Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-16 / 13. szám

2002. január 16., szerda 3. oldal Gyöngyösi Főiskola AZ INTÉZET EREDMÉNYÉI NEMZETKÖZILEG IS ELISMERTEK Kompolt: új növényfajták és kísérletek A kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézet hazánk­ban a legrégebben, 82 év óta működő növénynemesítő intézet, jelenleg 80 főállású közalkalmazott munkahe­lye. Az intézet a fajta-előállítás mellett jelentős szerepet tölt be az agrárkömyezet-gazdálkodási, növénytáplálási és biotermesztési kutatásokban is. Fennállásuk óta 65 új növényfajtával gazdagították a mezőgazdaságot, jelenleg is köztermesztésben van 48 növényfajtájuk. A z intézet a hazai agrárkutató háló­zaton belül jelen­tős szerepet tölt be a tudományos publikációk terén is. A kutatá­si feladatokat jelenleg két ku­tatási osztály látja el, amelyek munkáját a kutatásszolgáltatá­si osztály segíti. A növénynemesítési osztály Alapvető célkitűzésünk az új fajtáink termőképességének - ökostabilitásának -, minősé­gének és betegség-ellenálló ké­pességének a javítása. A kom­polti, a környezetnél szára­zabb és kitettebb ökológiai vi­szonyok között előállított faj­ták sikeresen termeszthetők az északi térségben, de megállják helyüket az ország egész terü­letén is. Növénynemesítésünk az alábbi területeket öleli fel: • Kalászos gabona nemesítése: őszi takarmány- és sörárpa tavaszi sör- és takarmányárpa őszi búza zab és triticale honosítás. • Pillangós és takarmány- növények nemesítése: lucerna tarka koronafürt baltacím vöröshere • Ipari növények nemesítése: kender mák • Nagy magvú hüvelyesek nemesítése: csicseriborsó szója KH Szó fi fajtától, ami bioter­mesztésre is alkalmas. A lucernafajtáink értékes egyedi tulajdonságokkal ren­delkeznek: fuzárium rezisz­tencia (Alexandra), szaponin- mentesség (Szapko), hosszú élettartam (KM Maraton). A természetes anyagokhoz való közeledés az egész vilá­gon új lehetőségeket (papír-, építő-, autó-, repülőgépipar) és konkrét érdeklődéseket ho­zott a kenderfajtáink iránt. A hagyományos termesztés mel­lett az elnyert Széchenyi-pá- lyázatban új nemesítési célki­tűzések kerültek megfogalma­zásra (pardorid típus, nagy cellulóztartalom, nagy mag- és olajtermés). Növénynemesítési tervein­ket a környezet elvárásai hatá­rozzák meg. Fajtáink kiválóan termeszthetők az északi régió­ban, de jelentősek az egész or­szág mezőgazdaságára nézve is. Több EU-regisztrációnk a nemzetközi érdeklődést és a lehetőségeket is mutatja fajtá­ink iránt. A kutatásszolgálati és termelési osztály Ez biztosítja a szántóföldi ku­tatások gépi igényét. Legfonto­sabb feladata a közel 500 hek­táros területen a fajtáink elit és I. fokú vetőmagjainak előállítá­sa, illetve a területen eredmé­nyes gazdálkodás folytatása. Tevékenységükben fontos egy­ség a vetőmagtisztító üzem, ahol a saját és a bérmunkában tisztított vetőmagvak fémzáro­lása is folyik. A növénytáplálási és környezet­gazdálkodási osztály ban változott. Alapvető célja volt a termelésfejlesztési fel­adatok tudományos megalapo­zása, az agronómiái beavatko­zások környezeti hatásainak értékelése. A növénytermesztési kuta­tásokban meghatározó jelentő­ségűek voltak a növénytáplálá­si kutatások. A jelenlegi vizs­gálatok országos kutatási fel­adatokhoz, programokhoz kapcsolódnak. Kompokon 1962-től, Putnokon 1964-től „folynak” változatlan rend­szerben többtényezős trágyá- zási tartamkísérletek. Az Egységes Országos Müt- rágyázási Tartamkísérleti Há­lózathoz 1966-tól Kompokon (csernozjom barna erdőtala­jon) és Putnokon (agyagbemo- sódásos barna erdőtalajon) be­állított kísérletekkel kapcso­lódtunk. A kísérleteket jelen­leg is folytatjuk. A mintegy 40 éve tartó kuta­tómunka nagyszámú kezelés­kombinációban vizsgálja a ta­lajtulajdonságokban és a növé­nyi termékekben bekövetkező változások figyelemmel kíséré­sét. A kísérleti háttér az elmúlt évtizedekben több jelentős sa­ját, illetve együttműködésben kidolgozott kutatási eredmény alapját képezte. A már jelenleg is szinte felbecsülhetetlen érté­ket képező vizsgálati bázis in­formációs ereje a tartamhatás - idejével együtt növekszik. Kísérleti telepeink az ország egyik legsavanyúbb kémhatá­sú mezőgazdasági térségében találhatók. Meglévő adatbázi­sunk, egzakt növénytáplálási tartamkísérleteink további kí­sérletekkel és vizsgálatokkal kiegészítve lehetővé teszik a talajsavanyúságot kiváltó té­nyezők értékelését és a kriti­kus elsavanyodás komplex vizsgálatát. Kutatási eredmé­nyeink tehát a szerves és mű­trágyák, valamint a mellékter­mékek okszerűbb, gazdaságo­sabb hasznosításához járul­hatnak hozzá. Eredményeink lehetővé teszik a trágyázási szaktanácsadás továbbfejlesz­tését, a gazdaságosabb és a környezetet jobban kímélő gazdálkodási rendszerek ki­dolgozását. A vizsgált talajtí­pusokon az általunk javasolt trágyahasználat jelentős ter­mésnövekedést, illetve ter- mésminőség-javulást eredmé­nyezhet. E kísérletek nemcsak a jelen­kor, hanem a jövő század leg­aktuálisabb környezetvédelmi kérdéseire is tudnak megbízha­tó tudományos információs szolgáltatást nyújtani. Ezek a kísérletek szinte nyomon kö­vetik az emberi tevékenység természetre kifejtett hatását, lehetővé teszik a változó folya­matok azonnali észlelését, s mindezt minimális költségek és elhanyagolható mértékű környezeti károsítás mellett. Hazánkban a légköri savas ülepedés és az ésszerűtlen műtrágyahasználat együttes hatásának eredményeképpen nagy területen következett be talajsavanyodás. Legerőseb­ben talán éppen az ipari tevé­kenység által erősen szennye­zett légkörű Északi- Középhegység területén. A ta­laj elsavanyodása eredménye­sen megelőzhető, hatása ki­védhető. Ennek előfeltétele azonban okainak pontos isme­rete, a különböző savterhelé­sek felmérése, talajra gyako­rolt hatásainak és következ­ményeinek elemzése és előre­jelzése. Erre számos modellt kidolgoztak Európában, köz­tük hosszú távú tartamhatáso­kat előrejelző modelleket is. Ezek végrehajtása laboratóriu­mi körülmények között bi­zonytalan, szabadföldi viszo­nyok között pedig hosszú időt vesz igénybe. A gyors és megbízható prognózisra egyetlen lehető­ség kínálkozik, nevezetesen a hosszú idősorú tartamkísérle­tek visszamenőleges feldolgo­zása, vagyis a „jövő előrejel­zése a múlt elemzése” alap­ján. A hosszú idősorú tartam­kísérletek ezért világszerte felértékelődtek, melyekben mind az elsavasodást, mind az ellene való védekezést a ta­laj - növény együttes reláció­jában közelítik meg. Dr. Szabó Lajos EGYETEMI TANÁR INTÉZETIGAZGATÓ KÜLÖNLEGES Tavaszra elkészül a borászati üzem Az idősebb agrárszakemberek számára Gyöngyös neve egybeforrott a szőlész-borász képzéssel. A Dr. Kriszten György, majd dr. Szőke Lajos által irányított oktatás nagy­számú, jól képzett gyakorlati szakembert indított el ezen a szép pályán. A Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar - ismert és népszerű nevén a Gyöngyösi Főis­kola - új kihívásokra és feladatokra mindig kész, vezetése az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a gyakorlati szőlész-borász képzés tárgyi feltételeinek megteremtésé­ért. Az öt hektár szőlő-fajtagyűjtemény és 20 hektár kísér­leti borszőlő-ültetvény telepítése után 2001-ben jelentős lé­pés történt a borászati oktatás tárgyi feltételeinek megte­remtésére is . A Mátrai úti tanszéken szőlész-borász képzést is folytatnak Dr. Magda Sándor, az egyetem rektorhelyettese a támo­gatók, kivitelezők, mérnöki közreműködők és a megbízot­tak jelenlétében 2001. november 12-én ünnepélyesen elhe­lyezte az új tanpince alapkövét. A beruházás 120 négyzetméter alapterületű épületet és 2050 hektoliter irányított erjesztést és szabályozott hőmér­sékletű érlelést biztosító tárolóteret jelent. Az épület tervezett beruházási költsége 40 millió forint, amely a PHARE Kísérleti Programalap 23 millió forintos tá­mogatásából és 17 millió forint saját erő hozzárendeléséből tevődik össze. Az új tárolótérben a legkisebb tartály térfogata 10 hektoli­ter, a legnagyobb 200 hektoliter. Mindegyik tartály hűthető (esetleg fűthető), az erjesztés és tárolás folyamatát számító­gép vezérli, amely a szükséges adatokat tárolja is. A tartálybe­ruházás költsége 26 millió Ft, az ELBER Kft. fogja kivitelezni. A számítógép-vezérlést 20 millió forintért a Hagyó Kft., a must és bor mozgatásához szükséges technológiát a Szigetspeed-Trans Bt. 4 millió forintért szállítja. A beruházás az oktatáson túl - a saját termés feldolgozá­sa mellett - kiváló lehetőség a kutatásban, a szaktanács- adásban és a termékfejlesztésben. A Szent István Egyete­men belül a tudományos kutatás, a doktorképzés legjobb és legteljesebb tárgyi feltételei valósulnak meg ezzel a be­ruházással, amelynek tervezett átadása 2002 áprilisa. Dr. Varga István TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI DOCENS Gyöngyösi Főiskola A Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Mátráján Kht. fizetett kiadványa. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Elnök: Dr. Ferenczi Márta Tagok: Bárdosné Kocsis Éva, Dr. Dinya László, Dr. Wachtler István. 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. LÁTVÁNY Az utóbbi évtized legered­ményesebb ágazata 13 új fajtá­val az árpanemesítés. A vetés- terület legnagyobb részén a kompolti fajtákat termesztik (Botond, KH Viktor, Gotic, KH Agria). Az intézetünkben ke­rült előállításra az első hazai őszi sörárpa-fajta, a KH Korsó, amely nagy termőképessége mellett kiváló söripari tulaj­donságokkal rendelkezik. Ezek alapján nagy lehetősége­ink vannak a fajta hazai és kül­földi elterjesztésében. Leg­újabb fajtaelismerésünk a KH Malko őszi sörárpa és a KH Center takarmányárpa. Az intézet által honosított Pasadena sörárpafajta gyors elterjedését kiváló söripari mi­nőségének, alacsony fehérje- tartalmának, kiváló osztályo- zottságának és megbízhatóan nagy termésének köszönheti. Hasonló tulajdonságokkal ren­delkezik a Madonna fajta is. A takarmány tavasziárpa-terme- lők jelentős terméstöbbletet él­vezhetnek a kiváló termőké­pességű és teljesen rezisztens Az elmúlt 45 évben a Növény­táplálási és Környezetgazdál­kodási Osztályon a környezet- gazdálkodásban is meghatáro­zó jelentőségű szakterületeken - növénytermesztés, talajvéde­lem, rekultiváció - végeztünk kutatómunkát. A kutatóhelyek ökológiai adottságai jellemző­ek az északi táj mezőgazdasá­gi területeire, eredményeink ennek megfelelően a közter­mesztésben adaptálhatók. Nö­vénytermesztési kutatásokat négy kísérleti telepen (Közpon­ti kísérleti telep - Kompolt, Ta­lajvédelmi kísérleti telep - Putnok, Kísérleti telep - Albertmajor, Rekultivációs kí­sérleti telep - Ecséd) folytat­tunk. A szabadföldi kísérletek eredményeit kiegészítettük tenyészedényházi kísérletek­kel, laboratóriumi vizsgálatok­kal. Feladataink jellegéből adódóan elsősorban alkalma­zott és fejlesztő kutatásokat végeztünk. A kutatómunka a gazdasági körülményekkel, a mezőgaz­daság fejlődésével összhang­Nemcsak a szak­embereknek, ha­nem az érdeklő­dő magánsze­mélyeknek is különleges él­ményt nyújt a gyöngyösi főis­kolai kar tass- pusztai tangaz­dasága. A mát­raaljai városhoz közel, Nagyrédé- vel szemben, az M3-as autópálya mellett levő terü­leten kialakított oktatási, kutatá­si és szaktanács- adási centrum több új létesít­ménye fontos célokat szolgál. Képünk a tan­gazdaság köz­pontjában telje­sen helyreállított kúriaépület.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents