Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

8. OLDAL HORIZONT P R RIPORT 2002. Január 7., hétfő | Politikai munkára is készülnek Ipartestületi hagyományok mentén új szerepben a Vállalkozási Egyesület Gyöngyös- Igen komoly, mondhatni törté­nelmi hagyományokkal rendelke­zik az Ipartestület, ám érzésünk szerint a mai viszonyoknak, elvá­rásoknak úgy tud igazán megfe­lelni, ha nem kizárólag az egykor „kisiparosként” nevezett réteg, hanem egyéb vállalkozások, gaz­dasági társaságok felé is nyitott. Ennek jegyében meghatározó döntéseket hoztunk a legutóbbi taggyűlésükön - mondta lapunk­nak Matus Miklós, az egykori Gyöngyös és Körzete Ipartestület, ma már Vállalkozói Egyesület tit­kára. Mint hozzátette: a névvál­toztatás is az új arculatot, a széle­sebb vállalkozói rétegek összefo­gásának szándékát hivatott meg­jeleníteni. A száznál is több tagot számlá­ló szervezet elnöksége is némileg átalakult a tisztújításkor, hiszen Palik Tibor személyében egy részvénytársaság - az Élpak Rt. - vezérigazgatója kapott helyet a testületben, a kereskedelemmel foglalkozókat pedig Balázs Ernő műszaki kereskedő képviseli. Az egyesület elnökévé Tuza Józsefet, titkárává Matus Miklóst, tagjaivá, a már említetteken túl Farkas Ervinnét, Hám Lászlót és Boda Jánost választotta az egyesület. A tisztújításon emellett az etikai és felügyelő bizottság elnökét és tag­jait is megválasztották.- Igyekszünk minél több terüle­ten segítséget nyújtani a vállalko­zóknak, ennek jegyében - egy pá­lyázaton nyert számítógéppark segítségével - hamarosan számí­tástechnikai tanfolyamunk indul, elsősorban a tagjaink részére, ön­költségi áron - ismertette a közel­jövő elképzeléseit Matus Miklós, hozzátéve: egyéb, a vállalkozá­sok működtetésével kapcsolatos témákban, balesetvédelemmel, tűzvédelemmel, az aktuálisan megjelenő új szabályozásokkal foglalkozó kurzusokat is szervez­nek. Továbbra is vállalják főként kis- és középvállalkozások köny­velését, ugyancsak a piacinál ala­csonyabb áron. Az egyesületnek több alkalma­zottja van, éves költségvetése mintegy 10 millió forint, amit - központi támogatás híján - a tag­díjakból illetve különféle pályáza­ti forrásokból, valamint helyisége­ik bérbeadásából fedeznek. S mi­közben maguk szorgalmasan pá­lyáznak, a vállalkozóknak is se­gítséget nyújtanak ebbéli tevé­kenységükhöz. Most például a Széchenyi-terv minden kiírása megtalálható az egyesületnél, s igény szerint a pályázatok elké­szítésében is részt vállalnak.- Visszakanyarodva az ipartes­tület hagyományaihoz, egykor a város társadalmi és gazdasági éle­tében, sőt, a helyi politikában is komoly szerep jutott az iparosok­nak, lényegesen nagyobb, mint manapság. Holott ma jelentős he­lyi adókat fizetnek be a vállalko­zók a város kasszájába. Már több ciklus óta egy képviselőnk bent van a város önkormányzatában, illetve külső bizottsági tagot is de­legáltunk, ám a 2002-es helyható­sági választásokon szeretnénk 4- 5 képviselővel bekerülni a testü­letbe. Ennek érdekében mind a 14 választókerületben indítunk jelöl­tet, és listát is állítunk - hangsú­lyozta Matus Miklós, megerősít­ve, hogy az eddigieknél nagyobb súllyal szeretnének részt venni a városgazdasági életének irányítá­sában. Meglátásuk szerint - a je­löltek személyén túl - az összefér­hetetlenségi szabályok szigorodá­sa is növeli esélyeiket arra, hogy több képviselőjük is bejusson az önkormányzati testületbe. Balázs Ernő elnökségi tag mindehhez hozzátette, elképze­léseik szerint kívánatos lenne módosítani a helyi adózás rend­jén, s megteremteni a lehetőségét annak, hogy a vállalkozók - az SZJA 1 százalékához hasonlóan - helyi adójuk meghatározott részé­nek felhasználásáról is rendelkez­hessenek.- Ugyancsak fontosnak tartjuk a közösségi és kulturális életben egykor meglévő szerep visszaállí­tását, az egyesület nimbuszának emelését. A néhány éve már ha­gyománnyá vált Vállalkozók Bál­ját - ami egyben a városi báli sze­zon nyitása - idén is megrendez­zük, február másodikán. Emellett kirándulások, színházlátogatás­ok, ismeretterjesztő és szórakozta­tó programok szervezésével kívá­nunk hozzájárulni a vállalkozók közösségének erősítéséhez, illet­ve a város kulturális életének szí­nesítéséhez - fejtette ki Balázs Er­nő, azt is megemlítve, hogy célja­ik elérése érdekében örömmel fo­gadják további tagok jelentkezé­sét, immár nem kizárólag a kis­vállalkozói körből. ______________________________________(ESPÉ) e lképzeléseik szerint kívánatos lenne módosíta­ni a helyi adózás rendjén, s megteremteni a lehetőségét annak, hogy a vállalkozók - az SZJA 1 százalékához hasonlóan - helyi adójuk meghatározott részének felhasználásáról is rendelkezhessenek. " Többet költünk a kártyával A Visa International nemrégiben közzétette a 2001 szeptemberében záruló 12 hónapos időszak Magyarországra vonatkozó üzleti eredményeit. A hazánkban kibocsátott kár­tyák száma 20 százalékkal, 1,74 millió darabra nőtt 2000 harmadik negyedévéhez képest. A Visa tranzakciószám és bevétel szempontjából kivívott piacvezető pozícióját tovább erősítve, az eladáshelyi (POS) tranzak­ciók száma 50 százalékkal emelkedett. Ez jól tükrözi azt a piaci trendet, amely szerint a magyar kártyabirtokosok egyre többféle vásárlási helyzetben használják mindenna­pos fizetőeszközként Visa-plasztikjukat. A Visa negyedéves adataiból az is kitűnik, hogy a szervezet kártyabirtokosai 20 százalékkal többet költöttek 2001 júliusa és szeptembere között, mint az előző év hasonló időszakában. Dollárban kifejezve ez azt jelenti, hogy ezen kártyák forgal­ma a tavalyi 350 millióról 422 millióra nőtt. Bár ebből az összegből 136 millió dollárt a hazánkba látogató külföldiek vásárlásai tettek ki, a magyar kártyabirtokosok részesedése (több mint 286 millió dollár) még így is meghaladja a 65 száza­lékot. A tranzakciók számát tekintve, az elmúlt negyedévben végrehajtott több mint 14 millió eladáshelyi ügyletből csupán 8,4 százalék volt a külföldiek részesedése. (Az egy évvel korábbi tranzakciószám 9,3 mil­lió volt.) A hazánkba látogató külföldi kártyabirtokosok tran­zakcióinak átlagértéke 81 dollár volt, szemben a hazai vásár­lókra jellemző 23 dollárral. Az a tény, hogy az egy kártyára eső tranzakciók átlagos mennyisége 17 százalékos növekedést mutat, ismételten megerősíti, hogy a hagyományosan elfo­gadott ATM-használat mellett a magyarok mindennapi fogyasztási dkkeikért is egyre szívesebben fizetnek Visa-kártyával. A Visa régóta törekszik a magyarországi POS- forgalom ösztönzésére. A hagyományosan készpénzorientált magyar társadalom biztos léptekkel zárkózik fel azon fejlett nyugat-európai kártyapiacok közé, ahol a fogyasztók jól tájéko­zottak a bankkártyák készpénzhez képest kínált nagyobb rugalmasságát és biztonságát illetően, valamint nagyobb mértékben és változatosabban használják plasztikjaikat. A magyarországi Visa kártyabirtokosok száma a tavalyi 1,45 millióról 1,74 millióra emelkedett. Az egy kártyára jutó for­galom (kártyánként 1558 dollár) tekintetében pedig egyedül Lengyelország múlja felül hazánk teljesítményét a régióban. A magyarok elektronikus fizetés iránti növekvő szimpátiája részben annak a támogatás­nak köszönhető, amelyet a Visa az elektronikus fizetési módszerek biztonságának és kényelmének tudatosítását célzó különféle POS- promóciók keretében nyújtott a vele együttműködő magyar kereskedőknek. A legutóbbi ilyen akció, az OTP és a K&H bankokkal közösen indított Visa 365 kampány három hónapon keresztül (2001 áprilisa és júniusa között) tartott és 3 millió forint értékű, a Tesco, az IKEA, a Neckermann és az Europark áruházaiban beváltható vásárlási utalvánnyal jutalmazta a leggyakoribb kártyahasználatot pro­dukáló magyar fogyasztót. Radu Obreja, a Visa International elnökhe­lyettese ekképp kommentálta a programot: „A kampány ideje alatt és az idei harmadik negyedévben elért eredmények alapján a Visa 365 rendkívül sikeres promóciónak mondható. A POS-tranzakciók száma 44, míg a tényleges kártyaforgalom értéke 36 százalékkal emelkedett a program idején. A POS-ügyletek teljes tranzak­ciószámhoz viszonyított aránya közel 20 száza­lékkal nőtt. Az ügyfelek vásárlási szokásai egyértelműen a biztonságosabb elektronikus fizetés irányába mozdulnak el, és ez a magyar fogyasztók és kereskedők számára egyaránt jó hír.” Új technológiák A világszerte több mint 22 millió helyen elfogadott Visa-kártyák éves összesített forgalma megközelíti a 2 billió USA dollárt. Élen járnak az új fizetési termékek és technológiák kifejlesztésében, s ezzel mintegy 21 ezer pénzügyi tagintézményét és azok kártyabirtokosait szolgálják. A társaság vezető szerepet tölt be az internet-alapú fizetések terén és aktívan munkálkodik az uni­verzális kereskedelem (u-commerce) gyakorlati megvalósításán: olyan tér- és időbeli korlátoktól mentes üzleti környezet létre­hozására törekszik, amelybe az igénybe vett eszköz típusától függetlenül, bárki bekapcsolódhat. Embernek lenni és tudással élni Az új főigazgató erőfeszítései Gyöngyösért, a főiskolai karért Csaknem negyedszázada tanít és alkot a Szent István Egyetem gyöngyösi gazdálkodási és me­zőgazdasági főiskolai karán dr. Magda Sándor professzor, az MTA doktora. Pályázatát elfogad­va, a kari tanács döntése alapján idén január 1-jétől négy évre a gyöngyösi intézmény főigaz­gatójává választották. Dr. Magda Sándor: „Amikor könyvet kaptunk, ünnepnek számított.”- Heves megyei kötődésű vagyok- meséli a főiskolai kar első szá­mú vezetője. Ludasról szárma­zom, édesapám vasutas, édes­anyám a helyi szövetkezet tagja volt. Nagy család a miénk, hár­man vagyunk testvérek, közülük én a legidősebb. Édesapám a fő­munkája mellett a családi jövede­lem kiegészítésére rendszeresen 4-6 holdon gazdálkodott. így már fiatal gyerekként közel kerültem a mezőgazdasághoz. Nyaranta rendszeresen dolgoztam a földe­ken, és ma is őrzöm azt a kapát, amelyet időközben elnyűttem, de megtanultam vele bánni. Kaszál­tam és vagont is pakoltam. Bár ez kemény munka volt, de pénzt ho­zott. Hamar megtanultam becsül­ni a vidéket, az itt élő embereket, és ez túl az ötvenen is megmaradt bennem. A szüleim rengeteget dolgoztak, és sokszor erejükön felül segítettek bennünket.- Hol járt iskolába?- Az általánost Ludason, a kö­zépiskolát az akkor is jó hírű egri Dobó István Gimnáziumban vé­geztem. Az érettségi után Karcag­ra, az egykori Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumba kerül­tem, ahol két év után államvizs­gáztam. Ennyit időt töltöttem ösz- szesen távol Heves megyétől, ahová vissza is kerültem.- Hová ment dolgozni?- A vámosgyörki szövetkezet­be, ahol én voltam akkor az első felsőfokú végzettségű szakember, de az ottaniakat nagyon tisztel­tem, és ennek köszönhettem, hogy hamar be is fogadtak. Nyolc évet töltöttem Györkön, ahol olyan nagyszerű emberek segítet­tek nekem, mint Szécsi Kálmán és Medve János. Közben megnősül­tem, 1972-ben született Róbert fi­am, és elkezdtem tanulmányai­mat a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Dr. Magda Sándort akkoriban több helyre is hívták főagronó- musnak, ő azonban Boconádot választotta.- Ott született édesanyám - mondja -, és a nagyapám elismert gazdálkodó volt. A faluban olyan brigádvezetőkkel találkoztam, akik még ismerték őt, és megmu­________NÉVJEGY________ Ne ve: dr. Magda Sándor Született: Ludason, 1946-ban Foglalkozása: egyetemi tanár Tudományos fokozata: az MTA doktora Családi állapota: nős, egy fia van Hobbija: a kertészet tatták az egykori földjeit. 1976- ban kitüntetéssel diplomáztam az egyetemen, és egy évvel később le is doktoráltam. Ez akkor nagy do­lognak számított. A környező szö­vetkezetek egyesültek, és én kalá­szos ágazatvezető lettem, miköz­ben a háztáji gazdálkodást meg­valósító szakcsoportokat szervez­tem. Az emberekkel mindig igye­keztem szót érteni. Naponta lát­ták, hogy kapálni legalább úgy tu­dok, mint egy-egy szakmai kér­désről vitatkozni, véleményt mondani. A szakember a nagyüzemből 1978-ban került a gyöngyösi főis­kolai karra. Ettől kezdve az élete összeforrott a mátraaljai várossal és a felsőoktatási intézménnyel. Aspiráns lett, 1984-ben védte meg a kandidátusi értekezését, és egyetemi docenssé léptették elő. Három évvel később pedig az in­tézet igazgatójává nevezték ki.- Szerencsés ember vagyok - magyarázza -, mert az életem minden fontos területén nagy­szerű emberek segítettek. Az ál­talános iskolában például dr. Horváth Mihály, a középiskolá­ban dr. Lengyel Ádám, dr. Sipos István, dr. Molnár Dezső, dr. Hallgató Sándor. A debreceni egyetemen dr. Kádár Béla pro­fesszor, az egykori gödöllői egye­temen pedig dr. Bíró Ferenc rek­tor. Itt a főiskolai karon fiatal kö­zösségbe kerültem, ahol olyan kiváló kollégákkal dolgozom, mint dr. Wachtler István, dr. Radó András vagy dr. Miller György kandidátusok. Elhatároz­tuk, hogy új iskolát teremtünk Gyöngyösön. Ebben ugyan so­kan kételkedtek, de nagy lendü­lettel láttunk munkához, és az el­múlt években bebizonyítottuk, hogy a szívós, kitartó tenni- akarás eredményeket hoz és a jö­vőben is hozhat. Sokat gyarapod­tunk, és ezzel városunk is gazda­godott. A Mátrai úton például új oktatási épületet, Tasspusztán képzési központot létesítettünk. Ezek mellett a kertészeti tanszé­ken épül a borászati központ és a Búza téren a tanszálloda is.- Milyen a mai főiskolai kar?- A tanárok között 1987-ben há­rom kandidátus volt, ma már vi­szont nagy örömmel mondhatom, hogy negyvenen rendelkeznek tu­dományos fokozattal. Akkoriban 200 hallgató járt nappali tagozatra, jelenleg 1600, és összesen 13 ezren tanulnak a nappali, a levelező és a távoktatási tagozaton. A tanárok átlagéletkora pedig nem éri el a 40 évet. Büszke vagyok arra, hogy az ország egyik legsikeresebb főisko­lai karaként működünk, ahol elis­merés tanulni és dolgozni. Ezért hálás vagyok ennek a kollektívá­nak, hogy ismét az intézmény ve­zetője lehetek. Munkámmal sze­retném meghálálni a bizalmat, azért további terveim vannak a fő­iskolai kar fejlesztésére.- Dr. Magda Sándor életének egyik nagy eseménye volt, amikor a '90-es évek elején a Magyar Tu­dományos Akadémia doktora lett.- Ennek hatására több tudomá­nyos testület is a tagjává válasz­tott. Számos publikációm, köny­vem jelent meg, és több kitünte­tésben is részesültem. Ezek is bi­zonyították, hogy érdemes volt el­szántan dolgozni a munkatársa­immal. Akadtak persze csalódása­im is, de a kollégáim és a főiskolai kar mindig mellettem volt. Ezt ér­zem most is, ez ad biztonságot. Természetesen a családom is biz­tos támaszom. Büszke vagyok ar­ra, hogy a fiam itt tanít az intéz­ményünkben, mint a közgazda­ság-tudomány doktora. Közben nagyapa is lettem, és nagy ajándék a sorstól, hogy idős édesanyám is közöttünk van. A húgom itt dolgo­zik Gyöngyösön, egy cégnél admi­nisztrátor, az öcsém pedig Mező­kövesden a Matyó Szövetkezet­ben gépészmérnök. Nálunk a csa­ládban mindig a tisztesség volt az alapkategória. Soha nem voltunk gazdagok, de szeretetben éltünk. Amikor könyvet kaptunk, az ün­nepnek számított. A szüleim a tu­dás gyarapítására soha nem saj­nálták tőlünk a pénzt. Ezért is mondom gyakran a hallgatóim­nak, hogy ne tétlenkedjenek, is­merjék meg választott szakmáju­kat, és legyenek mindig emberek, mert e nélkül nem boldogulnak. A professzor hobbija a kertész­kedés.- Dinnyetermeléssel foglalko­zom, amelyet az elmúlt években sikerült magas színvonalra emel­nem. Ez is bizonyítja, hogy nem áll tőlem távol a gazdálkodás. Ha újból kezdhetném az életemet, a küzdelmekkel együtt azt választa­nám, amit jelenleg folytatok. Itt a főiskolai karon olyan a közössé­günk, ahol szinte életkor nélkül jó érzik magukat a kollégák. Közü­lük többen 75-80 évesen is bejár­nak és dolgoznak. Ez nekem jó példaként szolgál, és ha az egész­ségem engedi, nyugdíjasként is szeretnék még tevékeny részese lenni az intézményünknek. _________________________<PR!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents