Heves Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-20 / 296. szám
gl I 2001. December 20., csütörtök HIRDETÉS 7. OLDAL AGRÁR FÓR UH Heves megye: előtérben az ültetvénytelepítések Hárommilliárd forint támogatás a gazdálkodóknak Megyénk az Északi-középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magába. A két nagy táj találkozása a térségnek változatos arculatot kölcsönöz és meghatározza a mezőgazdasági termelés éghajlati, természetföldrajzi és termőhelyi adottságait. Ezek alapján a megye nem tartozik a legjobb, legfejlettebb növénytermesztő és állattenyésztő megyék közé. Jó színvonalúnak mondható viszont a zöldségtermesztés és magas szintű a szőlőtermesztés és borászat. A mezőgazdaság, a gazdálkodók helyzetéről Zoltai Béla, az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője tájékoztatta a Hírlapot. Mint elmondta, szűkebb hazánk lakosságának 70-75 százaléka érintett a mezőgazdasági termelésben. Több mint 1400 a működő gazdasági szervezetek száma és emellett 52 ezer őstermelő tevékenykedik. A megye összes földterülete 363.000 hektár, ebből a termőterület 306.000 hektárt tesz ki. Ez utóbbinak az 53,7 százaléka szántó, 27,2 százaléka erdő, 13,9 százaléka gyep. Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 százaléka, a szántó 3.5, a gyepterület 3,7, a gyümölcsös 3,1, valamint a szőlőültetvények 8,6 százaléka. A megyében terem az ország búzatermésének 4,3, a kukorica 1,1, a cukorrépa 2.5, a dinnye 26,4, és a szőlő 14,8 százaléka. A megyében nagyjelentőségű a szőlőtermesztés és a hozzá kapcsolódó borászat, a gyümölcstermesztés, továbbá a szántóföldi zöldségtermesztés. Ezen belül a dinnye- és a paradicsomtermesztés országosan is jelentős. Szőlőből több mint 10.600 hektár termő és 1.000 hektár új telepítésű ültetvény van. A gyümölcsösök területe 2.900 hektár. Ezeket mérlegelve a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal kiemelt feladata a szaktárca irányításával, a külön jogszabályokban meghatározott földművelésügyi és vidékfejlesztési ágazati szak- igazgatási feladatok ellátása. Elsőfokú hatósági jogkörrel rendelkezik, a hatáskörébe utalt állam- igazgatási ügyekben. A hivatal ellátja a jogszabályokban meghatározott agrár- és szakigazgatási, növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, halászati, vadászati, talajvédelmi, agrár-szakoktatási feladatokat, az agrárigazgatás keretébe tartozó támogatási rendszerek működtetését, továbbá komplex szaktanácsadó és információs tevékenységet végez. A hivatal feladatkörében fontos szerepet játszik a normatív és pályázatos állami támogatások megismertetése a gazdálkodókkal. Ebben a legtöbbet a falugazdászok vállalják, a gazdák szervezett és személyes tájékoztatásával. A hivatali munka súlypontját alkotja a szaktanácsadó, tájékoztató tevékenység, mely a pályázatok, támogatási kérelmek elkészítéséhez, benyújtásához ad nélkülözhetetlen segítséget. A megye szántóterülete 164.000 hektár. A növénytermesztés adottsága az országos átlagtól kedvezőtlenebbek, amelyet az egy hektár szántóterületre jutó 19,31 aranykorona érték is mutat, az országos 20,91-el szemben. A szántóföld vetésszerkezetében a kalászos gabonafélék termőterülete meghatározó. A művelt terület 55 százalékán termelnek gabonaféléket, ezen belül őszi búzát 54-57 ezer hektáron. Az 1999. évi rendkívüli őszi időjárás miatt a búza vetésterülete a megelőző és a következő évek vetésterületének csupán 50 százalékát érte el. Jelentős a tavaszi árpa 10-11 ezer hektár, az őszi árpa 3 ezer hektáros területe. A gyengébb adottságú szántóterületeken a triticale termesztése vált jellemzővé, 2.000-2.500 hektár vetésterülettel. Az egységnyi területen elért terméseredmények valamelyest elmaradnak az országos termésátlagoktól, de az idén az őszi búza 4.120 kg/ha, az őszi árpa 3.946 kg/ha, a triticale 3.654 kg/ha termésátlagai miatt nem kell szégyenkeznie a megyénknek. Az utóbbi években az őszi káposztarepce termesztése vált kedvelné a gazdálkodók körében. Bár a repcetermesztés költségei is növekedtek, vetésterülete 5-7 ezer hektárra növekedett. A megye éghajlati adottságai nem igazán kedveznek a kukorica termesztésének, de az abrakigényes állatállomány takarmány- szükségletének kielégítésére 12- 15 ezer hektáron termeszük 4-5 tonna/ha termésátlaggal. Napraforgót 16-20 ezer hektáron termesztenek, terméseredményei 1,3-1,8 tonna/ha között váltakoznak. A cukorrépa termesztése az utóbbi években jelentősen csökkent, alapvetően a cukorgyárak alapanyagigényének mérséklődésével összhangban. A korábbi években termőterülete 2.500 hektár volt, jelenleg 1.300 hektár. A birtokszerkezet változásával a megye szántóföldi vetésszerkezete jelentős változáson megy keresztül, amelynek fő jellemzője, hogy az őszi búza dominenciája csökken és a korábban kis területen termesztett növények termő- területe számottevően növekszik (őszi káposztarepce, triticale, zab, őszi árpa). A megyében kiemelt jelentőségű a szőlő-bor ágazat, valamint a gyümölcstermesztés. A szőlőültetvények területe 11.600, a gyümölcsös 2.900 hektár. Az 1997-es évektől kezdődően az ültetvénytelepítési kedv töretlen. 1998-2001. között 3.743 hektárnyi ültetvény- telepítésre nyújtottak be pályázatot a gazdálkodók. Ezen belül szőlőtelepítésekre 47 százalékos, gyümölcstelepítésekre 53 százalékos arányban. Heves megye két borvidéke - egri és a mátraaljai - adja a magyarországi szőlőtermesztés 14-15 százalékát, mely mennyiségileg, de legfőképpen minőségileg meghatározó a magyar borászat számira. A jelenlegi ága- zaü gondok - alacsony és bizonytalan felvásárlási árak, a szőlőtermelésben és a borászattal foglalkozók között fennálló érdekellentétek és nem kevésbé felvevő borpiac hiánya - okozzák a legnagyobb problémát a termelőknek. A megye állattenyésztésének vágóállat- és áUatitermék-termelé- se a megye lakosságának ellátására elegendő. Az északi részen ex- tenzív legeltetésen alapuló juh- és szarvasmarha-tenyésztés folyik, a megye déli részén nagyüzemi szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés dominál. Az elmúlt évekre az állaüétszám folyamatos csökkenése volt - juhállomány kivételével - a jellemző. Csökkent a vágóállat-termelés összvolumene is. A jelenlegi szarvasmarhalétszám 16.365 - indokolaüanul kevés - melyből 6.800 a tejtermelő egyedszám, amely a megye tej ellátását fedezi. A tehénállomány fajlagos termelési mutatója 4.365 liter/tehén igen alacsony. A megye juhállománya 20.276, amely 1998-tól folyamatosan növekszik. Az ágazat fő bevétele bárányeladásból származik, mely szoros összefüggést mutat a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságával. Az évi 2.029 tonna vágóbaromfi termelés nem jelentős a megye állattenyésztésében. Fejlődik a vágónyúl termelés, a pulykatenyésztés, méhészet, valamint a kecsketenyésztés. Heves megye adottságai a jelenleginél nagyobb állatállomány tartását teszi lehetővé. Elsősorban a tömegtakarmányt fogyasztó, legelőterületet jobban hasznosító állatfajoknak kedvezőek az adottságok, így a húsmarhatartás, a juhtenyésztés fejlesztése indokolt, kisállattenyésztésen belül a nyúl, liba, kecske és a méhtartás. A megye mezőgazdasági termelésének finanszírozásában egyre nagyobb szerep jut a hiteleknek. Az utóbbi években főként a magángazdaságok érdeklődése növekedett az állami támogatással megvásárolható mezőgazdasági gépek iránt. Az épületek, építmények vonatkozásában megállapítható, hogy a korábbi években jelentkező igények - pályázati támogatási kerethiány miatt - nem voltak kielégíthetők. A megye mezőgazdaságának eszközállományában a gazdálkodók erőfeszítései ellenére sem sikerült az elhasználódott, kiöregedett gépek, épületek póüása. Ehhez biztonságosabb, kiegyensúlyozottabb jövedelmezőség, nagyobb állami szerepvállalás lenne szükséges. Az 1998-ban és 1999-ben működő falusi turizmus támogatás közel 120 vendégférőhely kialakítását tette lehetővé. Az öntözéses és meliorációs beruházások évről évre növekedést jeleznek. Idén a fejlesztésekre 67 millió forint támogatás kifizetésére került sor. A 18 benyújtott pályázatban 188 hektár öntözése és 720 hektár talajjavítása szerepel. Öntözővíz szolgáltatására 8 kutat és egy víztározót építenek a beruházók. A megye területén négy vízügyi társulattal van munkakapcsolatban a hivatal. Segítségükkel kerül megvalósításra az átvett vízfolyások és vízi létesítmények fenntartása és beruházása. Vízkár-elhárítási feladatokra ebben az évben 110 millió forint támogatás kifizetésére nyílt lehetőség megyénkben. Hat területi központ működik, melyekhez öt, illetve hat falugazdász körzet tartozik.. Ezekben folyamatos az ügyintézés. A munkavégzéshez számító- gépes adatfeldolgozás, telefon, fax, fénymásolási kapacitás rendelkezésre áll. A körzeti falugazdászok elhelyezése néhány levételtől eltekintve az önkormányzatoknál biztosított, ahol a munkavégzés feltételei többnyire térítésmentesen megoldott. A külső üzletrész eladással kapcsolatban az alkotmánybíróság által megsemmisített tavaszi időszakban 18.500 kérelem érkezett a hivatalba, több mint 2 milliárd forint értékben. Minden igénybejelentő részére kipostáztuk a szükséges tájékoztatót a nyomtatványokkal együtt július végén, augusztus elején. Összesen 59 szövetkezetből származó üzletrészre érkeztek eladási ajánlatok. Az 59 szövetkezetből 26 esetben nem teljesülhet a vételi ajánlat, 2 szövetkezet esetében jogértelmezési problémák vannak. A részarány-tulajdoni földkiadás Heves megyében közel 90 ezer tulajdonost érint. Ez a földkiadási feladat összesen 2 miihó 159 ezer aranykorona és a hozzá tartozó több mint 100 ezer hektár földterületre kiterjedő földügyi igazgatási munka végrehajtását jelenti. Nehezíti a földkiadást, hogy a megye dombvidéki részén elterülő szőlőtermő területeken, egy- egy részaránytulajdonos esetenként 8-10 földrészlet tulajdonjogával, illetve ideiglenes használati jogával rendelkezik. A földkiadó bizottságok 1993. évi megalakulásától 1996 végéig, a kiadásra tervezett összes aranykorona mennyiségének csupán 28 százalékát adták ki. A bizottságok tehát nagyon szerény eredményt tudtak felmutatni és a feladatok nagy részét lényegében elvégezetlenül félbehagyták. A megyénkben működött 59 földkiadó bizottság közül csupán csak 5 fejezte be eredményesen munkáját. Volt további 5 bizottság, ahol érdemi munkát nem végeztek. A bizottságok többségénél nem megfelelő felkészültségű személyek működtek közre, így az elkészített határozatok földhivatali bejegyzésre alkalmatlanok voltak. A bizottságok tevékenységének 1996. december 31-én lejárt a törvényes lehetősége. Ezt követően hivatalunk vette át a földkiadási munka folytatását. Ennek további végzése során mintegy 65 ezer tulajdonos földkiadási ügyét kellett intéznünk. Munkánkat a rendelkezésre álló költségvetési források és ezzel összefüggésben a személyi és a dologi feltételek is jelentős mértékben meghatározták, esetenként hiányuk jelentős késedelmet okozott. A földkiadás jelenleg 95 százalékos megyénkben. A földhivatali bejegyzés 86 százalékos. A feladat befejező szakaszában, két köztisztviselő koordinátor irányítása és felügyelete mellett 12-14 fő szerződéses munkavállaló dolgozik ezen a szakterületen. A földkiadási munkafeladat ütemesebb végzését hátráltató tényezők közül legjelentősebb - a sorsolások előkészítését akadályozza - az a tény, hogy a jogerős határozatok bejegyzése a földhivataloknál vontatottan halad. Heves megyében jelenleg 54 vadászterület helyezkedik el, mintegy 385 ezer hektár területen. Az 54 vadászterületből 31 területen vadásztársaság, 16 területen földtulajdonosi közösség és 7 esetben pedig gazdasági társaság a vadászatra jogosult. A megyében kilencezer horgász van, ez oszlik meg a mintegy 7 ezer horgászvíz felett. A horgászegyesületek száma 25, ebből 12 rendelkezik saját vízzel. Az elmúlt évben 9 állami horgászvizet pályáztatott meg szakhatóságunk, a 9 víz közül a Tisza-tó sorsa még nem dőlt el. A megye legnagyobb horgászvizét (6 ezer hektáron) a MOHOSZ hasznosítja. Intenzív halászati tevékenységet állami területen is, csak itt találunk - mondta befejezésül Zoltai Béla hivatalvezető. ■ FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek ______________ Ü LTETVÉNYTELEPÍTÉSI IGÉNY HEVESBEN 2001 Megnevezés Terüle f (ha) Tavaszi szőlő 106 Őszi szőlő 469 Tavaszi gyümölcs 28 Őszi gyümölcs 375 Nagyra vágyóknak... ©1 SkodaOctavia TiJl " ™eg0']ás?k4 T teljesítmény jellemzi az Octavia Classic Plust A rend- ClaSSIC Plus kívül kedvező ár-érték arány, n használtautó-beszámítás lehetősége és a kedvező hitelkonstrukciók még vonzóbbá teszik az Octavia-család e tekintélyes megjelenésű tagiát. Sőt! Hogy igazin ellenillhetatlan legyen, a légkondicionáló és az autórádió az alapfdszereltság része. Jöjjön el márkakereskedésünkbe és ismerkedjen meg vele közelebbről isi ...csak 3 199 000 Ft-ért! A képen látható autó entra felszereltségű. Gál Autócentrum Sándor Autóház www.skoda-auto.hu 3300 Eger, Kistályai út 28. Tel.: (36)510-771 Fax: (36) 516-770 3200 Gyöngyös, Pesti út 78. TeL/fax: (37)315-515 KAVALKÁD BÚTORHÁZ Üzletünk 2001. december 22-ig várja kedves vásárlóit karácsonyi akciókkal.-ülőgarnitúrák, 1()0/-szekrénysorok, ^U/o-Uú-gardróbok engedménnyel. Kínálatunkban egyedi ajándéktárgyak, játékok is! Üzletünk 2001.12. 23-tól 2002. 1. 3-ig zárva! Kellemes karácsonyt, békés ünnepeket kívánunk! Eger, Kossuth L. u. 17. Tel./fax: 36/311-575 Fenyő-bútort] az ünnepekre. 5-l(M5%' MOSTAKCIÓSAN vásárolhat a MINTABOLTJÁBAN Cím: Eger, Puky M. u. 6. Ny: 10-18-ig Szo-Vas: 9-13-ig T: 36/414-109 (51588) Nyerje meg 10 -szeresét! előfizetéssel* Ha Ön januárban HEVESgHÍRLAP rendelkezik, részt vesz a sorsoláson, melyen előfizetőnk megnyerheti a befizetett előfizetési díj -szeresét! A sorsolás időpontja: január 14. FIZESSEN HOSSZÚ TÁ\ TÖSBET NYER!•“zgisss
