Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-06 / 258. szám

2001. NOVEMBER 6., KEDD Ára: 56 Ft. Előfizetve: 39,50 Ft XII. ÉVFOLYAM 258. SZÁM Ügyeletes újságíró: Négyessy Zita • Tel: (36) 513-623, fax: (36) 513-605 www.hevesmegyeihirlap.hu Hirdetés tel.: (36) 513-628, fax: (36) 513-630 • Terjesztés tel.: (80) 513-646 MAI SZÁMUNKBÓL AZ ÉV MECÉNÁSAI A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete három év­vel ezelőtt kezdeményezte: a szőkébb hazánkban működő civil szervezetek tegyenek ja­vaslatot arra, hogy támogatóik közül személy szerint kiket, il­letve mely gazdasági egysége­ket jutalmaznának Mecénás Díjjal. A díj meghirdetői az idén különösen az iskolai, az óvodai alapítványok, valamint az egyházi segítő szervezetek jelöléseit várják. (4. oldal) VÁROSFEJLESZTÉS Tegnap Pétervására képviselő- testületének tagjai egyebek mellett a város településfejlesz­tési koncepciójának tervezetét is megvitatták. A hat évre szó­ló, középtávú stratégiai elkép­zelések között szerepel a város lakosságmegtartó képességé­nek fokozása, a szociális és egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedések, illetve az új munkahelyek megteremtése ér­dekében vázolt feladatok. (5. oldal) KÖRNYEZETBARÁT BUSZOK A megyei közlekedési klub ta­lálkozóján egyebek mellett az is elhangzott, hogy az Agria Vo­lán Rt.-nél az elmúlt években a pályázatok elnyerésével 105 környezetbarát motort építet­tek be az autóbuszaikba, ezzel a Volán-társaságoknál az elsők között valósították meg ezt a programot. (5. oldal) Aki nem vallott, mehet A köztisztviselők és hozzátartozóik számára egy nyáron született jogszabály írta elő a vagyonbevallási kötelezettséget. Aki en­nek október 28-ig nem tett eleget, annak azzal a szankcióval kell számolnia, hogy a jogviszonya megszűnik, magyarán: elkül­dik a munkahelyéről. Képünkön dr. Antal János, a Megyeháza szakmai főtanácsadója a zárt borítékban őrzött nyilatkozatok­kal. A részletekről az 5. oldalon olvashatnak. fotó: gíl gábor Nem lesz menekülttábor Selyp Az elmúlt napokban Hatvanban terjedt el a hír, miszerint a Mátra Cukor Rt. selypi - a termelést pár éve megszüntető - gyárában me­nekülttábort létesítenek. Varga An­tal lőriná polgármester ugyan nem értesült erről az információ­ról, de - mint mondotta - a Kalo­csán történtek ismeretében (ahol az önkormányzat megkérdezése nélkül határoztak a külföldi mene­külteknek az ottani laktanyában történő elhelyezéséről) már sem­min sem csodálkozna. Elárulta, hogy néhány évvel ezelőtt az egy­kori szovjet laktanya vonatkozásá­ban valóban történt kezdeménye­zés arra nézve, hogy az objektumot a Szociális Minisztérium kapja meg a fenti célra, de ^városvezetés inkább munkahelyteremtésre sze­rette volna hasznosítani az ingat­lant, s ez az érv győzött. A polgár- mester szerint egyébként a cukor­gyár csak a legvégső esetben lenne alkalmas az említett funkcióra. Dr. Pokol Balázs, a selypi gyár tulajdonosának, a Mátra Cukor Rt.-nek a vezérigazgatója „abszo­lút kacsának” minősítette a hí­resztelést. Kijelentette: ők lenné­nek a legboldogabbak, ha valaki vételi szándékkal jelentkezne a használaton kívüli telephelyre, de idáig nem nagyon akadt „kérő”. __________________________t9l Á ramot termelő távfűtő Gyöngyös Európában jól kivehető gazdasági tendencia, hogy lokális erőmüvek­kel oldják meg, illetve segítik a te­lepülések energiaellátását. Úgy vé­lem: ebben a gazdasági környezet­ben a város jó döntést hozott, ami­kor a gázmotoros beruházás mel­lett határozott - mondta Gálos Ti­bor, a Budapesti Erőmű Rt. vezér- igazgatója a gyöngyösi átadóün­nepségen. A beruházás lényege, hogy a távfűtési szolgáltató Patina Rt. Ohmpia és Mérges úti kazán­házaiba egy-egy úgynevezett gáz­motort építettek be. A berendezé­sek - nagyon leegyszerűsítve - tu­lajdonképpen földgázüzemű bel­sőégésű motorok, amelyek generá­torokat hajtanak, s elektromos áramot termelnek. A motorok hű­tésekor keletkező meleg víz a táv­fűtőrendszerbe kerül, az elektro­mos áramot pedig az üzemeltető - jelen esetben a BE Rt. - az EMASZ-nak adja el. (Folytatás a 4. oldalon) Pénz, határok nélkül Az Egyesült Államokat ért szeptember 11-i terrortámadás után változott a világ - hangsú­lyozta tegnap dr. Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár. Sokan arra szá­mítottak, hogy a nagyobb ban­kokból tömegesen veszik ki a pénzeket, de eddig erre nem ke­rült sor. Gyöngyös A Heves Megyei Közgazdasági He­tek újabb programján, amelyet a Szem István Egyetem gazdálkodá­si és mezőgazdasági főiskolai ka­rán tartottak, a neves szakember azt is elmondta, hogy a vüág pénz­piacán az alkalmazkodás és a jó­zanság tapasztalható. A veszély azonban nem múlt el. Emlékezte­tett, hogy világszerte a polgárok megszokták a szabad pénzáram­lást a határokon át. A gazdaságtör­ténetben az 1860-1914 közötti idő­szak volt a leg­kiegyensúlyo­zottabb, amikor a nemzeti valu­tákat bárhol és bármikor, külö­nösebb kocká­zat nélkül aranyra válthat­ták át. Ez a rendszer azonban az I. világhábo- rú kitörése után összeomlott. 1944-ben az egyesült államokbeli Breton Woodsban több mint negy­ven állam új pénzügyi intézmény- rendszert hozott létre. XFolytatás a 4. oldalon) Ingyenmunka és fenyegetés? Egy országos cigányszervezet pecsétje a szerződésen Mi jár annak aki vállalja az ingázást a Dunán­túlra? Nos, ennek a munkásnak nem pénz jár, csak fenyegetés... Dél-Heves Augusztus elején munkalehetőséget kínált egy kom­lói vállalkozó a térségben élő mestereknek és segéd­munkásoknak. Igaz, az építkezés, ahol dolgozni kellett, nem Heves megyében, hanem Kaposvárott. A munkások - tamaméraiak és átányiak - naponta megtették az utat. Hatan ingáztak a napi bér remé­nyében. A munkaadó a szakmunkásoknak 5000, a segédmunkásoknak 2000 forintos napi tarifát kí­nált. Aztán eljött az épület átadásának a napja, s minden rendben lezajlott. Csak éppen a Heves me­gyeiek nem kapták meg a bérüket. A térségben élő becsapott családok szerint a kömlői vállalkozó tete­mes összeggel tartozik. Sem az egyhavi munkabért, sem a napi ingázás benzinköltségét nem fizette ki. Informátorunk szerint - aki nevének elhallgatá­sát kérte, mondván: őket már megfenyegették - ne­kik több mim százezer forinttal tartozik a vállalko­zó. Az igazi meglepetés akkor érte őket, amikor ki­derült: egy országos cigányszervezet pecsétjével látta el a munkaadó a munkásoknak átadott szer­ződést, ám a Lungo Oromnál nem tudnak ilyen vállalkozóról Néhány telefonhívás után kiderült: az alvállalkozót a fővállalkozó kifizette, a pénz ép­pen csak a munkásokig nem jutott el Az ügyben a panaszosok megtették a feljelentést a rendőrségen. A rendőrség - tudtuk meg a Hevesi Rendőrkapi­tányságon - megkezdte a nyomozást. Egyelőre úgy néz ki, hogy csalás miatt indul eljárás a vállalkozó ellen, de mivel a vizsgálat a kezdeti szakaszában van, ezért bővebbet még a hatóságok sem tudnak. Szerettük volna a kömlői vállalkozót is megkér­dezni arról, vajon mi az oka annak, hogy szep­tember óta a munkások nem látják a pénzüket. ' (Folytmás a 4. oldalon) Gárdonyi Gézára emlékeztek Eger A lírai gondolkodású Gárdonyi Géza alakját elevenítették fel azok a diákok, akik a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumból érkeztek, s az író halálának 79. évfordulá ján sírjánál műsort adtak. Az Egri csillagok halhatatlan szerzőjének sírkertjében, a Dobó István Vár­múzeum szervezésében ebben az esztendőben is felelevenítették munkásságát, egri kötődését. Előbb „Az én falum” című no- velláskötetből hangzottak el rész­letek, majd Király Júlia irodalom- történész, Gárdonyi-kutató szólt az író jelentőségéről. Kiemelte: Gárdonyi novelláiban jelenik meg először a magyar paraszt, mint lelki életet élő ember, s utalt arra is, hogy e novellákon keresz­tül távoli országok népei is átél­ték, megértették, mit jelent a Kár­pátok közt élni.- Gárdonyi regényén, az Egri csillagokon keresztül az egri hő­sök a nemzeti kitartás jelképeivé váltak - mondta az irodalomtör­ténész, majd méltatta azt a kap­csolatot, amely a városhoz fűzte. Ez a szerelem nem volt egyolda­lú, hiszen a város vezetése még az író életében utcát nevezett el róla, amely gesztust Gárdonyi meleg hangú levélben köszönte meg. Az író méltatása után az egri általános iskolák diákjai helyez­ték el a megemlékezés virágait, majd az egri polgármesteri hiva­tal képviseletében dr. Horuczi Csaba alpolgármester és Agyagási Dezső kulturális refe­rens, valamint a vármúzeum dol­gozói - Cs. Schwalm Edit nép- rajzkmmó vezetésével - helyez­ték el koszorúikat a tíz esztendő­vel ezelőtt felújított sírkertben. ________________________l-ROMI) A z egri általános iskolák diákjai is elhelyezték koszorúikat az Egri csillagok szerzőjének sírkertjében. FOTÓ: PERL MÁRTON Alapítványi pénz: korszerű műszerek Eger A Markhot Ferenc Kórház Támo- gmására Alapítvány a napokban tartott kuratóriumi ülést, amely­nek keretében ötmillió forint el­osztásáról döntöttek. CsiUik Pál, a kuratórium titkára elmondta: az érsebészeti osztály számára Doppler keringésvizsgálókm, a szülészeti-nőgyógyászati osztály részére 3 darab magzmi szív- hangvizsgáló készüléket, míg az I. sz. belgyógyászati osztálynak gyógyszerporlasztó készüléket vesznek. A II. sz. belgyógyászm egy infúziós pumpával, a fiziko­terápiás szakrendelés pedig egy fizikoterápiás készülékkel gaz­dagodhat, sőt betegmegfigyelő monitorra is jm az összegből. A kuratórium köszöni az adomá­nyozók segítségét.

Next

/
Thumbnails
Contents