Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

Ill H H 2002. Január 7., hétfő MEG Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL A vetélytárs Két multinacionális cég az egész világra szóló megállapodást kö­tött olyan fontos vegyület gyártá­sára, amely a férfiúi „puhaság” leküzdésére szolgál. Az Egyesült Államokban és az Európai Unió országaiban már tart az engedé­lyezési eljárás. Ez a szer a már sok helyen je­lentős sikert aratott Viagra ko­moly vetélytársa lehet a jövőben. A vegyület klinikai tapasztalatai kedvezőek, az új szer nem oko­zott semmiféle mellékhatást. így várható, hogy nálunk is gyorsan elterjed majd, sőt az is le­het, hogy a Viagrál is megelőzi.... _______________________m-it-i FO GADÓ VÁROSATYÁK. Ja nuár 7-én 17 órától Egerben a vá­rosháza 2-es termében Horváth Gábor, az FKgP önkormányzati képviselője, az idegenforgalmi és integrációs bizottság tagja tart fo­gadóórát. Január 9-én 16 órakor a városháza 2-es termében Bá­nyász Róbert, a 3-as választóke­rület képviselője, a gazdálkodási és pénzügyi bizottság tagja várja választóit. Ugyanezen a napon 16 órától a városháza 1-es termé­ben Császár Zoltán, az 1-es vá­lasztókerület képviselője, az ide­genforgalmi és integrációs bizott­ság tagjával találkozhatnak foga­dóóráján az érdeklődők. SZÜNETELNEK A MUNKÁK. Mától január 13-ig a Heves Me­gyei Állami Közútkezelő Kht. te­rületén nem terveznek forgalom- korlátozásokat. A téli időjárás miatt jelenleg nem építenek uta­kat és felújításokat sem végez­nek a megyében. KONFERENCIA. Gödöllőn, Keszthelyen, Debrecenben és Kecskeméten tart év eleji szakmai konferenciákat a Heves megyé­ben is tevékenykedő és növény­védő szereiről nevezetes DuPont cég. A szűkebb hazánkbeli szak­embereket január 8-án háromne­gyed 10-re várják a Szent István Egyetem központjába Gödöllőre. Ezen szó lesz az idei gabonake­reskedelem kilátásairól és a mi­nőségi termelés fontosságáról. TÁRLATRA KÉSZÜLNEK. Ma­daras László grafikusművész munkáiból rendezik az új év első kiállítását Gyöngyösön, a Fő téri Tourinform Galériában. A január 16-án 17 órakor megnyíló tárlatot egy hónapon keresztül tekinthe­tik meg az érdeklődők. TRAFFIPAX. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendszeti osztálya ma reggel 7-től 15-óráig a 3-as fú- ton, Hort belterületén, 14-től 22- óráig a 3-as főúton és a 3-as autó­úton ellenőrzi a sebességet. Hol­nap 7-től 15-óráig a 32-es úton, 14-től 22-óráig Gyöngyös belterü­letén és a 3-as főúton folytat traf- fipaxos ellenőrzést.__________■ N épszerű a közgazdász szak Felsőoktatás: sok hallgató az intézményekben (Folytatás az 1. oldalról) Hevesben a hallgatók szakirány szerinti összetételében meghatá­rozó az egri Eszterházy Károly Fő­iskola, valamint a Szent István Egyetem gyöngyösi gazdálkodási és mezőgazdasági főiskolai kara. A vonzásuk jelentős, hiszen a két felsőoktatási intézményben 2400 megyénkben lakó diák tanult az elmúlt oktatási évben. A szűkebb pátriánkban lakó hallgatóknak - az országos átlag­hoz hasonlóan - 59 százaléka a nappali tagozaton folytatta tanul­mányait. Részesedésük a 18-22 éves népességből az 1990-es években jelentősen emelkedett. Az adatok szerint a 90-es évtized elején még 12, 2000-ben 23 szá­zalék volt. Ebben az évtizedben az ennek megfelelő korú népes­ség száma is növekedett. A nagy múltú egyetemekkel rendelkező vásrosok, mint Buda­pest, Szeged, Debrecen, Pécs von­zása ma is kiemelkedő. A nappa­lisok 36 százaléka a főváros felső- oktatási intézményeiben tanult, a 18 százalékuk viszont helyben, Heves megyében maradt és itt folytatta tanulmányait. Az is ér­dekességnek számít, hogy a deb­receni egyetemet 10, a miskolcit pedig 9 százalékuk választotta. A szakmai felmérésből azt is megtudhatjuk, hogy szűkebb ha­zánk három meghatározó felső- oktatási intézményében: az egri Hittudományi Főskolán, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Szent István Egyetem gyöngyösi gazdálkodási és mezőgazdasági főskolai karán 2000/2001-es tan­évben 18 836-an tanultak. Ez 6,4 százalékkal több volt az előző évinél. Az egri Hittudományi Főiskola az egyetlen olyan felsőoktatási in­tézmény a megyében, ahol egye­temi szintű képzést folytattak a teológus szakon. Az Eszterházy Károly Főiskolát 6059-en látogat­ták az elmúlt tanévben. A képzés nappali tagozaton 119, levelezőn 19, esti tagozaton 4 szakon - sza­kpárban - folyt. Ezek többsége ta­nári képesítést ad, de ezeken kí­vül megtalálhatók például a kom­munikáció a könyvtár, a művelő­désszervező és a gazdálkodási szak is. A korábbi évekhez hasonlóan a 2000/2001-es tanévben is a Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolai karát látogatták a leg­többen. A 12 400 hallgató 71 szá­zaléka távoktatás keretében ta­nul, 20 százaléka levelező tago­zaton. Az intézményben gazdál­kodási, pénzügyi, gazdasági mér­nöki, idegenforgalmi és szálloda, mezőgazdasági mérnöki képzést folytatnak. Ezek közül a gazdasá­gi mérnöki a legnépszerűbb, ta­valy a hallgatók 55 százaléka ezt választotta. imentuszi Összeírták az ültetvényeket Előzetes eredmények a szőlőkről, gyümölcsösökről Hazánkban az ültetvényeket utoljára az 1960- as években írták össze - tudtuk meg Kulcsár- né Kiss Anitától, a KSH Heves Megyei Igazga­tóságának főtanácsosától. Az EU-hoz való csatlakozás szükségessé tette a szőlők és gyü­mölcsösök teljes körű számbavételét, amely­re a törvény alapján tavaly június 1-október 15. között került sor. Heves megye Az összeíráskor nemcsak az ültetvényekről, ha­nem azok használóiról is gyűjtöttek információ­kat. Összesen 367 ezer címet kerestek fel a szám­lálóbiztosok. A kérdőíveken a földterületen kívül a szőlő- és gyümölcstermés felhasználására, hasz­nosítására vonatkozó kérdések is szerepeltek. Az előzetes adatok szerint hazánkban 2001- ben a szőlőterület 92 ezer 782 hektár volt, mely­nek 13 százaléka, 12 ezer223 hektár Heves megyé­ben található. Nálunk a szőlők szinte teljes egésze eléri az ültetvényméretet, az ötszáz négyzetmé­tert. Ezek koncentrációja lényegesen nagyobb az országosnál. Az is érdekességnek számít, hogy az átlagos ültetvényméret a megyék közül Hevesben a legnagyobb: 15 600 négyzetméter, az országos átlagnak csaknem a négyszerese. A szőlőterület 63 százalékán fehér, több mint háromtizedén vö­rös borszőlőt, hat százalékán pedig csemegesző­lőt termelnek. A fehér borszőlők aránya kisebb, a vörösbort adóké és a csemegéé nagyobb, mint or­szágosan. A termelők 99,6 százaléka egyéni gaz­daság, a szervezetek 0,4 százalékos részarányt képviselnek. A termelők 47 százaléka csak fehér, 11 százaléka kizárólag vörös borszőlővel foglalko­zik, 34 százalékuk pedig vegyes termelést folytat. Ez utóbbinak az aránya kisebb, a másik kettőé vi­szont nagyobb az országosnál. Csemegeszőlőt a termelőknek csupán hat százaléka művel. Hevesben a gazdák 71 százaléka - országosan 36 százaléka - kizárólag borkészítésre használja fel a termését. Az étkezésre termelők aránya mindössze öt, országosan viszont több mint ki­lenc százalék. Hazánkban a gazdálkodók három­negyede, megyénkben 14 százaléka termel saját felhasználásra szőlőt. Ezek kétharmada kizárólag közvetett, négy százaléka közvetlen értékesítésre termel. Mindkettő aránya nagyobb a hazai átlag­nál. Magyarországon a gyümölcsfával és bokorral telepített terület tavaly elérte a 97 ezer 508 hektárt, melynek négy százaléka, 3587 hektár tartozik He­ves megyéhez. A gyümölcsösök 98 százaléka az ültetvényméretet elérő területeken: 500 négyzet- métert és azt meghaladó bogyós, vagy 1500 négy­zetmétert, illetve annál nagyobb törzses gyümöl­csös található. Az átlagos ültetvény csaknem 13 900 négyzetméter, az országos átlagnál nyolc szá­zalékkal kisebb. % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 O A szőlőterületek fajtacsoportok szerinti megoszlása Heves megye ország H Direkttermő II Vörös borszőlő Csemegeszőlő eH Fehér borszőlő A gyümölcsfajták közül az országban továbbra is az alma áll az első helyen, amely az összes te­rület csaknem felét foglalja el, a további 40 száza­lékon csonthéjasokat termelnek. Ezek közül a leg­nagyobb mértékben meggyet, melyet a szilva, az őszibarack és a kajszi követ. A bogyósok a gyü­mölcsterületből hét százalékkal részesednek. Csoportjuk meghatározója a málna. imentuszi SUHA PETER Övezet Bármi Áron örömmel konstatálta, hogy nem ment agyára a bejgli, a füstölt kocso­nyahúsok, töltött dagadok és halászlének sem okoztak maradandó károsodást szelle­mi képességeiben. Igaz, új szokásokat vett fel, ám ezeket nem visszafordíthatatlan személyiségtorzulásként élte meg, sokkal inkább a néhány napos heverészésnek tudta be. Ennek jegyé­ben például rákapott a reggeli és esti hírműsorokra. Ilyenkor gyakran a megvilágosodás pillanatait élte, legjobban azt sze­rette, ha a pénzügyminiszter tűnt fel a képernyőn. Élvezettel figyelte, ahogy a főkincstámok kicsit mélázik a gazdaság tel­jesítményéről (fantasztikus), aztán jövőbelátóit (még olya­nabb lesz), infláció-előrejelzett (három, négy, esetleg két szá­zalék), majd egy aranyló sztaniolba csomagolt csoki-eurót ad át az elegánsan unott műsorvezetőnek. \ AíZtán képek jöttek, az új bankó tortából, lézerből, cukor­mázból és virágból. Bármi Áron kanalán megfagyott a savanyú káposzta - még az újévi maradékot apasztotta -, mint mindig, ha az amúgy kisfiúsán mosolygó pénzügyminisztert látta. Ekkor már a fő kincstárnok arról beszélt, hogy talán öt-hat év múlva itthon is, akár Bármi Áron is az új, közös pénzt használhatja majd, és az egészen biztosan jó lesz. Bármi Áron ekkor már maga is bőszen vizionált. Látta öt év utáni tárcáját, egészen vékonykának képzelte, elvégre an­nak a két bankónak nem kell hatalmas brifkó. De nem állt meg itt. Mi lenne, játszott a szédítő gondolattal, ha már ma, az új év elején használhatna eurót az ő amúgy kedves forintja helyett. Ha például minimálbéres ápoló lenne, akkor bruttó 204 euró lenne a fizetése, amiből mondjuk 150-et haza is vinne, boldogan, lobogtatva. De még jobb lenne nyugdíjasnak, főleg, hogy immár járulékterhek nélkül dolgozhatna, és nem számí­tana adóköteles jövedélemnek a harmincezer forintos, vagyis 120 eurós nyugdíja. Mire Bármi Áron idáig jutott, a tévében épp a görög minisz­terelnökről beszéltek, aki a világon elsőként vette fel a bankautomatából az új pénzt, mégpedig pontosan 120-at. És ekkor Bármi Áron rájött, hogy veszélyesek az efféle vízi­ók, sztaniol ide, vagy oda, ebben az országban, az euró­övezet határán kell éldegélnie. Mondjuk nem kunszt, egy ide­je már tudja, hogy itt is van élet, élhető, és abból kell élni, ami van. Ámít egy-két-három munkahelyén összeszed. Mert a kenyeret, benzint, villanyt, gázt ki kell fizetni. Bármi áron. A jelen is a fiataloké: az ország előre halad Eger- A múlt évben három, a fiatalok által a legfontosabbnak ítélt terü­leten, a tanulás, az otthonterem­tés, valamint a család ügyében is sikerült előrelépni - hangsúlyozta pénteken a megyeszékhelyen Farkas Zoltán, a Fidelitas politi­kai ifjúsági szervezet egri elnöke, aki sajtótájékoztatón értékelte 2001-et a fiatalok szemszögéből. Farkas elmondása szerint az említett területek fontosságát a Központi Statisztikai Hivatal, va­lamint az Ifjúságkutatás 2000 ne­vű reprezentatív felmérés adatai bizonyítják. A tanulás kapcsán kiemelte: az előző kormány által 1996-ban bevezetett 2 ezer forin­tos tandíj havi összege ma már 10 ezer forintra rúgna. Ehhez képest a tandíjat 1998-ban eltörölték, s 2001-ben elindult a diákhitel, amely havonta 21 ezer forintos juttatást tesz lehetővé. Közel 60 ezer diák élt ezzel a lehetőséggel. Az otthonteremtés terén az első lakáshoz jutók kaptak jelentős segítséget a kedvezményes lakás­kölcsönök révén. A kiadott építé­si engedélyek száma 1998 óta fo­lyamatosan nő. A Fidesz válasz­tási programjába pedig a Fidelitas javaslata nyomán beke­rült az a tétel, hogy az ifjú háza­soknak a lakhatás - albérlet stb. - költségeinek erejéig adókedvez­ményt kell biztosítani. Végül, a családi adókedvezmények szin­tén egyre nőnek, ami a gyermek- vállalást ösztönzi. Összességé­ben tehát megállapítható - jelen­tette ki Farkas Zoltán elnök -, hogy Magyarország a fiatalok akaratával egyező módon halad előre, nem csak a jövő, de már a jelen is ezé a korosztályé. irmi Támogatott hallgatók Hazavárják a fiatalal diplomásokat Szentdomonkos Az aprócska településen nem kis büszkeséggel nyugtázták az elmúlt évben, hogy a közép­iskolát végzett és felsőoktatási intézménybe jelentkező hét di­ákot kivétel nélkül felvették az általuk megjelölt főiskolákra, illetve egyetemekre. A község polgármestere Sipos József a hír kapcsán úgy fogalmaz, hogy ez az ered­mény nem kis részben a helyi általános iskolában folyó okta­tásnak is köszönhető, hiszen a továbbtanuláshoz elengedhe­tetlen, hogy jó és biztos ala­pokkal induljanak a helyi diá­kok. Mint elmondta, az önkor­mányzat a szűkös anyagiak el­lenére is minden esztendőben arra törekszik, hogy a lehető­ségekhez képest maximálisan támogassa a tanulóifjúságot. Az elmúlt évben például össze­sen 700 ezer forintot fordítottak beiskolázási támogatásra, így a helyben tanuló kisiskolások számára teljesen ingyenes az oktatás, míg a továbbtanulókat kisebb-nagyobb összegekkel segítik. A felvételt nyert hallgatók a Bursa Hungarica Alapítvány­hoz való csatlakozással havon­ta 3000 forintot kapnak az ön- kormányzattól. Azt is megtud­tuk, hogy az idén két szent- domonkosi fiatal szerez jogi, illetve orvosi diplomát. Őket természetesen hazavárják, s amennyiben helyben, vagy a környéken szeretnének elhe­lyezkedni, a helyhatóság en­nek a lehetőségét is igyekszik megteremteni. ____________ ■ P rogramok az Életházban Eger A megyeszékhelyen, az Erzsébet udvarban működő Életházban az új év első hónapjában több ér­dekes szakmai programot ren­deznek. Holnap 18 órától Indiai életképek címmel, egy Körösi Csorna Sándor munkásságát be­mutató fotókiállítást nyitnak meg. Január 12-én az alvó erdő szépségeinek megismertetésére szerveznek téli túrát. Január 19-én egy vegetárius orvossal, dr. Kéri Zsuzsannával találkozhatnak az érdeklődők, akiknek a szakember tapasztala­tairól számol be. A misztikus Gárdonyi Géza lesz a témája a ja­nuár 22-i 18 órától kezdődő ren­dezvénynek. Az év első hónapjá­nak utolsó találkozóját január 30-án tartják, amikor dr. Bérczy Judit orvos tart előadást az egészséges táplálkozásról. ■ Digitális fényképezőgépeket mutattak be nemrégiben az egri Kodak Fotofix Kft. üzletében. Amatőr és hivatásos fotográfusok is­merkedhettek meg az élvonalbeli gyártók, a Nikon, a Canon, a Kodak, az Olympus és a Fujifilm frissen piacra dobott, jövőt idé­ző parányi, ám nagy tudású termékeivel, amelyek a hagyományos, filmes fényképezés alternatívái lehetnek, fotó: gál gabor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents