Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-22 / 45. szám

6. OLDAL TÜKÖR 2002. Február 22., péntek G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. február 21.) Botsodchem 4 640 Ft O Egis 13 300 Ft 11 Matáv 942 Ft ű Mól 5 470 Ft ű OTP 20 055 Ft ÍS Richter 16 800 Ft ű TVK 3010Ft ű Zalakerámia 1620 Ft ű BUX: 7922,44-0,23% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX II. 15-214G au» .... 8 025,12) 7902,86 ; ; 8000 ! ^.37 feu 7900 * 7800 7958,02; ; J 7700 í ’ i » * « * * » pont x i. * 1 ü «o -O ■§ S S 5 1 s I Ű_ X *£ CO O AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 398,09 Cseh korona 7,64 Euró 243,31 Japán jen (100) 209,24 Lengyel zloty 66,89 Svájci frank 164,29 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 279,44 HÍRHC ÖSSZEKAPCSOLÁS. Az eTel Magyarország a Hírközlési Dön­tőbizottsághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult pana­szával, mivel a Matáv megtagad­ta az összekapcsolási szerződés megkötését - közölte a társaság csütörtökön, mti ÉLELMISZER-BIZTONSÁG. Az élelmiszer-biztonság és -minőség kérdéseiről tartanak február végén konferenciát Budapesten. Február 25. és 28. között több mint 30 európai or­szág képviselője találkozik an­nak érdekében, hogy megerősít­sék, illetve visszanyerjék a fo­gyasztók bizalmát. Erre azért van szükség, mert az utóbbi idő­ben előfordult élelmiszer- szennyezések bizalmatlanná tet­ték a lakosságot, mti VIDÉKFEJLESZTÉS. A koráb­biaknál nagyobb támogatások folyósíthatták az idén vidék- fejlesztési, valamint környezet­és tájgazdálkodási célokra, ugyanis már nem csupán a 2000 óta működő vidékfejlesztési cél- előirányzatból lehet támogatást igényelni, hanem az integrációs felkészülést segítő SAPARD- alapból is. mti KÁRPÓTLÁS. A kormány né­hány héten belül állást foglal a kárpótlási jegyek sorsáról, külön áttekintve a jegyekhez alanyi jo­gon, másodlagos úton jutottak ügyét, illetve azokét, akik - több mint tízmilliárd forint értékben - még nem vették át kárpótlási jegyeiket. A még kárpótlási jegy­gyei rendelkező, alanyi jogú kár­pótoltak biztosan számíthatnak ellentételezésre - mondta teg­nap Tállai András, a pénzügyi tárca politikai államtitkára. EUROPRESS EGYÜTTMŰKÖDÉS. Határon átnyúló, osztrák és magyar regi­onális idegenforgalmi marke­tingrendszer működtetéséről ír­tak alá megállapodást csütörtö­kön a sárvári Nádasdi-várban az ausztriai Kastélyutak Szövetsé­ge, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezetői. A megálla­podásnak köszönhetően több, nyugat-magyarországi régióban található vár és kastély is be­kerül egy olyan marketingrend­szerbe, amelynek fő célja, hogy támogassa a műemlék épületek­ben zajló kulturális és idegen- forgalmi rendezvényeket, mti ■ Összeomolhat a sertéspiac Az árcsökkenés nehéz helyzetbe sodorta a tenyésztőket Kaotikus állapotok uralkodnak a sertés­piacon. A felvásárlási árak drasztikus csök­kenése nehéz helyzetbe sodorta a sertés- tenyésztőket. A piaci szereplők az agrártárcá­tól várnak segítséget. Budapest A Sertéstenyésztők Országos Választmánya sze­rint összeomolhat a piac, ha heteken belül nem emelkednek a felvásárlási árak. Az év eleje óta húsz-huszonöt forinttal csökkent a vágósertés át­vételi ára. A múlt héten kilónként átlagosan 289 forintért vásárolták fel az élő sertést a feldolgo­zók. Ez az összeg a tavalyi hasonló időszak átlag­árához képest 46 forinttal kevesebb. Az éves vár­ható önköltséghez viszonyítva látónként 23 fo­rint a veszteség. A tenyésztőknek legalább 325- 330 forintot kellene kapni ahhoz, hogy talpon maradhassanak. A piaci termelők és a feldolgozók az év elején azt javasolták az agrártárcának, hogy a termelő átlagosan 323 forintot kapjon a legjobb minősé­gű disznó kilójáért, az állam pedig 20, illetve 25 forint támogatást adjon. Ezáltal a feldolgozók költsége csökkenne, s az export sem lenne veszteséges. Ehhez a kormánynak 2,3 milliárd forint állami forrást kellett volna biz­tosítani. Döntés azóta sem szü­letett, s ez rendkívül nehéz helyzetbe hozta a termelőket. A sertéstenyésztők választ­mánya most azt javasolja az FVM-nek, hogy az E és S minő­A SERTÉSEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA, 1000 DB December 1. Összes sertés Anyakoca | 1998 5479 391 1999 5335 379 2000 4834 348 2001 4822 343 ségű vágósertés esetében 384 forinttól, U minő­ség esetén 367 forinttól adjon - kilónként egy-hat forint - minőségi támogatást. A minőségi támo­gatást terjesszék ki az élőexportra is. A szub­venció mértéke kilónként 13 forint lenne, amit a termelő kapna meg. _______________________lUJViW) GE-KÖZPONT BUDAPESTEN. Átadták tegnap a GE lighting új európai, közel-keleti és afrikai (EKKA) központját Budapesten, ame­lyet az Egyesült Királyságból telepített ide a multinacionális fényfor­rásgyártó cég. Az átadás alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar gazdaság számára a GE lépése mérföldkő, ugyanis korábban csak a termelési fázisok települtek Magyarország­ra, most pedig megérkeztek az európai központok. Képünkön, a miniszterelnök Ferdinando Beccalli, a GE Európa és Goluar Motahari Pour, a GE európai, közel-keleti és afrikai elnök-vezérigaz­gatója társaságában átvágja nemzetí színű szalagot. __________________________________________________________FOTÓ. EUHOPRŒ/KEHÉK ÁONEg Fejlődőképes magyar turizmus Szeretnénk, ha négy éven belül a turizmusból származó be­vétel elérné a nyolcmilliárd eurót - mondta tegnap Budai Zoltán turisztikai helyettes államtitkár. A tervek szerint egy látogatónak 250 eurót kellene költeni Magyarországon. Budapest Célunk, hogy a belföldi turizmus elérje a nemzetközi szintet, és Magyarország Európa egyik meg­határozó turisztikai hatalmává váljon - közölte Budai Zoltán. Hozzátette: annak ellenére, hogy kis ország vagyunk, Magyaror­szág a tizenharmadik legkedvel­tebb turisztikai célpont. A turiz­mus Magyarország sikerágazata, mivel a GDP tíz százalékát adja, ezenkívül közel 300 ezer ember­nek ad tartós munkalehetőséget. Fontosnak tartja azt is, hogy ta­valy a nemzetközi turisztikai be­vétel közel 18 százalékkal maga­sabb volt mint 2000-ben. A turiz.- musra szánt költségvetési forrás is magasabb volt a korábbinál: ta­valy mintegy 30 müliárd forint állt rendelkezésre turizmusfej­lesztésre. Negatívum azonban, hogy az ország turizmusa szezo­nális, valamint Balaton és Buda­pest központú. Gond továbbá az is, hogy a külföldiek aránylag rö­vid időt töltenek Magyarországon és keveset költenek. Tavaly 142 eurót hagytak itt átlagban a kül­földiek, ami csak egynegyede a nyugati országokban elköltött pénznek. A helyettes államtitkár a kö­zéptávú perspektívákról elmond­ta: megfelelő környezetgazdálko­dás mellett Magyarország turisz­tikai kínálatának hosszú távon is versenyképesnek kell maradnia. Az EU-csatlakozással pedig emel­kedik az európai mellett a távo­labbi országokból érkező vendé­gek száma is. Ugyancsak a turizmus fellendí­tését segítené az olimpia megren­dezése - közölte. Kijelentette: az olimpia előtt és után jelentős mértékben növekedne a vendég- forgalom, és a turisztikai befekte­tések is könnyebben valósulná­nak meg. PRIVACSEK ANDRÁS Elszámolási meglepetések A külföldi bankkártyás fizetésnél kellemetlen meglepetést okozhat az elszámolások többletköltsége. A pénztárcába vágó eltérés oka a dollár-, illetve euróalapú elszámolás, a szükség- szerű átváltás. Budapest Magyarországon egyre több em­ber rendelkezik eurószámlával. Amikor az Európai Unió országai­ban ehhez tartozó Visa bankkár­tyát használnak, a vásárláskor el­költött vagy készpénzben felvett összeg jelentősen eltérhet a szám­lára terhelttől. A különbség ese­tenként elérheti a 3 százalékot is. A jelenség oka, hogy a Visa International a kibocsátó bankok­kal dollárban számolja el a tranz­akciókat, ami azt jelenti, hogy egy művelet során kétszeres konver­zió (euró-USD-euró) valósul meg. A másik nagy kártyakibocsátó, a Europay International elszámo­lása euróalapú, ilyen módon a vá­sárlás, ületve az elszámolás során nem megy végbe költséget jelentő konverzió. Dr. Szabó László, a Raiffeisen Bank dél-dunántúli régióigazgató­ja szerint a kellemetlenség elkerü­lése nagyobb odafigyelést igényel az ügyfelek részéről. Az euróövezetbe utazó Visa kártyás ügyfelek számára minden­képpen indokolt, hogy az EU- országokban használt kártyához, folyószámlához euróalapú elszá­molást kérjenek. Ilyen módon ugyanis nem következhet be a költséges kettős konverzió. A Visa esetében a különböző devizane­meket csak bizonyos kártyákhoz lehet kapcsolni, tehát indokolt esetben szükségszerű, hogy két kártyával rendelkezzen az ügyfél. A Europay elszámolási szabály­zata ugyancsak lehetővé teszi a különböző elszámolási devizane­met. Az ügyféllel kötött megálla­podás értelmében az egyes üzlete­ket a kért devizanemekre válogat­ják le, ennek alapján történik az elszámolás pénzének meghatáro­zása is. A kedvező elszámoláshoz szükséges módosításokat - egy másik kártya kiváltását, az elszá­molási devizanem(ek) meghatá­rozását, megváltoztatását - mind­két kártyafajta esetében csak az ügyfél kezdeményezheti, kaszás A háromoldalú minimálbér Budapest A minimálbér a választási kampánynak is része lett. Azt mindenki elismeri, hogy a rendszerváltó országok közül Magyarországon a legmaga­sabb. A gazdaságra gyakorolt hatását azonban ki-ki másként értékeli. Nincs egyszavas felelet arra a kér­désre, hogy jó vagy rossz a mini­málbér 40 ezerről 50 ezer forintra emelése. A Fidesz programjában például szerepel az, hogy a követ­kező évben - a mostaninál szeré­nyebb mértékben ugyan - tovább emelik a minimálbéreket. Teszik ezt azért, hogy a munkavállalók valóban munkájuk ellenértékét kapják meg, s mindenképpen meghaladják a minimálbérek a különböző segélyeket és munka­nélküli-juttatásokat. Ezzel ösztö­nözzék a társadalmat arra, hogy tagjai munkát vállaljanak a tisztes megélhetés reményében. A szocialisták - elismerve a minimálbér létjogosultságát és funkcióját - a vállalkozásokat is féltik, hiszen a jelentős költség- növekedés a versenyképességet rontja. Kevés szó esik viszont ar­ról, hogy nyer vagy veszít-e a mi­nimálbér növelésével az állam. Mindebből kitűnik, hogy a mi­nimálbér gazdaságra és társada­lomra gyakorolt hatásának meg­értéséhez mind a három szereplő - tehát a munkavállaló, a munkál­tató és az állam - szerepét meg kell vizsgálni. A munkavállaló - ez egyértel­mű - nyert a minimálbér emelés­sel. Tavaly 40 ezer forint volt a mi­nimálbér, és ebből a levonások után 30800 forintot kapott kéz­hez. A minimálbér 50 ezer forint­ra történt emelése után ez az ösz- szeg már 37 700 forint. Az emel­kedés tehát a munkavállaló eseté­ben 6900 forint. A nominál mini­málbér emelkedése pedig 22 szá­zalékos. Ha az inflációt is figye­lembe vesszük, akkor az a sze­mély, aki minimálbért vesz fel, 12 százalékos reálbér-növekedést könyvelhet el magának. Ebből logikusan következik, hogy a munkavállaló szempontjából jó a minimálbér emelése. A munkáltatónak költség az emelés. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk, akkor egyértelmű, hogy veszít rajta. Ráadásul neki a 10 ezer forintos emelkedés - a közköltségeket is hozzászámítva - 13 500 forintjába kerül. A költ­ségnövekedés csökkenti a nyere­ségét, és ezzel együtt a versenyké­pességét is. A társadalombiztosí­tási járulékok januártól érvényes csökkentése azonban egyrészt kompenzálja a minimálbér emel­kedésből származó terheket. Az állam a béremeléssel nyer, hiszen magasabb bér után fizeti a munkavállaló az adót, tehát nö­vekszik az állam adóbevétele. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha a szabályoknak megfelelően alkalmazza a vállal­kozó a munkavállalót, s ezzel magára vállalja azokat a terheket, amelyek a minimálbér megeme­lésével együtt járnak. A munka- vállalónak is érdeke, hogy szabá­lyos szerződéssel dolgozzon, mert akkor nemcsak a munkajogi védelem erősebb, hanem az anyagi biztonsága is nagyobb. Az állam - a harmadik szereplő - pedig csak akkor tudja rendben lévőnek a gazdaságot, ha sok egyéb feltétel mellett szabályos a munkavállalás is. EUROPRESS ADÓZÓK. Varga Mihály pénzügyminiszter idén első alkalommal köszöntötte a tíz legnagyobb tavalyi adózót. Az emlékplakettet a Borsodi Sörgyár Rt., a Pannon GSM Távközlési Rt., a Westel Mobil Távköz­lési Rt., a Matáv Rt., a Mól Rt., az OTP Bank Rt., a MÁV Rt., a Magyar Posta Rt., a Szerencsejáték Rt., valamint a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. vezetői vehették át. E cégek együttesen 400 milliárd forintot fizettek az államkasszába. fotói europress/kerék ágnes Csak fix hozam marad Budapest Az Államadósság Kezelő Köz­pont (ÁKK) legfontosabb cél­ja, hogy Magyarországon EMU-konform, versenyképes állampapírpiacot építsen ki - mondta Búzás László, az ÁKK üzleti vezérigazgató-helyette­se. Ennek érdekében 2002. március 1-jétől módosítják a hozamszámítás gyakorlatát. Á diszkontkincstárjegyeket ez a változás nem érinti. A termékek fejlesztésével kapcso­latban a vezérigazgató-helyettes elmondta: 2001 végén megszün­tették a kétéves futamidejű köt­vényt, és bevezették a 15 éves fu­tamidejűt. Az ÁKK idén három­szor hirdeti meg a hároméves lejá­ratú kötvény aukcióját, és egy-egy 5, 10, illetve 15 éves futamidejű kötvénysorozat aukcióját tartja meg. Az egyes aukciókon a felkí­nált papírok össznévértéke meg­haladja majd az egymilliárd eurót, azaz a 240-250 müliárd forintot. Ezzel a lépéssel növelni szeretnék a kötvények likviditását. A jövő­ben változó kamatozású kötvényt nem bocsátanak ki. A magyar állampapírpiac har­monizációja érdekében az EMU- csatlakozáskor az állampapírokat euróra kell majd átváltani, az alapcímletet pedig egy eurócent- ben határozzák majd meg. Át kell venni az EMU gyakorlatát, ugyan­is a monetáris unióban a hozam- számításnál egységesen évente öt munkaszüneti nappal számolnak. Az EMU egységes európai pénz- és értékpapírpiac kialakítására tö­rekszik. Ezáltal tovább nőhet az értékpapírok likviditása, a piacok átláthatósága, a hozamok össze­hasonlíthatósága, ugyanakkor fennmaradhat az egyes országok biztonságos és zavartalan adós­ságfinanszírozása^ ____________■

Next

/
Thumbnails
Contents