Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-29 / 278. szám

'-illM 2001 • November 29., csütörtök MEGY E I KÖRKÉP 5. OLDAL Januártól drágul a kenyér A növekvő terhek a termelőket is sújtják A szakmai szervezetek egységesen állást foglaltak abban, hogy januártól javasolják a kenyér fogyasztói árának emelé­sét - mondta lapunknak Nagy Lajos, a Sütőipari Egyesülés Igazgatótanácsának tagja, a Hesi Kft. ügyvezető igazgatója. Erre azért kerül sor, mert a termékek előállítási költsége je­lentősen növekszik. TARI OTTÓ XX. századi panteon Nem vitás, hogy Kossuth Lajos megérdemel egy szobrot. Vagy kettőt, vagy tízet, vagy akár településenként ugyanennyit. Az sem lehet kérdés, hogy ily módon viszonyuljunk- e Petőfihez, Aranyhoz, Rákóczihoz, vagy - újabban ismét - Szent István királyhoz is. De mi legyen Kádár János emlékével? Netán Horthy Miklósé­val...? Vagy mi történjen az országban még mindig nagy szám­ban meglévő szovjet diadaloszbpokkal? És jó évtizeddel a rend­szerváltozás után milyen sorsot szánjunk a közterületek ránk öröklődött elnevezéseinek, a Marx, a Kun Béla, a Hámán Kató, a Sztálin utcáknak...? Töröljük el végképp a múltat, kezdjünk szobordöntögetésbe és névtábla-átfestésbe, vakoljuk le a már­ványtáblákon az ízlésünknek nem megfelelő nevet - tartok tőle, a világ összes maitere kevés lenne a művelethez -, készítsünk fe­ketelistákat, avagy jó demokratához (majdnem liberálist írtam, de mára ez a fogalom is politikai felhangot nyert) híven enged­jük szabadjára érzéseinket, teret adva mindenféle izmus hódoló­inak, akik békés egymás mellett élésben koszorúzzák meg Ferencz Jóska, Rajk László, Gömbös Gyula, majd pedig Herzl Ti­vadar kompozícióját, hogy utána közös borozgatással búsongja- nak a közelmúlton...? Félő, ez utóbbi agyrémnek is gyenge. Ilyen szempontból irigy­lésre méltók a honfoglalók, a kurucok, a reformkor hősei. Min­denki, aki a XIX. század vége előtt született szerte e honban, hi­szen ők valamennyien a mieink, az utókoré, amelynek képvise­lői hovatartozás nélkül vállalták, vállalják az eszméikkel való folytonosságot. Csak eme legutóbbi, vérzivataros évszázad ilyen szerencsétlen: nem „termelt ki” kizárólagos hősöket és kizáróla­gos ellenségeket, alapvetően jókat és alapvetően rosszakat, sötétfeketéket és világosfehéreket, eredendően népirtókat és ere­dendően humanistákat. Születtek ellenben rosszak, akik jót akartak, jók, akiknek a cselekedetei rosszul sültek el, vörösbar­nák és bamavörösek, attól függően, milyen megvilágításba ke­rült a rivalda, amelyre felléptek. A huszadik század megalkotta a héroszt és az antihéroszt, de megalkotta azt is, aki mindenkor eldönti, ki melyik csoportba sorolható. Ennél talán még az is jobb, ha a legújabb kor aktuális bálvá­nyai nem állnak modellt a vésnöknek. Ha a sokszor önjelölt íté­szek belátják, hogy a legfontosabb, a történelmi rálátás hiánya - az érintettek igazának maximális tiszteletben tartása mellett is - jóval több békétlenséget, semmint a piedesztálra emelteknek szóló tiszteletet szül. Magyarán, a halottaknak a temetőkben, az ideológiai-politikai csatározásoknak a Parlamentben, a levi- tézlett rezsimek relikviáinak a szoborkertben, esetleg a múzeu­mokban a helyük. Arról nem is szólva, hogy jómagam szívesebben szemlélek a város közepén, mondjuk, egy szökőkutat, mint például - hogy minél kevesebbek érzékenységé bántsam - Batu kán diadalívét. Műveltség- Ki volt az MSZMP utolsó főtit­kára? - tette fel a kédést a mű­sorvezető az ismert televíziós ve­télkedőben. A médium nem kés­lekedett a felelettel:- Antall József. A stúdió mennyezete nem szakadt le, mi több: játékostár­sai szerint abban a körben nem a válaszadó volt a leggyengébb láncszem. __ ____eói K ÖZMEGHALLGATÁS. Egerben a város vezetősége ma közmeg­hallgatásra várja a megyeszékhe­lyen élőket. Az esemény - amely­re felszólalási jegy a helyszínen kérhető - 16 órakor kezdődik a Városháza dísztermében. TANÁCSKOZNAK. Ma Hatvan­ban és Lőrinciben is üléseznek az önkormányzatok képviselő-testü- letei. Az előbbi településen dél­előtt 9-kor, az utóbbiban délután 2 órakor kezdődik az ülés. FOGADÓÓRA. A Magyar Szocia­lista Párt egri szervezete folytatja Nyitott ajtók elnevezésű program- sorozatát. Ma 15-től 17 óráig Jáno­si Zoltán, az MSZP városi elnök­ségi tagja várja az állampolgáro­kat a Telekessy út 2. szám alatti irodában. ZENÉS EST. Zenés irodalmi est­re várják az érdeklődőket ma 18 órától az egri Kálvin Házba. Az Országunk megáldatása című műsorban közreműködik Maczkó Mária népdalénekes és Szabó László előadóművész. A házigazda Ködöböcz Gábor lesz. GYERMEKJÁTÉKOK. Egerben, az Arany János u. 20. szám alatt folytatódik a Kiss Áron Magyar Já­ték Társaság Ki játszik ilyél című programsorozata. December 1- jén, délelőtt 9 órától Lovasy Lász­ló és Lovasy Lászlóné avatja be az érdeklődő szülőket a bábkészítés rejtelmeibe. TÁNCHÁZ. Egerben a Művésze­tek Házában táncházba várják a folklórkedvelőket. A november 30-án 19 órakor kezdődő rendez­vényen a muzsikáról a Gajdos együttes gondoskodik. ÉTKÉRDÉS. Étkédés - lékéűés elnevezéssel népegészségügyi program indult megyénkben. En­nek keretében ma és december 1- jén, szombaton délelőtt 9 órától Hevesen, az Eötvös József Közép­iskolában különféle, a táplálko­zással kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. TRAFFIPAX. Az autósok ma kü­lönös gonddal vezessenek Mátrafüreden, Gyöngyössolymo- son és Hatvanban, mert e telepü­léseken a rendőrség sebességmé­rő berendezéssel szűri ki a gyors- hajtókat. Délután a 3. számú fő­úton is számíthatnak a közleke- dők a traffipaxra. ____________■ He ves megye Az 1600 pékséget tömörítő Magyar Pékek Ipartestülete, valamint a 300 testületi tagot számláló Sütőipari Egyesülés indokoltnak tartja a drá­gulást.- Az új évtől 50 ezer forint lesz a minimálbér, továbbá az energia­árak jövőre áthúzódó és további 6 százalékos emelése nehezíti a szakma egyébként sem rózsás helyzetét - hangsúlyozta Nagy La­jos. - Ezek mellett a 2002-es várha­tó infláció és az egészségügyi hoz­zájárulás havi 3900-ról 4500 forint­ra történő emelése szükségessé te­szi a pékáruk árának növelését. A szakmában dolgozók 65-70 száza­lékát érinti az új minimálbér, ami nagyon magas arányt jelent. - Az említetteké mélegelve mennyivel növekszik a sütőipari termékek elő- álütási költsége?- Várhatóan 10-12 százalékkal. Ehhez fedezetet nyújthat a terme­lői árak emelése, amelyek maguk­kal vonják a fogyasztói árak növelé­sét is. A fehér és a félbarna kenyér nettó átadási ára várhatóan kilón­ként a jelenlegi 106-ról 120-125 fo­rintra emelkedik. A kifli és a zsöm­le kereskedelmi ára jelenleg 10-11 forint, az indokolt pedig 12-13 fo­rint lenne.- Hogyan alakulnak ezek az ará­nyok az Európai Unió országaiban?- A sütőipari termékekhez szükséges alapanyagok közül töb­bet olcsóbban szereznek be a ter­melők, mint nálunk, viszont a ke­nyér fogyasztói ára az EU- tagországokban 5-6-szorosa a magyar kenyér árának.- Mennyi az ágazatban a jöve­delmezőség?- Tavaly 2,46 százalék volt, ez nagyon alacsony, ezért is indokolt a 2002-es fogyasztóiár-emelés. Emel­lett az élelmiszeripari ágazaton be­lül a mi szakmánkban - éppen az alacsony jövedelmezőség miatt - legkisebb az átlagkereset. Ebben az évben ez 63.100 forint, a versenyte­rületen viszont 97 ezer forint volt.- Ilyen helyzében nehéz körül­mények között működik a sütőipar.- Valóban, az elmúlt tíz évben nem sikerült nagyobb műszaki fej­lesztéseket megvalósítani. Sőt, a sütőipar gépesítettsége visszaszo­rult, és a kézi munka került előtér­be. Hazánk uniós csatlakozása után még élesebb versenyhelyzet­be kerül a sütőipar. Alapvető fel­adat lesz tehát a munka termelé­kenységének növelése, az energia- takarékos berendezések, elsősor­ban kemencék vásárlása, és a kör­nyezetvédelmi feltételek szigorú betartása. Ez a Heves megyében működő nyolcvan sütőipari vállal- kozásm is vonatkozik. Egerben pél­dául 30 beszállítót találni. Ez éles versenyt teremtett a cégek között, amely a fogyasztóknak jelent előnyt a kínált termékek minőségé­vel és áraival.- Milyen támogatásra számít­hatnak a cégek 2002-ben?- A műszaki fejlesztésekhez a Széchenyi-terv ágazatra vonatko­zó része kínál lehetőséget. Pályá­zat alapján az önrészesedés mel­lett 50 százalékos vissza nem térí­tendő támogatást nyerhetnek el a termelők. Egyébként a szakmai testületek olyan kormányhatáro­zat megalkotását kezdeménye­zik, amely akciók esetén is meg­tiltaná a sütőipari termékek áron aluli értékesítését. EU: hiába a Eger Az elmúlt években az Európai Unió környezetpolitikája egyre szigorúbbá vált, azonban a kör­nyezet állapota a tagországokban ennek ellenére tovább romlott. Bizonyos környezeti terhelések - például az ózonréteget károsító anyagok kibocsátása - ugyan csökkentek, az összkép mégsem kedvező. Ennek oka egyebek mellett a jogszabályok végrehaj­tásának hiánya, a mezőgazdasági intenzitás fokozódása, a terület­felhasználási igények növekedé­se, s az olyan ágazatok bővülése, mint a közlekedés vagy az ide­genforgalom. Minderről azon a tegnapi tanácskozáson esett szó, amelyet az Életfa Környezetvédő Szövetség és a Magyar Termé­szetvédők Szövetsége (MTVSZ) szigorúság? rendezett a megyeszékhelyen, a Civil Házban, s amelynek témája az EU és hazánk környezetpoliti­kája volt. A programon Schmuck Erzsé­bet, az MTVSZ elnöke, az Euró­pai Környezetvédő Iroda alelnö- ke az utóbbi intézmény tevé­kenysége kapcsán elmondta: a cél az, hogy az iroda híd legyen az uniós intézmények és a civü szervezetek között. Munkájában az EU-val társult, tagjelölt orszá­gok képviselői két esztendeje már teljes jogú tagként vesznek részt. Magyarországról négy szervezet tagja az irodának, köz­tük az MTVSZ is. Ezek feladata, hogy az irodától kapott informá­ciókat, az uniós környezetpoliti­ka változásait közvetítsék más hazai civil egyesületek, szervek felé. ■ MENTUSZ KÁROLY Iskolafejlesztés másképpen Az Szilágyi Erzsébet Gimnázium most zárult, il­letve az új Comenius-projectjéről is szó esett teg­nap azon a sajtótájékoztatón, amelyet az ország­ban zajló Comenius-hét apropóján tartottak. Eger Mint azt ár. Szerdahelyiné Hutter Angélától meg­tudtuk, a Szilágyi már 4. éve vesz részt az EU által támogatott Comenius-programban, melynek leg­főbb célja az oktatásfejlesztés, s az óvodáktól a fel­sőoktatásig ível. A közelmúltban zárult, s a kémiai anyagok ipari felhasználásának vizsgálatát célzó pályáza­ton - a Szilágyi mellett - 2 angol, s 1-1 francia, német és erdélyi iskola vett részt. Ez a project annyiban különbözött a többitől - mutatott rá az iskolai koordinátor -, hogy nem annyi­ra a diákcserékre épült, mint inkább az iparban használatos gyakorlatnak a kémiaoktatással történő összekap­csolására. Ennek érdekében az iskolák felvették a kapcsolatot egy-egy helyi üzemmel, s az ott szerzett információ­kat, tapasztalatokat e-mail-en cserél­ték ki egymás között. A program - amelyben 10 szüágyis diák vett részt aktívan - ugyanakkor remek lehetőséget kínált arra is, hogy az érintett egri tanárok az angliai koordiná­tor-iskolában az oktatás más területeiről is hasz­nos tapasztalatokat szerezzenek. Az újabb hároméves, augusztusban megpályá­zott program - támaszkodva természetesen a már említett korábbi project tapasztalataira - immár a korszerű információs és kommunikációs technoló­giák középiskolákban történő alkalmazását cé­lozza. A résztvevő iskolák köre is majdnem azo­nos: négyen jelentkeztek, az egyik angol, a francia és az egri oktatási intézmény mellett - új szerep­lőként - egy olasz iskola is bekapcsolódott a prog­ramba. Dr. Szerdahelyiné Hutter Angéla szerint első lé­pésben megvizsgálják, hogy milyen információs és kommunikációs technológiák működnek az is­kolákban mind a tanórai, mind pedig a tanórán kí­vüli feladatokban. Külön fel kívánják térképezni az iskolai adminisztráció és az iskolavezetés területén alkalmazott technológiákat, de - természetesen - a tanulói ismeretszerzés ezen aspektusait is górcső alá veszik. Következő lépésként létrehoznak egy Comenius-hét November utolsó hetét Comenius-hétnek nyilvánította az Európa Bizottság. A rendezvénysorozatban 30 ország vesz részt, köztünk hazánk 56 iskolája is, amelynek célja a Comenius-program reflektorfénybe állítása, az eddig elért eredmények terjesztése. közös web-oldalt, majd gyakorlati programot dol­goznak ki egy-egy gyakorlati területre. Szó van ar­ról is, hogy tavasszal egy video-konferencián érté­kelik ki az addigi eredményeket, s Eger adna ott­hont a második év project-találkozójának. A prog­ram zárásaként pedig az összefoglaló tanulmányt mindenki számára elérhetővé teszik. ikühnei Évente négyezer szúrás Gyöngyös A véeüátás a véadóval kezdő­dik, sőt a mozgalom az önzélen segítőkön alapul. Azokon az em­bereken, akik jól és helyesen dön­tenek, amikor válaszút elé kerül­nek: adjanak-e vért vagy sem? - fejtette ki tegnap dr. Frittman Va­léria, a Bugát Pál Kórház főorvo­sa, a Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetőségi tagja a városi vér­adóünnepségen. Keresztesi Jó­zsef alpolgármester az önkénte­sek önzetlenségét méltatta, s megemlítette: a város vezetése is igyekszik támogatni a különféle civil szervezeteket, így a Gyön­gyösön működő 24, egészség­ügyhöz kötődő egyesületet is. A Kolping Házban 78 véradót jutalmaztak, közülük tízen öt- venszer, négyen hatvanszor, ket­ten hetvenszer voltak donorok. Egy kilencvenszeres véradót is köszöntöttek az atkári Vidra Fe­renc személyében. A férfi lapunk­nak elmondta: korábban évente 3-4 alkalommal is elment vért adni, manapság már általában kétszer teszi. Mint mondta: a szú­rás persze még most is, minden egyes alkalommal fáj, de azért hozzá lehet szokni... Egy országos elismerést is át­adtak, ezt Szabó Lászlóné gyöngyöstarjáni védőnő érde­melte ki, a szervezésben végzett fáradhatatlan munkájával. A Vöröskereszt területi szerve­zetének vezetője, Kovács Miklósáé lapunknak elmondta: a városban és a környező 23 településen éven­te 63 véradást szerveznek, amelye­ken összesen átlagosan négyezren tartják a karjukat a tűk alá. A le­vett életmentő folyadék nagy ré­szét a gyöngyösi, kilenc település­ről viszont az egri megyei kórház- ba szállítják.______________is. p.i Megnyitásának negyedik évfordulóját ünnepelte, s ebből az alkalomból Pelles Róbert budapesti festőművész képeit állította ki az Érsek utcai Egri Galéria. A megnyitón Rékasi Károly színművész tartott tárlatvezetést, majd dr. Nagy Imre polgármester mél tatta a tulajdonos Hegyvári család művészetpártoló tevékenységét. fotó: oál gábor Pénzt helyben Budapest Heves megye több önkormány­zati vezetője is jelen volt tegnap a fővárosban, a Baloldali Önkor­mányzati Közösség által rende­zett polgármesteri konferencián, ahol a MSZP választási program­jának önkormányzatokkal kap­csolatos részéről esett szó. Dr. Nagy Imre egri polgármestertől megtudtuk: a szocialisták sze­rint át kell tekintem a helyható­ságok feladatait, hatásköreit, és az azokhoz kapcsolódó normatí­vákat. A finanszírozásban válto­zásra van szükség, a cél az, hogy a személyi jövedelemadó mind nagyobb része - lehetőleg 35-40 százaléka - maradjon helyben. A fórumon részt vett Medgyessy Péter, az MSZP kormányfőjelölt­je is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy már a parlamenti választá­sokon eldől a demokrácia, az ön- kormányzatok sorsa. ■

Next

/
Thumbnails
Contents