Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám

6. OLDAL H O R I Z O N T 2002. Február 21., csütörtök lim Szent Kristóf-szobor Dinnyésháton Kiválasztották a nyári fesztivál szervezőjét A cél, hogy már a nyár elején hívják fel a figyelmet a tóparti pihenés és szórakozás lehetőségére fotós pilisy elemér Tisza-tó A 2002. évtől megrendezésre kerülő Tisza-tavi Fesztivál meg­szervezésére és lebonyolítására kiírt nyílt közbeszerzési el­járást, a szolnoki Szféra-Tisza Kft. nyerte el. A Magyar Turiz­mus Rt. által kiírt tender értéke 24 millió forint. A beszerzés kiterjed a rendezvénysorozat arculatának megtervezésére, forgatókönyvének összeállítására is. Megyénkből két tóparti település - Kisköre és Tiszanána - pályázatát találták támo­gatásra érdemesnek a bírálók. tikai pályázat témái közt szerepel a turisztikai termékfejlesztés, ren­dezvények, turisztikai marketing- tevékenység, üdülőhelyi község­központok támogatása. A pályá­zattal elnyerhető támogatások ös­szege 300 ezer és 10 millió forint között változik, a támogatás ará­nya 50-70 százalék lehet.- A Tisza-tó rendkívül sikeres szezont zárt 2001-ben, mintegy 60 ezer vendég kereste fel a régi­ót, mintegy 300 ezer vendégéj­szakát ott töltve, ami csaknem 30 százalékos növekedés a korábbi évhez képest - mondta Molnár Anita. A tiszanánai önkormányzat ré­szese lesz a programsorozatnak. Az élő Tisza partján kialakított dinnyésháti víziparadicsom több nyári rendezvénynek ad otthont. Június 27-én első alkalommal kerül sor a Kristóf-napi búcsúra, a parti vásár este zenés mulatsággal zárul. Augusztus 3-án látványos­Molnár Anita, a Tisza-tavi Regio­nális Turisztikai Projekt Iroda igazgatója korábban elmondta: cél a Tisza-tavi turizmusfejlesztés prioritásai között a vízparti üdü­lőhelyek, a szabad strandok és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, de szeretnének új kempingeket is létrehozni a tér­ségben. A Tisza-tónál az ökoturizmus fejlesztése jelenthet olyan egyedi vonzerőt, amely más vizes térsé­gekben nem található meg. A turis­ták számára a fesztivál hagyo­mányteremtő céllal induló kultu­rális rendezvényeivel kívánnak tar­talmas kikapcsolódást, szórako­zást nyújtani. A Tisza-tavi regioná­lis turisztikai pályázatokra tavaly 533 millió forintot osztottak szét. A Széchenyi-terv keretében megjele­nő és a Tisza-tavi turisztikai régió­ra vonatkozó idei regionális turisz­nak ígérkezik az iszapbirkózó ver­seny, de a nap fő attrakciója mel­lett színkörök előadását is láthat­ják a nyaralók. Július 13-án hor­gászverseny és strandröplabda is lesz. Augusztus 10-én ismét Szent Kristóf jegyében találkoznak a szórakozásra vágyók Dinynyés- háton, hiszen a szabad strand előtti parányi Kristóf-szigeten fel­avatják az utazók védőszentjének, Szent Kristófnak a szobrát. A kiskörei önkormányzat anyagiakkal is támogatja a feszti­vált, az ehhez kapcsolódó fő ren­dezvényt július 20-án tartják. A házigazdák még a programszer­vezők ajánlatát várják, de az biz­tos: az események központjában, a szabad strandon nemcsak a fel­nőtteknek és fiataloknak, de a gyerekeknek is szeretnének mű­sorral, játékos vetélkedőkkel tar­kított szórakozást biztosítni. Színművészek, társulatok, rock­együttesek fellépésével kívánják színesíteni a választékot. A fesztivál június 15-től au­gusztus 10-ig tart, s mint elmond­ták, a legfontosabb cél, hogy már a nyár elején tömegeket vonzó rendezvényekkel hívják fel a fi­gyelmet a tóparti pihenés és szó­rakozás lehetőségére. Néhány napja Bódis Gyula, a Maatwerk ma­gyarországi képviselője a program holland veze­tőjével kereste fel Hatvant. A vendégek elégedet­ten nyilatkoztak a látottakról. Farkas Kálmánné polgármester elmondta, hogy a munkanélküliek között a pályakezdők és a tartósan állástalanok elhelyezése okoz nagyobb gondot. Ez utóbbiak munkához jutását segíti elő a holland mintára megvalósuló program. - A tar­tósan munkanélküliek nagy része alulképzett, vagy olyan szakmával rendelkezik, amelyre im­már alig van igény. Ezért nem könnyű számukra munkahelyet találni. Gondot jelent az is, hogy jó néhányon már ötvenes éveikben járnak, s így már nehezebben vállalják az átkép­zést - mondta a városvezető. A hatvani irodán Salamon Istvánné és Molnámé Kepes Ka­talin fogadja a munkanélkülie­ket. A megnyitás óta eltelt há­rom hónap alatt 285 fő kereste fel az irodát. Jó néhány mun­kahelyre már közvetítettek ki ügyfeleket, ám azt csak egy-két hónap múltán lehet majd megmondani, hogy a közel négyszáz hatvani és mintegy ötven csányi tartósan munkanélküli közül végül hánynak si­került tartós munkahelyet találni. Az iroda az elhelyezkedés után is figyelemmel kíséri a hozzájuk fordulók sorsának alakulását, hiszen nem könnyű visszaszokni a munkába. Az ezzel járó nehézségek áthidalásában is segítséget nyújtanak a rászorulóknak. tompa z. mihály Az iroda javaslatai: A tartósan munkanélküliek között van szakképzetlen és egyetemi végzettséggel rendelkező is. Az iroda a továbbtanulást és az át­képzést is javasolja. A tapasztalatok szerint pszichésen az is jót tesz, ha átmeneti megoldásként a képzettségéhez képest alacso­nyabb rendű munkahelyet is elfogad az érintett. Hatvan A Moldvay Győző Galériában megnyílt új tárlat Kozma István festményeit vonultatja fel. A Nagybányán született és több mint tíz éve Magyarországon, Me­zőkövesden élő képzőművész munkáit dr. Pogány Gábor művé­szettörténész mutatta be a publi­kumnak, miután Matiszlovicsné Horváth Éva, a tárlatot rendező Grassalkovich Művelődési Köz­pont vezetője köszöntötte a meg­jelenteket. A hatvanas éveiben já­ró művész több mint három évti­zede vált az új, negyedikként szá­mon tartott nagybányai festő­nemzedék vezéregyéniségévé. Olyan alkotó, aki tiszteletben tart­ja a nagybányai iskola hagyomá­nyait, ugyanakkor egyéni meglá­tása is érvényesül munkáiban. Mindennek eredményeként 1996-ban Stockholmban, a nagy­bányai festőiskola centenáriuma alkalmából megrendezett tárla­ton olyan művészekkel szerepelt, mint Ferenczy Béni, Czóbel Béla, Kozma István, Pogány Gábor és Matiszlovicsné Horváth Éva a tárlatnyitón fotó: tompa Boldizsár Iván és Iványi Grünwald Béla. Elismerésként a Svéd Képzőművészeti Szövetség is tagjai sorába fogadta. Hatvani tárlatán a művész leg­újabb és néhány éve született munkái egyaránt láthatók. A nagybányai festészet meghatáro­zó színvilága és kompozíciós fel­építése egyaránt fellelhető képe­in. Mindez egyben bizonyítja is, hogy manapság is létezik nagy­bányai művészet, van egy gene­ráció, amely tovább őrzi és egy­ben frissíti is a hagyományokat. Kozma István saját bevallása sze­rint forrásnak tekinti az élő nép­művészetet, melynek forma- és színvilága jelen van művészeté­ben. Mindezt most megnyílt tár­lata is bizonyítja. _____________________________(T.I.M.) Gyorsan nő a fizetőkártyák forgalma Magyarország egyre inkább felzárkózik a fejlett nyugati államokhoz A Visa International statisztikái szerint a fizetőkártyák népszerűsége mind ha­zánkban, mind pedig külföldön erősö­dött az elmúlt év során. A Magyarország­ra látogató külföldi Visa-kártya-bir- tokosok tavaly 65 milliárd forin­tos (235 millió USA-dolláros) re­kordforgalmat generáltak, ami 14 százalékos (azaz közel 8,3 milliárd forintos, illetve 30 millió USA-dolláros) növekedést jelent a 2000 és 2001 decembere közötti időszakban. Ezzel párhuzamosan a magyar utazók külföldi kártyaforgalma elérte a 26 milli­árd forintot (95 millió USA-dollárt). A hazánkba látogató külföldiek 326.601-gyel több Visa-tranzakciót bo­nyolítottak le tavaly, mint egy évvel ko­rábban, így ügyleteik száma 16 százalék­kal, 2,35 millióra emelkedett. A tranzak­ciók átlagos értéke némi csökkenést mu­tatva 27.600 forintot (100 USA-dollárt) tett ki. Ez a válto­zás valószínűleg annak köszönhe­tő, hogy a koráb­ban csupán nagy értékű vásárlá­sok alkalmával használt bank­kártyák egyre jobban beépül­nek a mindennapi fizetési gyakorlatba. A külföldre utazó magyarok Visa-kár- tyás tranzakcióinak száma 817.402-ről 943.630-ra emelkedett 2000 és 2001 kö­zött. Az ügyletek átlagos értéke 100,5 USA-dollárnak felelt meg, ami némileg magasabb, mint a külföldi kártyabirtoko­Felzárkózás A bankok és kereskedők által széles kör­ben kiépített ATM- és POS-hálózatok meg­könnyítik a külföldi látogatók dolgát. Ebből a szempontból Magyarország egyre inkább hasonlít nyugati-európai szomszédaihoz. sok megfelelő hazai adata. A magyar uta­zók külföldi kártyaforgalmának 67%-a európai országokba irányult, melyek kö­zül az alábbi országokban használták a legnagyobb értékben Visa-kártyáikat: Olaszország (2,6 milliárd Ft/9,5 millió USD), Németország (2,2 milliárd Ft/8 millió USD) és az Egyesült Királyság (1,9 milliárd Ft/7 millió USD). A hazánkban bonyolított külföldi kártyaforgalom 76%- át (179 millió USD) Európából érkező tu­risták generálják. A listát az Egyesült Ki­rályság állampolgárai vezetik (7,5 milli­árd Ft/27 millió USD). A fenti adatok a Visa-kártyák összfor- galmára vonatkoznak, amelyek a fizetési szokások alakulásának bemutatása érde­kében eladáshelyi (POS) tranzakciók - azaz kártyás fizetés -, illetve ATM- műveletek - azaz készpénzfelvétel - sze­rint tovább bonthatók. Magyarországon például a külföldi Visa-kártyás tranzakci­ók 69 százaléka az első kategóriába tarto­zott, a hozzájuk kapcsolódó forgalom pe­dig a tranzakciós összérték 57 százalékát tette ki. A külföldre utazó magyaroknál még magasabb volt ez az arány: a tranz­akciók számát tekintve 74 százaléknak, érték szempontjából pedig 65 százalék­nak felelt meg - mindkét adat növekedést mutat 2000-hez képest. Miközben az elektronikus kártyákat egyre szíveseb­ben használják közvetlenül fizetésre, népszerűségük az azonnali és kényelmes készpénzhez jutást biztosító ATM- hálózatokban sem csökken. A magyarok külföldi és a külföldiek hazai készpénz- felvételi tranzakcióinak átlagos értéke 38.200, illetve 37.650 forintra (azaz 138, illetve 136 USA-dollárra) rúgott. Mindkét szám nagyjából megfelel a 2000-re vonat­kozó adatnak. A Visa-kártyával végrehaj­tott készpénzfelvételi tranzakciók összér­téke a magyarok külföldi kártyahasznála­ta szempontjából 13, a külföldiek hazai tranzakciót tekintve pedig 17 százalékos növekedést mutat. Az ATM- és a POS- alapú forgalom párhuzamos növekedése ékesen bizonyítja, hogy a Visa kártyái vá­sárlásra és a Visa nemzetközi ATM- hálózatán keresztül történő készpénzfel­vételre egyaránt kényelmesen és bizton­ságosan használhatók. Radu P. Obreja, a Visa International közép-európai, közel-keleti és afrikai or­szágokat tömörítő CEMEA-régiójának el­nöke az alábbiakat fűzte a statisztikák­hoz: „A trend nagyon ígéretes, és azt mutatja, hogy Magyarországon most épp olyan lendületesen terjed a kártyás fizetés, mint korábban Nyugat-Európá- ban. A Visa kereskedőinek száma Ma­gyarországon már eléri a 18 ezret, világ- viszonylatban pedig a 22 milliót is meg­haladta.'1 (54895) térségi társulásai vehettek részt. A Hatvan Körze­te Kistérségi Társulás települései közül eddig csak Hatvan és Csány kapcsolódott a programhoz. A program lebonyolítását vezénylő fővárosi Maatwerk Kft. arra is kötelezettséget vállalt, hogy az állásközvetítői szolgáltatás révén a tartósan munkanélküliként regisztrált személyek közül két éven belül legalább 122-nek állást talál, és foglalkoztatási időszakuk meghaladja a fél évet. A nagybányai iskola képei Remény a munkanélkülieknek Hatvan A Grassalkovichok városában az elmúlt év novem­berében nyüt meg a tartós munkanélküüek elhe­lyezkedését segítő iroda a Hatvány Irén utcában. Létrehozását a képviselő-testület szavazta meg. Az iroda kialakítása mintegy négymillió forintba került. Korábban az Országos Foglalkoztatási Közala­pítvány kuratóriuma pályázatot hirdetett a Rátalál(l)ás program keretében a tartós munka- nélkülieknek nyújtott speciális állásközvetítői szolgáltatás támogatására. A meghívásos pályáza­ton Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Nógrád megye települési önkormányzatai és kis-

Next

/
Thumbnails
Contents