Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-09 / 261. szám
s n-i' r ' tf jlA J jj r.J r J [ J-lkjJ. r r.J r ' r.J' ÉÉjA ■J y-: r #» ' i »* . *-î ii. j 2001. November 9., péntek AZ ÚJ ÉVEZREDBE ' r.J rr r y ry Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Bükkszentmárton Polgármester: Bárdos Mária Alpolgármester: Almádi József Körjegyző: Fehér Lászlóné Képviselők: Bárdos Emilné Bíró Zoltán Liktor Károly Burai Artúr Rugó Albin A kisebbségi önkormányzat tagjai: Burai Artúr (elnök) Burai Éva Farkas Ernő A település háziorvosa: dr. Varga László. A falu lélekszáma: 391 A címerről Bükkszent- márton önkormányzata a közösségi múlttal, hagyományokkal kapcsolatos szimbólumok ápolására helyi jelképet hozott létre. A címer leírása: csücskös talpú pajzs, felső szélén három kicsúcsosodással. A pajzsmező aranysárga mázán vörös-bíbor színű, oldalán behasított köpeny, előtte a pajzsderékon kesztyűs kéz álltai tartott kard. A pajzstalpat elfoglaló zöld hármas halom középső dombján a település középkori eredetű templomának rajza jelenik meg. A zászló kék-fehér-kék színű. A szélesebb fehér mezőben a leírt címer látható. A település címerét kizárólag díszítő jelképként, különösen az alábbi esetekben és helyeken lehet használni: a település történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon, a képviselő- testület meghívóin, a polgár- mester, jegyző tevékenysége során használt levélpapíron, a képviselő-testület által alapított kitüntető díjon, ünnepségeken, rendezvényeken és azok propagandaanyagain. Kis falu, városi komforttal Mielőtt felkapaszkodunk a dombra, hogy közelebbről is szemügyre vehessük a bükk- szentmártoniak műemléki templomát, úgy gondoljuk, fáradozásunkért jutalmul a völgyben megbúvó, tüneményes kis falu látképében is gyönyörködhetünk. Ám amikor felérünk, akkor döbbenünk rá, hogy a séta ugyan megérte, mert a látvány páratlanul szép, de meg kell másznunk majd még egy dombot ahhoz, hogy a házakat, a gondozott, még ősszel is csupa virágos udvarokat megpillanthassuk. Egyik-másik portán rendezett szénaboglyákat is találunk - mint hajdanán nagyapáinknál -, s ez azt sejteti, hogy ott bizony jószágokat is tartanak. Szánkban érezhetjük a frissen fejt tej ízét, azt a városlakók számára már-már elfeledett finomságot, amit utoljára évtizedekkel ezelőtt kóstolhattunk. Az emlékek visz- szaröpítenek bennünket a gyerekkorba, úgy hihetjük: hazataláltunk. A falut 1999. augusztus 1-től, az időközi választást követően Bárdos Mária polgármester-asszony vezeti. Azóta tovább fejlődött a település, befejeződött a pár éve öt község által közösen elkezdett szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. így már valamennyi közmű a rendelkezésükre áll. Az elmúlt két év alatt felújításra került a Rákóczi Ferenc út felújítása, sor került az árkok rendezésére, valamint a csapadékvíz-elvezető kiépítésére. Felújításra került az orvosi rendelő és az ifjúsági klub. Az előbbi munkák elvégzésére a saját önerő mellett pályázat útján kapott pénz nyújtott segítséget. Az útfelújításra a Területfejlesztési Tanácstól 7,8 millió, árokrendezésre 4,1 millió forintot kapott az önkormányzat. A községben működő Cigány Kisebbségi Önkormányzattal igen jó a kapcsolat. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat is pályázott, az így kapott összegből készült el a csapadékvíz-elvezető, közhasznú munka keretében. A cigány közösségi ház működtetésére az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 200 ezer forint támogatást biztosított. A községben még felújításra szorul a Széchenyi, a Kossuth, valamint a Petőfi Sándor utca. Tovább kell folytatni az árokrendezést is. Ha ezek is megvalósulhatnának, akkor a községet valóban már csak szépíteni, csinosítani kell. Bükkszentmárton azon falvak közé tartozik, ahol jó élni. Tiszta és egészséges a levegő, hiányoznak a városi zajok és a zsúfoltság, amelyek elől mind többen menekülnek természetközeibe. Még annak árán is, hogy a gyerekeknek is naponta utazgatniuk kell. Mert az ilyen kis lélekszámú településeken képtelenség működtetni iskolát és óvodát, busz viszi-hozza innen is Bélapátfalvára az aprónépet. A régi iskolában könyvtárat rendeztek be. Ez vált a legfiatalabbak találkahelyévé, ahol nemcsak új ismereteket szerezhetnek, hanem játszhatnak is. A felnőttek is szívesen látogatják az intézményt, Bükkszentmárton egy olyan falu, ahol nyugalomban lehet élni A templom képe még az Interneten is látható még a szomszédos községekből is érkeznek olvasók, mert rendkívül gazdag a kínálat. Közeli terveik között az szerepel, hogy a temetőben található harangot beszállítsák a falu közepére, a javarészt bükkszentmártoniak adományaiból épült új templom mellé, ahová egy szép harangtomyot álmodtak. Az új polgármester irányításával pezsgőbbé vált a közösségi élet. Július utolsó vasárnapját falunappá jelölték, amikor sportrendezvényekkel, műsorokkal, utcabállal szórakoztatják az ittenieket és a vendégeket. Sajnos, a mezőgazdaságból itt sem lehet megélni, ezért az aktív korú lakosság Egerben és Bélapátfalván dolgozik. Bár most már két helyi vállalkozó jóvoltából néhány ember itt is találhatott munkát. Bükkszentmártonban sokan nyugdíjasok, nekik azzal kedveskedik az önkormányzat, hogy novemberben megrendezik az idősek napját. Bár a fiatalok közül többen elvándorolnak, remélhető, hogy a folyamat hamarosan megáll. Ugyanis az ország távolabbi tájairól idelátogatókat rabul ejti Bükkszentmárton festői szépsége. Akik töltöttek már itt néhány napot a falusi turizmussal foglalkozók szobáiban, visszavágynak ide. S ha nem is mindnyájan, de minden bizonnyal lesznek olyanok is, akik úgy döntenek, hogy végleg maradnak, mert „itt vannak FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Otthon”. ■ A falu története Bükkszentmárton a Bél nemzetség birtoka volt, nevét is ettől kapta. A XIV. század elejéig Felbélnek nevezték, hasonlóan Bélapátfalvához és Mónosbél- hez, melyek ugyancsak a Bél nemzetség birtokterületéhez tartoztak. E másik két Bél-falutól való megkülönböztetésül a Szent Márton tiszteletére épült templomáról Beelszentmártonnak, Beel másként Zentmartunnak is nevezték. 1273-ban IV. László király Tekus fiainak visszaadja az V. István által tőlük jogtalanul elvett Zentmartun falvat. A XIV. században a Ráthold nemzetség birtoka volt, a XV. században a sajónémeti Bekény, a Mogyorósdi-család, meg a bélháromkúti apátság a birtokos. A Bekény-család egyes leszármazottai Szentmártoninak nevezték magukat, s 1456-ban az Abafalvi-, Recski-, Dormándi- családokkal együtt új adományt szereztek a községre. 1554-ben a Fülekre telepedett török basa elpusztította. Eger eleste után hódoltsággá lett, lakossága egy időre protestánssá vált Nagyvisnyó anyaegyházzal. 1666- ban Jászi János a Szentmárton községben fekvő birtokrészeit eladta Szentpétery Istvánnak, Ónody Gáspárnak. Ezek beiktatása 1698-ban történt, de Kormos Mihály tiltakozott ellene. A török pusztítás elől a XVI-XVII. században jelenlegi helyére menekült lakosság a Csegedező-patak jobb partján telepedett meg, majd jövevényekkel a bal part is benépesült. 1771-ben a 26 jobbágyháztartás az Ónody, Bárczy, Becskeházy, Vattay nevű birtokosok kpzött oszlott meg. A jobbágyfelszabadítás időpontjában az erdőirtás útján nyert 16 jobbágytelek a Kóczán, Losonczy, Salamon és Kováts birtokosok kezén volt. A jelenlegi falu közepén szerény kis kúria áll. A község egyes részeinek a rátelepült palóc nemzetségek adtak nevet: Liktor had, Szabó had, Kós had. A falu már 1924-ben is (Puszta kert), majd 1945 után is nyugat felé (Káposztás), a forgalmi út irányába terjeszkedett annyira, hogy néhány ház már közvetlenül az országút mellé épült. A telkek formája vegyes: a szalagtelek táblatelekkel váltakozik. A szalagtelkek soros elrendezésűek, a parcellázások előtt 4-5 lakóházzal is. A táblatelkek (például Szabó had) egy része a palóc nemzetségek osztatlan telkei, melyek csoportos elrendezésűek. A telkek körülkerítése „buróka karóval” csak 1910 körül kezdődött, de még ma sincs kerítés mindenütt. Ennyit tudunk meg a falu keletkezéséről a Heves megye műemlékei című, az Akadémiai Kiadó gondozásában 1969-ben megjelent kötetből. Bükkszentmárton az elmúlt fél évszázadban villanyhoz, ivóvízhez, telefonhoz, vezetékes gázhoz, s legvégül az idén szennyvíz- hálózathoz jutott. A világhálón is látható Bükkszentmárton öreg templomának fotója az Interneten is megtalálható, a világ legtávolabbi tájain is gyönyörködhetnek benne. S ez nem véletlen, mert értékes műemlék. A román kori templom másodlagos elhelyezésben megmaradt részleteinek stílusa arra vall, hogy itt már a XII. században templom állt. Eszerint viszont a három Bél-falu területén itt lehetett a legkorábbi település, illetve ez lehetett a település központja egészen a bélapátfalvi apátság alapításáig. A középkorban önálló, bár kevéssé jelentékeny plébániaként szerepelt az 1334. évi pápai tizedjegyzékben. A török által 1554-ben elpusztított község plébániáját az 1696. évi összeírás nem is említi. 1720 körül a Szent Márton tiszteletére szentelt templom romokban hever. 1732-ben a Bélapátfalva fíliáját képező egyházközség kőtemplomának romjaiból való helyreállítása már folyamatban van. Az újjáépítés Baranyi István apátfalvi remete érdeme. Az 1734-re elkészült templom helyzete a középkorhoz viszonyítva azonban két szempontból is megváltozott:, egyrészt, nem kapott önálló plébániát, hanem Bélapátfalva leányegyháza lett, másrészt a község nem települt visz- sza a templom köré, ahol minden bizonnyal a középkorban feküdt. 1803-ban kis kápolna építésére kérnek engedélyt bent a faluban, mert a templomhoz télen a nagy távolság miatt nehéz kijárniuk. A magára maradt templomról az a hír érkezik 1815-ben, hogy falai és boltozata megrepedt, ezért 1821-ben kénytelenek végleg bezárni. 1830-ban a helyszínen járó érsek azt tanácsolja a községbelieknek, hogy új templom építése helyett a régit javíttassák ki. Zwenger József egri kőműves- mester a helybeli földesurak költségén 1835-ben munkához lát, s a restaurálást 1836 közepére befejezik. Ugyanakkor bent a községben is épült egy boltozatos helyiség kápolna céljára. Bükkszentmárton XX. század végén élt lakói ugyancsak építettek egy templomot a falu centrumában. ■ Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola 3300 Eger, II. Rákóczi E út 95. Pf. 35. Tel./Fax: 36/436-480 PROFESSZIONÁLIS SZAKKÉPZÉS A MINŐSÉG ISKOLÁJÁBAN! A következő tanfolyamainkra még lehet jelentkezni:- kereskedő-boltvezető 3 hó- vendéglátó üzletvezető 3 hó- élelmezésvezető 7 hó- mixer (barman) 5 hó- vendéglátó- és idegenforgalmi menedzser 7 hó Részletfizetésre lehetőség van. A MINŐSÉGET GARANTÁLJUK! 8. osztályos tanulók figyelmébe ajánljuk. Nyílt napot tartunk az általános iskola 8. osztályos tanulóinak: 2001. november 16-án; december 14-én és 2002. január 11-én 9-14 óráig. FELVÉTELI LEVELEZŐ ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM INDUL 2000. november 19-től-2002. február 8-ig. Jelentkezni, illetve érdeklődni a fenti címen és telefonszámon lehet. A 7007. sz. Tulajdonosi Jogközösség közös képviselője értesíti a földtulajdonosokat, hogy a vadászatból járó jövedelmezőséget földterületük után 2001. november 12-én fizeti a következő időpontokban és helyeken: Noszvaj, Polgármesteri Hivatalban 2001. november 12-én 8-10-ig, Egerben, Dobó tér 2. fszt. 2001. november 12-én 10.30-tél 12-ig, Felsőtárkányban 2001. november 12-én 13-14-ig. A törvényeknek megfelelő tulajdonigazolást mindenki hozza magával! (49096)______________________________________ Karácsondon Káposzta Ferencet 55I j születésnapja alkalmából szeretettel köszöntik: felesége, fia, lánya, veje hm-------- . _____Fr ( 49092) INTERFRUCT Cash&Carry Az Interfruct Kft. a német tulajdonú Tengelmann csoport dinamikusan fejlődő, magyarországi Cash&Carry áruházakat üzemeltető nagykereskedelmi leányvállalata egri egységébe gáz-, illetve elektromos targoncakezelői jogosítvánnyal rendelkező TARGONCAVEZETŐT keres. Személyes jelentkezésüket várjuk Király Károly áruházvezetőnél (fényképes, szakmai önéletrajzzal, bizonyítványok másolatával) az alábbi címen: Eger - 3300 Cifrakapu u. 164. Telefonon a 06-36/438-000, vagy a 06-36/438-001-es számon. Agria Mobil Kft S3 Eger, Kistályai út 133. CITROËN Tel.: 36/412-652, 518-814, 70/218-2795, 30/346-7092 Picasso Berlingo Jumper egyes modelljei most akciós áron! Szombaton és vasárnap is nyitva!
