Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-16 / 267. szám

: BH 2001. November 16., péntek MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL Valószínű Mi az esélye annak, hogy tovább romák az időjárás? - teszi fel a hírműsor vezetője a kérdést a meteorológusnak. Mi az esélye a háború eszkalálódásának? - fag­gatja egy másik szerkesztő a ka­tonai szakértőt. Én is kérdeznék egyet, tiszte­lettel: mi az esélye annak, hogy végre megtanulunk különbséget tenni az esély és a valószínűség szavaink használata között? Valószínűleg ennek az esélye a nullához közelít. _______isikéi A Z EMBERÉLETRŐL. Molnár V. József előadás-sorozatának - melyet „Az emberélet szentsé­ge” tárgykörében hirdettek meg - következő programja novem­ber 19-én, hétfőn este fél hattól lesz Egerben, az MDF (Dr. Sán­dor Imre utca 6. szám alatti) he­lyiségében. JUBILÁL A HUNYADI. Ma este 6 órától gálaműsorral ünnepli 20 éves jubileumát az egri Hu­nyadi Mátyás Általános Iskola. A nagyszabású rendezvényen részt vesz a város polgármeste­re, dr. Nagy Imre is. KÉZMŰVESSÉG. November 17-én, szombaton délelőtt 10 órától kézművesnapot tartanak a hevesi Gyermekházban. Az ér­deklődők az agyagozás első lé­péseivel, valamint az üvegfestés fogásaival ismerkedhetnek meg. A szervezők kérik a résztvevő­ket, hogy a foglalkozásra egy kö­tényt hozzanak magukkal. MAJORETT-FESZTIVÁL. Szombaton délután 3 órától ren­dezik meg az egri Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban az 1. Eg­ri Országos Ifjúsági Majoréit Fesztivált. A programban az or­szág 19 majorettcsoportja lép fel, bemutatót tartanak az Egri Majorette Egyesület junior és felnőttcsoportjai a Magyar Hon­védség Szolnoki Helyőrségi Ze­nekarának közreműködésével. A rendezvény sztárvendége a Fi­esta lesz. NYÍLT NAP. Az Eventus Üzleti Tudományok Szakközépiskolá­ja, Alapfokú Művészetoktatási Iskola és Kollégium délutáni képző- és iparművészeti műhe­lyeiben (Eger, Cifrakapu tér 4.) nyílt napot és kiállítást rendez­nek november 19-én, hétfőn 14 órától. A nyílt nap idején megte­kinthetők az órák és az intéz­mény diákjainak munkáiból ké­szült kiállítás. BESZÁMOLÓ POLGÁR­ŐRÖK. November 24-én 18 órá­tól tartja soron következő köz­gyűlését Aldebrő község Polgár­őr Egyesülete. A tanácskozás na­pirendjén a beszámoló megvita­tása, az időszerű feladatok meg­beszélése, valamint közös va- csora szerepel.____________■ Vásár Agriában: kudarcsztori? Hiba volt-e vagy sem a Vásár Agriában esemé­nyét üzleti alapra helyezni? E kardinális kér­dés is felvetődött a megyei közgyűlés legutób­bi ülésén. Heves megye A közgyűlési vita alapjául szolgáló -sa testület ál­tal végül el is fogadott - értékelés emlékeztet rá: a vásárt először 1993-ban rendezték meg a megyei és az egn önkormányzat kezdeményezésére. Ak­kor a kialakulófélben lévő piacgazdasági körül­mények között a program szinte egyedüli lehetősé­get kínált a térség gazdaságá­nak élénkítésére. Kezdeti sike­rességét bizonyítja, hogy a két­évenkéntire tervezett rendez­vényt évesre „ütemezték át”. 1999-ig az előkészítésében, lebonyolításában és finanszíro­zásában is aktív szerepet vállalt a megye, s Eger, míg a rendező - egy 1992-es pályázat nyertese­ként - a Glahé International Kft. volt. Ám a 7. vásárt követően a megyei és a városi közgyűlés is elérkezettnek látta az időt arm, hogy a rendezvény üzleti alapok- m helyezve a saját lábám álljon. Ez az önkormányzatok kivonu­lását jelentette a vásárból, a rendezésére a pályáza­tot a Compexpo Kft. nyerte meg 1 plusz 2 évre. Az értékelés kitér azokra a „külső” tényezők­re is, amelyek jelentősen befolyásolták az idei vásárt. E szerint a vidéki vásárok szinte kivétel nélkül válságban vannak, Egerben is megjelen­tek a teljes kínálattal, jó infrastruktúrával rendel­kező nagy bevásárlóközpontok, s a vásári részt­vevők nagy része is változtatott marketingpoliti­káján. A megszokott érsekkerti helyszínről sem sikerült megegyezni, így az esemény a Neu- mann-gimnázium létesítményeibe került át, de - források hiányában, a korábbiaktól eltérően - a kiállítók anyagi támogatására sem igazán nyílt mód. Több, a vásár sikerességét befolyásoló ren­dezvény is elmaradt. A dokumentum leszögezi: a 130 kiállító standját a vásár 5 napja alatt közel 20 ezren ke­resték fel. Ez azt mutatja, hogy - noha a beérke­zett észrevételek zöme szerint az új helyszín be­váltotta a hozzá fűzött reményeket - tovább foly­Vélemények: hibás stratégia? Dr. Jakab István (Összefogás) szerint hiba volt azt gondolni, a me­gyének semmi köze a vásárhoz, s azt üzleti alapokra kell helyezni. Keresztes György (Fidesz) az idegenforgalmi bizottság véleményét ismertetve úgy vélte, a hatályban lévő szerződést tartani kell, s a vá­sárt, ha kell, Egernek is fel lehet ajánlani. Tóth Elemér (Fidesz) úgy látta, kudarcra ítéltetett a vásár. - Ha így megy tovább - tette hozzá -, akkor nekünk is kudarc lesz, s ha Egernek nem kell a rendez­vény, a megye is vonuljon ki belőle. Sós Tamás (MSZP) az alapo­sabb, regionális szintű egyeztetés szükségességét hangsúlyozta, de elhangzott az is: nagyobb figyelmet kell szentelni a hatvani és a gyöngyösi expóknak is, akár rotációs rendszerben szervezve meg a vásárokat. Javasolta: 2002-ben még mindenképpen rendezzék meg a Vásár Agriábarvt, ám a 2003-ast már át kell gondolni. tatódott a kiállítók és a látogatók számának csökkenése. Ami a jövőre esedékes, 10., „jubileumi” vásárt illeti, elhangzott: a Compexpo élni kíván a szá­mára biztosított lehetőséggel, ám alaposabb elő­készítés szükséges. A vásárt 4 napra kell csök­kenteni, s összhangba kell hozni a megyeszék- hely egyéb programjaival. ____________ikOhwi __ SZUROMI RITA K érdések Nekem szegezte a kérdést kollégám: ha lehe­tőségem lenne rá, vajon mit kérdeznék a szociális és családügyi minisztertől? Egy új­ságírónak rendszerint kapásból tudni kelle­ne négy-öt kérdést feltenni. Ez a felvetés azonban elgondolkod­tatott. Mert mit lehet kérdezni a szaktárca vezetőjétől? Azt, hogy miért nem képes látványos eredményeket produkálni a család­tervező állami politika? Vagy hogy miért kell emberek százezrei­nek létminimum alatt élnie? Vagy hogy a divatos Terry Black- ügy kapcsán mi a véleménye? Ezer kérdést lehetne feltenni neki, hiszen ennek a társadalomnak a szociális biztonsága bizony sok sebből vérzik. Ha tehetném, mégsem ezt kérdezném tőle. Hanem arra a kér­désre szeretnék választ kapni, hogy ha ő lenne az a rokkant- nyugdíjas, akinek havonta 14 ezer forinttal csenget a postás, va­jon mire költené, hogyan élne meg belőle? Mert ilyen megalázó rokkantnyugdíj nem is egy létezik az országban. Azoknak az embereknek, akik évtizedekig dolgoztak, fizették a társadalom- biztosítást, lerótták a fizetést apasztó adókat, járulékokat, eny- nyi pénzzel szúrják ki a szemét. Nagyon szeretném tudni, vajon a miniszter hogyan osztaná be ezt a pénzt? Elképzelhetőnek tartja-e, hogy ebből a pénzből bárki az országban meg tud élni egy hónapig? Ha neki kellene ily kis összegből gazdálkodnia, akkor vajon mit nem fizetne? A fűtést? A villanyt? A gyógyszert? Mit (nem) enne, inna? Egyálta­lán, naponta hányszor étkezne? Egyáltalán van-e tudomása ar­ról, hogy amikor a létminimum összege folyton emelkedik, ak­kor egyes embereknek a létfenntartására ennyire kevés pénzt ál­lapítanak meg? Létfenntartására. Mert ez itt most már - a tél beálltával, a re­zsik, az élelmiszerárak újabb emelkedésével - nem nagy szó. Hanem létkérdés. Százmilliós „olcsó hitel” Molotov-koktél és fosztogatás (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel azonban a történtek koránt­sem értek véget, mivel a károsul­tak ismerősei nem nyugodtak be­le az általuk „Molotov-koktélos- nak” minősített támadásba. Mintegy tucatnyian még szomba­ton este felkeresték az egyik szóra­kozóhelyet, amelyről azt gondol­ták, hogy az elkövetők ott lehet­nek, s odaérve bántalmazták az általuk tettesnek vélt fiatalembe­reket. Utóbb a rendőrség az önbí- ráskodók közül egy személyt - H. T.'-t - csoportosan elkövetett ga­rázdaság bűntettének gyanúja miatt őrizetbe vett, a többiek kéz­re kerítése pedig folyamatban van - tájékoztatta a sajtót Miklós Jó­zsef rendőrkapitány.- Rendkívül veszélyes, ha az ál­lampolgárok saját magukra bíz­zák a felelősségre vonást - jegyez­te meg dr. Orosz Gyula ezredes, felhívva a helyi kisebbségi önkor­mányzat szintén jelen lévő veze­tőjének a figyelmét arra, hogy tes­tületük a jövőben minden rendel­kezésükre álló törvényes eszköz­zel igyekezzen elejét venni a ha­sonló eseteknek. Á megyei bűn­ügyi igazgató - miután kizárta annak lehetőségét, hogy a benzi­nes ügyben bármilyen faji vagy politikai indíttatás szerepet ját­szott - kilátásba helyezte, hogy a rendőrség fokozottan ellenőrzi azokat a helyszíneket, ahol önbí­ráskodásra, bosszúra utaló jele­ket tapasztalnak, de a megelőzés­ben számítanak az állampolgárok közreműködésére is. A másik súlyos - lapunkban szintén közreadott - közelmúlt­beli bűncselekmény részleteiről Patkóné Rőczey Krisztina tájé­koztatott. Mint ismert, az októ­ber 27-éről 28-ára virradó éjjel a Hatvan-Jászberény közötti vas­útvonal úgynevezett deltájában több tehervagont kifosztottak. Ál­lampolgári bejelentés alapján a rendőrök a helyszínen 166 kü­lönböző méretű hűtőszekrényt találtak, amelyek egy része - fel­tételezhetően a raktérből való ki- dobálás következtében - meg­rongálódott. A meglelt táTgyak összértéke mintegy 11-13 millió forint. Közben a nyugati országhatá­ron az illetékes hatóságok a hat­vani kapitányság megkeresése nyomán megállapították, hogy az időközben odaérkezett szállít­mányból a jelzett mennyiségnél jóval több, összesen mintegy 300 frizsider hiányzik, csaknem 30 millió forint értékben. A hatvani kapitányság mun­katársai dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás gyanújával két napon belül őrizetbe vettek há­rom személyt - köztük egy MÁV- alkalmazottat -, akikről feltéte­lezik, hogy összefüggésbe hoz­hatók a történtekkel. Kiderült az is, hogy vélhetően az egész or­szágra kiterjedő, búnszervezet- jellegű hálózat nyomára buk­kantak, ezért a további felderí­téssel kapcsolatos teendőket - amelyek jelenleg is tartanak - a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság vette át. Á két ügyben végzett eredmé­nyes nyomozáshoz a Hatvani Rendőrkapitányság munkatársa­inak gratulált dr. Tuza László ez­redes, megyei rendőrfőkapitány is. Elismerő szavait dr. Orosz Gyula ezredes tolmácsolta, aki a felderítésben végzett kiemelke­dő munkájáért főkapitányi elis­merést továbbított Csirke József r. főtörzszászlósnak. Ezt követő­en Miklós József alezredes kapi­tányságvezetői dicséretben része­sítette Barthel Gábomé r. főtörzs­őrmestert és Vajda Zsolt r. főtörzszászlóst, akik ugyancsak hatékonyan működtek közre a nagy visszhangot kiváltó ügyek felgöngyölítésében.________(-6) (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő-testület módosítot­ta a helyi adórendeletet, 7 évre mentességet adva azoknak, akik 100 milliárd forintnál na­gyobb beruházást valósítanak meg a városban. A 200 milliár- dot meghaladó beruházásokat pedig 8 év mentesség illeti. Mindez a már közismert autó­ipari nagyberuházás reményé­ben vált szükségessé, ám a pol­gármester megjegyezte: nem egy konkrét befektetőhöz „igazítot­ták” a rendeletet, hiszen az Ipa­ri Park iránt folyamatos az ér­deklődés. A grémium elfogadta az idei költségvetési rendelet több mint 60 millió forintos módosítását is, ami nagyrészt az intézmények pótlólagos igényeiből ered. Töb­ben úgy vélték: a költségvetés ter­vezésekor kell körültekintőbben eljárni, hogy főleg év végén ilyen jelentős tételek ne kerüljenek na­pirendre. A város közegészségügyi hely­zetét is áttekintették a város­atyák, akiket végül Szabó Gyula polgármester arról tájékoztatott: egy sikeres pályázat nyomán a jö­vő héten Brüsszelben egy igen rangos környezetvédelmi kitünte- tést kap Gyöngyös. _______(espé) Pa lóc népi játékok a Megyei Művelődési Központban. A termésbábokat Gyiire Mari­ann vezetésével készítették el a lelkes résztvevők. A kézműves-foglalkozás már az őszi-téli ünnepkör meghitt hangulatában zajlott.___ fotó: perl marton E U: verseny és teljesítmény A bővítés jelentősen megnöveli az Európai Uniónak a világ- gazdaságban betöltött szerepét - mutatott rá tegnap dr. Palánkai Tibor akadémikus, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem professzora. A már társult orszá­gok exportjának több mint 70 százaléka az Unió 15 tagor­szágába irányul. Gyöngyös A Heves Megyei Közgazdasági Hetek sorozatának újabb elő­adásában, amelyet a Szent Ist­ván Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karán tartott, Palánkai professzor em­lékeztetett: 1993-ban a koppen­hágai csúcson az EU vezetői meghatározták az érintett or­szágoknak a csatlakozási felté­teleket. Ezek között a piacgaz­daság kiépítése, a stabil demok­rácia, az uniós jogszabályok al­kudozások nélküli átvétele a tét. Kiemelte, hogy az országje­lentések évről évre ezeket vet­ték számba, és a legújabb - a néhány hi­ányosság mel­lett - jónak ítélte Magyar- ország előké­születeit a tel­jes jogú tag­ságra. Ez elő­reláthatólag 2004-ben várható, de még bizonytalan, hogy nagy vagy kis bővítésre kerül sor. Dr. Palánkai Tibor hangsú­lyozta: hazánk teljes jogú tagsá­ga után ránk is vonatkozik majd az egységes mezőgazdasági po­litika és az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer. Egységes lesz az általános forgalmi és a jövedéki adó is. Ugyanakkor nemzeti marad a személyi jöve­delemadó, a költségvetési, a jö­vedelem- és az iparpolitika. A kormány és a Magyar Nem­zeti Bank vezetői bejelentették: ha országunk 2004-től teljes jo­gú tagja lesz az EU-nak, akkor kétévi átmenet után a gazdasá­gi-monetáris unió tagjai is lehe­tünk. A nemzeti valuta helyett bevezetjük az eurót, mint egy­séges fizetési eszközt. A szak­értő véleménye szerint hazánk várható felvétele előnyökkel jár majd. Elősegíti a demokrácia megszilárdulását, a biztonsá­got, a gazdasági fejlődést, a ver­senyt és a teljesítmények érté­két. Ezek pedig az egyének, a munkavállalók, a családok bol­dogulását teszik lehetővé. _____________________________(MENTUSZ) Biotégla: francia gyártósorról Tavasszal már termelni szeretne a romák he­lyi foglalkoztatásában is szerepet vállaló biotéglagyár. A próbaüzem után a vállalkozás a hatékonyabb előállítás érdekében nagy ka­pacitású gépsort rendelt. Kerecsend Amerikai alapítványi támogatással indult el a megvalósítás útján a helyi adottságokra építő bio­program. A Kerecsendi Környezetvédelmi és Vi­dékfejlesztési Egyesület kezdeményezte a biotéglagyártás beindítását. Az egyesület elnöke, Pusoma Jenő a legújabb fejleményekről újságolta:- Köszönettel tartozunk a Heves Megyei Terü­letfejlesztési Tanácsnak, amiért a 10 százalékos önrész megfizetése nélkül is befogadta pályáza­tunkat. A tőlük kapott pénzből sikerül megvásá­rolnunk egy új gyártósort, amelyen reményeink szerint jövő tavasszal már nagyobb mennyiségben tudunk biotéglát előállítani. A gazdasági tevékenység érdekében létrehoz­tak egy közhasznú társaságot. A most rendelke­zésükre bocsátott 9,5 millió forintos forrásból rendelték meg Debrecenben a nyolc óra alatt 1000-1500 darab biotégla gyártására alkalmas gépet. Mint arról már beszámoltunk, nyolc munka- nélküli cigány férfi Lőrinciben elsajátította a biotéglagyártás fortélyait. Az onnan Kerecsendre került kisebb teljesítményű gépi berendezéssel már túljutottak a próbagyártáson is. A „vizsga­munka” darabjainak minőségéről Miskolcon mondtak véleményt:- A minősítő intézet tanúsítványa alapján az általunk készített biotégla gazdasági épületek, ke­rítések építésére használható fel. Kereslet azonban erre is van - erősítette meg Pusoma Jenő -,így az új gépsorral legkésőbb áprilisban szeretnénk meg­kezdeni a termelést. A régi és új gépsoron 15 emberrel két műszakos foglalkoztatást terveznek. A volt kerecsendi tégla­gyár alapanyag-lelőhelye, az agyagbánya adja a biotégla-készítés fő alkotóelemét, amelyhez finom kavics, homok és cement is társul. Az üzemet mű­ködtető kht. a téesztelepen lesz bérlő. Pusoma Jenő bízik benne, hogy a francia technológiai tapasztala­tokat hasznosító debreceni szállítójuk olyan gép­sort biztosít, amelyről mihamarabb házépítésre al- kalmas minőségű biotéglák kerülnek le. (budavári)

Next

/
Thumbnails
Contents