Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-19 / 42. szám

HU 2002. Február 19., kedd MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL A párduc- Megkerült a két hete keresett fe­kete párduc - mondja a szpíker a rádióban, majd hozzáteszi: Anettka keblére van tetoválva.- Inkább tapímak nézném - így a másik riporter.-Ne a nőt nézd, a tetoválást! Persze Anettkáról nyilván ez is lepereg... ______________isikéi C IVIL FÓRUM. A Független Tá­mogatók Fóruma, valamint a brit Charities Aid Foundation fóru­mot tart A dvil szektor fenntart­hatósága, függetlensége és érdek­érvényesítése címmel. A tanács­kozásnak a Megyei Művelődési Központ ad otthont február 22- én, pénteken 10 és 16 óra között. TESTÜLETI ÜLÉS. Munkaterv szerinti soros ülését ma délután 2 órától tartja Füzesabony város képviselő-testülete a polgármes­teri hivatalban. Az ülés napi­rendjén szerepel egyebek között a 2002-es esztendő költségvetési előirányzatairól szóló előterjesz­tés, illetve a soron következő vá­lasztások szavazatszedő bizott­ságai tagjainak megválasztása. TB-JOGSZABÁLYOKRÓL. A legújabb társadalombiztosítási jogszabályokról hallhatnak elő­adást az érdeklődők ma délután két órától a Megyei Művelődési Központban. A tudnivalókat Gallovics Györgyné, a megyei egészségbiztosítási pénztár osz­tályvezetője ismerteti a résztve­vőkkel. INDIAI TÖRTÉNET. Csitrakétu király bánata címmel tart elő­adást ma este 6 órától Leveles Zol­tán az egri Életházban (Dobó tér 1., Erzsébet-udvar). A több ezer éves történet - melynek helyszí­ne az ókori India - egy király éle­tének bemutatásán keresztül mu­tat rá az anyagi világ és az ott ra­boskodó lélek jellemvonásaira. ELŐADÁS A BIBLIÁRÓL. Ma délután fél hattól folytatódik a Bibliai előadások című sorozat Egerben a Biblia-iskolák Közös­ségének szervezésében. A Sprin­ter Stúdió (Széchenyi u. 58.) épületében sorra kerülő prog­ram témája ezúttal a hamis pró­féták lesznek. KÉK KERESZT. Az egri Kolping Katolikus Legényegylet ma este 6 órától tartja összejöve­telét a Megyei Művelődési Köz­pont 203-as termében. A találko­zón bemutatkozik a „Kék Ke­reszt”. Az est háziasszonya Bá­nyai Józsefné lesz. TRAFFIPAX. Ma 6 és 14 óra kö­zött Gyöngyös-Gyöngyöspata belterületén (2406. sz. út), vala­mint 7 órától 15 óráig a 3. sz. fő­út Hort belterületi szakaszán, il­letve 14-22 óráig Eger belterüle­tén ellenőrzik a járművek sebes- ségét a rendőrök. ____________■ E ger és Gyöngyös a legvonzóbb Turizmus: kistérségek változó szerepkörben Szűkebb hazánk tájainak varázsa van a turis­ták körében. Budapest, a Balaton és a Duna­kanyar mellett évről évre a legtöbben Heves megyét keresik fel. Szívesen is jönnek a kül­földiek és a hazaiak, mert a hegytől az alföl­dig, illetve a Tisza-tóig rendkívül színes palet­tából választhatnak. Heves megye Ezért is figyelemre méltó az az összefoglaló ta­nulmány, amelyet megyénk hat kistérségéről ké­szítettek a KSH Heves Megyei Igazgatóságának munkatársai. Ennek fontos része a turisztikai rész is, amely az 1997-2000 közötti időszak főbb eredményeit tekinti át. Ezzel kapcsolatban a Hír­lap érdeklődésére Nagy Erzsébet tájékoztatási osztályvezető elmondta, hogy a megye kistérsé­geiben sok a történelmi, a néprajzi érdekesség, magas a műemlékek száma, amelyek vonzóak és érdekesek a turisták körében. A vizsgálatokból kitűnik, hogy 2000-ben a ke­reskedelmi szálláshelyeket 285 ezer vendég ke­reste fel, akik 720 ezer vendégéjszakát töltöttek el a megyénkben. A számuk - 1997-hez képest - 17, illetve 29 százalékkal emelkedett. A vendégfogadásban az egri kistérség szerepe változatlanul meghatározó. Eger történelmi vá­rosa, híres borai, gyógyvizei a turisták érdeklő­désének középpontjában állnak. Emellett a kör­nyék, főleg a bükki kirándulóhelyek, mint Felsőtárkány, Noszvaj, Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad, nagyon népszerűek. Az egri kistérség területére a vendégforgalom kétharmada, a külföldek mintegy kilenctizedé irá­nyul, főleg a megyeszékhelyre. A gyöngyösi kis­térségbe a vendégek 26 százaléka látogatott. A Mátra változatlanul kedvelt a turisták körében. Előnye, hogy közel van a fővároshoz. Emellett a táj ételei és borai is sokaknak nyújtanak élvezetet. Az adatok szerint a két kiemelkedő turisztikai kistérség mellett a hevesi, a pétervásárai és a hat­vani vendégszám nem jelentős. A megye magán­szálláshelyeit 2000-ben 18 ezren keresték fel, az itt eltöltött ven­dégéjszakák szá­ma 86 ezer volt. Ez - 1998-hoz ké­pest - 48, illetve 15 százalékkal növekedett. Egyébként a megyébe érkező vendégeket is ellátják a telepü­léseken levő üzletek, kiskereskedelmi egységek. A legfrissebb statisztikák szerint ezer lakosra 16 bolt jut, amely a hazai átlaggal csaknem azonos. Az áruellátás az egri kistérségben a legjobb és a pétervásáraiban a leggyengébb. Az elmúlt há­rom évben Eger és Gyöngyös körzetében az átla­gosnál jobban, a hatvani és a pétervásárai térség­ben viszont ennél lényegesen kevésbé bővült az üzletek száma. mentusz károly KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK HEVES MEGYÉBEN 2000 Vendégek száma 285 ezer Vendégéjszakák 720 ezer Magánszálláshely Az ott töltött éjszaka 18 ezer 86 ezer A pubok és shopok vége? Heves megye A törvény hatályba lépésétől nem várható rajtaütésszerű ellenőr­zés, hiszen a jogszabály az újon­nan kihelyezett reklámszövegek­re vonatkozik, a régebbiekre még nem - erősítette meg Bisztriczki László. A Heves Megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség igazgatója elmondta, hogy a gazdasági rek­lámok vizsgálata idei éves mun­katervükben szerepel csakúgy, miként tavaly is sor került e terü­let ellenőrzésére. A szokásos vizsgálati gyakorlatba építik be a magyar nyelvű közzétételről szó­ló jogszabály végrehajtásának el­lenőrzését. Az elektronikus és írott sajtó, valamint a közterüle­tek figyelése során a monitoring rendszerbe felveszik új szem­pontként a magyar nyelvű felirat­ok követelményét is. Legalább ilyen fontos az árujelzők, vásárlói tájékoztatók, útmutatók magyar nyelvű megléte is. A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes köz­érdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló jog­szabály hétfőn lépett életbe. Az Országgyűlés által 2001. novem­ber 27-én elfogadott törvény értel­mében a magyar nyelvű sajtóban és médiában közzétett informáci­ók, illetve gazdasági reklámok szövegét - a vállalkozások és az áru nevének kivételével — magyar nyelven is fel kell tüntetni. Az üz­letek elnevezését és egyéb felira­tait, valamint a közérdekű közle­mények magyar nyelvű kiírását teszi kötelezővé a jogszabály. Te­hát a pub mellett ott kell legyen a söröző, a shop mellett ugyan­olyan nagyságban az üzlet ma­gyar megnevezése. A rendelkezés azonban nem vonatkozik a ma­gyar nyelvben már meghonoso­dott idegen nyelvű kifejezésekre. A törvényben foglalt követel­mények érvényesülését a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei, fővárosi fogyasztó- védelmi felügyelőség, valamint az üzlet működési engedélyét ki­adó jegyző ellenőrzi. A gazdasági reklámok esetében a fogyasztóvé­dők vizsgálódhatnak, az üzletek és cégfeliratok magyar nyelvű meglétének ellenőrzése pedig el­sősorban az önkormányzati jegy­zők hatáskörébe tartozik. A fo­gyasztóvédők a kereskedelmi egységek ellenőrzésekor a koráb­bi vizsgálati szempont mellett az új jogszabály betartását is szem­ügyre vehetik. Mint Káló László, az egri pol­gármesteri hivatal munkatársa la­punknak elmondta: az érvényes szabályozás szerint a gyakorlat eddig is az volt, hogy működési engedélyt csak magyar nyelvű megnevezés feltüntetésével adtak ki. A hivatalban rendelkezésre áll ugyan az üzletek számítógépes nyilvántartása, ám a városban is tapasztalt jelenségek alapján - a szakember szerint - szükség lesz helyszíni ellenőrzésekre is. Min­denesetre beszereztek már egy idegen szavak szótárát, ha viszont vita vagy kétség merül fel egy szó meghonosodása - Káló László példaként a francia boutique, bu­tik szót említi -, illetve a magyar nyelvre történő fordításának he­lyességét ületően, akkor a Magyar Tudományos Akadémiához for­dulhatnak, s az Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület ál­lásfoglalása lesz az irányadó. A jogszabály be nem tartása esetén az első fokon eljáró ható­ság figyelmeztetésére, illetve kö­telezésre szóló határozatára lehet számítani. A jegyző 90 napig ter­jedően be is zárathatja a kereske­delmi egységet, végső esetben pe­dig a működési engedélyt is visz- szavonhatja. A törvény egyéb­ként nem érinti a nemzeti kisebb­ségek nyelvhasználati jogát. A meglévő, már kihelyezett felirato­kat pedig 2003. január 1-jéig kell megváltoztatni. _____________ikji A z érintettek A szabályozás elsősorban a kiemelt idegenforgalmi kör­zetben működő vállalkozásokat, vendéglátóipari cégeket és a szolgáltató szférát, s az óriásplakátok maximum 10 százalékát érinti, és még ennél is kisebb arányban a tele­víziós reklámokat. ____________SIKE SÁNDOR A szitok szava Most, hogy a kormány első emberétől tud­juk, a Jóisten nem lehet liberális - mert ha az lenne, akkor itt állnánk tíz javaslattal, aminek betartására legfeljebb kéréseket fo­galmazhatnánk meg -, ugyancsak van min elgondolkoznunk. Például azon az egyszerű tételen, hogy „ne paráználkodj!”, rögtön kérdőre görbülhetne - amúgy szigorú ívű - szemöldö­künk. A paráznaság eredeti értelmét, az állattal való nemte­len kapcsolatot tegyük itt félre, tekintsünk csupán arra a fino­mabb változatra, ami a házasságon kívüli szexuális együttlét tilalmát fogalmazza meg. Vajon mindenkire egyaránt vonat- kozik-e ez a normatíva, ugrik be elsőre az evidens kérdés. Ha jól értettük a kormányfőnek a Fidesz kongresszusán el­hangzott szavait, a liberális tíz javaslatra célzó utalás arról szólt, hogy ők, a konzervatív, jobboldali erők csak parancs­ként hajlandók értelmezni és megvalósítani mindazt, ami pa­rancsolatba foglaltatott: e szerint kelnek és e szerint feküsznek. Rendjén is lenne így, hiszen a legfőbb bibliai intelmek olyan elvekről is rendelkeznek még szigorúan, mint felebará­taink jószágának, azaz javainak tiszteletben tartása, a lopás tilalma - s ha netán elfelejtettük volna -, arról, hogy Isten ne­vét szánkra hiába ne vegyük. Nemes erkölcsi tételek. Olyanok, amelyeket többnyire világi törvények is rögzítenek évezredek óta. A lopást például - történelmi koroktól és társadalmaktól függően - egészen súlyos büntetésekkel sújtották vagy sújtják még ma is. (A minap arról írt a világsajtó például, hogy egy arab férfit hat év börtönre és sok ezer korbácsütésre ítéltek amiatt, hogy összefeküdt sógornőjével.) Liberális javaslatok mentén persze nincs esély a társadal­mat szabályozó rendre - közvetíti nekünk az első miniszter. Gondoljuk meg, kire adjuk voksainkat legközelebb! Olyan meggyőző a hangsúly, annyira fajsúlyos a mögöttes tartalom, hogy akár meg is feledkezhetnénk az alapproblémáról: de be- tartják-e azok, akik mindezt fennen hirdetik? Tűnnek-e el ké- zen-közön közös javainkból, otthon alszik-e mindig a politi­kus családapa, és példát mutat-e a teremtő iránti tiszteletből? Mert ha ezekre a kérdésekre akár csak egy nemleges válasz is érkezik, akkor a tízparancsolattal való verbális játék csak arra való, hogy a liberális kifejezés szitokszóként való aposzt- rofálását erősítse. Kár lenne, ha így lenne. Hol parkolt az autó? Megyénkbe is érkezett felszólítás Debrecenből Egerszólát ___ N emcsak Vas, de Heves megyébe is érkezett felszólítás Debrecen­ből, kérve a címzettet: fizessen be tíz napon belül háromezer-egy- százhúsz forintot. Az egerszóláti Román Istvánnak azért kellene ezt tennie, mert a levél szerint ta­valy október 2-án, 14 óra 17 perc­kor Debrecenben, a Múzeum utca 1. előtt parkolt az autója, s a 120 forintos díjat annak idején nem rótta le. A címzett először arra gondolt, hogy valami lopott kocsin ugyan­az a rendszám szerepelhet, mint az övén. Ugyanis ő több mint tíz éve nem járt a hajdú-bihari me­gyeszékhelyen. Legutóbb - mint Román István fogalmaz - a „té- esz-időkben” kirándult arrafelé, még a nyolcvanas évek derekán. Nélküle az autója sem lehetett ott, mivel amióta csak megvásá­rolta, kizárólag ő vezeti. Akkor kezdett el gyanakodni, hogy egyike lehet azoknak, akik téves felszólítást kaptak, amikor a televízióban meglátta a feldúlt, hasonló helyzetben lévő szom­bathelyieket. Román István nem érti: ha esetleg tudtán kívül mégis Debre­cenben volt októberben, miért csak most küldik a büntetést? Mi­lyen bizonyítékaik vannak arról, hogy az autója a Múzeum utcá­ban állt? Négy hónap távlatában hogyan tudja igazolni, hogy a jel­zett napon Egerszólát határát sem hagyta el? Megpróbáltuk elérni a Cent­rum Parkoló Kft.-t a levelük fejlé­cén látható telefonszámon. Többszöri kísérletezésünk ered­ményeként - az országos felzú­dulást követően bizonyára nem egyedül kereshettük őket - a köz­pontos ezzel a megjegyzéssel kapcsolta a mellékállomást: „Adom az ügyintézőt, aki 22-éig van nálunk”. Ám a vonal hosszas zenélés után megszakadt. A jelek szerint a keresett illető még 22- éig sem bírta... ____________in. zq C sevegés egy tea mellett Angol nyelvi játékok a könyvtárban Ha már az ember nem indul­hat el a kelták nyomában, képzeletben megteheti ezt az utat a mai Cornwallban, mi­közben egy csésze hamisítat­lan teát kortyol angol módra. Eger Minderre a British Council és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársai adnak le­hetőséget azon a nyílt napon, amelyre az angol nyelv, illetve a szigetország lakóinak élete iránt érdeklődőket várják febru­ár 21-én. A programoknak a bibliotéka idegen nyelvi szakrészlege, a Művészetek Házában működő ÉLT Resource Point és a Művész Mozi ad otthont. A csütörtöki eseménysorozat Nagy-Britan- nia és Magyarország kapcsola­tának fejlődéséről szóló elő­adással kezdődik, majd az an­gol idegenforgalmi, kereskedel­mi és gazdasági távoktatási programokról esik szó. Ezt kö­vetően bemutatják, hogy mi­ként alkalmazhatók a brit tájé­koztató kiadványok a nyelvtaní­tásban, majd különböző nyelvi játékok következnek. Az ese­mény résztvevői találkozhatnak Unó Anelon angol zeneszerző­vel és dalénekessel, aki vidám, humoros műsorral kedveskedik közönségének. A továbbiakban szó lesz a már említett keltákról, angol nyelvű program segít abban, hogy kövessük nyomukat a mai Cornwallban. Aki pedig az esti kínálatra kíváncsi, az beülhet a Művész Moziba, ahol a Bridget Jones 's Diary című magyar fel­iratos alkotást vetítik. ■ FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY Az ecsédi festőművész tárlatát Lltya László nyitotta meg Tárlat a kastélyban Hatvan A Grassalkovich Művelődési Köz­pont Hatvány Ferenc-termében Litya László újságíró nyitotta meg C. Lénárt Ferenc tárlatát. Az Ecséden élő képzőművész legújabb festmé­nyeit hozta el a városi publikumnak. A kastélyban megrendezett ki­állítás anyagát tájképek, portrék és különböző kompozíciók alkotják. Sokszínűségük, ötletgazdagságuk újfent bizonyítja a művész kísérle­tező kedvét. A festő ezúttal főként a tájképek tekintetében jelentke­zett új ábrázolási formákkal. Mun­káin felfedezhető az ecsédi táj rej­télyes szépsége, amely figyelemre méltó képek alkotására ösztönözte a művészt. C. Lénárt Ferenc korábban pró­zai munkáival és verseivel is be­mutatkozott már. A tárlatnyitón el­mondta, hogy rövidesen újabb „vegyes” produkcióval lép a kö- zönség elé. _______________rr. z. m.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents