Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-21 / 271. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. November 21., szerda Civil szervezetek alakultak A közelmúltban - mint arról alapítóiktól hírt kaptunk - két civil szervezet is beje­lentette megalakulásának tényét a városban. Heves Az egyik, az Összefogás Heves Vá­rosért Egyesület azzá a céllal jött létre, hogy összefogja a városban működő civil szervezeteket, vál­lalja érdekképviseletüket és segít­se a pályázni szándékozókat. A ti­zennyolc alapító tag munkáját Budai Sándor alpolgármester se­gítette, akit az első ülésen elnök­ké is választottak. Az esemény résztvevői megfogalmazták: ed­dig az volt a gyakorlat, hogy egy- egy civil szervezet csak a pártokon keresztül juthatott el különböző helyekre, fórumokra. A kívánatos azonban az lenne, ha a pártok tá­mogatása nélkül is érvényesíthet­nék akaratukat, dolgozhatnának. A szervezet azt is vállalta, hogy felveszi valamennyi civil szerve­zettel a kapcsolatot, s a későbbi­ekben különböző tagozatokkal - így ifjúsági vagy pályázatíró - se­gítik munkájukat. A csoport létre­jöttét az a tény is segítette, hogy az Európai Unió jelentős összeg­gel támogatja a civil szervezetek munkáját. Ugyanebben az időpontban alakult a városban - Kontra Gyu­la polgármester jelenlétében - az Autó-Motor Baráti Kör. A Törőcsik Gábor elnök vezetésével működő szervezetbe olyan helyieket vár­nak, akik kedvet éreznek a cross- versenyekre. Az egyesület létre­jöttét azok a helybeliek kezdemé­nyezték, akik amúgy is rendsze­resen találkoznak a városi cross- pályán. _______________________■ B abakiállítást nyitott meg tegnap délután Simon Lajosné az egri Lajosvárosi Gondozási Központban. A negyven, népviseletbe öltöztetett, különböző nemzetiségű, porcelánfejű baba az Ifjúság u. 9. szám alatt tekinthető meg________fotó: perl marton E gészségügyi válságtünetek Eger- A következő kormányzati ciklus egyik fő feladata lesz a hazai egészségügy rendbetétele. Ezen a területen olyan válságtünetek je­lentkeztek, amelyek mindenki számára világosak - hangsúlyoz­ta a megyeszékhelyen tartott saj­tótájékoztatóján Kuncze Gábor, a Szabad De­mokraták Szövetsége el­nöke. A politikus tegnap este a városi Liberális­klub vendége volt a Do­bos cukrászdában, elő­zőleg pedig a sajtó kép­viselőivel találkozott. Kuncze Gábor szerint az egészségügyi miniszter a vál­ságtüneteknek - hibásan - politi­kai okokat tulajdonít. Nem erről van szó: az ágazat olyannyira mű­ködésképtelen, hogy csak a benne dolgozók hivatástudata tartja egy­ben. A jelenlegi kormány ezen a területen is megbukott. Hozzá kell nyúlni a finanszírozási rendszer egészéhez, más változtatás a lé­nyeget nem érinti. Át kell térni a több-biztosítós modellre, annak is a Hollandiából ismert módszeré­re. Ennek az alternatívának az a lényege, hogy a biztosítónak min­denkivel szerződést kell kötnie, tehát mindenki ellátása megma­rad, aki pedig igényli, az alapellá­táson túl további szolgáltatásokra szerződhet. A liberális politikus vélemé­nye az, hogy évente legalább 60-100 milliárd forintot kell költe­ni az állami költségve­tésből az elmaradt egészségügyi fejleszté­sekre, felújításokra. Kü­lön probléma az egész­ségügyi dolgozók bére. Az SZDSZ szerint az asszisztenciának hű­ségpénzt kell juttatni, s a közszférában be kell vezetni a diplomás minimálbért. Ez a normál átlagbér kétszerese lenne - 2002-től százezer forint -, s ennek megfelelően szükséges átalakítani a közalkalmazotti bér­táblát. A kórházak tartozását ille­tően a pártelnök megjegyezte: a struktúra átalakítása nélkül a hi­ány évente újratermelődik, vi­szont csaknem az egész elmara­dást rendezni lehetne abból a négy és fél milliárdból, amit az Országimázs Központ az idei év- ben „eltapsolt”. _____________irm> Á llamtitkári útátadás és ígéret A település ipari parkjában tegnap átadták az úgynevezett feltáró út első, több mint másfél kilométeres szakaszát. A beruházás­sal - annak teljes elkészülte után - nemcsak a városba települt üzemeket lehet jobban megközelíteni, de tehermentesül a 3-as szá­mú főút újhatvani része is. Hatvan A létesítmény idáig mintegy 150 millió forintba került, amelyhez a Regionális Fejlesztési Tanács 68 millió forintos Phare-támogatással járult hoz­zá. Az átadási ünnepségen - amelyen a térség or­szággyűlési képviselőin kívül a környék politikai és gazdasági képviselői is nagy számban voltak je­len - Farkas Kálmánné polgármester asszony rá­mutatott: az elmúlt időszakban a város jelentős haladást ért el a munkahelyteremtésben és a munkanélküliség felszámolásában. Mindezt az is bizonyítja, hogy - Észak-Magyarországon egyedül­álló módon - az ipari park területének 90 százalé­ka elkelt, a munkanélküliségi ráta pedig hét szá­zalék alá csökkent. Az infrastruktúra fejlesztésé­vel további eredmények várhatók - tette hozzá. A Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Sós Tamás kettős sikernek minősítette az itteni ipa­rosítást és - az aktualitásnál maradva - az ezt elősegítő beruházások megvalósulását. A köszöntőket követően Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára átvágta a nemzetiszínű szalagot, s ezzel hivatalosan is átadta az útszakaszt a közlekedőknek. A vendégek ezután autóbusz­ba szálltak, hogy megtekintsék az ipari parkba települt üzemek elhelyezkedését. * Az ünnepi aktus végeztével Manninger Jenő válaszolt a Heves Megyei Hírlap kérdéseire. Mint elmondta: nemcsak szimbolikus jelentőségű a mostani látogatása, mert azon túl, hogy szemé­lyesen is sikerült meggyőződnie a város mielőbb megoldásra váró közlekedési gondjairól, érdem­ben is tárgyalt a település vezetőivel. Kijelentet­te, hogy a kormány tisztában van a problémák­kal, ezért döntöttek úgy a közelmúltban, hogy 2002. január elsejétől díjmentessé válik az M3- as autópálya 21-es főút-Kerekharaszt közötti sza­kasza - elősegítve ezzel Hatvan tehermentesítését -, továbbá támogatják a keleti tehermentesítő út elkészítését is. Az utóbbi beruházás régi vágya a helybeliek­nek, mert a 32-es - szolnoki - főutat összekötné a 21-es főúttal, így a kamionforgalom a városon kí­vülre szorulna. Az államtitkár kifejtette, hogy az új nyomvonalat már kijelölték, s optimális eset­ben a munkálatok 2003 őszére befejeződhetnek. A mintegy kétmilliárd forintos költség túlnyomó részét az állam fedezné, de - elsősorban a terü­letbiztosítás vonatkozásában - számítanak az önkormányzat támogatására is. ___________________________________________f»«l P énzt kapnak az orvosok Új járőrhajók a vízi rendőröknek (Folytatás az 1. oldalról) Mint köztudott, a háziorvosok nagy többsége önkormányzati in­gatlanban dolgozik. Sok helyütt - főként kisebb településeken - úgy kötötték az orvosok az alapellátá­sért felelős önkormányzattal a megállapodást, hogy a rendelőért nem kellett bérleti díjat fizetniük. A praxis teljes privatizálásához azonban szeretnék megvásárolni az általuk használt ingatlant. S mi­vel ezek az épületek zömében ko­moly felújításra szorulnak, elvár­ható, hogy a rendelők ára is méltá­nyos legyen. Dr. Mánya Kristóf re­méli: a rendeletet olvasva az ön- kormányzatok nem hárítják át tel­jesen a rendelő amortizációs költ­ségeit a gyógyítókra, az ingatlan- használati támogatásra hivatkoz­va. Bízik benne, hogy például Eger­ben nem torpannak meg a tárgya­lások, s reális áron eladja az önkor- mányzat a rendelőket, (négyessd Szolnok, Tisza-tó Öt új, takarékos üzemanyag-fo­gyasztású motorral felszerelt járőr­hajót kapott a szolnoki központú Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapi­tányság. A hajók értéke tizenhatmillió forint, ezt az összeget az Országos Rendőr-főkapitányság és a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr­főkapitányság közösen bocsátotta rendelkezésre. Az öt elavult, nagy üzemanyag­fogyasztású hajó helyett üzembe helyezendő új motorcsónakok ha- j óteste egy hazai cég gyártmánya, s a 60 lóerő teljesítményű, órán­ként 50 kilométer feletti sebesség­re képes Mercury típusú motorok pedig az elődeik által fogyasztott hajtóanyag egyharmadával üze­melnek. A Tisza teljes szakaszán és a Tisza-tavon szolgálatot teljesí­tő rendőrök járőrhajói közül egy a tokaji, kettő-kettő pedig a kiskörei, illetve a szegedi vízi őrs területén lát majd el feladatokat. A tervek szerint a jövő évben újabb hajócserékre kerül sor: a szegedi vízi őrsnél a határrendé­szeti feladatok ellátására egy nagy teljesítményű kajütös motorost ál­lítanak szolgálatba. A most átadott öt új járőrhajó annak a minőségi át­alakításnak a része, amelynek kere­tében az idén tavasszal a Tisza-tóra egy minden igényt kielégítő mentő- hajó került. _____________________■ A barátság érme Heves Mint arról beszámoltunk, a na­pokban nyílt meg a Művelődési Házban Trojan Jozef Mariann len­gyel származású grafikusművész­nek a magyar millenniumról ké­szült tárlata. A lengyel kisebbségi önkor­mányzat ebből az alkalomból Kontra Gyula polgármesternek A Lengyel Menekültekért emlékér­met adományozta. Indoklásként elmondták: a városban 1939-től lengyel menekülteket gyűjtő befo­gadó tábor működött, amely na­gyon sok, a fasizmus miatt földön­futóvá vált embernek jelentette a túlélést. Az érmet a város nevében átve­vő Kontra Gyula hangsúlyozta: en­nek a barátságnak egy évezredes hagyománya van, hiszen már Gé­za fejedelem is lengyel férjet kere­sett lányának, s Hedvig házasságá­val pedig évtizedekig létezett a Lengyel-Magyar Perszonálunió. ■ Amatőrök fesztiválja Székesfehérvár A helyőrségi intézmények alkotó- és előadóműhelyeinek legjobbjai mutatkoztak be a dunántúli város­ban. A hagyományteremtő szán­dékkal megrendezett amatőrfesz­tiválon az ország huszonnyolc helyőrségi intézményéből mint­egy ezer résztvevő - színjátszó, népzenész, vers- és prózamondó, néptáncos, komoly- és könnyűze­nei együttes, alkotóművész, fotós, festő, iparművész, textilművész, grafikus - nevezett be. A legfiata­labb résztvevő négy, a legidősebb hetvenhét éves volt. A modem tánc kategóriában összesen 28 produkció volt, s a székesfehérvári Cerbona Rt. által felajánlott különdíjjal a gyöngyösi Fortuna TSE Junior formációjának szereplését jutalmazták. Néptánc kategóriában tizenhárom előadás volt, s megosztott második díjat kapott a szintén gyöngyösi Ördög­szekér néptáncegyüttes. A Vörös­marty Színházban rendezett gála­esten szintén sikerrel léptek fel a Heves megyei csoportok, (bognár) Zajvédő fák Eger Fákat ültettek az Agria Volán Rt. Mátyás király úti központjában, a Kiskonda utcai lakótelep közelé­ben levő kerítésük mentén - tud­tuk meg Sebestyén István műszaki üzletág-igazgatótól. Ezzel az akcióval az a céljuk, hogy így is csökkentsék a zajt, il­letve növeljék a telephelyen a zöldfelületet. Az élő sávot har­minc, gyorsan növekvő fával te­lepítették be. A volánosok bíz­nak abban, hogy a növények megerősödnek, s hamarosan szép esztétikai látványt is nyújta- nak a környéken. _____________■ A várossá válás útján A pince elé épített, megrokkant présházban öten ültek, ifjú férfi­emberek: Rózsa Tibi, a házigaz­da, Vad Krisztián, Méhes Ba­lázs, Erdei Máté, meg a bőrmel- lényes, akinek a neve most nem jut az eszembe. A hangulat ol­dott volt, nem mondhatni, hogy kifejezetten a saját termésnek köszönhetően, mivel a házigaz­da bora a maga nemében párat­lannak bizonyult. Olyannak, mint a legkitűnőbb elmeserken­tő gyógykeverék. A sok gondol­kodás pedig, tudható, igen ve­szélyes. Elég sokat kellett volna ugyanis az emlékezetében ku­tatnia a bátor próbálkozónak ahhoz, hogy kitalálja, utoljára hol tudott ilyen pocsék savanyú vízre szorulni. De senkinek nem kellett ilyesmin a fejét tör­nie, az asztalon ugyanis egy üres, meg egy párjával már-már vetélkedő üveg állt. A présház izzadó kőfalán lecsapódó tör- kölyszagú cseppek nem hagy­Fél Hét Ködevők tak kétséget, meggyőző követ­kezetességgel vettek utat alsóbb térirányok felé. Lassan itt volt az idő, hogy a társaság is meginduljon. A nők vastagját és vékonyát már kitár­gyalták, kalandjaikat elsiratták, a helyi focit éltették, a szebb jö­vőt elnapolták, a búbánatukat elsorolták. Minden rendben, a férfimulatság íratlan szabályai között esett. Vad Krisztián lé­pett ki elsőnek az ajtón, hogy rögtön azzal a lendülettel hátra is tántorodjon a ködtől, ami mellbe taszította. Az anyját, olyan sötét van, akár egy politi­kusban - dünnyögte fáradt élc- cel. De most még tán annál is sötétebb - rikkantotta -, kész politikusgyűlés. A nyitva ha­gyott ajtó nyomán támadt sötét résből köd szivárgott befelé. Ki­vágjuk magunkat - szólt Méhes Balázs rekedten, de elszántan. Késre, bicskára kapva kitódul­tak, Rózsa Tibi, a házigazda, Vad Krisztián, Méhes Balázs, Erdei Máté, meg a bőrmellé- nyes, akinek a neve már itt van a nyelvem hegyén. S nekiálltak utat vágni a puha, krémes anyagba. Egy darabig maguk mögé hányták, aztán mint a vat­tacukrot, elkezdték enni. Többet senki se látta őket. De amikor nagy az őszi sötét­ség, és a ködöt lapáttal hányják át a szomszédok a másik kert­jébe, és mindenki behúzódik a házba, ha ilyenkor férfinevetést hoz a bezárt ablakok felé a szél, sokan tudni vélik, hogy ők azok. Ott vágja és nyeli a kö­döt öt fiatal férfi, Rózsa Tibi, a házigazda, mögötte Vad Krisz­tián, Méhes Balázs, Erdei Máté, meg a bőrmellényes, akinek a neve nem hiszem, hogy az eszembe jut már. Nem kell mindent tudni. kovács jános Lehet pályázni Heves A Dél-hevesi Kistérség Társulási Irodájának szervezésében - a városi polgármesteri hivatal ta­nácstermében - ma délután 5 órakor tájékoztató előadást hall­hatnak a mezőgazdasági vállal­kozók és őstermelők. A megjelentek megismerhetik a vidékfejlesztési célelőirányzatok pályázati kiírását, illetve a pályázat feltételeit. Szó lesz a kézműipar, az élelmiszer-feldolgozás, a falusi turizmusfejlesztés, valamint az építészet emlékeinek megóvásától, továbbá az állami támogatások el­nyerésének lehetőségeiről. Az említett időpontban ugyanott a Széchenyi-terv Tisza- tó Turisztikai Régió fejlesztési pályázatait is ismertetik. Kitér­nek a települések arculatjavítá­sára, a turistaközpontok megva­lósítására és az agroturizmusban rejlő lehetőségekre. ___________■ Ki sköre A településnek az a törekvésése, hogy várossá váljon, a Belügymi­nisztérium azonban az év elején elutasította az önkormányzat ké­relmét, ezért tegnap Kara Pált, a BM államtitkárát hívták meg, hogy személyesen ismerkedjen meg a település elképzeléseivel. A szakembert Godó üijos ország- gyűlési képviselő és Szén József polgármester tájékoztatta a jelen­legi helyzetről és a fejlődés irá­nyairól. Mint elhangzott, készül a rendezési terv, amely már a vá­rosi infrastruktúrának megfelelő­en vázolja a terület beépítettsé­gét. Szó esett arról is, hogy ha­marosan visszavásárolják a ter­málkutat, amely nagy szerepet játszik az idegenforgalmi fejlesz­tésben. Kitértek arra is, hogy sze­retnék, ha mentőállomás működ­hetne a leendő városban. Godó Lajos ennek fontosságára el­mondta: nemrég egy 48 éves fér­fi halt meg azért, mert a sürgős­ségi mentő a nagy távolság miatt 45 perc alatt ért ki a faluba. Ko­rábban Hevesre szerettek volna mentőközpontot telepítem, ám Mikola István erre azt felelte, hogy nincs rá pénz. Ugyancsak felvetették, hogy a Kötivízig léte­sítményeinek megvásárlásával kialakítható lenne egy turista- szálló és egy sportcentrum. A helybeliek szeretnék továbbá, ha a lakóhelyükön okmányiroda működne, mert erre is megvan a térségi igény. Kara Pál támogatásáról bizto­sította a település vezetőit, s mint ígérte, szakmai javaslatokat tesz a várossá válás érdekében. A ta­nácskozás résztvevői egyetértet­tek abban, hogy ütemes fejlesz­téssel terveik két-három év alatt valóra válhatnak. iszuromd

Next

/
Thumbnails
Contents