Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

8. OLDAL P F 2 3 2001. November 27., kedd Történelmi figurák Tudom, általában az olyan tar­talmú és stílusú olvasói leve­lekre, mint ami október 11-i számukban „Nem állt meg az idő” címmel megjelent, sem az újságírók, sem az olvasók nem szoktak reagálni. Most mégis úgy érzem, szólnom kell, úgy gondolom, sok ezer olvasótár­sam nevében is. Az ominózus cikk azon mondatával még egyet is értet­tem, miszerint senkinek sem­mi köze beleszólni egy község - Domoszló - utcanév-elneve­zéseibe, bár gyöngyösi lakos lévén az a levél írójára is vo­natkozik. Az azonban már enyhén szólva is döbbenetes, hogy történelmi hozzá nem ér­téssel illeti az eredeti cikk író­ját (sőt gyűlöletkeltéssel?), holott ő maga sincs tisztában az alapfogalmakkal. Ma már igenis hivatalos vélemény, alapfokon is tanítják, hogy Le­nin elvtárs óta indultak be a XX. század tömeggyilkosságai, példát mutatva a „nagy” utó­doknak (Sztálin et. stb.). Sza­muely Tiborral már más a helyzet. Ő csak egy egyszerű, de véreskezű, országon belüli bolsevik terrorista keretlegény volt (a dicsőséges 133 nap). Különben manapság nem ildo­mos a hasonszőrűeket véde­lembe venni. Mindketten történelmi figu­rák voltak - elvégre Hitler is az volt, hál istennek, hogy róla nem neveztek el semmit -, de nem mindegy, hogy az ifjúság elé milyen példát állítunk, ha­csak egy utcanévtáblán keresz­tül is. Ez viszont legyen az érintett község „legszentebb” belügye. P. Mátyás Eger (cím a szerk.-ben) Kuruzslás magas fokon Súlyos ezreket fizetünk a semmiért Nem is tudom, hogyan kezd­jem: elkeseredésünkben hiszé­kenységünknek, vagy esetleg a kuruzslásnak vagyunk áldoza­tai. Történt ugyanis, hogy 1993-ban az akkor 8 éves kis unokám egy szerencsétlen mű­tét által lebénult. Ebbe mi nem tudtunk belenyugodni, és így több helyen próbálkoztunk. Láttuk a TV2 műsorában Varga Zoltánt, aki lebénult embere­ket „sikeresen kezelt”. Telefo­non mi is kapcsolatba léptünk a Varga Alapítvánnyal, ahol fo­gadtak is minket. Bár utólag derült ki, hogy aki fogadott, nem Varga, de még nem is a fia volt. Varga egyszer sem látta a gyereket, hanem valami tanít­ványa vizsgálta meg, tíz per­cért 10 ezer forintot kért. Kér­tük, mondja meg, tud-e rajta segíteni? Mivel nekünk már na­gyon sokba van. Legnagyobb örömünkre közölte velünk az a valaki, hogy ez nem nagy ügy (mármint a gyerek betegsége), rosszabbra számított. Heti há­romszori kezelést javasolt, és két hónap utáni látványos ja­vulást ígért. Öt hónapig vittük kezelésre, sajnos állapota sem­mit sem javult, a sok pénzünk azonban odalett. Varga urat azóta sem értük el, sőt azt sem, aki a gyereket megvizsgálta, hanem egy har­madik személynek adták át kontrollvizsgálatra. Egy keze­lés 3000 Ft, plusz a vállmasz- százs 1500 Ft, a benzinköltség 3000 Ft, és a heti autópályadíj, ez sok a semmiért. Varga urat kerestük többször is telefonon, de mindig találtak valami kifo­gást, hogy miért nincs. Most jutott tudomásunkra, hogy 2001. október 24-től le van tar­tóztatva. Azért fordultam az újsághoz, hogy közöljék le levelemet, más ne essen ilyen csapdába a semmiért. Ezt csak tömören ír­tam le, de ha érdekli Önöket bővebben ez az ügy, szívesen állok rendelkezésükre. (teljes név és cím a szerkőben) Búcsú Horváth Tamástól „...a bennünk lévő félelemtől kell megszabadulni Tamást 1988-ban, a Jurta Szín­házban, a demokratikus ellen­zék kiadványainak vásárlása közben ismertem meg. Szinte gyerekfejjel vett részt a Fiatal Demokraták Szövetsége első kongresszusain a gyöngyösi fia­tal demokratákkal. Az 1990-es országgyűlési és helyhatósági választások meghatározó sze­mélyisége volt. A megye szinte valamennyi településén meg­fordult, ahol tudott, segített. Szerette a természetet, szívügye volt a Föld napja megyei meg­rendezése. Tamás 1990-ben megfogalmazott gondolatát idé­zem: „első lépésként a bennünk lévő félelemtől kell megszaba­dulni...”. Tamás sokat tett azért, hogy a félelemteli kor­szak távolra kerüljön tőlünk. Tamás, most, amikor ham­vaidat a szülőföld befogadja, búcsúzunk Tőled. Emlékedet megőrizzük, nyugodjál béké­ben! Kovács János, Hatvan Az egri strandfürdő átépítéséről Hogyan sáfárkodnak javainkkal? A megyei lapban olvastam először a strandfej­lesztéssel kapcsolatos terveket, de másoktól is sokat hallottam felőle. Először ködösnek tűnt az egész, de lassan talán már tudható, hogy mit ké­szülnek elkövetni a még működő, üzemelő ter­málfürdővel. Amit ez idáig változtattak, nem volt valami épületes: elkészítettek egy 26 C°-os úszómeden­cét, mely évi mintegy öt hónapig használható. Ehhez a művelethez kipusztítottak 25-30 beállt, több évtizedes díszfát, mely egyenként is mint­egy 50-200 ezer forint értéket képviselt, nem be­szélve a környezeti, egészségügyi vonzatáról. To­vábbá rózsabokorsort is kipusztítottak, helyette tájidegen fákat telepítettek. A sivatagosítás folyta­tásaként a dögönyöző környékén elpusztították a lugas-félkör ültetvényt és pihenőket, amik helyett csináltak egy kezdetleges, esetleg egy családi ház kertjébe megfelelő nem tudni micsodát a fallal és a csappal. Állítólag mindez a járda díszkövezésé­vel, a fűtött kifutóval és a nevetségesen kevés zu­hanyzóval összesen 16 millió forintba került. Ter­veznek a gombás medencében egy gyermek-él- ménymedencét. Nem tudni, milyen forrásvízzel. Mert ha az is a József-forrás vizével lesz működ­tetve, úgy ez egy újabb baklövés, mert a gyerme­kek ugyancsak nem szeretik a hideg (26 C°) vi­zet. Újabb téli öltözőt akarnak kialakítani két ki­futóval a felnőtt- és a gyermek-élménymedencé- hez, az Érsekkertből egy átjáró híddal és egy pénztárral. Persze, ennek a helyén újra csak foly­tatódna a sivatagosítás számtalan díszfa kipusztí­tásával, többek között kettő darab, több évtize­des gyönyörű platánfa is az esetleges áldozatok közt szerepel. Újabb öltöző építése teljes mérték­ben fölösleges és káros. Helyette téliesíteni kelle­ne a Petőfi téri bejáratnál már meglévő öltözőket, ugyanis ezek is kihasználatlanok. A már úgyis beszűkített strandi területeket sem csökkente­nénk, és a díszfák is megmaradhatnának. Annál is inkább, mert a csúszda helyére tervezett szik­lakért és tó is abszurd ötlet, nem odavaló. Még az is jobb lenne, ha a csúszdát meghagynák. De ha öltöző vonatkozású bővítést akarnak, még a je­lenlegi téli öltöző is ott van, csak kissé korszertí- síteni kellene, és emeletet építeni rá. Nem pedig holmi tükörfürdő- és szauna-tervekkel foglalkoz­ni. A már meglévő harmadik öltöző a Hadnagy úti bejáratnál van. Kétszintes, csak téliesíteni kell. Nem sportszállót készítem belőle, vagy ki tudja, mit. Csak azt látni, hogy évek óta mintha szándékosan állagrongálást végeznének. Csak nem nézte ki magának valaki, és mikor kellően lerobbant, 100 forintért leprivatizálná? A hídépítés az Érsekkert felé teljesen oktalan és fölösleges, káros pénzpazarlás. Vagy őrző-vé­dő szolgálatot is terveznek? Idáig is sok volt a lo­pás a strandon. Ellene szól még - azonkívül, hogy fölösleges - az is, hogy Eger városának egyetlen meglévő, hagyományokat őrző parkjá­ról van szó. Környezetvédelmi és egészségügyi szempontból is fontos a város polgárának, hogy ez sértetlen maradjon. A jelen csúszdás medence átalakításához fon­tos megjegyezni az alábbiakat: ez a medence a je­lenlegi „még termálfürdő” leglátogatottabb és leghasználhatóbb medencéje. Az elmúlt évek reklamációáradatának köszönhetően már a víz- hőmérsékletet is nagyrészt megfelelően állítják be 33 C°-ra. De a víz gyógyjellege és a szabad le­vegő élvezete együtt páratlan. Sajnos, ezt a me­dencét akarják használhatatlanná tenni képtelen terveikkel. A medence meleg gyógyvizét értesü­lésem szerint a majdan épülő gyógycentrumba tervezik vezetni, mivel, mint mondják, ennek olyan ásványi összetétele van, mely tönkretenné az újonnan beépítendő gépi berendezéseket: víz­forgató és egyéb élményelemek. A csúszdás ötös medencébe pedig bevezetnék a József-forrás 26 C°-os vizét, mondván, hogy majd 27 C° körülire melegítik. De minek, és minek nekünk melegített víz, amikor megfelelő hőmérsékletű gyógyvíz helyben rendelkezésünkre áll? A majdani gyógy- centrumnak pedig a Petőfi téren helyben van az általuk szintén gyógyvíznek nevezett forrás (sze­rintem ivásra, és nem fürdésre való), igaz, kicsit hidegebb, de módjukban áll melegíteni, ameny- nyire akarják. A természetes meleg vizet meg­hagyják a strandi csúszdás medencében! Vagy már létrejött az üzlet? Eladták előre a meleg vizű gyógyforrás vizét? Sós István az egri televízióban állítólag el­mondta „magasröptű” terveit. De az ötös meden­ce termálvíz-elvezetését hogy ki engedélyezte, nem említette. Mint mondotta, még van egy meg­lepetése, amit még nem mondhat el. Hát rettene­tesen kíváncsi vagyok, hogy ezek után még mi­lyen meglepetéssel tudna szolgálni a „Mikulás bácsi”, hisz már eddig is annyi bődületes tervet árult el a készletéből...? Javaslom: a strandi úszómedencéből csinálja­nak felnőtt-élménymedencét. Hisz a megfelelő vízhőmérséklet és a megfelelő ásványi összeté­telű víz, vízforgató berendezés már rendelke­zésre áll, csak az élmény-elemeket kell beszerel­ni, egy-két sávot az úszóknak meghagyva, hisz elég nagy a medence. Nyitható tetővel kell ellát­ni a medencét. Egyébként ez már megépítése­kor tervezve volt. Ami a további fakivágásokat illeti a strand terü­letén, felejtsék el! Csupán a Csákány úti kerítés­nél lévő szöszölő topolyafákat kell kiirtani. Azt is felelősségre vonva, aki odaültette. A híd építését a patakon és az új téli öltözők építését azonnal állítsák le! A nevetséges szikla­kért és tó terveit szintén felejtsék el! Helyette még a meglévő csúszda is alkalmasabb a strand terü­letén. Az ötös csúszdás medence élménymeden­cévé alakítását vegyék ki a tervükből! Lefedését szintén töröljék a tervükből! Helyette a medence falazatát megfelelően burkolják be, csempézzék, és tartsák folyamatosan tisztán. A strand terüle­tén lévő öltözőkabinokat lássák el tetővel, hogy a vendégek esőzéskor is tudjanak öltözködni. Kérdésem: a Strandüzemeltető Kft. állítólag 50 millió forintot ad az építkezéshez. Gondolom, nem volt a részükről idáig sem gazdaságtalan ez a kft., ha ezt a nagyvonalú, nemes lelkű cseleke­detet megtehetik. Nem hiszem, hogy ezt mint perselypénzt dobják be önzetlenül. Valószínű, szerződést kötött velük az önkormányzat, és er­ről a közvéleményt nem tájékoztatták? Utólag ké­rem, tegyék meg! Minek a szemérmeskedés, ha nincs mit takargatni? A város polgárainak jogá­ban áll tudni, hogy az önkormányzat a város tu­lajdonával hogyan gazdálkodik, vagy uram bocsá1 garázdálkodik? Elég kárt okoztak már a mindenkori városvezetők a város polgárainak. Hogy csak a fő kérdéseket említsem: Török fürdő elvétele, a tisztasági fürdő szakszervezetnek való átadása (igaz, az a Flórával már német tulajdon). De nem kevésbé káros a jelenlegi terv szerinti eg­ri strand (meleg vizes) termálfürdő hideg vizű uszodává zsugorításának terve. Márpedig úgy látszik, hogy ez a nagy hatalmú cselekvő Wt. be­leszólást nem tűrő fő korifeusa szabad kezet ka­pott az egri meleg vizes termálfürdő teljes tönkre­tételére, és egy érdekcsoporttal egyetemben erő­sen hozzálátott tervének véghezviteléhez. Ne felejtsék el az illetékesek, hogy a termálvi­zes egri strandfürdő Eger város jelenét és jövőjét befolyásoló stratégiai alapkérdés. Aki ez ellen cselekszik, a város polgárai, az idegenforgalom és az országos érdekek ellen cselekszik. Korózs Frigyes Eger, Vályi I. u. 12. Eredményes felkutatás Köszönetét szeretnék monda­ni magam és családom nevé­ben mindazoknak, akik részt vettek szeretett feleségem fel­kutatásában. Elsősorban a szilvásváradi lakosok, az egri rendőrség, a katonaság tagjai, és végül, de nem utolsósorban a miskolci mentőalakulat em­berei segítettek. Köszönettel: Szabó Sándor Szilvásvárad, Miskold u. Kiválóan szerepeltek Az Életet az Éveknek Országos Klubszövetség által szervezett országos népdalkörök és énekkarok baráti találkozóján Heves megyét képviselte a tiszanánai nyugdíjasklub énekkara Heiner Sándorné karnagy vezetésével, és a bala­toni népdalkor Vass Gézáné vezetésével. Mindkét csoport kiválóan szerepelt. Köszönet a polgármesternek, dr. Tóth Jó­zsefnek és Vass Sándornak a támogatásért. Bessenyei Illésné Emlékezetes kirándulás Önökön keresztül szeretnénk megköszönni Sós Tamásnak, a megyei közgyűlés elnökének és Bujdosó Sándornénak, a Heves Megyei Nyugdíjas Szö­vetség elnökének segítségét. Nekik is köszönhetjük, hogy nyugdíjastársaimmal együtt részt vehettünk egy emlékezetes olaszországi ki­ránduláson. Úgy az utazás, mint a velencei, firenzei, ró­mai városnézés, valamint a ró­mai szálláshely mindannyi­unk részére feledhetetlen él­mény marad. A remekül meg­szervezett utat megköszön­jük, kívánunk erőt, egészséget további munkájukhoz. Szabó Lászlóné és nyugdíjastársai Emberségből jeles Nagy tisztelettel és hálás szív­vel köszönöm azoknak a ked­ves ismerősöknek, barátok­nak, egrieknek, akik felejthe­tetlen, drága gyermekünk - Kiss Gábor, kiváló 17 éves gimnazista - gyertyás szolidá­ris megemlékezésén részt vet­tek november 11-én este. A rendezvény méltóképpen tör­tént meg fiunk emlékéhez, akik ott voltak, szíwel-lélek- kel voltak ott, és emberségből kitűnőre vizsgáztak. A gyászoló család nevében az édesanya: Kiss Gyuláné A zárszámadás és a parlamenti demokrácia Miért akarta a kormány megspórolni a vitát? A napokban fogadta el a Parla­ment a zárszámadásról szóló tör­vényt. Mint minden, a költségve­tésre vonatkozó javaslatot, az el­lenzék ezt is opponálta, a kor­mánypártok pedig támogatták. Mint már eddig annyiszor, most is bebizonyosodott, hogy a MIÉP, bár formálisan ellenzéki párt, va­lójában a kormánypártok csen­destársa. Miért nem szokták az ellenzéki pártok parlamenti demokráciák­ban - kivételes esetektől eltekintve - soha, sehol támogatni a költség- vetési törvényeket? Alapvetően azért, mert más elképzeléseik van­nak a források megteremtéséről és a felhasználás alapelveiről. Ezek a viták mindig a nyilvánosság, az adófizető polgárok előtt zajlanak. A vitákat persze meg lehet spórol­ni, vagy az egypártrendszer és a Hazafias Népfront szisztémáját követve, a párt, illetve a kormány műhelyeiben, a nyilvánosság kizá­rásával lefolytatni, és a parlament­tel pusztán a végeredményt meg­szavaztatni. Jelen esetben az ellenzék nem értett egyet sem a forrásteremtés módjával, sem bizonyos igen je­lentős tételekkel az elosztásban. Nem támogatták az ÁPV Rt.-nek adott, a Miniszterelnöki Hivatal­nak juttatott általános tartalék, vagy a pazarlóan gazdálkodó MTV-nek juttatott igen jelentős té­teleket, amik az összes kiadás kb. 1/3-át jelentik. Egyszerűen a kor­mány részéről demagógia az a hi­vatkozás, hogy a nővéreknek vagy a nyugdíjasoknak szánt pluszpén­zeket nem támogatták. Nézzük a források megteremté­sének kérdését, amivel szintén nem érthetett egyet az ellenzék. Hogyan keletkezhetett ez a közel 300 milliárdos pluszbevétel? A for­rások döntő részét a jelentősen alultervezett infláció miatt keletke­ző bevételek adták. Adódik a kérdés: véletlen „bal­eset” volt-e az infláció ilyen jelen­tős alultervezése, avagy szándéko­san történt mindez? A kormány szakértői kivételével minden elő­terjesztés felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány tervezete és az inf­láció valós alakulása között leg­alább 3 százalékos eltérés lesz, és az ebből keletkező pluszbevétele­ket is 2-300 milliád forint között prognosztizálták. Ilyen mértékű té­vedés esetén tehát megkérdőjelez­hető lenne a kormány szakértőinek hozzáértése. Más területeken ilyen mértékű tévedés esetén az „elköve­tő” nagy valószínűséggel számíthat egy felmondólevélre. Más a helyzet persze, ha a „téve­dés” szándékos volt. Ebben az eset­ben a kormány nemcsak számolt a pluszbevételekkel, de eleve üy mó­don is tervezte azt. Mivel ezeket a bevételeket az adófizetők fizetik be a központi költségvetésbe, demok­ráciában elfogadhatatlan, hogy a kormány ilyen módon jusson pluszbevételekhez. Demokráciá­ban a forrásteremtés módját is meg szokták vitatni az adófizető, a pol­gár, a nyüvánosság előtt. Ráadásul így adódott az, hogy a magasabb inflációból adódó terheket elsősor­ban a legszegényebb, a legkiszol­gáltatottabb réteggel - nagycsalá­dosok, kiskeresetűek, nyugdíjasok stb. - fizettették meg, ugyanis a magasabb infláció elsősorban eze­ket a rétegeket sújtja. Miért akarta a kormány meg­spórolni a nyilvános vitát ezekben a kérdésekben? Ugyanazért, ami­ért a kétéves költségvetés intéz­ményét is most, a választások előtti évben vezette be. Nem akar­ta, hogy az ellenzék a nyilvános­ság előtt érvelve mondhassa el vé­leményét, vitathassa a kormány elképzeléseit. Nem akarta, hogy ezek a szinte láthatóan felesleges procedúrák a választás előtti év­ben terheljék tevékenységét. Bebi­zonyította, hogy nemcsak ellen­zék, de Parlament nélkül is műkö­dik a kormány. Parlamenti demokráciában el­képzelhetetlen, hogy a források megteremtése és elosztása nem­csak az ellenzék, de a polgárok há­ta mögött történjen meg, és a Parla­ment szerepe csak az utólagos jó­váhagyásra korlátozódjon. Ezt az eljárási módot még egy kormány- párti képviselő sem helyeselheti, amennyiben valóban polgári érté­keket vall, amennyiben valóságos parlamenti demokráciában kíván működni. Egy polgár és egy demokrata nem engedheti meg, hogy a kor­mány ilyen módszerekkel kerülje meg a nyilvánosságot és a Parla­mentet. Dr. Puha Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents