Heves Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-12 / 289. szám
8. OLDAL H O R I 2 O N T 2001. December 12., szerda Új dokumentum az egri sortűz előzményeiről A Heves megyei kormányösszekötő 1956. november 22-i jelentése Eger Levéltári kutatások során a közelmúltban került elő az a jelentés, amelyet 1956. november 22- én a Heves megyei kormányösszekötő küldött a Kádár-kormány fegyveres erőinek legfelsőbb vezetéséhez. Ebben karhatalmi segítséget kért a rendteremtéshez. Köztudott, hogy 1956. december 11-12-én Egerben a karhatalmi alakulatok két alkalommal is sortüzet adtak le, amelyben nyolc személy életét vesztette, harmincnál többen pedig megsebesültek. Az 1956-os kormány-összekötői jelentés másolata A területi közigazgatás ideiglenes irányítását és felügyeletét ellátó kormány-összekötői hálózat létrehozá- sáról legelső, 1956. november 7-i ülésén határozott a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A kormányösszekötő és az egri megbízott A testület döntésével a megyei tanácsok és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai mellé kormányösszekötőket neveztek ki, akik fő feladatul a kormány intézkedéseinek helyi végrehajtását kapták. A területi „komiszárokról” rendelkező kormányhatározat nyilvánosan is megjelent. A kormányon belül Apró Antal látta el a felügyeletüket. Nekik 1956 novemberének végén és 1957 februárjában központi értekezleteken kellett beszámolniuk tevékenységükről, és ekkor osztották ki új feladataikat is. Heves megyébe Bíró Józsefet nevezték ki kormányösszekötőnek. Bíró Mátrdballáról származón, ahol a háború után 1946 őszéig a kommunista párt helyi, majd körzeti szervezetét irányította. Ekkor innét elkerült, és felfelé ívelő pártfunkcionáriu- si karrier után - a forradalom előtt a Magyar Dolgozók Pártja Békés Megyei Bizottságának első titkára volt - 1956 novemberében a Kádár-kormány megbízottjaként került vissza a megyébe. Megbízásával párhuzamosan az MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző- és Végrehajtó Bizottságának második embere lett. Később a párt megyd első titkárává majd a megyei tanács elnökévé nevezték ki. 1968-ban azonban, a csehszlovákiai katonai beavatkozással kapcsolatban egy, a Központi Bizottságéval ellentétes politikai nézeteket tartalmazó memorandumot készített, amiért kegyvesztetté vált. Hamarosan pártbüntetést indítottak ellene, s nyugdíjazták. A jelentés címzettjei Az eredetileg géptávírón vagy távbeszélőn 1956. november 22-én 15 órakor leadott, majd megszerkesztett jelentés pontos címzettjé nem ismerjük, de az valószínűleg közvetlenül a kormány részére, a Parlamentbe érkezhetett. Erre utalnak az iraton Tömpe István tollal írt feljegyzései, aki ekkor a kormány tagjával együtt a Parlament épületében lakott és dolgozott. A kormány elnökhelyetteseként Münnich Ferenc látta el a fegyveres erők irányítását és a közbiztonsági ügyek vitelét; Tömpe irányítása alá tartozott a Belügyminisztérium, december 8-tól a belügyminiszter első helyetteseként. A tárca élén 1957. március 1-jéig - Biszku Béla kinevezéséig - nem ált önálló miniszter, így addig Tömpe volt a minisztérium első számú vezetője. A tárca ügyeiben önállóan járt el, Münnich felé csak referáási kötelezettsége volt. A fegyveres testületek legfelső irányítását ellátó Münnich, Tömpe, Úszta Gyula hármas minden tagja látta a beérkezett jelentést, miután azt Tömpe - az iraton tett feljegyzései szerint - .intézkedés céljából" november 23-án bemutatta neki, majd átadta felettesének. Az Úszta részére tett feljegyzés nyomatékoátá- sát szolgálhatták a szöveg utolsó sorában történt aláhúzások, így a „honvédségi vonalon” történő intézkedés kérését nyomatékosüó kettős aláhúzás, amelyek megállapíthatóan Tömpe tollából származnak Az írásbeli értekezésen túl ez idő tájt a miniszter két helyettese reggelente szóban is rendszeresen egyeztetett. Ekkor Úszta Gyula vezérőrnagy Münnich katonai helyettese volt, november 13-tól hadseregparancsnok, december 8-tól a honvédelmi miniszter első helyettese. Az iraton Tömpe írása áatt minden valószínűség szerint Úszta írása olvasható. Az egri közállapotok a jelentés tükrében Heves megyében sem a megye- székhelyen, sem a többi településen komolyabb - emberéletet is követelő - atrocitásra nem került sor. A november 4-i szovjet katonai megszállás, s a Kádár-kormány megalakulásának híre Egerben is komoly válságot idézett elő. A forradáom áatt Eger város Forradámi Nemzeti Tanácsa politikaüag, s a helyi fegyveres erők (honvédség, rendőrség) támogatottságában oly mértékig szilád és hiteles volt, hogy külső segítség nélkül más politikai erőnek nem volt esélye a városban. Az MSZMP ideiglenes megyei vezető testületé kezében semmilyen hatalmi eszköz nem volt, bizalma a fegyveres testületek felé méltán megfogyatkozott. Ennek tudható be, hogy a jelentés első része is a helyi rendőrség és a katonaság megbízhatatlanságával és a karhatedom hiányával foglalkozik. Mind a katoná helyőrségnél, mind a váosi rendőrségnél október végén megalakát a forradámi tanács, amely együttműködött a váosi forradámi tanáccsá. November 4-e után a fegyveres tes- tiileteknél sem indát el a kommunisták tömeges aktivizáódása, mint a legtöbb munkahelyen sem. A régi vezetők többsége vagy „kompromit- táta” magát a forradalomban, vagy - bizonyos hatámi szint fölött ez volt az általános - ugyanúgy, mint a forradáom ideje áatt, lavírozott. Ez volt a helyzet a katoná helyőrség parancsnoka, Laskó László és a Bel- ügymiásztérium Heves megyei fő- osztáyának vezetője, Körmöczi József rendőr áezredes esetében is. (Érdemes megjegyezni, hogy 1957 legelején má egyikük sem volt az említett pozícióban.) Nagy nehézségekbe ütközött a honvéd karhatalom megszervezése is. A sorállományú katonák nagy része november közepén megszökött, a bent maradiakat peág - az őrség kivételével - szabadságolták. A jelentés első részének a katonasággá és a rendőrséggel kapcsolatos megálapításá tehát helytállóknak tekinthetők. Úszta 1. számú megjegyzéséhez írt lapáji kommentárja is ezt erősíti: Putnoki László, az MSZMP megyei vezetője hívására Laskó, a katonai helyőrség parancsnoka „meg sem jelent”. A jelentés után, november 25-én az Egri Jáási Kiegészítő Parancsnokság két tisztje Budapestre utazott, hogy az egri karhatáom megalakításáról tágyájon, majd november 27-én Heves megye terüle- tén Bérezés Emil áezredes kapott Usztától megbízást a karhatáom szervezésére. A tömeges belépésekre is ez idő tájt, november 26-a és 30-a között kerát sor. Az ekkoriban létrejött, illetve megerősödött egri és füzesabonyi karhatalmi alakulatok hajtják majd végre a decemberi egri sortüzeket. Kaotikus közigazgatás A Kádár-kormány november 7-i első ülésén hozott intézkedésé közé tartozott az október 23-a előtti államigazgatási szervek (többek között a tanácsok) visszaállítása, a forradalmi bizottságok megfosztása munkáltatói intézkedési joguktól majd működésüké jogszabály is rendezte. Ezáltal a jogkörük tanácskozó testűiéként működő tanácsadói szerepre korlátozódott. A kormány november 13-i áésén a munkásönkormányzat szerveiként engedélyezte a munkás- tanácsok működését, elrendelte újbóli megváasztásukat a munka felvétele után. A másnap megalakult Nagy-budapesti Központi Munkás- tanács a kormány ellenzékeként kezdett tevékenykedni, erősítve a kettős hatáom lehetőségét. Egerben is igen kaotikus állapotok uralkodtak a közigazgatásban. A jelentésben említett Lendvai Vilmos személye körül, aki a forradalom előtt a megyei tanács vb-elnöke volt, még pártkörökben is igen nagy bizonytalanság uralkodott. Az MSZMP ideiglenes megyei elnöksége november 7-i ülésén felmentette funkciójából, s a megyei tanács ideiglenes vezetésével ár. Korompcd Jánost bízta meg. Korompá a Heves Megyei Tanács apparátusából október 26-án létrejött ún. 8-as bizottság (lényegében a megyei tanács forradámi bizottsága) elnöke volt. A ko- áíciós időkben Eger váos polgár- mestereként tevékenykedett. A forradáom intézményeihez legkövetkezetesebben az Egn Járás Forradalmi Intézőbizottsága, illetve a járás községeinek forradalmi tanácsa ragaszkodtak. Az október 31-én feltétlen bizáommá megválasztott in- tézőbizottsági elnök, dr. Szombathy István személye mellett a november 7-i kormányfelhívás után is kitartottak. Szombathy átadta ugyan hivatalát a volt vb-elnöknek, a jáásból azonban többen is kifogásolták, hogy miért nem tevékenykedhet tovább az átáuk törvényesen megválasztott intézőbizottság. Az Egri Jáási Tanács vezetését november 20-án újra átvette Szombathy. E napon adminisztratív ügyek intézésére összeült a járási forradalmi intézőbizottság, ahol a megyei tanács (dr. Korompáék) küldöttei is megjelentek, s kijelentették: a munkástanácsok kezében van újm a hatalom, és a régi tanács vezetőit nem szabad hatalmi pozícióba engedni Ezt azzá támasztották áá, hogy mindezt megbeszélték a kormányösszekötővel is. A volt apparátusbeliek viszont Lendvá Vilmostól, a Heves Megyei Tanács forradáom előtti elnökétől azt a hírt hozták, hogy mindez nem igaz. Végül is várakozó álláspontra helyezkedtek. Valószínűleg ennek az értekezlé- nek a hatására született a kormányösszekötői jelentés. A földrajzi adottságok miatt Bíró József a megye- székhely és a környező járás viszonyát ismerte leginkább, és abból vont le az egész megyére vonatkozó áltáánosítást. A jelentés szövegében és a lapáji feljegyzésben szereplő, a bizottságok jogává kapcsolatos utalások az átáunk is említett jogsza- báyokra vonatkoznak, vagyis hogy a forradalmi tanácsok csupán tanácskozó-tanácsadó testületként tevékenykedhettek volna. Felszámolásukra jogilag egyelőre nem kerülhetett sor. Táán ennek is köszönhető, hogy az egri jáási forradalmi intéző- bizottság még december 4-én is ülésezett, ahol a községek küldöttei újra kiálltak Szombathy mellett. A korabeli politiká helyzet kulcsproblémája volt, hogy a legtöbb településen a régi tanácsi funk- áonánusokat nem fogadták el a helyiek, azokat automatikusan nem lehetett visszahelyezni korábbi pozíciójukba A forradalmi tanácsok legitim helyi önkormányzati szervek voltak, amelyekhez ragaszkodtak az emberek. A helyzet megváltoztatását csak erőszakkal lehetett elérni. Münnich Ferenc december 8-án rendelkezett a forradalmi bizottságok megszüntetéséről, s ahol ez sem bizonyult elegendőnek, a nyílt fegyveres erőszak következett. A decemberi egri sortüzek közvetlen előzményei Az ominózus jelentés „ügyintézője”, Úszta Gyula irányította azt a Katonai Tanácsot, amely 1956. de cember 4-én, a budapesti nőtüntetést követően összeült, és elhatározta a riadókészültség életbe léptetésé és a karhatalmi ezredek előkészítésé „az ellenséggel” szembeni határozott fellépésre. „Gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük” - szólt Úszta Gyula feladatmeghatáozó utasítása. Úszta helyettese, Gyurkó Lajos vezérőrnagy, hadseregparancsnok- helyettes irányítása alá tartozott a vidéki katonai karhatalom. Egri megjelenésének közvetlen indítékául a Nagy-budapesti Központi Munkástanács december 8-i összejövetele nyomán kiéleződő helyzet szolgát. Az értekezleten résztvevő egn munkástanácsok küldötté is elfogadták a kétnapos országos sztrájkra szóló felhívást, amelynek kövé- kezményeként már az előző este, december 10-én tüntetést rendeztek a városban, amit másnap újabb megmozdulások követtek. Ezen a napon - az Egri Kiegészítő Parancsnokság politiká helyettesének hívásáa, valószínűleg azonban feletteseinek tudtával - érkezett Egerbe Gyurkó vezérőrnagy. A forradáom ideje alatt kemény és véreskezű, elvakult kommunista katonatisztként elhíre- sült Gyurkó Heves megyében egyébként is ismerősen mozgott: katonai karrierjé megelőzően, 1945 elejéől 1948 végéig a kommunista párt gyöngyön bizottságának mb a titkára A tüntetések időpontjában rögtön cselekvésre szánta el magát. Ennek következményei voltak a december 11-12-i egn sortüzek. CSEH ZITA PINTÉR TAMÁS Összegzés A közreadott, sürgős karhatalmi segítséget, rendőrségi és honvédségi intézkedést kérő kormány-összekötői jelentés és a sortüzek közötti közvetlen kapcsolat annak ellenére sem bizonyítható, hogy az irattárba helyezésére vonatkozó utasítás dátuma megegyezik az első sortüz időpontjával. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy a dokumentumnak valamilyen módon szerepe lehetett a tragédia bekövetkeztében. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a helyzet decemberi súlyosbodása idején, amikor a kormányzat már a nyílt erőszaktól sem riadt vissza - feltételezhetően felső jóváhagyással -, Egerben is eldördültek a karhatalmisták fegyverei. MQl MÓL MAGYAR OLAJ- és GÁZIPARI Részvénytársaság A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság értékesíteni kívánja az 1/1 tulajdonában lévő alábbi ingatlant: Andornaktálya, Petőfi utca 51. sz., beépítetlen földterület, hrsz: 368/4, terület: 1108 nm Az ingatlanokkal kapcsolatos részletes információ kérhető a 1/464-4622 és 1/464-0276 telefonszámokon, illetve az alábbi címen: MÓL Rt. Ingatlangazdálkodás [1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) www.mol.hu/inaatlan Női ruhák, molett méretben (alkalmi is). Nagyméretű férfinadrágok, síoverálok, gyermek, felnőtt, bébi-gyermek ruhúk-cipők olcsó áron az Eger, Széchenyi út végén lévő MACA-butikban Nyitva: H-P: 8-17-ig ^(51364) Szombat: 9-13-ig ff* A Palóc Nagykereskedelmi Kft. (3104 Salgótarján, ipari Park) értékesítésre meghirdeti ’ (51470)5 II II Gyöngyösön)»! központjában lévő -Kossuth út 74.- [| ii áruház megjelölésű ingatlant a hozzá tartozó n Jelenlegi funkciója: vendéglátó egység, mely nem üzemel. Épület alapterülete 216 m2 Érdeklődni lehet: hétfőtől-péntekig reggel 7.00-17.00 óráig a 32/520-702 telefonszámon. I NYILVÁNOS LICITÁLÁS A Magyar Posta Rt. Miskolci Igazgatósága nyilvános licit útján kívánja értékesíteni az alábbi ingatlanokat: ingatlan megnevezése: Füzesabony üres telek Ingatlan címe: Füzesabony. Bem út 8. Az ingatlan nagysága: 983 m2 Az induló licitálási ár: 1.050.000 FI Ingatlan megnevezése: Füzesabony, volt Szállítási Telep (lakással, lakottan) Ingatlan elme: Füzesabony, Bem út 8. Az ingatlan nagysága: 984 m2 Közműellátottsága: összközműves Az induld licitálási ár: 3.000.000 Ft + ÁFA Licitálás helye: Magyar Posta Részvénytársaság Miskolci Igazgatósága Beruházási és Ingatlangazdálkodási Osztály 3526 Miskolc, Repülőtéri üt 4.117212. A licitálás időpontja: 2001. december 19.10.00 óra. ■ A licitálás minimális emelkedési összege: 20.000 Ft. 11 Az értékesítéssel kapcsolatosan bővebb információ kérhető: Or Horváth Lászlótól a 46/505-199-es telefonon. ■ Posta Zí Cim: Magyar Posta Részvénytársaság Miskolci Igazgatósága Beruházási és Ingatlangazdálkodási Osztály 3526 Miskolc, Repülőtéri út 4.11/212. (51506) ajándéka Ha ön ezt a hirdetést magával hozza, az emelt perces szolárium mellé 1 darab speciális _ szolóriumkrámet kap I tőlünk ajándékba. Eger, Zalár út 10. Tel.: 36/414-412 ff* Tanuljon a MTESZ-ben Eger, Klapka u. 1. munka mellett délutáni oktatás gépírás, számítástechnika OKJ-s szakképesítés angol nyelv alapfokú nyelvvizsgával, munkanélkülieknek délelőtti oktatás, támogatással. Jelentkezni december 15-ig, tanulni januártól kell! Tel.: 36/423-583 Î
