az 1. oldalról)- A vállalkozásokat a piaci kör­nyezet és az adórendszer befolyá­solja - jelentette ki Fülöp Gábor. - Ezért elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret. A vállalkozói si­kerhez megfelelő útra, tudásra és tőkére van szükség. Hangsúlyozta: megyénk gaz­daságában meghatározó az ipar, amelyhez a külföldi és a hazai vállalkozók megfelelő infrastruk­túrával rendelkeznek. Az elmúlt években főleg az itt letelepült amerikai, német és svájci befekte­tők piacot, modem technológiát és munkakultúrát hoztak. A ke­reskedelemben is szerkezetváltás történt, miközben megjelentek a multinacionális áruházi láncok, a kisboltok is működnek. A turiz­musban javult a minőség, szállo­dák és panziók épültek, nyitottak az internetes helyfoglalás felé. A cél az, hogy a jövőben az ideér­kezők minél több vendégéjsza­kát töltsenek el, és minél többet vásároljanak megyénkben. A szőlő- és a bortermelés Egerben és környékén, valamint a Mátra- alján imázsépítő, emellett a bo­rok minőségének folyamatos ja­vításával jelentős bevételekre te­hetnek szert. A kamara főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő a folyamatosan változó piachoz igazodik. Szembe kell nézni az in­gázásokkal, az egyik településről a másikra való vándorlással. Eh­hez viszont lakásokra van szük­ség a megtartóerő érdekében. ÁRUÉRTÉKESÍTÉS A KISTÉRSÉGEKREN 2000. Kistérség Termelés Export (MFt) (MFt) Egri 918 472 Füzesabonyi 157 74 Gyöngyösi 789 82 Hatvani 359 168 Hevesi 70 37 Pétervásárai 67 13 Ezért a kamara fontosnak tart­ja, hogy az ipari és a kereskedel­mi fejlesztések a megfelelő inf­rastruktúrával ellátott városok­ban történjenek. A szomszédos településeiéről oda kell vinni a dolgozókat a foglalkoztatásra. El­engedhetetlen, hogy csak korsze­rű telephelyek létrehozására adja­nak ki engedélyeket. Fülöp Gábor kiemelte, hogy a megyében jelenleg 20 ezer vállal­kozást tartanak nyilván, ám ösz- szesen 400 helyen van gyakorlati képzés különböző szakmákban, ami kevés. Véleménye szerint a fiatalok érdekében nagyobb hangsúlyt kell fordítani a megfe­lelő pályaválasztásra. Ebben nemcsak az iskoláknak, hanem a kamaráknak és az önkormány­zatoknak is többet kell tenniük. Ez azért fontos, hogy az újdon­sült szakemberek a munkaerő­piaci igények alapján el is tudja­nak helyezkedni. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a megyében kevés a kutató­fejlesztő hely, erre a jövőben na­gyobb hangsúlyt kell fektetni. Fontosnak tartja, hogy a vállalko­zókkal párbeszédet folytassanak a közbeszerzési pályázatokban való részvételhez. Mint aláhúzta: a megye hat kistérségében eltérő a vállalkozá­sok száma. Legtöbb az egriben, ehhez felzárkózó a gyöngyösi és a hatvani, sajnos változatlanul rossz helyzetben van a hevesi és a pétervásárai kistérség. Végül hangsúlyozta, hogy a gazdasági elemzések arra utal­nak: a hazai régiók eltérő fejlett- ségűek. A legfejlettebbek a fővá­ros és a Dunántúl egyes részei, a kelet-magyarországi rész viszont sokkal elmaradottabb. Ez a be­fektetésekben, a munkahelyek számában, a szakképzettségben, a fizetések közötti különbségek­ben egyaránt megmutatkozik. A lehetőségek alapján ezen kell vál­toztatni. MENTUSZ KÁROLY HAVAS ANDRÁS Különböző örökösök Lépjünk hátrébb, nézzük kicsit távolabbról a dolgokat, hátha az segít eligazodni abban, ami itt ma van. Fejtő Ferenc, a Párizsban élő történész nyilatkozta a Terror Háza megnyi­tása kapcsán: a ház több, mint múzeum, hiszen az intézmény a kormány azon politikai célkitűzéseinek jegyében született, hogy reflektorfénybe helyezze a kommunizmus bűneit, hogy a válasz­tások közeledtével a magyar jobboldal a mai szocialistákat a kommunista diktatúra örökösének állítsa be. Tény, hogy az eredetileg a nácik és a kommunizmus áldoza­tainak létesített ötezer négyzetméteres múzeumban csupán kettő és fél termet szenteltek a nyilaskeresztes mozgalomnak, amel­lyel csak az 1944. október 15-i puccs időszakától foglalkoznak, pedig akkorra már 600 ezer embert deportáltak a haláltáborok­ba. Amint azt a „nyilvánvalóan" a balliberális magyar ellenzék kezében lévő tekintélyes francia lap, a Liberation megírta: sem­mi sem látható a holokausztról, mert a kormányfő tanácsadó- múzeumigazgató asszonya szerint erről az időszakról kevés do­kumentáció áll rendelkezésre, seza korszak inkább a leendő holokauszt múzeum témája lesz. Igaz, ami igaz, az emhtett in­tézmény építésére még várni kell, miközben a Terror Házát re­kord idő alatt hozta tető alá a kormány. Meg kell jegyezni, hogy Romsics Ignác történész szerint az említett eseményekről igenis vannak dokumentumok, felkutatásuk nem került volna túl nagy erőfeszítésbe. Ha viszont így van, a közelgő választásoknak mégiscsak lehet némi szerepe a múzeum válogatási technikájában. Persze, az is az egész merő véletlen. Véletlenek márpedig vannak. Mert azért azt nem feltételezhetjük, hogy egy magát „keresztény-konzervatív­nak” nevező hatalom a kampány miatt különbséget tegyen tö­meghalál és tömeghalál között... Egy kis probléma azért adódik. Ha a sugall! választási propa­ganda íve szerint Rákosi és az ÁVO egyenlő a Magyar Dolgozók Pártjával (MDP), azzal pedig azonos a későbbi MSZMP, az pedig ugyancsak egyenlő az utódpárti MSZP-vel, azaz a legnagyobb el­lenzéki erővel, akkor az nem világos egészen, hogy például azok a fideszes politikusok és miniszterek, akik tagjai voltak a Magyar Szocialista Munkáspártnak, mikor tűntek el ebből a gyönyörűen összeállított örökösödési vonalból? Mert ha az MDP egyenlő a mai MSZP-vel, akkor ott az átalaku­lások második harmadában az MSZMP-ből a jobboldalra kihúzó emberek miképpen szakadtak ki ebből a láncból? Ja, igen, és mi­ért? Hirtelen feltárult előttük az a múlt, amit addig nem ismertek? Valahol, a természetesen később felépülő múzeum félreeső sar­kában szívesen látnánk egy ezzel kapcsolatos kis tablót: rajzok­kal, nyilakkal, évszámokkal, képekkel. Csak úgy, vázlatosan, a történeti hűség kedvéért. Ha már egyszer emlékezünk. Rágógumit vásároltak az elrabolt forintokból A sértett ugyan csak hétfőn tett bejelentést, de az a bűncselek­mény, amit ellene elkövettek, még az elmúlt hét vasárnapján történt a településen. Verpelét Történt ugyanis, hogy a község­beli Ifjúság úton található park­ban többen rátámadtak egy ott sé­táló 16 esztendős tamaszentmári- ai fiúra. A fiatalembert megfenye­gették, azután bántalmazták is, a bejelentése szerint még meg is rug­dosták. Mindezek után pedig erő­szakkal elvették a pólóját, és egy árva petákkal sem több, mint 40 forintját. Az ifjú egyébként sze­rencsére csak 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett a tá­madás következtében. A rendőr­ségnél megtett jelzését követően az Egri Rendőrkapitányság mun­katársai forrónyomon üldözéssel még e hát első napján elfogtak négy fiatalembert. Közöttük há­rom fiatalkorút, V. A., B. R. és B. P. egyaránt 15 éves, valamint a fia­tal felnőtt, V. R. 19 esztendős ver­peléti lakosokat. Kihallgatásuk so­rán mind a négyen elismerték a tett elkövetését, ráadásul a pólót le is foglalták tőlük. Azt is elmond­ták, hogy a zsákmányként meg­szerzett 40 forinton rágógumit vá­sároltak. A négy verpeléti fiút bűnügyi őrizetbe vették, s velük szemben rablás bűntettének alapos gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást. _______________________l-LAYI A szépség és a szörnyecskék Eger Mi fog ebből kisülni? - gondol­tam az elején, amikor a Harlekin Bábszínház színpadán Ku-Klux- Klan-szerű, fehér csuklyás embe­rek jelentek meg, s rajzolt képek­kel igyekeztek megjeleníteni a vásári forgatagot. Nyilván a gye­rekek el is fogadták: valódi pia­con vannak, lévén képzeletük oly élénk, hogy akár egy mozsár­ról is elhiszik: az egy királyi ko­rona, ha úgy hozza a szükség. Hanem a rendező szinte azon­nal segítségére sietett a kevéssé fantáziadús nézőknek is, mert a következő percekben már a bá­bok is megjelentek, elterelve így a figyelmet a rettenetét ébresztő ka­pucnisokról. Akikről persze a ké­sőbbiekben kiderült, hogy remek bábszínészek. Úgy változtatták hangjukat, hogy azt képzelhet­tük, legalább nyolcán vannak, holott csak négyen serénykedték végig az előadást. A Budapesti Bábszínház művészei, Kiss Kata­lin, Simándi Anna Ildikó, Janovics Sándor és Beratin Gá­bor a harlekinesek kulisszák mö­götti közreműködésével olyan nagyszerűen mesélték, játszot­ták el A szépség és a szörny törté­netét, hogy észrevétlenül illant el a csaknem két óra. A hosszú darabot egy szünet is megszakí­totta, amikor ugyanúgy lehetett zsibongani, WC-re futkosni, édességet beszerezni és majszol­ni, mint a nagy színházban. A humorral átszőtt, eseten­ként megindítóan szép tündér­mesét fülbemászó zene, megta­nulható, otthon is énekelhető da­lok egészítik ki. Mindennek élve­zetéhez persze az kellene, hogy a nézőtéren csupa fül, csupa szem gyerekek üljenek. S ez csak úgy lenne kivitelezhető, ha a szüleikkel érkeznének a kicsik. Vagy ha már ez nem megy, akkor több pedagógus, esetleg éppen ráérő anyukák is kísérjék el a csoportokat. Szükség volna a kö­zönség soraiban jó néhány fel­nőttre, akik alkalmasint ráncba szednék a csintalankodókat. Mert ezek a kis „szörnyetegek” nemcsak a harcedzett bábszíné­szeket zavarják, hanem azokat a társaikat is, akik aggódva a főhő­sökért, tátott szájjal figyelik az előadást. Akik kíváncsiak a történet ta­nulságára: a külső mit sem szá­mít akkor, ha valaki szeretettel fordul a másik felé. S hogy a me­sében minden megtörténhet és végül jóra fordul, akkor is, ha az elején riasztó. ____________________(NÉOYESSY) A z egri Harlekin Bábszínházban bemutatták A szépség és a szörny című tündérmesét FOTÓ: GÁL GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents