Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-22 / 272. szám

iMMfli 2001. November 22., csOtûrtûk A G R Á 6 R U M 7. OLDAL EU-csatlakozás: megnyílik az agrárfejezet Céltámogatás kistérségi vidétíejlesztésre Még november végén megkezdődhet az EU-csatlakozási tár­gyalások mezőgazdasági fejezetének érdemi egyeztetése, s az első ütem az idén ideiglenesen le is zárulhat - nyilatkozta Vaj­da László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um európai integrációs főosztályának vezetője az MTI-nek. A főosztályvezető elmondta: a fő­tárgyalói szinten kezdődő, majd december közepétől miniszteri szinten zajló érdemi tárgyalásokon állat- és növény-egészségügyi kér­dések, valamint az agrár-kömye- zetvédelem ügye szerepel napiren­den. Egyeztetnek továbbá az átme­neti mentességre vonatkozó kérel­mekről, és megvitatják az intéz­ményfejlesztési és minőségpoliti­kai intézkedéseket is.- Az érdemi tárgyalások jövő év első felében kezdődő második üte­mében várható a mezőgazdasági fejezet neheze, hiszen a kvóták, a támogatások csak akkor kerülnek napirendre - hangoztatta Vajda László. Véleménye szerint a tár­gyalások első szakaszának tétje, hogy az állat- és növényegészség­ügyre vonatkozóan az EU előír-e Magyarország számára belső ha­tárfenntartási kötelezettséget. Ha ugyanis a tagállamok felé nem lesz zökkenőmentes átjárás, akkor romlanak a piaci lehetőségek, a magyar termékek iránti bizalom. Vajda László kedvezőnek értékel­te, hogy a jövőre elinduló Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program főbb elemei megegyeznek az uni­ós rendszerrel. Nem üyen egyértelmű a nemze­ti agrártámogatási rendszer meg­határozása, amelyet Magyarország az európai uniós támogatásokkal párhuzamosan működtetne. A fő­osztályvezető jelezte, hogy a köze­li napokban tartanak Brüsszelben konzultációt a felek arról, hogy az integrációt követően nülyen felté­telekkel tarthatók fenn a magyar nemzeti agrártámogatások. Vajda László az átmeneti men­tességre vonatkozó igényeket em­lítve kifejtette: az EU a tucat koráb­bi magyar derogációs igény egy ré­szét tárgyalhatónak ítélte meg, vannak olyanok, amelyeket pedig összeegyeztethetetlenségre hivat­kozva felülvizsgálatra javasolt.- Az agrártárca a Külügyminisz­tériummal folytatott októberi tár­gyalását követően késznek mutat­kozik néhány derogációs igényt visszavonni - közölte a főosztályve­zető. Példaként a szarvasmaifiák és sertések spermabizonylataival kap­csolatos átmeneti mentességet emlí­tette, amelyre Magyarország a to­vábbiakban nem kér átmeneti mentességet. Az intézményfejlesz­tésről szóló megbeszélések közép­pontjában várhatóan a kifizetőügy­nökségek, határállomások biztosí­tása, valamint az informatikai fej­lesztéseket igénylő integrált irányí­tási és ellenőrzési rendszer kiépíté­se lesz - mutatott rá a főosztályve­zető, hozzátéve, hogy ezekre a fel­adatokra 3-4 év alatt több tízmilli- árd forint szükséges. A minőségpolitikai tárgyú egyez­tetésen olyan eredetvédelmi kérdé­sekről határoznak, amelyek a föld­rajzi helyekhez kötődő termékek nevére vonatkoznak. Például a Kecskeméti Barackpálinka név ere­detvédelmét a hónap végén kezdő­dő tárgyalásokon vitatják meg. Vajda László szólt arról, hogy az agrártárgyalások első szakasza is bizonyos szinten meghatározza a magyar mezőgazdaság jövőjét, ám jelentős befolyása a 2002-ben kezdődő második szakasznak lesz. A piacszabályozási kérdések tárgyalásakor az EU előállhat olyan forgatókönyvvel, amely a tá­mogatásoknál esetleg fokozatos bevezetést vázol fel.- A magyar fél azonban a csatla­kozást követően már az első évben számít a támogatásokra, hiszen ha Magyarország teljes egészében át­veszi az EU joganyagát, a másik ol­dalon érvényesülnie kell a pénz­ügyi szolidaritás és az egységes pi­ac elvének - jelezte a főosztályve­zető. Hangsúlyozta: a jelenlegi sza­bályozás szerint 400-450 miUiánd forintnak megfelelő agrártámoga­tás jár majd Magyarországnak a csatlakozás első évében. ■ Kilenc hónap mérlege Növekvő mezőgazdasági árak A mezőgazdasági termelői árak ja­nuár-szeptemberben 12,5 százalék­kal, szeptemberben 3,8 százalék­kal haladták meg az egy évvel ko­rábbit - közölte a Központi Statiszti­kai Hivatal. Augusztusban a mező- gazdasági termelői árak 8,4 száza­lékkal, az első nyolc hónapban pe­dig 12,8 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A mezőgazdasági termelői árak 2000. január-szeptemberben 19,7 százalékkal, szeptemberben 23,4 százalékkal nőttek 1999 azonos időszakához viszonyítva. Az idén az első küenc hónapban a növény- termesztési és kertészeti termékek termelői ára 5,3, az élő állatoké és állati termékeké 22,8 százalékkal emelkedett. A gabonaféléket 1,6 százalékkal magasabb árszinten értékesítették január-szeptember­ben, mint egy évvel korábban. A gabonafélék árszintnövekedé­se az év folyamán csökkenő ten­denciát mutatott. A kukorica felvá­sárlási átlagára az átlagosnál na­gyobb mértékben nőtt, ezzel szemben a búzáé 14, a takarmány­árpáé 18 százalékkal mérséklődött. Az élelmezési burgonya árszínvo­nala 1,5 százalékkal haladta meg a tavaly január-szeptemberit a szep­temberi alacsony termelői átlagár következtében. A zöldségfélék ár- szintje 4,5 százalékkal nőtt, a gyü­mölcsök termelői ára 23 százalék­kal csökkent. A vágósertés terme­lői átlagára 49 százalékkal emelke­dett az első kilenc hónapban. A vá­góbaromfi termelői ára 22, az étke­zési tyúktojásé 13, a tehéntejé 11 százalékkal haladta meg a bázis- időszaki szintet. Szeptemberben a növényi és kertészeti termékek árszintje 6,6 százalékkal csökkent, az élő állato­ké és állati termékeké 16,3 száza­lékkal emelkedett a tavaly szep- temberihez képest.____________■ FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek _______ E lkészült a rendelettervezet A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumban elké­szült az idei saját termésből szár­mazó takarmánykukorica felvá­sárlásáról intézkedő rendelet ter­vezete - tájékoztatta Guba Mi­hály, az Országos Gabonaválaszt­mány elnöke az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság ülését követő­en az MTI-t. Elmondta: a rendelet- tervezet szerint a gabonapiacon jelentkezett zavarok miatt legfel­jebb 500 ezer tonna mennyiségű, a magyar szabvány előírásainak megfelelő minőségű idei termésű takarmánykukorica állami felvá- sáriásám kerül sor 18.000 forintos tonnánkénti áron Ez az ár nem tartalmazza sem az áfát, sem a kompenzációs felárat. A felvásár­lást a GMS 96 Kft. végzi majd. Az igénylőknek a felvásárlás­ra való jelentkezést november 28-ig kell a felvásárlónak eljuttat­niuk. Egy termelő felvásárlásra legfeljebb 500 tonnányi takar­mánykukorica mennyiséget ajánlhat fel, ami nem lehet keve­sebb hat tonnánál. Emellett hek­táronként legfeljebb hat tonna takarmánykukorica ajánlható fel megvételre._________________■ Megújul a legnagyobb nemzeti energetikai vállalat, a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság Az új villamosenergia-törvény és az európai uniós csatlakozás hamarosan versenyt hoz a hazai /^•árampiacon. \ \ Ebben a versenyben mi a fogyasztók oldalán állunk. A Magyar Villamos Művek Részvénytársaság mindent megtesz a villamos energia árának kedvező alakításáért küldetésének tekinti a környezetbarát áramtermelést elkötelezett a megbízható, magas színvonalú ellátás mellett... ... és a versenyre készülve megjelenésében is megújul. MVM - az Aram forrása r 0 Zárónkon $ momx\. I Bé£ÁJ § JL ^ § ?0. születésnapja M alkalmából § sok szeretettel köszönti ft Kati, Adrienn $ és Dóri ^ \ â jyr ffi .v) tyt v w IS! ó Egy újnak mondható pályázati lehetőséggel gazdagodott a vidékfejlesztést szolgáló állami szerepvállalás köre. Az eddigi tapasztalatokat érdemes megszívlelniük a pályázóknak, akik most még több forrással számolhatnak.- A tanulóév leteti. Hogyan tovább? - ezt kérdez­tük dr. Tóthné Mohácsy Gabriellától, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vi­dékfejlesztési Programok Főosztályának helyet­tes vezetőjétől, a vidékfejlesztési célelőirányzat­okról érdeklődve.- Valóban az elmúlt évben jelent meg először ez a pályázati lehetőség a költségvetésben, 3,5 milliárd forintos előirányzott összegben - mond­ta -, amiből a nyertes pályázatokra 1,5 milliárdot szavazott meg a bírálóbizottság. Találó a „tanu­lóév” elnevezés 2000-re, ugyanis ennek a pályá­zatnak az eljárási rendje - a kiírástól az értékelé­sig - újszerűnek tekinthető. Hogy mennyiben? Az EU-harmonizációra is figyelemmel a prog­ramban való gondolkodásra, a rendszerelvre, a partneri együttműködésre alapozott pályázato­kat várják a kiírók, fontos eleme a pályázati rend­szernek az átláthatóság. Követelmény, hogy a pályázatokban megfogalmazott fejlesztések il­leszkedjenek az elmúlt években országosan el­készült kistérségi vidékfejlesztési stratégiai prog­ramokba.- Milyen témakörökben lehetett pályázni ta­valy, és mi a helyzet idén?- Három célcsoportra írtuk ki a pályázatokat: falumegújításra, alternatív jövedelemszerzésre és vidéki infrastruktúra fejlesztésére. A rendkí­vül széleskörű felkészítésnek megfelelően az ér­deklődés nagy volt, a rövid határidő ellenére 1300 pályázat érkezett be. A felkészülés döntően a helyi részvétellel készülő kistérségi vidékfej­lesztési programok keretében folyt. Mind a hét régióból nagy számban érkeztek pályázatok. Kö­zülük 40 százalék nyertes lett, 35 százalék for­mai hibák miatt esett ki, 25 százalék pedig a gyenge tartalom miatt nem kapott elegendő pontszámot. Idén hét jogcímre, ezen belül 23 aljogcímre lehet pályázta, a tavalyival közel azo­nos témákban.- Milyen tapasztalatokat hasznosítottak az új pályázati kiírásoknál?- Most - mivel kétéves a költségvetés - célsze­rűen a pályázatokat is két évre írtuk ki. A pályá­zatok folyamatosan adhatók be 2002. szeptember 15-ig. Ez évben 4,5 milliárd, jövőre pedig 5,5 mil­liárd a vidékfejlesztési támogatás célelőirányzata, amelyből a 2001. évi vidékfejlesztési pályázatok­ra 3 milliárd forintot irányoztunk elő. Tavaly meg­alakultak a hét régióban a regionális vidékfejlesz­tési irodák, az úgynevezett REVI-k, ezek végezték a pályázatok bírálatának előkészítését. Ez évben már a pályázatok befogadása is a REVI-kben tör­ténik, és ott folyik a döntés előkészítés is. Nagy segítséget nyújt a pályázók számára a pályázatok írásában és a nyertes pályázatok megvalósításá­ban a mintegy 200 kistérségi vidékfejlesztési me­nedzser. Az idén szeptember 15. volt az első be­adási határidő, az ez évre előirányzott pályázati forrásokra legkésőbb október 31-ig lehetett pá­lyázni. Az ezt követően érkező pályázatok már a 2002. évi előirányzatból nyerhetnek támogatást. A tárcaközi bírálóbizottság elé egy-egy szakasz lezárása után kerülnek a pályázatok. A pályázók­nak legalább 25 százalék saját erőt le kell tenni­ük, e fölött - pályázati jogcímenként eltérően - különböző mértékű az állami támogatás.- Kik pályázhatnak?- Őstermelők, kisvállalkozók, valamint ezek integrációi, és egyes jogcímeknél az önkormány­zatok is. Cél a családi vállalkozások, mikro- és kisvállalkozók helyzetbe hozása, a vidéken élő, döntően mezőgazdasággal foglalkozók jövede­lemszerzési lehetőségének bővítése, életkörül­ményeik javítása. Az október 31-i első határidőig közel ezer pályázat érkezett. A legtöbb pályáza­tot a dél-alföldi, az észak-alföldi régióból és a Nyugat-Dunántúlról, a legkevesebb pályázatot a közép-magyarországi régióból küldték be. A pá­lyázatok a gazdasági hatékonyság és az életmi­nőség javítása mellett környezetvédelmi szem­pontokat is figyelembe vesznek.- Miben látják e pályázatok értékét, jelentő­ségét?- Alapvetően abban, hogy - túlmenően a már taglalt kistérség-fejlesztési hatásukon - a progra­mozás és a rendszerszemléletű gondolkodás elsa­játításával segítik a felkészülést a feltehetően jövő­re megnyíló SAPARD, a csatlakozást követően pe- dig az EU strukturális alapok elérésére.________■ (MAGYAR VILLAMOS MÜVEK RT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents