Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám

I 2002. Január 23., szerda MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Mélypont Keresett az amúgy sem túl igé­nyes hazai televíziózás mélypont­jának számító, ahúmúlhatatlan megjelenésű, erős szellemi kihí­vásokkal küzdő műsorvezetője, Anettka. Állítólag négy televíziós csatorna is tárgyal a műsorvezetőnővel. Bájait és egyéb hiányosságait a szenvedést kedvelő, önostorozó nézők elé bátran táró hölgy az egri főisko­lán végzett, orosz-történelem sza­kos tanárból képezte át magát. Kár érte. Hatalmas karrier áll­hatna előtte a tanügyben, netán, ha a politika is felfigyel parlagon heverő értékeire. Makarenkó leg­feljebb forog kicsit a sírjában. _______________________mo»> A GRÁRFÓRUM. Január 25-én, pénteken 17 órakor Kere- csenden, az agrárszövetkezet ta­nácstermében agrárgazdasági és vidékpolitikai fórumot szervez az MSZP Heves Megyei Szövet­sége. A rendezvény házigazdája Gulyás László országgyűlési képviselőjelölt, előadó Magda Sándor, a Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolai karának fő­igazgatója. NAGYRÉDEI GAZDÁLKODÁS. Ma délután 5 órakor a helyi mű­velődési ház nagytermében elő­adást rendez a Nagyrédei Hegy­község választmánya. A borkeze­lés időszerű feladatairól Bárdos Benjamin borászati üzemigazga­tó beszél, a családi gazdaságok megalakulásáról és támogatásá­ról pedig Jobbágy József falugaz­dász, a területi központ vezetője tájékoztatja a megjelenteket. GAJDOS-TÁNCHÁZ. Pénteken este 7 órától Gajdos-táncház lesz az egri Művészetek Házában. Az érdeklődőknek Borsi Csaba és Várkonyi Tekla tanítja majd a táncokat. KÁTAMOÁLLÍTÁS. Kálói Ildi­kó iparművész kiállítása nyílik január 27-én, délután 4 órakor az egri Senator-házban. A kiállí­tást dr. Ladányi Gabriella művé­szettörténész nyitja meg. Közre­működnek az Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszék­ének növendékei. KOLPING-TISZTÚJÍTÁS. Az egri Kolping Katolikus Legény- egylet szombaton rendezi tiszt­újító közgyűlését. A délelőtt 10 órakor kezdődő, s az Angolkis­asszonyok kápolnájában meg­tartandó szentmisét követően tartják vezetőségválasztó köz­gyűlésüket a főiskola B- épületének éttermében. TRAFFIPAX. Ma 7-15 óráig a 3. számú főúton, valamint 14-22 óráig Gyöngyös belterületén, a Püspöki út és a Deák Ferenc út környékén számíthatnak műsze­res sebességmérésre az arra köz- lekedők Heves megyében. ■ Útviszonyok: kátyú és per Bár a településeken igyekeznek minden évben kellő pénzt fordítani az önkormányzati tulajdonú utak kátyúzására, megesik, hogy mégis kártérítési perrel kénytelenek szembe­nézni - derül ki körkérdésünkből. Heves megye Az egri jegyző, dr. Estefán Géza a témával kapcsolatban érdeklődé­sünkre elmondta: a megyeszékhe­lyen figyelnek az utak karbantar­tására. Az úgynevezett „gázpénz” sorsáról például az óév utolsó nap­jaiban akként határozott az önkor­mányzat, hogy abból 160 millió fo­rintot útfelújításra, útberuházásra fordítanak. Ugyanakkor több példa volt már arra, hogy kártérítési igén­nyel jelentkeztek a Városházán a pórul járt autósok. A leggyakoribb, hogy a beszakadt csatornafedelek okoznak galibát. Ilyenkor az úttu- lajdonos önkormányzat hivatala ki­vizsgálja az ügyet, s vagy jogosnak ismerik el az igényt, vagy elutasít­ják. Utóbbi inkább jellemző, ritkán fordult elő, hogy fizessen a város. A károsultak természetesen polgári pert is indíthatnak, bár ennek hosz­szúsága, költsége sokakat elriaszt. Egyébként több közterület karban­tartására vállalkozókkal szerződött a megyeszékhely, s ilyenkor a pa­naszosokat is az adott vállalkozó­hoz irányítják. Füzesabony polgármesterétől, Gulyás Lászlótól megtudtuk: a vá­rosban 40 kilométer az önkor­mányzati tulajdonú utak hossza, s ebből nyolc és fél nem aszfaltozott. Minden esztendőben tavasszal és ősszel kátyúzzák a saját utakat, ta­valy például hároirimillió forintot fordítottak erre a célra. Az elmúlt évben egyszer jelentkezett valaki kártérítési igénnyel, de kiderült, hogy az eset a közútkezelőhöz tar­tozó - azaz nem önkormányzati - úton történt. Mátraballán 1994 óta minden út portalanított, s a községet ke­resztülszelő főút kivételével vala­mennyi önkormányzati kezelésű - hangsúlyozta Forgó János pol­gármester. Elmondása szerint a település útjai kiemelkedően jó ál­lapotúak, mindig külön összege­ket szánnak a kátyúzásra, s a „gázpénzt” is az utakra költötték. Kártérítési problémával eddig senki sem kereste meg a polgár- mesteri hivatalt. <rmi Kiszemelték idős áldozatukat Kápolna Az egyik helyi büfében múlatta az időt az az idős férfi, akire az esti órákban felfigyelt egy szintén ott tartózkodó társaság. Feltűnt nekik, hogy az öregnél több pénz van, mint az ilyen korúnknál általában lenni szokott. Amikor aztán a koros ember távozott, az álnok tervet szövögető négy férfi utánament, s az utcán követni kezdték. Amikor arra alkalmas helyre értek, rátámadtak: ütlegelni kezdték, majd elvették a nála lévő 16 ezer forintot. A bántalmazott ember először az egyik ismerőséhez ment, s csak onnan indult ha­za, ahol meglepve tapasztalta, hogy feltörték a lakás ajtaját. Odabenn újabb riadalom érte: ko­rábbi támadói vártak rá, s még nagyobb összeget követeltek tőle. A nyomaték kedvéért ismét ütle­gelni, rugdosni kezdték. Miután pénzt nem kap­tak, elvittek a házból egy kézifűrészt és egy kar­ton cigarettát. Az eset szenvedő alanya a rendőrségre sietett, ahonnan a járőrök forró nyomon indultak a tet­tesek keresésére, s néhány órán belül el is fogták őket. A kompolti származású illetőket a Füzes­abonyi Rendőrkapitányságon őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Velük szemben csoportosan elkövetett rablás miatt in- dul eljárás. ______________________________■ S zépen elcsurog a víz (Folytatás az 1. oldalról) Kiskörénél a folyó vízhozama má­sodpercenként 250 köbméterre csökkent. Ez is meghajt azonban három áramtermelő turbinát. A duzzasztónál a Tisza fel- és alvize között jelenleg 670 centiméter a szintkülönbség. A Tiszán egyelőre nincs ok rendkívüli intézkedés megtételére. A meglepetést kizárandó, a füzes­abonyi központú Helyi Védelmi Bi­zottság január 30-án Poroszlón megbeszélésre várja a térségi ön- kormányzatok vezetőit és a víz­ügyi szakembereket. Érdeklődésünkre, hogy idén va­jon fenyeget-e belvíz a megye déli részén, többen megnyugtató vá­laszt adtak. Cseh József, Kömlő polgármestere elmondta, hogy a település központi részén hetente mérik a talajvíz szintjét.- A legutolsó adat azt mutatja, hogy igencsak lent, 2,3 méter mé­lyen van a víz. Ez bíztató, mert a veszélyeztetett években alig ötven centit mértünk. Most hó sem hul­lott annyi, így a település fő vízelve­zetői megfelelően fvmkcionálnak. A község határában a Tólapos sem „úszik”, mert kiszáradt, és a terület mentesítéséhez igénybe vett Görbe-ér kotrásával is jól halad a vízügy. Poroszlón sem tart belvízve­szélytől Bornemissza János pol­gármester, mert a településen jók a védekezés feltételei. Az árok­rendszeren át ki tudják vezetni a vizet a falu határába, igaz, ott szükség volna egy zsilipkapu megépítésére, hogy adott esetben az összegyűlt víznek ne lehessen visszaduzzasztó hatása. A múlt évi belvízkárok miatt Tiszanánán is jó néhány ház ösz- szedőlt. Ezúttal nincs ok borúlá­tásra, ezt az önkormányzat nevé­ben Győry Zsolt erősítette meg.- Kitisztítottuk a belterületi árok­rendszert, a befogadó vízügyi csa­tornák állapota is megfelelő. A tér­ség a hideg, száraz télben eddig nem kapott annyi havat, mint leg­utóbb, ezért kevesebb olvadt csapa­dék vár gondozásra. Jóllehet, a fagy a talajban 5-10 centiméter mélységben még elzárja a beszivár­gást, ezért kialakulhatnak kisebb lokális belvizes helyek, ám ezekkel tudunk mit kezdeni. ibudavArii __________________TARI OTTÓ__________________ S lamasztika Heréd ismét a címlapokra került, s újfent nem kedvező megvilágításban. S félő, hogy a probléma minden eddiginél számottevőbb, nincs tehát irigylésre méltó helyzetben az új polgármester: pozíciójával együtt százmilliós adósságot örökölt a múltból. Nem is annyira ő maga, mint inkább az egész falu. A minap tudta meg, hogy a csatornahálózat és a tisztítómű kivitelezői - pontosabban az utóbbi cégnek a felszámolóbiztosa - 147, illetve 25 millió forintot követelnek az önkormányzattól (az esetleges járulékokról nem is beszélve), merthogy annak idején megkölcsönözték a község számára a beruházás önerős részét. Most ne firtassuk, az ügylet mennyire volt törvényes, felvetődhet- e a jogosulatlan hitelintézeti tevékenység gyanúja, az áfa-mani­puláció lehetősége, netán más, jogszabályokba ütköző tevékeny­ség, mindezek felderítése az arra jogosult szervek, hatóságok fel­adata. A lényegen ez mit sem változtat: a településnek ott marad a tetemes adósság, amelynek egyébként a tényét nem is, legfel­jebb a mértékét vitatják a falu - és velük együtt vélhetően a társ- beruházó Nagykökényes - illetékesei. Heréden laza politikai kérdés vált kőkemény gazdasági racio­nalitássá. Emlékezhetünk, a '90-es évek második felében az egy­szer már nyugállományba vonult polgármester újfent megpá­lyázta az időközben megüresedett vezetői széket. Akkor egyebek mellett kijelentette azt is, hogy a csatornahálózat megépüése a lakosságnak egyetlen fillérjébe sem kerül majd. Hogy a gerincve­zetékre gondolt, avagy a portákra vezetendő csonkokra is, nem taglalta, s a falugyűlésen jelen lévők sem forszírozták; hogy ki miként értelmezte, ma már fölösleges elemezni. Hamarosan el is kezdődött a beruházás, és az sem vitatható, hogy a helybeliek, ha nem is ingyen, de jóval kevesebbért - mindösszesen 20 ezer forintért - jutottak a szolgáltatáshoz, mint a környező települé­sek lakói. Később az összeget 60 ezer forintra emelték, ami még mindig tisztes tétel a térségben általánosnak mondható 120-180 ezer forintos mértékhez képest, de a faluban már ez is visszatar­tó erejűnek bizonyult. Beszédes adat: Heréd és Nagykökényes összesen ezer potenciális fogyasztónak számító portájából mind­máig nagyjából kétszáz csatlakozott a rendszerre. A legutóbbi testületi ülésen magánbeszélgetés keretében elhang­zott: ha már a kezdet kezdetén 120 ezer forintban gondolkodnak lakóépületenként - netán ha még kötelezik is a lakosságot a társu­lásban való részvételre -, akkor ma egy fillér adóssága nem lenne az önkormányzatnak. Bizony, ez elképzelhető. Mint ahogy azis- nem kizárva a váratlan fordulatokat, amilyeneket a közelmúltban is produkáü a település -, hogy még így is sikerül megúszniuk a csődöt, vagy legalábbis mérsékelniük a követelések mértékét. Nem lesz könnyű dolga Kómár Józsefnek kicibálni faluját a slamasztikából. Nem könnyű a herédieknek -és a nagykökénye- sieknek - parolázni a tegnappal. Csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe Tenk A magyar kultúra ünnepét ismét az Aranycsengőért zajló irodal­mi vetélkedővel köszöntötték a községben. Az általános iskola tizenegyedik alkalommal adott helyet a megyei szintű verseny­nek, amelyen 25 tanintézmény diákjai mérték össze tudásukat. A legtávolabbi iskola a zagyva- szántói volt, míg a környékről viszonylag kevesen fogadták el a vendéglátók meghívását. Az eseményen résztvevőket Török Margit polgármester kö­szöntötte, majd Fazekas Márta, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár főmunkatársa fogal­mazta meg az esemény Babits-i főgondolatát: „Csak a könyv kap­csol múltat a jövőbe. ” Az iskola folyosóján nyílt kiállítás is ennek szellemében készült. Lassú Imre hevesi pedagógus, népi iparmű­vész kerámiái mellett több száz éves könyveket is bemutattak, sőt számítógépek segítségével ré­gi képeslapokat nézhettek meg a gyerekek. Az ünnep alkalmából az alsó és a felső tagozatos gyermekek is számot adtak tudásukról, ügyes­ségükről. Az alsósok helyesírási versenyen vettek részt (a zsűri elnöke Szíjjártó Edit szaktanács- adó), míg a felsősök mesemon­dással versenyeztek (a zsűri el­nöke Linka Ágnes, a Magyar Rá­dió irodalmi szerkesztője volt). A legeredményesebb diák, il­letve iskola a verseny jelképével, az Aranycsengővel lett gazda­gabb;___________________mono Szinyei a kiutasításról Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése során napirendre került a migráció kérdése is, amelynek vitájában hazánk delegáltja, a Hatvanban élő Szinyei András az Európai Nép­pártok (ÉPP) frakciójának ve­zérszónokaként képviselőcso­portja álláspontját ismertette. Strasbourg A politikus rámutatott, hogy nap­jainkban több kivándorló van vi­lágszerte, mint tönénelmünk so­rán bármikor. A hivatalos statisz­tikák szerint 150 millió ember él hazáján kívül, és ebben nincse­nek benne azok, akik illegálisan laknak és dolgoznak más orszá­gokban. Az utóbbi jelenség ko­moly feszültségekkel jár: gyakori­ak a tiltott határátlépések, s az át­jutottak közül sokan embertelen körülmények között, kizsákmá­nyolva élnek, a lebukás és a kiuta­sítás rémétől fenyegetve. A raport- őr beszámolója rámutat a kiutasí­tási eljárás problémáira és az em­beri jogok megsértésére is - tette hozzá. A közép- és kelet-európai orszá­gok a rendszerváltozás óta mind­inkább befogadó és tranzitorszá­gokká váltak - folytatta a keresz­ténydemokrata honatya. - Ha­zánkból tavaly 14 ezer külföldi sze­mélyt utasüottak ki. Erre gyakran szükség van, ám az Európai Nép­párt elvárja, hogy az intézkedés ne járjon az emberi méltóság és jogok megsértésével - szögezte le. Szinyei András végül rámuta­tott: a magyar Parlament által ta­valy elfogadott törvény összhang­ban van az EU-csatlakozással, va­gyis kimondja, hogy a kiutasítás nem irányulhat olyan országba, ahol az érintett személy élete, testi épsége nincs biztonságban. i-ó) Elszállítják a roncsautókat Eger Bár a tavasz még odább van, a polgármesteri hivatal megbízá­sából a közterület-felelősök hoz­zákezdtek a nagytakarításhoz. Feltérképezték, hogy hol csúfít­ják a várost a forgalomból kivont vagy ottfelejtett járművek. Első nekifutásra küenc, jobb napokat látott autó került látókörbe, s mert gazdáik a korábbi felszólí­tásra sem tettek semmit, a hiva­talos személyek megjelentek a szállító járművel. Érkezésükre négyen azonnal megszervezték az öreg járművek mentését, volt, aki új autója helyére, garázsba tolta be azt. A felügyeletnél elmondták, hogy a tisztogatás nem ért véget, a közterületekről továbbra is a tu­lajdonos költségére szállítják el a hatósági engedéllyel és jelzéssel A Szalapart 67, szám elől egy kisteherautót kellett elszállítani ________________________fotó, pilisy elemér nem rendelkező járműveket. ■ Sok at költenek a kátyúzásra, perek mégis előfordulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents