Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-24 / 274. szám

6. OLDAL AZ ÚJ ÉVEZREDBEN 2001. November 24., szombat Polgármester: Balázs József Alpolgármester: Paulik Tibor Jegyző: Zala Andrea Képviselő-testület tagjai: Balázs Zoltán, Hanák Sándor, dr. Lammel András, Rozovíts János, Sípos Róbert, Szabad Csaba, dr. Tompos Kornélia, Varga József, Vargáné dr. Fekete' Valéria, Virág Julianna. Az önkormányzat bizottságai: Pénzügyi Bizottság Elnök: Rozovits János Tagok: dr. Lammel András, Balázs Zoltán, Bakos József, Szoó Kálmán Közjóléti Bizottság Elnök: dr. Tompos Kornélia Tagok: Vargáné dr. Fekete Valéria, Virág Julianna, Paulik Imréné, Lovász Lászlóné Oktatási, Közművelődési és Sportbizottság Elnök: Szabad Csaba Tagok: Hanák Sándor, Sípos Róbert, Rozovits János, Király Istvánná, Szívós Zsuzsanna, Lacza Gabriella Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Elnök: Balázs Zoltán Tagok: Varga József, Sípos Róbert, Tóth Zoltán, Komócsin Antal. „Királyi kapcsolat” A Brit és Magyar Dinasztia Kapcsolatai címet viselő al­bum szerint II. Erzsébet angol királynőnek magyar dédnagy­mamája volt. Sőt: rédei. V. György király felesége, Mary ugyanis Rhédey Claudine unokája volt. Az eredeti Rhédey-birtokot pedig Heves megyében jelöli a korabeli tér­kép. Rédei János három rész­re osztotta birtokát, maga és fiai között. így alakult ki Kisréde, Nagyréde és Szentmártonréde. » Egy pillanatra sem szabad megállni” Egy ekkora faluban, mint a miénk, meglátásom szerint az a jó, ha egy kéz­ben összpontosulnak a dolgok. Épp ezért mindenről szeretek tudni, s ez igaz a legapróbb ügyekre, akár a napi pénzmozgásokra is. Már csak azért is, mert eredeti szakmám közgazdász. így aztán érdekel ez a terület, örömmel fog­lalkozom vele - mondja Balázs József polgármester, miután beszélgetésünk közben - némi iróniával - szóvá te­szem: úgy tűnik, mintha valamiféle „kézi vezérlés” működne a faluban. A polgármester megnyugtat: erről szó sincs, de tény, hogy ő maga is, mint minden munkatársa, igyekszik a lehető legalaposabban tenni a dolgát.- Tíz esztendeje áll a fcdu élén, 1991-ben időközi választáson nyert, s azóta már a második teljes áklusál tölti. Mielőtt a je­lenről beszélgetnénk, talán érdemes visz- szapillantani az eltelt évtizedre, mi min­den történt, honnan indult a falu, és hol tart ma?- Mint a rendszerváltás utáni időszak­ban nagyon sok település, úgy mi is az előző évtizedekben elmaradt infrastruktú­ra-fejlesztéssel foglalkoztunk kiemelten. Az ivóvíz, a gáz- és a szennyvízhálózat ki­építése jelentette a legfontosabb és legna­gyobb feladatot, hiszen nem kell magya­rázni: ezek híján nagyra törő fej­lesztési terveket nem lehet szövö­getni. A közművek kiépítése után ’98-ban már új, egy kicsit más prioritásokat határozhat­tunk meg. Talán úgy foglalhat­nám össze: a település lakóinak életminőségét javító beruházá­sokra, a „városias” fejlődést biz­tosító feladatokra igyekeztünk nagyobb hangsúlyt fektetni. Hiszen a tel­jes közművesítésen túl vagyunk, az ala­pok készek, lehet tovább építkezni.- A falut végigjárva, ezt az építkezést akár szó szerint is érthetem...- A közművek lefektetése után értelem­szerűen adódott, hogy a megrongálódott utakat helyre kell állítani. Mintegy 90 mil­lió forintot költöttünk erre a feladatra, eb­ben nem kizárólag felújítások, hanem új utak építésére is szerepel. Kiemelt figyel­met fordítottunk a közintézményeinkre, az elmúlt négy évben nem volt olyan ön- kormányzati létesítmény, ahol kisebb-na- gyobb beruházások ne történtek volna. El­sőként az óvodának otthont adó Brezovay- kastély teljes rekonstrukciója készült el. Ezt követte a polgármesteri hivatal külső­belső felújítása, majd a falumúzeum, ké­sőbb a könyvtár és galéria műemlék épü­leteinek felújítása. Ezek azok a fejleszté­sek, amelyek eredménye az utcáról is lát­ható, de például a művelődési házban is komoly belső felújításokat hajtottunk vég­re, és nem maradhat ki a felsorolásból a sportlétesítményeink rendbetétele sem. Amihez kötődve meg kell említeni a sportpálya villanyvilágításának kiépítését is, így már esti meccsek megrendezésére is alkalmassá vált a létesítmény. Összessé­gében a felsoroltak mintegy 90 millió fo­rintba kerültek. Ápolni az értékeket. Az új könyvtár és galéria épülete, előtte a nemrégiben felavatott emlékmű- A felsorolásból kimaradt az általános iskola. Ott nincs szükség ilyen munkákra, vagy ezek elmaradtak?- Fejlesztések ott is történtek, viszont tény, hogy építési munkák eddig nem vol­tak. Nagyon egyszerű az oka: komoly, mintegy 40 millió forintos beruházást terve­zünk az iskolánál. Négy rossz állapotú te­rem kiváltása céljából négy tan­termet építünk újjá. Már folya­matban van a közbeszerzési eljá­rás. Nagyon bízom benne, hogy minden az elképzelések szerint halad, és a következő tanévre már az új termekben is folyhat az oktatás.- Súlyos tízmilliós fejlesztési té­telekről beszélünk, miközben a település éves költségvetése nem éri el a 300 millió forintot. Hogy egyszerűen kérdezzek: miből telik ennyi mindenre?- Amellett, hogy mindent megteszünk a mennél eredményesebb gazdálkodásért, igen intenzív pályázati munkát is végzünk. Volt olyan esztendő - jelesül 1999 -, ami­kor ötvennél több önkormányzati, illetve intézményi pályázatot nyújtottunk be, amelyek többsége sikerrel is zárult. Egy­részt a nagy számok törvénye alapján, másrészt - és ez a fontosabb - a hivatal és az intézmények vezetői, munkatársai meg­tanultak pályázatokat írni, gyakorlottak ebben, és ez nagyban növeli az eredmé­nyességet. A felsorolt beruházásainkhoz át­lagosan ötvenszázaléknyi külső forrást si­került megszerezni.- És mindig épp azokra a feladatokra ír­nak ki pályázatokat, amiket Nagyréde sze­retne megvalósítani?- Nyilván ez nem így van. Az önkor­mányzat nagyon tudatosan határozza meg a feladatok fontossági sorrendjét, ám ezzel együtt rugalmasan kezeli. Magyarul: ha olyan pályázati lehetőségre találunk, ami egy későbbre tervezett munkánkhoz, fej­lesztésünkhöz kínál támogatást, akkor nem késlekedünk. Hiszen ha egyetlen lehe­tőséget elmulasztunk, ha egy piUanatra megállunk, akkor nagyon nehéz újraindul­ni. Nem mondom: adódnak veszélyes helyzetek, de ezeket mindig sikerül megol­dani. Már csak azért is, mert egy nagyon jó vezetői gárda dolgozik, nemcsak a hivatal­ban, de az intézményekben is: dinamikus, fiatal, tettre kész és tenni akaró emberek. Ez nagyon fontos. Küencvenben én voltam a legfiatalabb a képviselő-testületben, ma meg már lassan én leszek a legöregebb a ve­zetők között. De ez egyáltalán nem baj. Sőt.- Ha mára kornál tartunk: sok település­nek égető probléma a lakosság elöregedése, fogyása Rédén is jellemző ez?- Szerencsére nem, illetve nem túlzottan veszélyes mértékben. Tíz év alatt mintegy 60-nal csökkent a lélekszám, ma 3420-an élünk Nagyrédén. Úgy gondolom, mindez összefügg a fentebb taglalt témákkal, de vé­letlenül sem szeretném, ha öndicséretként értékelné bárki, ha a munkánkról és an­nak eredményéről beszélek. Mert a siker­hez elengedhetetlen a polgárok támogatá­sa és közreműködése. Hogy mást ne mond­jak: az idei háromnegyed éves költségveté­si beszámolónkban a helyi adóknál túlfize­tés van. Ez azért lénye­gesen jobb helyzet, mintha a behajtáson kéne tömi a fejünket. Megkockáztatom: ha az országban olyan lenne az adófizetési morál, mint nálunk, akkor nagyon sok problémát sokkal egy­szerűbben meg lehet­ne oldani.- Ha most ebből azt szűröm le, hogy a rédeiek valamiféle kü­lönös emberek, mert szeretnek adót fizetni, akkor bizonyára tévedek...- Hogy szeretnek-e, arról én nem tudok nyüatkozni, de tény, hogy nagyon fegyel­mezetten befizetik az adójukat. Talán azért, mert látják, hogy hová kerül a pénz, mi minden valósul meg belőle. És közös az érdek, hogy egy minél szebb, emberibb, komfortosabb településen élhessünk. Ter­mészetesen az épületek felújítása mellett a köztereink „csinosításán” is dolgozunk, fo­lyamatosan parkosítunk, több új játszóte­ret is építettünk. Hamarosan új utcanév- és információs táblák segítik vendégeink el­igazodását. Idén avattuk fel az 1956-os em­lékművet, jövő tavasszal pedig egy újabb köztéri műalkotással gazdagodik majd a te­lepülésünk.- Többször elhangzik manapság, hogy a „kormánypárti vezetésű" települések elő­nyöket élveznek a „más színűekkel” szem­ben. A fentebb felsoroltak mind Nagyréde fejlődését mutatják. Ez azért van, mert Ön fideszes polgármester?- Arról már beszéltünk, hogy erre a cik­lusra milyen célokat fogalmaztunk meg. Kétségtelen, hogy elérésükhöz a Széche- nyi-terv sok lehetőséget adott, és remé­lem, ad is, hiszen még vannak bent elbírá­lásra váró pályázataink. Én nem hiszem, hogy pártszínekről szólna a történet. Sok­kal inkább arról, hogy jól előkészített pá­lyázatokkal, nagyon tudatosan indulunk a támogatásokért. De ha már itt tartunk: a rendszerváltás óta hat nagy bemházáshoz kaptunk cél-, illetve címzett támogatást, s ez mindegyik kormányzati ciklust érintet­te. Azt is el kell persze ismerni, hogy a leg­több támogatás a jelenlegi időszakra esik. És továbbiakat is remélünk: ha a Parla­ment elfogadja a címzett támogatásokról szóló törvényt, akkor jövőre elkezdődhet a programunk, amelynek során mintegy 440 millió fonntos beruházással három év alatt elkészülhet a falu teljes belterületi vízrendezése. Ezzel válik teljessé az inf­rastruktúra. De ha már a Széchenyi-terv szóba került: az idén végrehajtott informa­tikai fejlesztéseink mintegy 70 százaléka ebből a forrásból valósult meg, és ugyan­csak nyertünk támogatást a pincesorhoz vezető utak, illetve infrastruktúra tervezte­téséhez is. Ugyancsak így készülhetett el a falu teljes közvilágításának korszerűsíté­se. Szintén a Széchenyi-tervnek köszön­hetően újítjuk fel, illetve alakítjuk át a fa­lu központjában lévő szolgáltatóházat. Az épület majdani tetőterében pedig két szol­gálati lakást is kialakítunk. Nem hiszem, A KÖZSÉG 2001. Én KÖLTSÉGVETÉSE Bevétel: 279100000 Ft Kiadás: 279100 000 Ft hogy mindez annak tudható be, hogy a polgármester melyik párt színeiben dol­gozik. Sokkal inkább annak, hogy Nagyréde, miután túljutott a nagy közmű- beruházásokon, immár a kötelező felada­tai mellett önként vállaltakat is célul tűz­het ki. S ezekhez kétségtelenül lehet kül­ső forrásokat találni, de mint mondtam: hatalmas munka van a pályázatok sikere mögött. Az óvodás gyermek is partner, aki joggal vár el „minőségi szolgáltatást" Comenius: minőségi nevelés Az igazat megvallva, nem is tudtuk egészen pontosan, hogy mibe kezd­tünk, amikor pályáztunk az Okta­tási Minisztérium Comenius-2000 elnevezésű programjára. De az el­telt egy év után elmondhatom: be­bizonyosodott, hogy jól döntöttünk - mondja Király Istvánné, a nagyrédei óvoda igazgatója. A 119 kisgyermeket öt csoportban nevelő intézményben a minőségfejlesztési program bevezetése a mindennapi munkában is érezhető eredménye­ket hozott, s ugyancsak örömteli hírként említette az intézményve­zető, hogy a program ellenőrző csoportja, a leadott dokumentáci­ók, majd a helyszíni tájékozódás után kiváló minősítéssel ismerték el a rédei ovi munkáját.- A minőség az oktatásban is ugyanazt jelenti, mint mondjuk az iparban vagy a szolgáltatások köré­ben. Csak itt nem egy termék minő­ségéről van szó, hanem arról: az in­tézmény működése során mennél inkább megfeleljen a partnerek el­várásainak - világítja meg az ösz- szefüggéseket az óvodavezető. - S ebbe mindenki beletartozik, a gye­rekek, a szülők, a fenntanó, a dol­gozók egyaránt. Sokszor egészen apró dolgokon múlik az elégedettség. A szülők véleményét rendszeresen kérdő­ívek segítségével kérik, ennek nyomán például - „apróságként” - gyakoribbá tették a nyílt napokat. Ugyanígy a gyerekeket is „meg­szondázták”.- Természetes, hogy a gyerekek játszani szeretnek leginkább, s a különféle játékok közül is vannak különösen kedveltek. Aludni vi­szont nem szeretnek, meg például fogat mosni sem. Viszont ezeket nyilván nem hagyhatjuk el, viszont megtaláltuk a módját, hogy elfo­gadhatóbbá tegyük ezeket a kötele­zettségeket - mondja a vezető óvó­nő, azt is hozzátéve: a megkérde­zettek véleménye egy esetben sem tért el markánsan a nevelési prog­ramjuktól, így gyökeres változtatá­sokra nem volt szükség. Ez pedig azt mutatja, hogy a szakmai célki­tűzések, a vállalt „irányvonalak” alapjában helyesek, így a minőség- fejlesztésben a partnerközpontúság erősítése a fő cél. Ennek sikerét pe­dig - a gyerekek, a szülők és az ön- kormányzat elégedettsége, vala­mint a minisztériumi elismerés mellett - az is jelzi: a nagyrédei óvo­dát felkérték egy Comenius-klub alakítására, melyben hamarosan 8 környékbeli, a programban résztve­vő intézmény számára nyílik lehe­tőség a tapasztalatok kölcsönös megvitatására, a munka további kö­zös folytatására, fejlesztésére.

Next

/
Thumbnails
Contents