Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-08 / 6. szám
8. OLDAL 2002. Január 8., kedd HORIZONT Zárt borvidék: érvek pro és kontra Az egri hegyközség november végi, rendkívüli tisztújító közgyűlésén 13 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett elsöprő többséggel, mintegy 230 igennel támogatta a tagság az Egri Borvidék zárt területű borvidékké történő minősítését célzó kezdeményezést. Ennek kapcsán kerestük meg a javaslat ellen szavazó Pelle Bélát, a hegyközség borászati, és az azt támogató dr. Pók Tamás szőlészeti alelnökét. Túltermeléshez vezet-e az újabb szabályozás, avagy éppen „rásegít” az eredetvédelemre? Eger A kezdeményezés lényege, hogy- miként az az előterjesztésben áll- az Egri Borvidéken honos, több évszázados hagyománnyal bíró szőlőtermesztési és borászati gyakorlatnak eredményeképpen létrejött „megkülönböztetett termékeket, de elsősorban a védett eredetű termőhelyek elismertetése és az ezen elért szőlő termékminőség megkülönböztetése és védelme érdekében kérik a földművelésügyi minisztert, hogy a borvidék 2001. december 31-ei regisztrált területét - amely alkalmas a fenti indokok alapján a megkülönböztetésre érdemes minőségű bor rendFAJTAÖSSZETÉTEL EGRI BORVIDÉK ________1996. ÉVBEN________ Fe hér borszőlöfajták Leányka Rizlingszilváni 336,46 283,85 Olaszrizling 227,76 (Muskotály 205,59 Zenit 110,14 Egyéb fehér 104,75 1 Zengő 92,53 Hárslevelű 91.80 f Cserszegi 69,21 Chardonnay 51,83 Szürkebarát fűráfyfeányka 49,36 35,85 tramini 30,11 Zefír 28,74 Bianca 26,21 Veltelini 24,28 Bouvier 15,00 GyöngyrizRng Mátrai Muskotály Fíajnai Rizfing 13,90 10,10 5,24 J CSFT195 1,00 Pinot blanc 0,90 Összesen: 1814,61 FAJTAÖSSZETÉTEL EGRI BORVIDÉK 1996. ÉVREN Vörösbort adó fajták Fajtanév Terület (ha) Kékfrankos 720,79 Zweigelt 274,96 Kékoportó 257,38 Cabemet sauvignon 123,00 Merlot 102,31 Cabemet franc 40,72 % Blauburger 33,76 Egyéb vörös 22,70 1 Medina 13,41 Túrán 13,10 ( Bíborkadarka 11,80 Medoc noir 8,00 Összesen: 1621,93 szeres termelésére - a Hegyközségi Tanács javaslata és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményének kikérése alapján jelölje ki zárt területű borvidékké”.- Ahhoz, hogy a javaslat valóban javaslattá váljon, előbb a borvidék - a debrői körzet 3 településével együtt - 17 települése 14 hegyközségének kell jóváhagynia a kezdeményezést - szögese le Pelle Béla, az egri hegyközség borászati alelnöke, hozzátéve: Magyarországon egyedül Tokaj- Hegyalja rendelkezik zárt borvidéki minősítéssel, de ez világszerte is ritka dolog. Csakhogy - mutatott rá - a gond az, hogy aki megszerezte e címet, az is inkább szabadulna tőle...-A '70-es években, amikor sem a minőségre, sem pedig a szőlő és a bor dokumentálására nem fordítottak kellő figyelmet, magam is örültem volna az ilyen megkötéseknek. Az utóbbi években azonban módosították a bortörvényt, megalkották a hegyközségi törvényt, s ismét jövedéki termék lett a bor. Ezt a hármas szabályozást, a 3-szori ellenőrzést én elégségesnek érzem, s nem látom szükségességét egy negyedik bevezetésének - fejtette ki a szakember. Pelle szerint az utóbbi években gyökeres változásokon ment át az egri borvidék is. A telepítések például megugrottak: a '96-ban regisztrált 1500 hektár helyett ma már több mint háromezret tartanak nyilván. Ennek következményeként a bikavért adó szőlőfajták mennyisége is megduplázódott. Igaz, ezzel együtt a minőség is javult valamelyest, ám a mennyiség is jelentősen megnőtt. A kérdés tehát az - mutatott rá -, el tudjuk- e adni a megnövekedett szőlő-, illetve bormennyiséget, kiváltképp akkor, ha szigorítjuk a kiszállítást. A zárt borvidékiség ugyanis Mit mond a törvény? Szüret. Hosszú távú szerződésekre van szükség a szőlőtermelők és a borászok között FOTÓ; GÁL GÁBOR a gyakorlatban azt fogja jelenti, hogy a túltermeléstől leginkább sújtott „középkategóriájú" kannás borokat külön engedéllyel ki lehet ugyan majd szállítani a borvidékről, ám másutt csak „egri” megnevezés nélkül lehet azt felhasználni. Azaz: az egri borvidéken sem lehet „idegen bort” használni, de az egri bort sem lehet más nedűk javításához felhasználni - csak ha elhagyják az egyébként komoly vonzerőnek számító „egri” nevet. Ez pedig - vélekedett a borászati alelnök - könnyen a kereslet visz- szaeséséhez vezethet, mint ahogyan az Tokaj-Hegyalján már látszik is, ami pedig túltermeléshez, végső soron pedig a szőlő felvásárlási árának további csökkenéséhez vezet. Pelle Béla ugyanakkor úgy vélekedett, a zárt borvidékké való minősüésből még vagy 5 évig nem lesz semmi. Ahhoz ugyanis, hogy a miniszter elé kerüljön a dokumentum - túl a 14 hegyközség jóváhagyásán -, szükség van a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatására is. Márpedig ott más borvidékek is képviseltetik magukat, ők viszont ellenérdekeltek az ügyben...- Mint a Pók-Polonyi Pincészet ügyvezetője, azt mondom, számunkra közömbös, hogy zárt borvidék lesz-e az egri, avagy nem, lévén nincs „külső” kapcsolatunk. Mint az Egri Hegyközség alelnöke viszont úgy gondolom, hogy támogatandó a kezdeményezés, mivel az „rásegít” az eredetvédelmet célzó elképzeléseinkre - jelentette ki dr. Pók Tamás szőlészeti alelnök. A szakember szerint ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni: az, hogy akár a borvidéken belül, akár azon kívül vissza tudnak-e élni az „egri” névvel, alapvetően ellenőrzési kérdés lenne. Csakhogy - tette hozzá - a teljes körű ellenőrzés gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A cél ugyanakkor közös: ne lehessen lejáratni az egyelőre még vonzó „egri” nevet, hogy ilyen megnevezéssel ne lehessen valamiféle pancsot forgalomba hozni. Pók szerint a borvidék szőlősgazdái közül sokan úgy látják, hogy a „kintről” behozott olcsóbb szőlők miatt tudták lenyomni a felvásárlók az árakat. Az ilyen és ehhez hasonló konfliktusokat viszont csak egyféleképpen lehet kezelni: a termelők és a felvásárlók közötti hosszú távú egyezségekkel. A termelési célok összehangolásával lehet ugyanis jó bort jó áron értékesíteni, amihez pedig megfelelő minőségű szőlőre van szükség, természetesen szintén A jogszabály értelmében zárt borvidéknek az a termőhely minősül, amelynek termékei megkülönböztetett védelemre érdemesek, a szőlő termesztésére, a bor készítésére, kezelésére, forgalomba hozatalára vonatkozóan különleges szabályokat igényelnek. Ugyancsak e törvényben áll egyebek mellett, hogy a terület kijelöléséről, a hegyközségi tanács javaslata alapján, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményének kikérésével a földművelésügyi miniszter dönt. Zárt területű borvidéken termett szőlőt, szőlőből származó cefrét, mustot és bort - bizonyos kivételekkel - tilos más helyen termett szőlővel, szőlőből származó cefrével, musttal és borral keverni (házasítani). Zárt területű borvidékre 75 kilogrammot meghaladó borszőlőt, cefrét, valamint 50 litert meghaladó mustot és bort más termőhelyről bevinni csak az illetékes hegyközségi tanács engedélyével szabad. Házasítás céljából történő kiszállítás esetén a borvidékre utaló elnevezés a tétel fel- használásával készített termék esetében tilos. EGRI BORVIDÉK SZŐLŐTERÜLETE 2001. ÉVBEN Fehér borszőlőfajták Fajtanév Terület (ha) Chardonnay 80,36 Cserszegi fűszere s 80,064 1 Királyleányka 49,9 (Hárslevelű 94,93 1 Leányka 355,74 Olaszrizling 223,21 1 Ottonel Muskotály ’ 210,24 Tramini 33,63 i Rajnai rizling 9,56 Rizlingszilváni 323,16 Sauvignon blanc 1,6 Szürkebarát 59,83 I Zalagyöngye 1,00 Zenit 135,82 f Zöldszilváni 0,18 Zöldveltelini 18,69 § Bouvier 13,57 Zengő 87,95 Zefir 41,43 (Pinot blanc 1,55 1 Bianca 28,52 Gyöngyrizling 13,05 f Mátrai muskotály 11,71 Egyéb fajták 128,97 1 Összesen: 2004,664 megfelelő áron. A végtermék, azaz a bor esetében pedig úgyis a piac diktál - mutatott rá. A jelen állapotok szerint azonban a felvásárló megteheti, hogy a hegyközség által megszabott védőárat „kijátszva” a borvidéken kívüli szőlőt hoz be. Egy zárt borvidéken ezt viszont már nem teheti meg, illetve - ha engedéllyel be is hoz szőlőt - a részben vagy egészben „idegen” alapanyagból készült bor már nem kaphat „egri” minősítést. Csakhogy ezt is ellenőriznie kell majd valakinek...- Szőlőtermelői szemmel nézve el tudom fogadni, hogy ne legyen külső konkurense az egri szőlőnek - fűzte hozzá dr. Pók Tamás -, de ha léteznének a már említett ösz- szehangolt, hosszú távú, folyamatos kontroll mellett élő tartós megállapodások, nem lenne szükség zárt borvidékre. Sajnos, magam sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az átminősítés évekig elhúzódhat. A táltermeléssel kapcsolatos félelmekről szólva ugyanakkor azt kell mondanom: ahogy bármely más ágazatban, itt is a piac mondjon ítéletet a versenyképtelen, eladhatatlan termékekről. Magyarán: a termelőknek is tájékozódniuk kell a pici igényekről.. Szerencsére egyre inkább terjed a gyakorlat, hogy a szőlőtermelők odamennek a borászokhoz kitudakolni, milyen igényeik vannak, milyen követelményeket támasztanak. Ilyenformán tehát - a jobb minőségű szőlőtermés érdekében - a borászoknak is érdekük, hogy segítsék, tanácsokkal lássák el a velük kapcsolatban álló termelőket. A borászoknak is érdekük, a hegyközségnek pedig kötelessége megmondani, ha keü, megmutatni, hogy miként kell azzal a szőlővel bánni. Ez annál is inkább fontos, mert kínálati piac van, s hektáronként és tőkénként is a kívánatosnál több szőlőt termelünk. ____________________________KÜHNE GÁBOR EGRI BORVIDÉK SZŐLŐTERÜLETE 2001. ÉVREN Kékszőlő fajták Fajtanév Terület (ha) Biborkadarka 41,04 Cabernet franc 125,62 Cabemet sauvignon 376,00 Kármin 6,44 Kékfrankos 966,28 Kékmedoc 8,53 Merlot 257,04 Kékoportó 301,7 Pinot noir 66,29 Zweigelt 325,52 Blauburger 147,97 JfPjp EU 1BäBMBlllM 70,1 Medina 14,14 Kadarka 1,5 Egyéb fajták _________27,05 Ö sszesen: 2735,22 • • Ünnepek: a vonal végén a magány (Folytatás az 1. oldalról) A szolgálat munkatársa elmondta, hogy - szokatlan módon - a csendes karácsonnyal szemben viszont az óév utolsó napján jócskán megnőtt a hívások száma. Komoly krízishelyzetben lévő, netán a megoldhatatlannak tűnő élethelyzet miatt az öngyilkosság gondolatával foglalkozó telefonáló szerencsére nem volt. Ugyanakkor szilveszterkor több hívás érkezett, a magány, a szakítás és a párkapcsolati problémák kerültek felszínre. Főként a magányos negyvenes női korosztály képviselői nyúltak a telefon után. A segélyszolgálat munkatársa szerint év vége felé, amikor az emberek az esztendőt, netán az egész életüket áttekintik, ezek a gondok és gondolatok fokozottabban és nyomasztóbban jelentkeznek, mint egyéb időszakokban. A magányos ünnep pedig nagy teher. A tapasztalatok szerint a karácsony az év azon napjai közé tartozik, amikor megnő a telefonos lelkisegély-vonalakat igénybe vevők száma. A szolgálatot végző önkéntesek is hangsúlyozták: ilyenkor, amikor a társadalom szerencsésebb része együtt üli meg ezt a közös és bensőséges év végi ünnepet, sokkal jobban fáj a magány és a magáramaradottság az egyedül lévő embereknek. Hosszú évek tapasztalata, hogy ebben az időszakban az öngyilkossági kísérletek száma is emelkedik, amit a szakemberek egyfajta utolsó segélykiáltásként értelmeznek. Másrészről viszont az is igaz, hogy sokan az évben csak ilyenkor tudnak a családjuk körében eltölteni egy rövid időt. De arra is akadt példa, hogy valaki épp a hozzá közelállókkal vagy a családtagokkal való találkozás miatt, az ünnepek összezártsága alatt szembesült a kapcsolataiban rejlő problémákkal, és ekkor „borult ki” lekileg. Azt a segítők sem állítják, hogy a telefonáló életének minden problémájára választ tudnak adni, azt viszont igen, hogy képesek túllendíteni a válságban vergődőt egy kritikus pillanaton és élethelyzeten. Az esti, éjszakai ügyeletet az év végi ünnepekkor az egri szolgálat adta. Tapasztalatuk megegyezik a nappalival: csendes karácsony, átlagos forgalom. Szilveszterkor viszont sokan keresték a lelki segélyt. A fő probléma itt is a magány, illetve a társas magány, az elmagányosodás volt. A hívók többsége inkább a fiatalabb, 16-30 év körüli korosztályból került ki. A hölgyek mellett viszont fiatalemberek is akadtak. Ami azt jelzi, hogy az „erősebbik” nem tagjai is vették a bátorságot ahhoz, hogy megnyíljanak - mondta el a szolgálat egri munkatársa. Pedig az urak hagyományosan nem tartják férfias dolognak beszélni a lelki vagy egyéb problémájukról - tette hozzá a segítségnyújtó.- Nem kínálunk univerzális orvosságot, mi nem oldhatjuk meg a ban lévőt, már megkönnyebbülhet, érezheti, nincs egyedül a gondjával. De azért akad, aki csalódik, és azzal fejezi be, hogy nem is tudja, mit várt ettől a beszélgetéstől. Többnyire semmit sem tudunk a hívó további sorsáról. Az ünnepek idején is volt viszont több olyan megkeresés is, melynek során éreztük: további beszélgetések következnek, az illető ismét keres majd bennünket. Egy beszélgetés egyébként maximum egyórás lehet. Átlagosan pedig 20-30 percig tart. _______t_____________(«1 N év nélkül A megye három lelki elsősegély telefonszolgálata, az egri, a hatvani és a gyöngyösi 1999-ben egyesült. A megyében összesen 30-an dolgoznak a szolgálatban. A munka egyik alapja a névtelenség, az anonimitás. A hívó nem tudhatja, hogy kivel beszél, és ő is „rejtve maradhat”. A komoly felkészítésen átesett önkéntesek között vannak pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások és diákok is - jelképes tiszteletdíjért. Csak olyan ember képes erre a feladatra, aki kiegyensúlyozott, és nagy beleérző készséggel bír. problémáját. Legfeljebb rávezethetjük a megoldásra, irányt adhatunk, olykor egy címet, ahová fordulni lehet, ám azzal, hogy egyszerűen csak meghallgatjuk a baj-
