Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-15 / 266. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. November 15., csütörtök Kevesebb lesz a nukleáris fegyver Történelmi megbeszélés az amerikai és az orosz elnök között Az amerikai-orosz csúcstalálkozó kéz­zelfogható eredménye, hogy mindkét el­nök bejelentette készségét országa nukle­áris arzenáljának csökkentésére. Washington George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök washingtoni megbeszélésének egyik eredményeként elkönyvelhető, hogy mindkét hatalom csökkenteni kívánja nuk­leáris támadó fegyvereinek számát, ám a ra­kétavédelmet illetően egyelőre nem sikerült felszámolni a nézetkülönbségeket. Bush be­jelentette: közölte orosz hivatali partneré­vel, hogy az Egyesült Államok az elkövetke­ző évtized során 1700 és 2200 közé csök­kenti a hadrendjében tartott nukleáris rob­banófejeinek számát. Az Egyesült Államok jelenleg mintegy hétezer ilyen eszközzel rendelkezik. Oroszország kész arra, hogy harmadára csökkentse hadászati támadófegyvereinek számát - jelentette be Putyin. Moszkva arra a minimális szintre csökkentené fegyverze­tét, amely még elengedhetetlen a nemzet­közi hadászati egyensúlyhoz. Putyin világméretű összefogást szorgal­mazott a nemzetközi terrorizmus ellen. Ér­velése szerint ez a harc csak akkor lehet Putyin ás Bush. Szót értettek egymással fotói europress/epa Gerillaháborút ígérnek a tálibok Afganisztán szolgálójaként hazatérésre készül az exkirály Az Északi Szövetség egységei ellenállás nélkül bevet­ték Kandahár városát, és Afganisztán gyakorlatilag kikerült a tálibok ellenőrzése alól. Közben Kabulban az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba. Kabul Az Északi Szövetség tádzsi- kisztáni nagykövete szer­dán megerősítette, hogy erőik a fellázadt lakosság segítségével bevonultak Kandahárba. A város most már a szövetség ellenőrzé­se alatt áll. Az Afgán Iszlám Sajtóügynökség (AIP) sze­rint törzsfőnökök és helyi milíciavezérek vették át az irányítást a Kabultól 122 kilométerre délre fekvő Gardézban, Paktia tarto­mány fővárosában is, a táli­bok távozása után. Donald Rumsfeld ameri­kai védelmi miniszter - miu­tán Rudolph Giuliani polgár- mester társaságában elláto­gatott a Világkereskedelmi Központ romjaihoz - New Yorkban azt közölte: az amerikai hadsereg különle­ges erőket juttatott el Afga­nisztán déli részére, és ezek ellenőrző posztokat állítot­tak föl az északi országrész­ből délre vezető főutakon, hogy „letartóztassák azokat, akiket le kell tartóztatni”. A tálib fegyveresek részé­ről fenyegető kiterjedt geril­laháború veszélyére figyel­meztette a Nyugatot az a pa­kisztáni újságíró, aki a múlt héten interjút készített Af­ganisztánban Oszama bin Ladennel. Hamid Mir kö­zölte: ha az amerikai bom­bázások az eddigi ütemben folytatódnak, a tálibok túl sok harcost vesztenek el a városok körüli frontvona­lakon. Ezért kénytelenek lesznek visszavonulni a vá­rosokból a hegyekbe, és on­nan gerillaháborút folytatni bármilyen ellenséges erővel szemben. Az afganisztáni Északi Szövetség ígérete szerint két éven belül választáso­kat tartanak Afganisztán­ban. A tálibellenes fegyve­res koalíció belügyminisz­tere, Junisz Kanuni szavai szerint addig is ideiglenes kormányt kell létrehozni az országban. Ennek összeté­telére azonban nem tért ki. Ugyancsak átmeneti kor­mány létrehozását sürgette Muhammad Záhir Sah af­gán exkirály, aki szerdán Rómából üzenetet intézett népéhez, bejelentve, hogy hazatérni készül, de nem uralkodóként, hanem „Af­ganisztán szolgálójaként”. Egyúttal állást foglalt az or­szág egysége mellett, és óva intett a bosszúállástól. Az afganisztáni Északi Szövetség fegyveresei Maza- ri-Sarifban kivégezték az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) egy vagy két tehergépkocsi-vezetőjét. Az UNICEF felfüggesztette tevé- kenységét a térségben. ■ Már férfikísérő nélkül is kimehetnek az asszonyok az utcára FOTÓ: EUROPRESS/EPA __________Hírek _________ M AGYARORSZÁG és Nigéria gazdasági és oktatási együtt­működéséről folytatott meg­beszélést szerdán Budapesten Olusegun Obasanjo nigériai államfő Orbán Viktor miniszter- elnökkel. Mindkét fél egyetér­tett abban, hogy most érkezett el a pillanat a gazdasági együtt­működés szorosabbá tételére. A ROMÁNIAI Moldvában élő csángó magyar kisebbség kul­turális hagyományainak védel­méről adott ki állásfoglalást az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszte­letek biztosításának lehetősé­gét, s ezzel kapcsolatban üdvö­zölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitokta­tását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. HIVATALOS eredmények sze­rint Georgi Parvanov szocialista jelölt végzett az élen a bulgáriai elnökválasztás hét végi első for­dulójában a jelenlegi államfő, Petar Sztojanov előtt. A válasz­tás második fordulóját novem­ber 18-án tartják. Ciprus akadályozhatja a bővítést Szópárbaj tört ki Ankara, Athén, Nicosia és Brüsszel között Nicosia Földrészünk utolsó megosz­tott országa könnyen megaka­dályozhatja az Európai Unió bővítését - írja a Der Spiegel című német hírmagazin. Immár több mint két és fél évtize­de két közigazgatás működik a szigetországban: délen, a terület mintegy kétharmadán élő görö­gök nemzetközileg elismert, gaz­daságilag erős Ciprusi Köztársa­sága, valamint az 1974. évi török megszállás nyomán északon lét­rehozott „Ciprusi Török Köztár­saság”, amellyel azonban csakis Ankara tart fenn diplomáciai kap­csolatokat. Brüsszel a Ciprusi Köztársa­sággal folytatja az egyébként elő­rehaladott bővítési tárgyalásokat, ez azonban a minap nemtetszést váltott ki Törökországból, amely egyelőre még a hasonló tanácsko­zások küszöbéig sem jutott el. Ennek a „sértődöttségnek” a kö­vetkezménye, hogy Billent Ecevit török államfő a minap kijelentet­te: amennyiben a ciprusi törökök nélkül jut be a szigetország az EU-ba, akkor annektálni fogják a megszállt területet. Ez pedig hosszabb időre konzerválná a sziget megosztottságát. Romano Prodi meglehetősen szigorú szavakkal szólította föl ezek után Gláfkosz Kleridesz ciprusi (görög) elnököt és Rauf Denktast, a török ciprióták veze­tőjét: itt az ideje a párbeszédnek, a békés rendezésnek. Félő ugyan­is, hogy az északi szigetrész be­kebelezése hátráltathatja a bőví­tési tárgyalásokat, s ez kivívhatja Athén vétóját. Olyannyira, hogy Jeorjiosz Papandreu görög kül­ügyminiszter máris közölte: ha a török fenyegetés nyomán Briisz- szel várólistára helyezné Ciprust, akkor búcsút lehet mondani az Európai Unió közeli bővítésének - közölte a legfrissebb hírt a Die Presse című osztrák napilap. ____________________________________(OYULAY) ____________________ÁLLÁSPONT _____________________ M ÉNESI GYÖRGY Bin Laden Világosról A történelem során sok furcsaságot produkált már a kereszt­névadás divatja. Napjainkban egészen „természetesnek” hat, hogy bizonyos körökben névadó donorként elsősorban a felkapott popsztárok, futballisták és színészek jönnek szá­mításba. Volt időszak, amikor meglepően sok Mátyást, Ivánt és Natasát anyakönyveztek Magyarországon, de ki emlék­szik már erre? Legföljebb azok (ha élnek még), akik a máso­dik világháború utáni években látták meg a napvilágot, és ma is viselik történelmi-politikai indíttatásból kapott ke­resztnevüket. A háborúról jut eszembe a franciáknak a poroszoktól el­szenvedett sedani veresége 1871-ből. A csúfos kudarcot kö­vető évtizedekben kisfiúk százait-ezreit kereszteltették „Revanche”-ra a derék gall apák és anyák. Az első világhábo­rú aztán meghozta a visszavágás, a reváns lehetőségét. Most, amikor javában tart még az Afganisztán és az Oszama bin Laden elleni visszavágó, egy világosi cigányasszony (em­lékeznek, ugye: Világos, Arad!) botránkoztatta meg a közvé­leményt azzal, hogy az égen-földön keresett terroristavezér nevét adta hetedik gyermekének. A mindig más férfitól szü­lő Andronica Stoica azt válaszolta az őt faggatóknak: fogalma sincs, ki az a bin Laden (következetesen ben Ladent mon­dott), mindig beszélnek róla a tévében, s neki megtetszett a sokszor hallott név, ezért kívánja Stefan ben Laden Stoicára anyakönyveztetni a fiút. Ez bizony már túlmutat a névadás divatján. Arról szól, hogy a népesség bizonyos csoportjaiban mi a foganatja annak, ha a tömegkommunikációs eszközök heteken-hónapokon át suly­kolnak valamit. Némi képzavarral úgy érzékeltetném a ve­szélyt, hogy az agymosás olykor balul is elsülhet. Jó ezt tud­ni, főleg választások előtt. EGYETÉRTEK: 06-90-3304)03 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330004 GÁLDONYI MAGDOLNA A köz meg hallgat A közmeghallgatás a helyi önkormányzatok számára azt je­lenti, hogy a költségvetés készítésének folyamatában a tele­pülés lakóival meg kell vitatni a koncepciójukat. Borúlátó szemlélettel: ez kipipálandó kötelezettség. A tapasztalt helyi képviselők tudják, hogy erre az esti fórumra alig megy el va­laki. S hiába várnának a településfejlesztéshez átfogó ötlete­ket, például hogyan költsék el okosan az önkormányzat egy­re apadó bevételeit. A javaslatok kimerülnek a járda, a vízel­vezető árok javításának az utcaszomszédokat foglalkoztató kérdésében. Derűlátón viszont azt hihetnénk, hogy a köz­meghallgatás az a találkozás, amikor választó és választott párbeszédet folytat a helyi közösség boldogulásáról, vagyis kölcsönösen meghallgatják egymást. Kíváncsiak egymás mondandójára. Ez e kétféle látásmód is igazolja, hogy nem tudjuk úgy kezel­ni a dolgokat, ahogy vannak. Miért ne lehetne ez a kötelező fórum belülről jövő kötelezettség? Miért ne lehetne olyan ta­lálkozás, amelyre szívesen érkezik a képviselő, mert kíván­csi, mit akarnak, mit várnak tőle a választói? Most van a közmeghallgatások évadja. Balatonlellén például az ötezer lelkes város lakóinak egy százaléka képviseltette magát. Lelkendezhetnénk, hogy az előzetes várakozásokhoz képest többen jelentek meg. Ennél fontosabb dolog is tör­tént. Felállt egy 9 éves kislány, és azt mondta a képviselők­nek, építsék meg a játszóteret az utcájukban, mert ezt várják a gyerekek. Három éve várják. Ha én képviselő vagy hivatal­nok volnék, minden ügyet félreraknék, és tavaszra megépíte­ném a játszóteret. Arra gondolnék, hogy tíz év múlva, amikor a szavazófülkék magányában eltöprengenek ezek a felnőtté érett gyerekek, magabiztosan választanának, mert a játszótér annak idején meggyőzte őket: véleményt nyilvánítani érde­mes. Egy kisváros kis utcájának játszóterétől is függhet az ország jövője. EGYETÉRTEK: 06-9M3M22 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. S CIB BANK 3300 Eger, ÉRSEK U. 1. Telefon: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505-010 Érvényes: 2001. október 15-től BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉR! 50E Ft - 1M Ft 1M Ft­5M Ft 5M Ft - 10M Ft 10M Ft felett Lekötési kló Éves kamat (%) EBKM Éves kamat (%) EBKM Éves kamat (%) EBKM Éves kamat (%) EBKM 1 hó 9,000 (9,13) 9,125 (9,25) 9,250 (9,38) 9,375 (9,51) 3 hó 8,750 (8,87) 8,875 (9,00) 9,000 (9,13) 9,125 (9,25) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB TAKARÉKSZÁMLA (min. 50e Ft) HITELEK Sávos kamat Éves kamat (%) EBKM Érvényes: 2001. november 5-től 0 - 50 e Ft-ig 2,500 2,56 Magánszemélyek részére 50e Ft- 1M Ft 6.500 6,79 Éves kamat (%) 1M Ft felett 9,500 10,07 CIB Személyi kölcsön 3M Ft-ig 23 vagy 26 3M Ft felett 19 vagy 23 THM: 22,81-37,75%, 3%-os kezelési költség mellett. A kamatláb mértéke a jóváhagyott hitel összegétől és az adósminősítés KINCSEM 2003 kötvény (min. 10e Ft) eredményétől függ Lekötési Idő Éves kamat (%) EHM* Ingatlanfedezet mellett nyújtott 1 hó 9,100 9,10 ■ lakáscélú hitel kamata 15,50% 3 hó 9,000 9,00- egyéb célú hitel kamata 18,00% 6 hó 8,500 8,50 THM: 20,54 - 24,61%, 1-10 éves futamidőre 12 hó 8,000 8,00 CIB Új Otthon hitel 3,50 % Az EHM kamatai az eves kamattal megegyezóek. CIB©06 40 242 242 1 sikeres, ha a világ „az igazság és a törvény : internacionáléját állítja szembe a terrorista i internacionáléval”. Az elnök úgy fogalma- i zott, hogy a terrorizmus az egész világ nem- ] zetiségeken, vallásokon és a civilizáción , kívül álló ellensége. 1 Az orosz elnök megerősítette, hogy i Moszkva kész az egyenjogú együttműködés folytatására a NATO-val, s kiemelte: Orosz­országnak szándékában áll olyan messzire elmenni ezen az úton, mint amennyire készséget mutat erre maga a NATO, s amennyire az észak-atlanü szövetség képes lesz figyelembe venni az orosz nemzeti érdekeket. ■I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents