Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

4. OLDAL MEGYEI K Ö R K É P 2002. Január 8., kedd Nincs telitalálat A Szerencsejáték Rt. tájékozta­tása szerint az 1. héten az ötös és a hatos lottó nyereményei a következők: Ötös lottó: telitalálat nem volt, a négyesekre 700.921, a hárma­sokra 7527, a kettesekre pedig 622 forintot fizetnek. Joker: ebben a játékban az el­ső nyerőosztályban telitalálatot nem értek el. Hatos lottó: 6 és 5+1 találatos nem volt, az ötösök 113.030, a négyesek 2932, míg a hármasok 641 forintot érnek. ■ Aranycsengő Tenk Tizenegyedik éve rendezi meg a község általános iskolája a ma­gyar kultúra napján az alsó ta­gozatos tanulók helyesíró, vala­mint a felső tagozatosok mese­mondó versenyét. Mivel a tava­lyi évet országszerte az Olvasás Evének nyilvánították, ezért az idei, Aranycsengőért folyó álta­lános iskolai vetélkedő központi gondolata is a könyvekhez kap­csolódik. Az alsó tagozatosok helyesíró feladata az írásbeliség­ről szól majd, és a felsősök által mondott mesék esetében is előnyt jelent, ha abban a könyv is megjelenik. A megyei szintű verseny ide­jén a szülői munkaközösség né­pi játszóházat szervez. Nem ma­rad el a szokásos kiállítás sem - tudtuk meg Török Margit pol­gármestertől -, ahol január 18- án, a rendezvény napján régi ki­adású kötelező irodalmakat mutatnak be, hogy a tanulók lássák a könyvek külső változá­sait, fejlődését. Lassú Imre heve­si pedagógus pedig népi kerá­mia-bemutatóval színesíti a tár­latot. ■ Multimédiás kiállítás Budapest A német nyelv megismertetésé­re multimédiás vándorkiállítás nyílt tegnap a budapesti Goethe Intézetben, a január 22-ig nyitva tartó rendezvény célja a német nyelv informatív, szórakoztató, humoros formában történő sok­oldalú bemutatása. A tárlat minden korosztály­hoz szól, sőt a csekély német- nyelv-tudással rendelkezőket is megszólítja. A kiállítás három - piros, kék, sárga - színű „háza” az érzékelést, a megértést és a felfogást jelképezi. A piros ház­ban a látogatók azzal ismerked­hetnek meg, hogyan becézik a németek szeretteiket, vagy mi­ként szitkozódnak. A kékben középkori énekek hallhatók, és bemutatják a német nyelv fejlő­dését. A sárga házban mai rock­slágereken keresztül a német nyelvterület divatos kifejezései sajátíthatók el._____________■ A fórumon elhangzott az is, hogy a jelenlegi szeméttelep is káros a környezetre. Az irodavezető szerint még elgondolkodnak az ötleten... FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Verpelét A helyszín ismeretében igent mondott Feldebrő önkormányza­ta arra, hogy tervek készüljenek a kommundlishulladék-feldolgo- zó létesítésével kapcsolatban. Csakhogy a kijelölt területtel - bár az közigazgatásilag Feldebrőhöz tartozik - nem érte­nek egyet Verpelét mezőgazda- sági vállalkozói, hallani sem akarnak arról, hogy a valamikori lőtéren ilyen objektum épüljön. Tiltakozásuk kifejezéseként fórumot szerveztek tegnap dél­után a verpeléti polgármesteri hivatal nagytermében. Erdélyi István polgármester előre bo­csátotta: a rendezvény kereté­ben nem születhet döntés, a ta­lálkozó arra alkalmas, hogy a megyei önkormányzat terület- fejlesztési irodája, valamint a terv készítője, a Keviterv Mér­nöki Kft. vezetője megismerhesse a jelenlévők álláspont­ját. Továbbá arra is jó a fórum, hogy a verpelétiek aggá­lyait eloszlathassák a szakemberek. Fekete György tervező elmondta, hogy a telepítendő üzemben modem technológiával szelektálnák a hulla­dékot, túlnyomó részét elszállítanák újrahasznosításra, s csak a maradékot - számítások szerint az egész meny- nyiség 10 százalékát - raknák le az európai normáknak megfelelő szeméttelepre. Többen is felvetették azt, hogy „mennyi is az annyi?”. Vagyis, minek a tíz százaléka maradna itt ? Honnan érkez­ne ide a hulladék, s milyen útvonalon1 Merthogy a tervben szereplő térképen Verpelét ötven kilométeres vonzáskörze­tét láthatják, s abban még Salgótarján és Ózd is megtalálha­tó. Kétkedve fogadták, hogy egy ekkora körzetből naponta összesen negyven teherautónyi szemét érkezne a 3-as úton és az Eger-Egerszalók-Verpelét útvonalon. A hozzászólók közül többen a környezetet és számos család a megélheté­sét félti. Úgy vélik, hogy eladhatatlanná válik a szőlőjük, a bogyós gyümölcsük (málnát, egrest, ribizlit termesztenek itt sokan). Volt, aki azt említette meg, hogy a közelmúltban telepített ide szőlőt 33 millió forint értékben. Bár a jelenlévők a tiltakozás szándékával érkeztek a fó­rumra, egyikük sem ragadtatta el magát, kulturáltan, visz- szafogottan érveltek a hulladékfelhasználó ideépítése ellen. A tervező hangsúlyozta, a tervet valamennyi szakható­ság ellenőrzi majd, s ha bármilyen rendellenességet tapasz­talnak, úgy meghiúsulhat a telepítés. Dula Bence egri hegybíró azt feszegette: miért kell milliókért terveztetni, ha már most egyértelmű az itt élők ellenállása? Ki adja és ki fizeti a megbí­zást? A szőlőkatasztert békén kellene hagyni, már­pedig a lőtér is abba tartozik. Még az előtervet meg­előzően egyeztetnie kellett volna a területfejlesztési irodának a hegyközségekkel, mert így csak felesle­ges pénzkidobás történt. Kun Zoltán irodavezető kérdésünkre elmondta, a fóru­mon elhangzottak ismeretében elgondolkodnak azon, hogy elvessék az ötletet a lőtérre telepítendő hulladékfel­dolgozóról. Ugyanakkor 2004-ig meg kell oldani a regioná­lis hulladékgyűjtő létesítését. A megye középső részéből ugyanis végképp nincs hová elvinni a kommunális szeme­tet. A helyszín kiválasztásában a hegyközségek konstruktív együttműködésére is számítanak. ____ NÉGYESSY ZITA T iltakoznak a szemétfeldolgozó ellen Népszavazás a buszállomásról? (Folytatás az 1. oldalról) A városközponttól távolabbi terüle­tek nagyobbak, s így a beruházás megvalósítása talán könnyebb, hát­ránya viszont, hogy a településre érkező vagy az onnan elutazó távo­labb kerül a városközponttól. A ter­vező végső konklúzióként meg­jegyzi, hogy érdemes a különböző változatokat mérlegelni, és azt a változatot keü előnyben részesíteni, amely megtisztítja a Kossuth teret a túlterheltségtől, és ugyanakkor az utazási szokások legkisebb mérté­kű megvákoztatását eredményezi. Berényi Károly a Hatvani Lokál- patrióta Egyesület elnökeként úgy véli, hogy népszavazást kellene ki­írni az ügyben. Szerinte a buszpá­lyaudvar további sorsáról a hatva­niaknak kellene dönteniük. A vá- rosszépítési tanácsnokként is tény­kedő elnök úgy véli, hogy a referen­dumot az áprilisi országgyűlési vá­lasztásokkal egy időben meg lehet­ne tartani, s így a költségek sem lennének nagyok. A lokálpatrióta elnök a város polgármesteréhez és a képviselő-tes­tülethez eljuttatott beadványában arra kéri a város vezetőjét és a gré­miumot, hogy támogassa népsza­vazást kezdeményező felvetését. Az ügyben a képviselő-testület hi­vatott dönteni. rr- z. mj Kórházperek: apadó akták (Folytatás az 1. oldalról) Az említett, megegyezéssel zárult eset dokumentumain még meg sem száradt a tinta - tájékoztatott dr. Koleszár Dénes. - Az ügy egy 1995-ös szüléssel kapcsolatos, s a felperes 15 millió forintos kártérí­tési igényt nyújtott be; a Fővárosi Bíróság 2001. december végére tűzte tó a tárgyalást, de előtte sike­rült megegyeznünk a kiskorú sze­mély törvényes képviselőjével. Utóbbi elfogadta az ötmillió forin­tos ajánlatot, amit a biztosító - a szerződés alapján - kifizetett. A következő ügyben a felperes kere­sete alapján az 1997-ben balesetet szenvedett beteg kórházba került, majd meghall, s szerinte a történ­tekben a kórház felelőssége is meg­állapítható. A jogerős ítéletben azonban a szakértői véleményekre alapozva elutasították a felperes hét­millió forintos követelését - mondot­ta a kórház jogi képviselője. A harmadik jogi eljárás szintén szüléssel kapcsolatos, s a történtek 1996-ig nyúlnak vissza. Ebben az esetben a Hatvani Városi Bíróság elsőfokú ítéletet hirdetett, amit mind a felperes, mind az alperes megfellebbezett. Előbbi kevesli, utóbbi sokaüja a megítélt három­milliós kártérítést, ezért a végső szót a Heves Megyei Bíróság mond­ja tó a holnapután kezdődő tárgya­lás végén. A kórház a kereset eluta­sítását, másodsorban az összeg mérséklését szeretné elérni. Dr. Koleszár Dénes a negyedik peres eljárásuk kapcsán egy érde­kességről is beszámolt: egy járadék- felemelési ügyről van szó, amiben még 1971-ben született jogerős ítélet a városi bíróságon. A jogalapot nem is vitatja a kórház, ám azt sokaüják, hogy a jogosult az inflációm hivat­kozva az azóta többször korrigált összeg szerintük indokolatlanul ma- gas emelésére tart igényt, tari ottó Nem sózzák a parkot Ezer tonna szóróanyag fogy el Eger Bár a hevesi megyeszékhelyen nem volt szükség rendkívüli hó­munkások felvételére, a közte­rületeken azonban így is jócs­kán az eddig megszokottakon felül okozott munkát a kemény, havas idei tél. Az előkészületek során a közterületen lévő fagy­érzékeny szökőkutakat téliesí­tették, lefedték, és kihelyezték a szóróanyaggal teli tartóládákat. Mint az Egri Városgondozási Kft. köztisztasági részlegének vezetőjétől, Ferenczi Tamástól megtudtuk: a munkarend sze­rint elsőként mindig a legfonto­sabb útvonalakat, lépcsőket és a buszmegállókat tisztítják meg a hótól, illetve síkosság­mentesítik ezeket a területeket. Több olyan olvasói kérdést is kapott lapunk, melyben a hoz­zánk fordulók is a sózás kérdé­sét firtatják. Az egyik leghaté­konyabb síkosságmentesítő anyag ugyanis köztudottan a só, ami viszont legalább ennyi­re nem használ a növényeknek, sőt kifejezetten káros számuk­ra. De a gépjárműveknek sem jótevője, ugyanis növeli a kor­róziót. A Városgondozási Kft. szakembere elmondta, hogy gondoltak erre, így például az Érsekkertben, ahol különösen fontos a természet megóvása, csak kohósalakot szórnak ki, vagy más esetekben fűrészpor­ral hintik föl a lépcsőket. Ezek az anyagok kikerülve a szabad­ba természetes úton lebomla- nak, és nem károsítják a kör­nyezetet. Másutt az ózdi kohó­salak és az ipari só kétharmad- egyharmad arányú keverékével dolgoznak. A legtöbb sót a köz­utakon használják el ebben a szezonban is az útkezelők, fenntartók. Ferenczi Tamás szerint a me­gyeszékhelyen összesen mint­egy ezer tonna szóróanyagot fog „elfogyasztani” az idei tél. Eb­ből a belváros és az Északi-la­kótelep rendben tartását végző városgondozási társaság mellett természetesen a város többi te­rületéért felelős vállalkozója is kiveszi részét. A legjobb hó­mentesítő eszköz - mint az ille­tékes megjegyezte - persze ma is a lapát.________________ikji A hatvani Bajza József Gimnázium galériájában tegnap nyílt meg Vörösné Endrei Erzsébetnek, az intézmény egykori növendékének mun­káiból összeállított kiállítás. A hagyományos és digitális eljárással készült - javarészt aktokat ábrázoló - fotográfiákat Monori Zoltán, a TIT városi vezetője ajánlotta a látogatók figyelmébe. A tárlatot január végéig tekinthetik meg a diákok és nevelőik. fotó: t. o. Békét szeretne a faluban Kómár József lett a község új polgármestere Heréd A választási bizottság jóváhagyta a január 6-án megtartott időközi polgármester-választás végered­ményét, ami ezzel hivatalossá vált. A pontos adatok szerint az 1631 választásra jogosult helyi ál­lampolgárból 701-en mentek el voksolni; 11 szavazat érvénytelen­nek bizonyult, így a 690 helyesen kitöltött szavazócédula alapján a részvételi arány 43 százalékos volt. Az említett számú választóból 394-en Kómár Józsefre (Klub 2000 Baráti Egyesület) voksoltak, ami 57,1 százalékos támogatott­ságot jelent. A második Molnár Sándor független jelölt lett 229 szavazattal (33,2 százalék), a harmadik pedig Balogh László (független) 67 szavazattal (9,7 százalék). Mindezek alapján a te­lepülés új polgármestere Kómár József. Papp Attiláné jegyzőnő el­mondta: a képviselő-testület vár­hatóan a jövő héten tartja követ­kező ülését, amelyen a megvá­lasztott községvezető leteszi az esküt. Kómár Józsefet a jelenlegi tes­tületben a korábbi polgármester ellenzékeként, illetve annak veze­tőjeként tartották számon. A párt- politikában is szerepet vállalt, két éve ő a Magyar Igazság és Élet Pártja helyi elnöke.- Függetlenül attól, tó szava­zott rám, az egész falu lakosságá­nak köszönöm a bizalmat - jelen­tette tó a Hírlapnak Kómár. - Ter­mészetesnek tartom, hogy az egész közösség érdekében csele­kedjek, s igyekezzek megszolgál­ni azt a jelentős támogatottságot, amelynek eredményeként polgár- mester lehettem. A polgármester tegnap már összehívta az apparátus tagjait, s közölte: fő feladatának tekinti egy emberbarát hivatal és önkor­mányzat létrehozását. Ne legyen egyetlen helybeli se, aki keserű szájízzel távozik innen - jegyezte meg. Céljuk, hogy mindent meg­valósítsanak, amiben fantáziát látnak, s amelyekhez rendelke­zésre állnak az anyagiak.- A jövőt illetően komoly terve­ink vannak - mondotta Kómár Jó­zsef. - Ugyanakkor a múltból örö­költ ügyek egy részét nem lehet megkerülni. Gondolok itt több peres eljárásra, amelyek számo- latlanul viszik a pénzt. Ezeknek a végére kell járni, s meg kell te­remteni a békét. it. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents