Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-10 / 262. szám
2001. November 10., szombat ÉS TÉRSÉGE 7. OLDAL BELAPATFALVA Természeti környezetünk A bélapátfalvi kistérség topográfiaiig a Bükk hegység észak- nyugati részét és a hegylábhoz tartozó dombságot foglalja magában. Földrajzi arculatát tekintve megtalálható benne Magyarország második legmagasabb hegycsúcsa, a 959 méteres Istállós-kő és a hegy lábánál található 200-500 méteres dombvidék is. Összes területe 18 ezer 88 hektár. Az évi középhőmérséklet 8-10 Celsius-fok, a hőmérsékleti szélső értékek nyáron 35, télen -28 fok között alakulnak. A csapadék évi mennyisége a hegység magasabb szintjein 800-900 milliméter, míg az alacsonyabb szinteken 600 milliméter körül mozog, egyenletesnek tekinthető évi eloszlással. A napsütéses órák száma éves viszonylatban átlagosan 1800. Egy korábbi tanulmány szerint a talajok szennyezettsége szempontjából a térség jó adottságokkal rendelkezik: számottevő szennyezésnek, ipari szennyező anyagokkal történő terhelésnek nincs nyoma. A térség területének jelentős hányada, több mint 40 százaléka a Bükki Nemzeti Park részeként országos jelentőségű, míg mintegy 143 hektár pedig helyileg védett terület. A változatos geológiai felépítésből adódóan is különleges mikroklímát biztosító térség az ország egyik legváltozatosabb flórájának és faunájának biztosít életteret. Az idegenforgalom szempontjából kiemelkedő jelentőségű a Szalajka-völgy és az összefüggő védett erdős terület. Ezeken túl ugyanakkor minden település határában található olyan terület, védendő érték vagy élőhely-rekonstrukcióra alkalmas természetes környezet, ami - megfelelően hasznosítva - a község rekreációs területévé is fejleszthető. Visszakanyarodva a Bükk hegységhez, Magyarország legnagyobb egybefüggő erdőterületéhez: természetes növénytakarója a különböző magassági övezetekben váltakozik, az alsóbb régiókban tölgyeseket, feljebb bükkösöket találunk. A mediterrán cserszömörcétől a juharfajokig 40 fás növény honos ezen a vidéken. Maga a hegység is a magashegyi bükkösökről kapta a nevét. Az 1976-ban alapított Bükki Nemzeti Park területén mintegy 1350 virágos növényt és 10 ezer féle állatfajt tartanak számon. Balatonban pályázati pénzből 2 új tantermet varázsoltak a nyáron ______________■ Ú j orvosi rendelő épült Bekölcén Fókuszban az ipari park, versenyben a városi rangért A térség számára az egyik központi kérdés az ipari parké. Az e célra szánt, a település északnyugati határában, a cementgyár szomszédságában fekvő mintegy 60-70 hektárosterület már kiépített infrastruktúrája miatt is kifejezetten kedvező adottságokkal bír, így Bélapátfalva - akárcsak a környező települések - joggal bíznak benne, hogy az „ipari park” címet még az idén megkaphatják a Gazdasági Minisztériumtól. Ennek megszerzését nagyban támogatja a térség igen aktív országgyűlési képviselője, Horváth László is. Az ipari park fontosságával kapcsolatban talán elég utalni arra, hogy a Bélapátfalvai Cementes Mészművek Rt. (BÉCEM Rt.) mai napig megannyi vitát kiváltó megszűnése - a körülményeket tisztázandó, például Horváth László többször is a Gazdasági Versenyhivatalhoz, illetve utóbb már a bírósághoz is fordult - súlyos traumát okozott az Ózdot már évekkel ezelőtt „elvesztő” térségnek, hiszen a korábban 350 embert foglalkoztató gyár az utolsó nagyüzem volt a szűkebb értelemben vett régióban. A társulás tagjai éppen ezért nagyon is bíznak abban, hogy az itt megtelepedett, s a vállalkozás- barát, azaz az adózásban, vagy éppen a földszerzésben különféle kedvezményeket biztosító önkormányzati politika eredményeként egyre inkább megerősödni látszó - s természetesen a majd ide költöző - vállalkozások fejlődésének újabb lendületet ad a most formálódó ipari park. Nem titok például már az sem, hogy komoly tárgyalások folynak egy fáradtolaj-fel- dolgozó üzem idetelepítéséről. Csak ez a kétmilliárdos beruházás önmagában újabb 60 munkahelyet teremtene. Egy másik, nem kevésbé fontos pályázat is „folyamatban van”. Mint ismeretes, Bélapátfalva történelme folyamán már rendelkezett mezővárosi jogokkal, de a szőkébben vett vonzáskörzetének - a többi hét településen élő mintegy 11 ezer embernek - az ellátásában, foglalkoztatásában ma is meghatározó szerepet tölt be. Éppen ezért a község vezetői úgy vélekedtek: indokolt lenne a városi rím megszerzése. Erre először '98-ban pályázott Bélapátfalva, s azóta minden esztendőben kísérletet tesz a „címszerzésre”, ám ezen törekvését eddig még nem koronázta siker. Jövőre - választási év lévén - nem lehet pályázni, ám azt követően ismét megkísérlik elnyerni a városi rangot - hangzott az ígéret. A cím megszerzéséhez készített tanulmány több mindennel is alátámasztja a jogosnak tetsző igényt, így - a már említetteken túl - egyebek mellett utal a település kisvárosi jellegű szerkezetére és megjelenésére, a zömmel jó állapotú és karbantartott épületekre, az ápolt közterületekre és parkokra. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy minden utca rendelkezik szilárd burkolattal, vagy hogy évek óta kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemző a községre. A várossá nyilvánítás kezdeményezésének célja - szögezi le az anyag -, hogy Bélapátfalva egy igazi kisvárosként még hatékonyabban segíthesse a kistérség fejlődését, az itt található, többnyire hátrányos helyzetű kistelepülések népességmegtartó képességének javítását. __________________■ N agyvisnyón a Patak utca 5 milliós korszerűsítéséhez felerészben „beszállt” a területiek lesztési bizottság_______________________________ ■ M ikófalván új köntöst kapott az iskola Mónosbél Polgármester: Varga Sándorné Polgármesteri hivatal: 3345, Kossuth Lajos út 1. Telefon: 36/354-212 A település első említése oklevélen 1261- ből származik. Ez a terület is a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. A törökök 1552-ben teljesen elpusztították a települést. Római katolikus templomát egyszerű késő barokk stílusban 1808-ban építették. A település kialakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszottak az itt található patakra épített malmok, amelyek közül maradványok még ma is találhatók a településen. Nagyvisnyó Polgármester: Molnár Albertné Polgármesteri hivatal: 3349, Felszabadulás út 12. Telefon: 36/351-030 Első okleveles említése 1293-ban történik. Területének egyik része az éleskői, dédesi, majd a diósgyőri várhoz tartozott. A másik rész a Bél nemzetség birtoka volt. A településen 1790-től palaköbánya működött, amelyből Egerbe, Miskolcra, de még Pestre is került tetőfedő anyag. A palóc-barkó települési rend hosszú soros udvarai többé- kevésbé még napjainkra is megmaradtak. Református templomát feltehetően katolikusok építették, de később már kálvinisták használták. Az 1696-os összeírás még nem jelzi, de 1720-ból már „körülkő” templomként van említés róla. Szilvásvárad Polgármester: Egri Zoltán Polgármesteri hivatal: 3348 Miskolci út 7. Telefon: 36/564-011 A község közelében található istállóskői barlangban jelentős őskori leleteket tártak fel a régészeti kutatások, de a település határában máshol is előfordultak ilyenek. A település első írásos említése 1332- böl, a pápai tizedjegyzékból származik. Területe éleskő, majd Dédes várának volt tartozéka, ami később királyi birtok lett. Nagy Lajos király idejében királyi vadászvár volt itt. A település lélekszáma 1787-ben 527 fő volt. Református eklézsia működéséről 1576-ból van jelzés, és református templomának elődjéről már az 1696-os összeírás is említést tesz. A ma is álló református körtemplom építési ideje 1825 körűire tehető. Építésze feltehetően Povolni Ferenc volt, aki a pétervásárai neogótikus templomot is építette. (A két településnek ebben az időben gróf Keglevich Károly személyében közös birtokosa is volt.) A község másik legjelentősebb történeti értékekkel bíró épülete az Erdődy gróf által feltehetően Ybl Miklóssal 1860 körül építtetett kastély, amely festői környezetben, egy park közepén áll. A Szalajka-völgyben valamikor vashámor működött. A községben több malom is volt, amelyből sajnos szintén nem maradtak fenn bemutatható részek. Jelentős történeti értéket jelent a lipicai lovak tenyésztésével kapcsolatos emlékeket összegyűjtő múzeum, ugyanis a lótenyésztés és a lovassport századunkban beépült a község hagyományai közé. ______________________________________________A BÉLAPÁTFALVA ÉS TÉHSÉ6E FEJLESZTÉSI TÁBSULÁS TELEPÜLÉSSOROS ADATAI [1997)_______________________________________________ Terület, km? Lakó- Élveszületés Halálozás Természetes Vándorlási Óvoda- Óvodás Ált. iskolai Ált. iskolai Általános Önkormányzati Lakás- Közüzemi Szennyvíz- Kisker, bolt Vendég- Működő Vezetékes Távbeszélő Személy- Idősek Jövedelempótló _ . .. .. - népesség szaporodás, különbözet pedagógus gyermek osztály főállású iskolai könyvtár állomány vízhálózatba hálózatba /1000 lakos látóhely vállalkozás gázt fogy. fővonal gépkocsi klubjában támogatásban tgri Kistérség ill. fogyás terem pedagógus tanuló egységei bekap, lakás bekap, lakás /1000 lakos /1000 lakos háztartás gondozott részesültek települései Bélapátfalva 36,17 3399 29 73-44 52 13 156 21 26 3381144 739 367 12 5 32 665 719 443 48 92 Nagyvisnyó 43,01 1182 12 20-82 32 9 12 89 7608 514 446 486 10 6 34 235 287 15020 Szilvásvárad 37,82 1891 16 22-6-1 7 76 12 17 209 6385 734 632 200 23 12 58 351 504 367 25 47 Pétervásárai kistérség települései Balaton 13,20 1302 12 16-4-16 4 42 8 13 90 4245 475 396 8 3 23 252 195 156 lllillll 56 Bekölce 13,77 810 10 13-3 22 2 20 2 3 33 5683 361 25911 5 33 186 144 119 12 33 Bükkszentmárton 8,26 407 4 2 2-51 1 4 2780 135 927 2 15 82 70 4916 Mikófalva 14,41 824 7 15-8-23 2 29 9 12 118 4513 330 2898 4 42 197 68 11715 Mónosbél 14,24 391 6 9-3-53385 152 121 10 10 3 8 98 96 50 19
