Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-18 / 41. szám
I 2002. Február 18., hétfő H O R I Z ONT 9. OLDAL A céghűségtől a csalfa asszony vagy a férj megfigyeléséig (Folytatás az 1. oldalról)- Ez felhígulást is eredményez a szakmában. Elemezték már ennek okait?- Az egyik épp az, hogy a kínálati piac túl nagy a fizetőképes kereslethez. Másodsorban ott vannak a jogi szabályozással kapcsolatos hibák is. így például a mi törvényünkben foglalt előírások szerint a rendőrség felügyeletével működnek a magánnyomozói szervezetek. Erre Európában sehol nincs példa, alapvetően a szakmai kamarának, állami vonabn pedig az ügyészségnek kellene ezt a felügyeleti feladatot ellátnia A törvény előkészítése is aggályosnak minősíthető jogi szempontból. Mint ismeretes, először 1989-ben egy kormányrendelet szabályozta ezt a tevékenységet, s hosszú vajúdás után született meg a vele kapcsolatos 1998. évi IV. törvény. Csakhogy ezt a jogszabályt a Belügyminisztérium készítette elő, s így igen sajátos rendőri szemléletet tükröz. Sőt: a rendőri és a magánnyomozói munka egymásnak konkurense is lehet. így furcsa, hogy előbbinek felügyeleti joga van az utóbbi fölött.- A magándetektívek hazai nagy száma óhatatlanul felveti annak lehetőségét, hogy nem hozzáértők kerülnek be a szakmába- A magánnyomozók zöme a rendőrségtől került ki, ilyen jellegű feladatok ellátására képezték őket, efféle típusú tevékenységet folytattak 10-20 éven át. Kellő gyakorlattal rendelkező emberekről van szó.- Jó példa lehetek magam erre- erősíti meg Húgai István -, hiszen én több mint két évtizedes szakmai gyakorlattal keriihem ki a rendőri testületből, s az az igazság, hogy nemigen volt másra lehetőségem, mmt hogy magánnyomozói munkát vállaljak. Erre ad alapot a speciális rendőrtiszti főiskolai végzettség, nemcsak az én esetemben, hanem általában a volt kollégáimnál is. A többségük ugyanis vagyonőr vagy magánnyomozó lett.- Már csak azért is furcsa a felvetés - veszi vissza a szót dr. Jónás Pál -, hogy hozzáértők-e vagy sem a hazai magánnyomozók, mivel nekik a törvény semmilyen többletjogot nem biztosít, mint ami a megbízóját megilleti. Mondok egy történetet: Németországban a szakmája gyakorlásától eltiltottak egy magyar fogorvost. A német fogorvosi kamara egy kinti ügyvédnek adott megbízást, mert olyan információjuk volt, hogy az illető Magyarországon fogorvosi rendelőt működtet, amit nem tehetett volna meg. Az ügyvéd kolléga engem, mint magyar ügyvédet keresett meg. Én pedig egy nyugállományú rendőr alezredest bíztam meg, hogy állapítsa meg, üzemel-e a megadott címen az a bizonyos rendelő. Elutazott Budapestre, lefényképezte a táblát a házszámmal, a fotót pedig megküldtem a kollégának. Kérdezem én, milyen szakértelem kell ehhez?- Valószínűiég sokan azzal sincsenek tisztában, mit is takar a magánnyomozói tevékenység...- Nyugat-Európában a szakma kettéválasztja az információszerzést, mint magánnyomozói tevékenységet és a klasszikus, magánéleti megbízáshoz kötődő detektív- munkát.- Kicsit részletesebben megtudhatunk ezekről valamit?- Igen érdekes terület - lenne - a céginformációk gyűjtése. Például egy gazdasági társaság minél több információt szeretne tudni arról a cégről, amely üzleti partnere vagy az lesz. Hát érdemes megnézni itthon a cégnyilvántartást, hogy milyen sok fiktív cég létezik! Nagyon ritka, hogy a gazdasági szervezetek tulajdonosai élnének ezzel a lehetőséggel. Ügyvédként is sok olyan esettel találkoztam, hogy ha megbíztak volna magánnyomozói irodát információ gyűjtésével, akkor bizony rengeteg kártól megmenekülhetett volna az adott cég. Nyugaton bevett szokás például a céghűség ellenőrzése. Ugye, egy-egy vállalkozásnál főleg a vezető beosztásúak nagyon sok olyan információval rendelkeznek, amelyek kiszivárgása hatalmas hátrányt okozhat az adott társaságnak. Magyarországon már csak az üzleti kudarcból utólag tudható meg, hogy valaki elkotyogta, vagy esetleg eladta jó pénzért a belső információkat. Nyugateurópai nagy kereskedelmi és áruházláncok állandó megbízást adnak magánnyomozói irodáknak áruházi lopások megelőzésére. Hangsúlyozom, hogy csakis legális információk beszerzéséről lehet szó! Tehát szó sem lehet ipari vagy vállalati kémkedésről! Erre is említek példát: egy nagy külföldi cég vezetőiben felmerült a gyanú, hogy az egyik kereskedelmi szervezet beszállítója az ő cégük márkajelzésével nem az általuk gyártott számítógép-alkatrészeket forgalmazza. Próbavásárlást kértek, a megvett termékeket kiküldték nekik, s valóban bebizonyosodott, hogy teljesen más portékákról volt szó az ő márkajelzésük fedezetében. Mindezt magánnyomozói iroda bonyolította le.- A klasszikus detektívmun- kán olyasmit kell érteni, mint például a hűtlen házastárs nyomon követése? Szövetségi információk ségigénye határozza meg. Elvitathatatlan, hogy döntően a külföldi megrendelések az igazán fizetőképesek. Praxisomból említhetem azt az esetet, amikor egy zürichi biztosító társaságnak feltűnt, hogy svájci magyarok Magyarországon sorban elveszítik az autóikat. Azt feltételezték, hogy az esetek egy része mögött biztosítási csalás húzódhat meg. Sikerült is. Átszámítva 90 ezer forintot fizettek az eredményes munkáért. Egy debreceni vállalkozó azzal bízta a magándetektívet, hogy egy hétig figyelje a feleségét, mert az a gyanúja, hogy a nő megcsalja őt az orvosával. Az is kikötés volt, hogy tetten lehessen érni őket. Közvetítésemmel egy budapesti magán- nyomozói iroda végezte el ezt a munkát, amiért a megbízó 600 ezer forintot fizetett. A folyamatosan dolgozó magánnyomozóknak havi 200-300 ezer forint bruttó jövedelmük van, vagy lehet.- Arról is többször hallani, hogy pénzbe- bíz- maA nemzetközi szövetségnek két elnevezése használatos. A német nyelvű — Internationale Komission der Detektiv-Verbände, azaz Detektív Szövetségek Nemzetközi Szervezete. Az angol nyelvű — International Federation of Associations of Private Detectives, azaz Magándetektívek Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége. A nemzetközi szövetség törekvése a jogi háttér és a feltételrendszer egységesítése valamennyi tagországnak.- Természetesen előfordul ilyesmi is. Főleg, ha a megbízónak van rá pénze. De elég gyakori itthon az, hogy eltűnt autók felkutatásával bíznak meg magánnyomozókat. Mellesleg ennek van olyan olvasata is, azért teszik ezt, mert nem bíznak abban, hogy a rendőrség megtalálja a járművet... Egyszer azt kellett bizonyítani egy öröklési szerződés esetében, hogy kő tanú nem volt együtt jelen, amikor az örökhagyó aláírta az okiratot. Azaz, hamis, tehát érvénytelen az öröklési szerződés. Magánnyomozó derítette ki hogy valóban érvénytelen az okirat, mert nem volt bizonyítható a tó tanú együttes jelenléte.- Bizonyára nem utolsó szempont, hogy meg lehet-e élni detek- tívkedésből?- Nyilvánvalóan a javadalmazást az adott ügy nagysága, költhajtással nak meg gánnyomozó- kat... — Ha polgárjogi követelésről van szó, akkor a jogszabályok szerint bírósághoz kell fordulni, az fizetési meghagyást küld ki. Ám nagyon sokszor legfeljebb öt év múlva jutnak hozzá a hitelezők a pénzükhöz, esetleg még akkor sem. Ezért fordulnak gyakran máshová. Például a magánnyomozóhoz, aki választhat: vagy legálisan jár el, levelet küld a hátralékosnak, aztán felszólítja, vagy törvénytelen eszközökhöz nyúl, például fenyeget.- Milyen a magyar magánnyomozói szakma nemzetközi megítélése? — A Nemzetközi Detektív Szövetségnek nagy rálátása ma nincs az itthoni szakmára, ugyanis a Magyar Detektív Szövetség beszámolójából tájékozódik. Biztos vagyok benne, hogy az Európai Unióba való belépésünk sokat és jó irányban változtat a mai helyzeten. SZALAY ZOLTÁN Kampány a túlhalászás ellen A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet a napokban hirdette meg az európai halászati politika nagymértékű átalakítása érdekében indított kampányát. Ez összhangban van az EU közös halászati politikájának felülvizsgálatával. A WWF kampányindító kiadványa a „Halászati őrület - 101 indok, amiért az EU közös halászati politikája átfogó reformra szorul" címet viseli. A WWF rámutat arra, hogy a 60 legjelentősebb északkelet-atlanti halászati terület közül 40 erősen túlhalászott, valamint, hogy az EU halászati flottája körülbelül 40 százalékkal túlméretezett. Ugyanakkor az EU évente mintegy 1,4 milliárd euróval támogatja a halászati flottáját. Ennek a hatalmas összegnek a nagy részét még mindig a halászati kapacitás fejlesztésére fordítják. A WWF szerint az EU nem tesz kellő lépéseket a felesleges halfogás visszaszorítása érdekében. A befogott halak közel egyharmadát visz- szadobják a tengerbe, többnyire élettelenül, például abban az esetben, ha az adott faj nem megfelelő, esetleg méreten aluli példány került a hálóba, vagy a szükséges mennyiségnél többet fogtak belőle. Európa vezetői tavaly júniusban megegyeztek abban, hogy a halászati politika felülvizsgálata során megpróbálják enyhíteni a halászat körül kialakult problémákat úgy, hogy a halászati tevékenységeket a rendelkezésre álló természeti forrásokhoz igazítják. „Az Európa Unió 15 halászati minisztere az idén ismét döntést hoz óceánjaink, Európa halászati társaságainak és halainak jövőjéről. Véget kell, hogy vessenek a túl- halászásnak, különben a halászatnak lesz vége”, jelentette ki Claude Martin, a WWF főigazgatója. A kampány indításakor a WWF nyilvánosságra hozott két exkluzív interjút is, amelyet két befolyásos ország, Nagy-Britan- nia és Németország halászati miniszterével készítettek. Az egyik interjúban a britek halászati minisztere, Elliot Morley így fogalmazott. „Amíg nincs megfelelő természetvédelmi kezelés, nem lehet hosszú távon működőképes halászati iparunk sem”. A WWF új, közös halászati politika életre hívását sürgeti, amely a következő 10 évre az alábbi világos és mérhető feladatokat határozza meg: az európai halászati flotta túlkapacitásának csökkentését; a pénzügyi támogatások alakítását úgy, hogy azok a fenntartható halászatot támogassák; annak biztosítását, hogy a nemzetközi egyezményekkel összhangban olyan helyi egyezségek szülessenek, amelyek tiszteletben tartják a helyi lakosok szükségleteit is; a tenger környezetének, életközösségeinek és fajainak védelmét a halászati tevékenység negatív hatásaival szemben. A halászatot a rendelkezésre álló természeti forrásokhoz kell igazítani. „The Drive & Control Company” Nemzetközi vállalatunk, a Bosch Rexroth Kft. egri pneumatika üzletága és gyára az alábbi munkatársak jelentkezését várja: Külső értékesítő mérnök Belső értékesítő mérnök Amit várunk: Amit nyújtunk:- Felsőfokú műszaki végzettség - Versenyképes jövedelem- Pneumatika szaktudás - Széles körű juttatások- PC ismeret - Képzési lehetőségek bel- és külföldön- Értékesítési és/vagy tervezési - Jó munkahelyi légkör, eredményes tapasztalat csapatmunka- Angol és/vagy német nyelvtudás - Modem és kulturált munkakörnyezet Logisztikai munkatárs Feladata a vállalat logisztikai folyamata- A munkakör betöltésének feltételei: inak összehangolása, irányítása,mérése: - felsőfokú végzettség- beszerzés, készletezés - logisztikai képzettség- gyártás - alapos angol nyelvtudás- kereskedelem (export-import) - elemzőkészség- szállítmányozás - rugalmasság - benchmarking - műszaki ismeretek/tapasztalat Gyártástervező mérnök Feladatai: A munkakör betöltésének feltételei:- gyártási folyamatok tervezése - műszaki egyetemi végzettség- műveleti utasítások készítése (okleveles gépészmérnök)- NC programok írása, tesztelésé - gépgyártástechnológiai szak- tervek adatbázisainak rögzítése - CNC forgácsolói és programozói ismeretek- gyártáselőkészítési feladatok rugalmas - felhasználói szintű számítógépes ismeretek végzése - német nyelv kommunikációs szintű ismerete - németország továbbképzés - angol nyelvtudás előnyt jelent A jelentkezéseket szakmai önéletrajzzal, végzettséget igazoló okmányok fénymásolatával kérjük a Bosch Rexroth Kft. 3301 Eger, Pf. 262. címre 2002 február 28-ig megküldeni. Telefon: 36/531-600, Fax: 36/425-117 (56330) Rexroth Bosch Group 4M ) udiä A % iUsshow Magyarország vezető televíziója pikáns pimasz j rovokatív
