Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-11 / 9. szám
4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. Január 11, péntek Hackett koncertje Budapest Költségvetés és közlekedés A világ legeredetibb és legsokoldalúbb gitárosai között emlegetett Steve Hackett, a legendás Genesis rockzenekar egykori frontembere január 26-án először vendégszerepei a fővárosban. A gitáros akusztikus triójával lép fel: öccse, John Hackett fuvolán, Roger King pedig billentyűs hangszereken kíséri majd. A Petőfi Csarnokban felcsendülnek Steve Hackett életművének legjelesebb darabjai, köztük a régi és ismert Genesis- dallamok. Steve Hackett, az angol rocktörténet legendás alakja tizenkét éves korában kezdett gitározni, 1970-ben Peter Gabriel, a Genesis alapító énekese meghívására csatlakozott az együtteshez. Gitárjátékával hozzájárult ahhoz, hogy a Genesis világhírnévre tett szert. ■ Ki építi meg az iskolát? Noszva j Négy vállalkozó küldte be az önkormányzathoz pályázatát azzal a céllal, hogy megépítenék a község új általános iskoláját. Pintér Elemér polgármester az ügy kapcsán elmondta, hogy valamennyien olyan árajánlatot tettek, amely megfelel elvárásuknak. Ugyanis a beruházásért nem többet, mint 199 millió forintot tudnának kifizetni. A pályázatok tartalmát szakértő értékeli, s bizottság tesz majd javaslatot a nyertes személyére. Ennek ismeretében hozza meg döntését 11-én 16 órakor a képviselő-testület. A határozatukat azonban egy ideig titokban tartják, s csak a 14- én 10 órakor kezdődő eredményhirdetéskor hozzák nyilvánosságra. Az építési területet (Kossuth út 12., a tornaterem előtt, az elbontott könyvtár helyén) február 1-jén adják át a győztes kivitelezőnek. A pályázat kiírása szerint a kivitelezés befejezésének határideje 2003. július 15. ______________________________________IH.Z.) Új Fidesz-csoport Gyöngyöspata Tizenhárom alapító taggal megalakult a település Fidesz-csoport- ja. Az ülésen részt vett dr. Mánya Kristóf országgyűlési képviselő, valamint Balázs József, a megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, és Darák Károly, a frakció tagja. Természetesen mindannyian üdvözölték az új alapszervezet létrejöttét. A közgyűlés az alapítók egybehangzó szavazataival Nagy Tamás gyöngyöspatai vállalkozót választotta elnökéül. ■ (Folytatás az 1. oldalról) A közmeghallgatáson - mint már évek óta - idén is döntően a Deák Ferenc utca régóta várt forgalomcsökkentésével kapcsolatos kérdések és észrevételek hangoztak el. Gáspár Mihályné az utca lakóinak nevében elmondta: örömteli, hogy a rendőrség fokozottan ellenőrzi a járművek sebességét az utcában, ám ez kevés a probléma megoldására, a Fő tér lezárása miatt többszörösére növekedett teher- és személygépkocsi-forgalom megszüntetésére. Bár történtek forgalomszámlálások, volt zajszintmérés, alig változott valami. Egyebek mellett sürgette a gyalogátkelőhelyek felfestését, az út kátyúzását, s természetesen legfőképp az úgynevezett nyugati elkerülő út megépítését. Ennek kapcsán Szilágyi Attila városüzemeltetési igazgató elmondta: több milliárd forintos állami, és semmiképpen sem ön- kormányzati beruházás lenne az elkerülő út, így a város aligha vállalkozhat ekkora feladatra. Az úgynevezett elválasztó szigetes gyalogátkelőhelyek létesítése tavaly épp a lakók tiltakozása miatt hiúsult meg, ám most ismét beadták a terveket, amelyek a hagyományos „zebrákról” szólnak. Mivel időközben változtak a szabályok, van rá esély, hogy immár ezeket is elfogadja a hatóság, s akkor még az idén kialakítják a gyalogátkelőhelyeket. Idén áprilisban a város általános rendezési tervét is felülvizsgálják, benne a teljes közlekedési rendszert, s ennek kapcsán a Deák Ferenc út problematikáját is áttekintik, fűzte hozzá az igazgató. A helybeliek felvetéseikben a helyi járatú autóbuszok közlekedési rendjét, az éjszakai szórakozóhelyek nyitva tartását, illetve a rendőrség olykor „nem kellően elszánt” intézkedéseit firtatták, majd a kérdések és válaszok el- fogytával a polgármester befejezettnek nyilvánította a fórumot. ______________________________________IESPÉI I gazságosabb törvényt sürgetnek Üzletrészek: a vagyonjegyeket érdemes megőrizni Egerbocs Bátor, Egerbocs és Hevesaranyos választópolgárai tavaly tavasszal levélben kérték dr. Várhelyi András országgyűlési képviselő segítségét a szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos törvény megváltoztatása érdekében. Panaszuk lényege az volt, hogy a bátori központú Bükkvidéke téeszt 1997-ben törölték a cégbíróságon. A jelenlegi szabályozás szerint viszont az üzletrészre azok jogosultak, akik működő téeszek tagjai, vagy a szövetkezetét a cégbíróság 2000-ben törölte. Az Egerbocson élő Balogh László egykori szövetkezeti tag úgy fogalmaz, hogy 1959-60-ban minden földtulajdonnal, illetve állatállománnyal rendelkező falusi paraszt kárvallottja lett az akkori tsz-szervezésnek. Mások mellett őket is megfosztották minden vagyonuktól. Igazságtalannak tartja, hogy a tagság fele haszonélvezője lehet a '60-as évek eseményeinek, míg a másik fele kárvallottja legyen annak.- Sérelmesnek találjuk a törvényt azért is, mert ebben a térségben az elsők között ment tönkre a téesz, így itt többszörösen hátrányos helyzetbe kerültek az egykori tagok. Édesapám után 200 ezer forintnyi, a feleségem szülei után pedig 80 ezer forintnyi összeg illetne meg bennünket. Nyugdíjasként nekünk (és a többi családnak is) nagy szükségünk lenne erre a pénzre - mondja Balogh László. Dr. Várhelyi András májusban adott választ a felvetett kérdésre. Akkor egyebek között azt írta, hogy a kormány tavaly június 30-i határidővel megvizsgálja a nyugdíjas szövetkezeti tagok üzletrészeinek megvásárlási lehetőségeit is, s hogy a jogalkotásról szóló törvény nem zárja ki a szövetkezeti üzletrész kifizetésének az állami, jogi irányítás egyéb eszközeivel történő rendezését. A tájékoztatás óta azonban semmi érdemleges információt nem kaptak a panaszosok. Olvasónk felvetésére Benyó Ágnestől, a Földművelésügyi Hivatal megyei kirendeltségének vezető főtanácsosától kértünk választ, aki elmondta: sajnos, a probléma rendezésére eddig nem született kormányhatározat, ennélfogva nem tud semmi biztatót mondani az érintetteknek. Ettől függetlenül a hasonló helyzetben lévő embereknek azt tanácsolja, hogy mindenképpen őrizzék meg a dokumentumokat, hiszen ha a jövőben napvilágot látna egy ilyen rendelet, csak ezekkel tudják jogaikat érvényesíteni.______ibartai Miniszter a hatvani kórházban (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter a kórház aulájában ismertette az egészségügy terén várható privatizációs változásokat. Többek között elmondta, hogy a törvény nem kötelezően végrehajtandó, csupán alternatívát kínál, amely javíthatja a gyógyítómunkát és növelheti a dolgozók bérét is. Ez utóbbi tekintetében felvetődött, hogy az 50 ezer forintos minimálbér örvendetes ugyan, ám feszültséget is szül, hiszen a többi fizetéskategória tekintetében nem hozott automatikus emelést. Válaszában a miniszter elmondta, hogy a szaktárca nem tud pénzt biztosítani a korrekciók elvégzésére. Ezt a kórházi vezetésnek kellene valahogy megoldania. Mikola István a státus törvényből adódó egészségügyi problémákra is kitért, elmondva, hogy a legálisan Magyarországon munkát vállalók után befizetésre kerülő egészségbiztosítási járulékoknak köszönhetően a szaktárca bevétele várhatóan növekedni fog majd. A hatvani kórházban néhány éve már elkezdődött a rekonstrukció, ám csak belső átépítésekre futotta. Az egyre égetőbbé váló újjáépítés folytatására a hatvaniak pályázatot nyújtottak be címzett támogatásra, ám a Parlament nem a hatvani intézményt favorizálta. A miniszter az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szaktárca messzemenően támogatta a kórház rekonstrukciós törekvését, és ez a jövőben is így lesz. Annál is inkább, mivel a tervek között szerepel a traumatológia korszerűsítése, ami azért is fontos, mivel Budapest és Miskolc között csak itt található ilyen osztály. A kórházi aulában megtartott fórumot követően a miniszter végiglátogatta a kórházat, megismerkedve a már felújított és az igen kopottas részekkel is. Végezetül úgy vélte, hogy elsősorban a jó szakembereknek köszönhetően a hazai egészségügy megfelelően működik, jó néhány ország szeretne ilyen betegellátó rendszert. Magyarországon ma a nemzeti jövedelemből lakosonként 500 dollár jut az egészségügyre, míg Ausztriában 2400, Svájcban pedig 5000. Jelenleg ilyen gazdasági körülmények között kell megfelelően működnünk mondta a miniszter. it. z. m.) Elhunyt Jobb László Vitéz Jobb László ny. ezredes 2002. január 4-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Egy nemes lélek mondott búcsút a földi életnek. Hosszan tartó betegségét példamutató türelemmel, emberi tartását mindig megőrizve viselte éveken át. Egy olyan élet emlékét hagyta ránk, amely telve volt fáradságos munkával, gondokkal, zaklatásokkal, és emberi méltóságának meg nem érdemelt megalázásával, sárba tip- rásával. A forradalomban való helytállásáért, bátor felelősség- vállalásáért hosszú évekre börtönbe zárták. A nyilvánvalóan igazságtalan megtorlás azonban nem tudta megtörni jellemének szilárdságát, és folytatni tudta életét, hasznos munkát végezve. Jobb László Erdélyben, Kolozsváron született 1924-ben, népes család tagjaként. Mint a legendás legkisebb fiú, ő is elindult, és szeretett hazája, Magyarország felé vette útját. Sikerült bejutnia a Műszaki Egyetemre, majd néhány év múlva felvételt nyert a Kossuth Akadémiára. Katonai pályafutásának több állomása után került az egri ezredhez. A várost megszerette, polgári jellegzetességeihez hamar alkalmazkodni tudott. A rendszerváltás után, 1991- ben Eger díszpolgára lett. Az 1956-os forradalom kitörésekor az egri ezred átszervezése során az Egerben maradt egység Jobb László parancsnoksága alá került. A rend fenntartásának érdekében vállalta a város védelmét, a biztonság megteremtését. Ezt a feladatot a Nemzeti Forradalmi Tanács megbízása alapján a forradalom napjaiban mindvégig ellátta, mint városvédelmi parancsnok. Mindenkor megnyilvánult katonai szakszerűsége, embersége, hozzáértése és szilárd jelleme. A város lakosságának, de még a megszálló szovjet parancsnokságnak az elismerését is kivívta. Az '56-os szövetség bajtársi közössége számára Jobb László példamutatása, kivételes személyisége felejthetetlen marad. Büszkék vagyunk arra, hogy bajtársai lehettünk, elvesztése pótolhatatlan veszteséget jelent. Dr. Tóth Ferenc az '56-os Szövetség reg. elnöke Hogy tetszik a világ? Heves megye A budapesti székhelyű Ács Kató Irodalmi Alapítvány „Hogy tetszik a világ?” címmel idén is meghirdeti Katalin-napi pályázatát, amelyre versekkel, mesékkel, elbeszélésekkel a 8-14 évesek, rajzokkal pedig a 4-14 évesek jelentkezhetnek. A legsikeresebb gyerekek jutalomtáborozáson vehetnek részt. A pályázatok beérkezési határideje február 15-e, az eredmény- hirdetést pedig áprilisban tartják. Az alapítvány várja óvodások, iskolások, gyermekotthonokban élők és egyéni pályázók jelentkezését is. Bővebb felvilágosítást a 06/1-212-5680-as vagy a 06/1-212- 4185-ös telefonszámon lehet kérni Nagy Bélámétól, a kuratórium elnökétől. Internetes honlapjuk: www. netlap. hu/vendeg/acskato. Szemtanúk kerestetnek Gyöngyös és térsége Három bűncselekmény elkövetőinek felderítése érdekében kéri a rendőrség a lakosság segítségét. Amint arról Tótpál Ágnes r. főhadnagy, ügyeletes sajtóreferens tájékoztatta lapunkat, január 2- re virradó éjjel Vécsen, a Szabadság utcában eddig még nem ismert személy felfeszítette a nyilvános telefonkészüléket, amelyből kiemelte az éremtartó perselyt, s azt magával vitte. A következő éjszaka Gyöngyösön, a Széna úton egy Audi típusú személygépkocsi tetszett meg valakiknek. Feltörték a járművek s megpróbáltak vele elindulni. Ám az autót nem sikerült elindítaniuk, csupán a műszerfalban okoztak kárt, ami viszont jelentős. Újabb 24 óra elteltével - szintén éjszaka - ismeretlen elkövetők Gyöngyösorosziban a postahivatal épületébe próbáltak bejutni. Szerencse a bajban, hogy az ajtót nem sikerült kifeszíteniük, így csupán a rongálással okoztak kárt. A rendőrség mindhárom fenti bűnesettel kapcsolatban várja a szemtanúk jelentkezését. Azok, akik az ügyekkel kapcsolatban bármilyen érdemi információval rendelkeznek, telefonon hívhatják a gyöngyösi kapitányság 37/312-551-es számát. ■ _______________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ_______________________________________________ A pedagógus, aki mindenhová hazament Az a tény, hogy Jenei Artúrné a közelmúltban Óbudán, a III. kerületi polgármestertől vehette át aranydiplomáját, ne tévesszen meg senkit. A tanárnő hosszú pedagógusi pályája Heves megyéhez, egészen pontosan Egerhez kötődik: itt vette át tanítói oklevelét, amelyen az Angolkisasszonyok és Egri Állami Tanítóképző feliratú bélyegző tanúskodik arról, hogy az államosítások időszaka épp arra az időszakra esett, amikor az életre szóló hivatás első ismereteit szerezte a tanárnő.- Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedagógia szakon megszerzett egyetemi oklevelem kivételével az összes iskolámat a hevesi megyeszékhelyen végeztem. Egerhez köt a sok évtizedes pedagógusi tevékenységem is - fogalmaz a hetvenedik születésnapját nemrég ünneplő Jeneiné. - Pontosabban tanítói oklevelem megszerzését követően rövid ideig tanítottam Füzesabonyban is. Az ottani igazgató inspirálására iratkoztam be az egri pedagógiai főiskola biológia-kémia tanári szakára. Hamar kiderül az is, hogy szerkesztőségünkben is számos egykori tanítványa dolgozik a jó ideje nyugdíjas és jelenleg a fővárosban élő tanárnőnek. Mint fogalmaz, az évtizedek során megismerte szinte az egész várost. Első egri munkahelyén, az ötös iskolában például a táncdalénekesnő Kovács Katit, vagy a később kétszer is polgármesterré választott dr. Ringelhann Györgyöt, a négyesben a színész Détár Enikőt, dr. Nyíri Ivánt, az ismert bankárt - hogy csak a híresebbeket vegyük számba.- Ringelhann Gyurira úgy emlékszem, hogy rendkívül kötelességtudó, szorgalmas, becsületes gyerek volt - idézi emlékeit Jeneiné. - Kovács Katiról meg annyit, hogy mindhárom Kovács gyereket tanítottam. A családjuk akkor a Csákóban lakott, oda jártam családlátogatásra. Beszélgetésünk során lassan összeáll az életút is: az ötös iskolát követően Jeneiné 1957- ben a Kertész úti tízes igazgatója lett, amelyet hat éven át irányított. A más célra létesített épület - valamikor mezőgazda- sági gyakorló volt - juh-ólait lebontották, társadalmi munkában két új tantermet építettek - emlékezik a „hőskorra” a nyugdíjas pedagógus. A vezetői pálya következő állomása a IV. sz. általános iskola lett, amelyet 13 éven át igazgatott.- A négyes az én igazgatóságom alatt lett a főiskola gyakorló iskolája, s vezetői tevékenységem utolsó három évében már a tanárképzőt szolgáltam ki. Arra a mai napig büszke vagyok, hogy az ország első vidéki angol tagozatos iskolája mi voltunk. Ez az időszak egyébként a nagy pedagógiai pezsgés korszaka - például a programozott oktatás bevezetésének ideje - volt szerte az országban. Jenei Artúrné 1975-ben köszönt el a gyakorlótól, s került át a Pályaválasztási Tanácsadóba, ahol 1986-ig, nyugdíjazásáig dolgozott. Mint mondja, ez a munkája is szép volt: a falvakat járta, az iskolákat, az óvodákat. A legnagyobb örömére mindenütt volt tanítványaival találkozott, mintha mindenhová hazament VOlna. SIKE SÁNDOR Ki volt gazdatiszt? Sarud A most megjelent Sarud tönénete című összefoglaló munkából akár a fenti kérdésre is válasz kapható. Különösen az idősebbek között beszédtéma a múlt felidézése. A 160 oldalas, képekkel illusztrált könyvet Kovács Béla, a Heves Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója írta. A művet kiadó ön- kormányzat a tartalmas kötetből 1500 példányt rendelt, s a napokban ebből már minden helyi család kapott is. Kiss István polgármester elmondta, hogy a hagyományápolás szempontjából forrásmunkának számító mű elkészítéséhez hozzájárult a Millenniumi Kormánybiztosság is, támogatásuknak köszönhetően adhatták ingyen a község lakóinak a kiadványt. A sarudi üdülőtulajdonosok a könyvet a polgármesteri hivatalban - akár később is - kedvezményes áron vásá- rolhatják meg. ______________■
