Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-04 / 232. szám
8. OLDAL P F 2 3 2001. Október 4., csütörtök A betegekéit mindent Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-rendelőintézet, Eger. Igen Tisztelt Orvos Igazgató Ur! Köszönetemet szeretném kifejezni, illetve közölni Önnel és Önön keresztül a sebészeti osztály vezető főorvosának, dr. Erdélyi Bélának és dr. Conrádó Moscosó szaksebész orvos úrnak. 2001. augusztus 27-től 31-ig a sebészeti osztályon voltam sérvműtét végett, melyet kiválóan eltávolított dr. Conrádó Moscosó doktor úr. A műtét nem volt veszélytelen és probléma- mentes, melyet gyorsan és határozottan megoldott a doktor úr. A legnagyobb köszönettel és soha el nem múló szeretettel fogok kiváló orvosi és emberi munkájára visszaemlékezni. Gyors, precíz, határozott és megnyerő hatást gyakorol műtött, elesett betegeire. Segítőkészsége példaértékű lehet sok orvos számára. Emberi és orvosi hitvallása és segítőkészsége szinte erőt, bátorságot plántál betegeibe, és szinte sugárzik belőle a gyógyítás minden válfaja. Az a humanitás, ami árad belőle, mint ember és kiválóan elsajátított sebész orvos nyilvánul meg. Mosolygós, kedves, közvetlen és készséges magatartása szinte gyógyulást idéz elő műtött betegei számára. Sok fiatal és vele egyidős orvos példát statuálhatna orvosi és emberi humanitásból. Sok ilyen lelkiismeretes orvosra lenne szüksége az egri kórháznak. Nem paraszolvenciaéhes, és mindent a beteg érdekében tesz, időt, fáradságot nem kímélve, nem munkának, hanem hivatásnak tekinti a sebészi munkát, amit kiváló tanítómestereitől, főorvosaitól elsajátított, és melyet magas szinten végez a betegek megbecsülésével. Példaértékű tevékenységét 15-16 éve gyakorolja panaszmentesen a betegek megelégedésére a sebészeti osztályon. Eddig végzett munkája az orvosi esküjének megfelelően hittel, erővel és nagy elhivatottsággal van övezve. Kérem a kórház vezetését, hogy a legközelebbi kinevezések odaítélésénél szíveskedjenek szaktudását figyelembe venni. A műtött és nála műtétre váró betegek nevében maradok tisztelettel: Bertha Andor (cím a szerk.-ben) Domoszlón „megállt az idő”! A minap Domoszlón járva egy nagyon szép, rendezett mátraaljai települést láttam. Szép házak, rendezett, virágos utcák, szép főtér, háttérben a Mátra vonulataival és útbaigazító táblákkal. A táblákon utcanevek, többek között Lenin út, Szamuely T. út, Ságvári E. út. Én nem tudom, hogy az ön- kormányzat tudja-e, hogy kik voltak ezek az emberek? Az első annak a téveszmének az elindítója volt, mely a lehetetlen győzelmét hirdette a józan ész felett, az eredmény ismert, több tízmillió halott, gulágok és mérhetetlen szegénység. Ennek a morbid eszmének még ma is van egy-két követője, pl. Kuba, Észak-Korea stb. Az utóbbiak az első szorgalmas követői voltak, legnagyobb „eredményük”, hogy 133 nap alatt többet ártottak ennek az országnak, mint előtte és utána bárki. Két évvel később, a trianoni békediktátumban Magyarország megcsonkításában „döntő szerepük volt”. Domoszlón „ezekről” neveztek el utcákat. Nem találtak az ezeréves magyar történelemben kimagasló, bátor hazafiakat, akikről inkább lehetett volna utcát elnevezni. Vagy Domoszlón biztosan élt olyan köz- tiszteletben álló személy, aki sokat tett Domoszlóért, és. nevét érdemes lenne megörökíteni az utókornak, hogy ha a gyermekek megkérdezik szüleiket, hogy ki is volt a névadó, el lehessen mesélni róla, mit tett a hazáért vagy Domoszlóért. Mit lehet mondani a gyerekeknek, ha megkérdezik a szüleiket, hogy ki volt Szamuely Tibor? Csak azt lehet válaszolni: drága kisfiam, Szamuely „Lenin- fiú”, kommunista hóhér volt. Eisert Árpád Eger, Szénáskert u. 3. Támogatták az utánpótlást Göteborg-Ghotia CUP 2001. Az Eger Futball Kft. Ull korosztályos csapata ez évben először vehetett részt a Göteborgban rendezett nemzetközi futballutánpót- lás-tomán. A gyermekek és a szülők ezúton szeretnék megköszönni ezt a lehetőséget azoknak a szponzoroknak, akik a kiutazás költségéhez igen jelentős mértékben hozzájárultak: FONOLIT Holding Rt., Agria Véd, Magyar Amatőr Labdarúgó Liga, Triboteam Kft., Suzuki Vitai Kft., Heves Megyei Önkormányzat, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat, Bástya Presszó, Kék Csemege ABC, EuroPrint Kft., Omega Autó Kft., Retour Húsnagyker, Ecomic Star Kft., Utassy-Vasker, Randevú Eszpresszó (Ostoros), Gripp Bt. (Gyöngyös), Egerszalók-Demjén Pinceszövetkezet, Szabó Csaba, Görbe Károly, Universal Autócentrum Kft. Gyermekek '90-es korosztály, szülők. Edző: Molnár Róbert A gyűlöletkeltés erőszakot szül A fenti cím alapján megkérem illő tisztelettel az egri nyugdíjas dr. Tóth Ferenc főorvost, az '56-os Szövetség regionális elnökét, hogy ne tegyen ilyet. Állásfoglalása ugyanis, amelyet a Hírlap szeptember 14-i olvasói oldalán megjelentetett, bizony gyűlölködő ellenünk, szocialista érzelmű emberek, illetve a Magyar Szocialista Párt tagjai iránt. Mert mi ellen is tiltakozik, mit tart „szemforgató hamisításnak..., az '56-os forradalom elkötelezett hitvallói legotrombább megsértésének, az áldozatok emlékének meggyalá- zásának” a regionális elnök úr? Merthogy mi voltunk, akik a forradalmat eltiporták, vérbe fojtották... stb. Mi, a Magyar Szocialista Párt tagjai és szimpatizánsai, akikre az előző választáskor ösz- szesen többen szavaztak, mint a jelenleg kormányzó pártokra együttesen! Mert mi is történt, miért e dühödt felhördülés? Megjelent egy hír a Magyar Nemzetben (épp ott, nem másutt!), mely szerint béketalálkozó volt Székesfehérvárott, ahol szocialista párti képviselők és '56-os veteránok egy időben (együtt?) koszorúzták meg a forradalom tiszteletére állított emlékművet. Hogy világosan értse a kedves olvasó, olyan életkorú, szocialista értékrendű emberek, akik 1956-ban még meg sem születtek, illetve tán óvodáskorúak ha voltak. A koszorúzást követően a szocialisták béketalálkozóra hívtak mindenkit az '56-osok Országos Szocialista Tagozata nevében, mondván: az ellenségeskedést oldja békévé az emlékezés. Szóval az ellen tiltakozik vehemensen Tóth dr. A kormánylap cikkében egyebek mellett olvasható még Pongrátz Gergely nyilatkozata, aki '56-ban a Corvin köziek parancsnoka volt, s aki többek között úgy véli: '56-ban 3500 ember fogott fegyvert, s miközben ma már csak egy kisebb részük él, a rendszerváltás óta tizennégyezer (!) '56-os emlékérmet osztottak ki a kormányok. A rendezvény fővédnöke, Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester úgy vélte, hogy a rendszerváltozáskor párbeszéd kezdődött a hatalom és a társadalom között, az emberek eldöntötték, hogy hogyan tovább, s az a párt, amelyik szakított a hatalommal, békésen állt félre. Szerinte ez is lényegében forradalom volt, ha nem is volt olyan látványos, mint az '56-os. Most az MSZP próbál meg hasonlóan fontos lépést megtenni. Létrehozni újra a nemzeti egységet. Csupán erről volt szó! Mert mi, szocialista érzelmű magyarok, akik történetesen az MSZP soraiban, zömében egy fiatal párt még fiatalnak mondható tagjai vagyunk. Akik átlagéletkorunk cca. negyven év, pártunk közép- és felső vezetése ugyanennyi. Mi nem leszünk és sosem voltunk egy bolsevik típusú, diktatórikus párt hívei. Az MSZP ma az ország jobbára egyetlen valódi demokratikusan működő pártja! Mi az igazi polgári demokráciát, a jog, az igazság és a másság tiszteletét akarjuk újból visszaállítani, ha megnyerjük a választásokat. A célunk az igaz szó, az üzleti tísz- tesség, a közpénzek nyilvános elszámolása, a parlamentáris demokrácia intézményeinek valódi működtetése. Az igazságszolgáltatás hitelének visszaszerzése, jogegyenlőség, a titkon nélkülözők, a hátrányos helyzetű magyar állampolgárok életesélyeinek javítása. Mert már elég a ködösen fogalmazott, homályosan hazug „álvalláskirályságos” jelmondatokból, a „múlttá olvadó emlékezetekből stb... S közben csendesen kialakult hazánkban egy délamerikai típusú, hazug, farizeus kleptokrácia (állami rablás)... S közben sorra elhangzanak antiszemita, terroristaszimpatizáns, halottgyalázó sajtónyilatkozatok. Nálunk maholnap már veszélybe kerül a Köztársaság! Nem akarunk, mert józan ember nem akarhat egy „neoHorthy-rendsz- ert”! Annak egykor nyilasuralom lett a vége, és mi egy vesztes, kiközösített, kifosztott országgá váltunk! Mert Vea victis! (Jaj a legyőzőiteknek!) Ugye, Tóth dr. úr sem akar ilyesmit? Hiszen ön betegeket gyógyított egész életében, történetesen 1956 őszén is az egri kórházban Ön volt ügyeletben, és orvostársaival együtt elsősegélyben részesítette a sebesült tüntetőket, akiket egy őrült parancsnok idegen parancsra lövetett halomra. Végül itt hivatkoznék a kezdőcímre a gyűlöletkeltés felelősségéről és veszélyeiről. Hiszen gyilkos, szadista hajlamú pszichopaták mindig vannak, itt élnek közöttünk, és vak indulatokkal telve várnak. Az alkalomra. Nekik csak ellenséget kell mutatni, és ők ölni fognak. Csalfa jogcím, téveszme mindig akad. Nem juthatunk el idáig ebben a kicsiny országban. Nem nézhetünk folyvást a múltba, mert úgy elveszíthetjük a mát és egy boldogabb holnapot. Radó István: egy „ifjú szocdem” (cím a szerkőben) Európa-bajnokság inkognitóban Beszéljünk végre a jóról is Olvasom a megyei és az országos napilapban, hogy veszteséges az új egri uszoda. Mértékadó körök hangoztatják nemcsak a megyeszékhelyen, hogy túl nagy ez az uszoda a városnak, a fenntartása pedig százmilliós többletkiadást jelent az ön- kormányzatnak. Én pedig csodálkozom, hogy ezeket a megnyilatkozásokat a város vezetői nyilatkozataikban büszkén megerősítik, és sűrűn emlegetik a kormány megígért támogatásának késését. Csodálkozom, mert ez az önkormányzat a 2000 novemberében üzemeltetésre átadott uszoda működtetésére csak 2001 márciusában alakított gazdasági társaságot. Miért nem egy évvel korábban? Akkor talán lett volna idő az üzemeltető szervezet felállítására, versenyek szervezésére, az uszoda bevezetésére a sportvilág köztudatába. Az úszás, a vízilabda zárt sportágak, mint a futballon kívül bármelyik más. Egy-egy nagyobb verseny rendezési jogának elnyeréséért évekkel korábban kell pályázni. Kész csoda, hogy 2001 szeptemberében ilyen előzmények után Európa-bajnokságot tudott rendezni Eger, még ha nem is a legnépszerűbb ágában az úszósportnak. Kész csoda az is, hogy a 19. Búvár- és Uszonyos Úszó Európa-bajnokság időpontjáról és helyszínéről a városban egyetlen plakát, tábla, transzparens sem tájékoztatott senkit. Még az uszodán sem volt feltüntetve, hogy belül milyen eseményt láthatna, aki arra téved. Ennél már az is jobb lett volna, ha kiírják, hogy az uszoda az Európa-bajnokság miatt zárva. Persze tudom én, hogy a napi több ezer turistából, a város lakóiból kevés szurkolója akad az uszonyos úszásnak, de az a néhány ember hírét vihette volna, hogy az uszoda belülről is szép, a rendezés Európa-szintű. Egy ilyen verseny marketing-értéke felmérhetetlen pozitív és negatív irányban egyaránt. Ha a verseny résztvevőit a csapattársakon túl mások is megtapsolhatták volna, biztosan nagyobb lenne az érmek elnyerésének öröme. A városban lakók pedig ha * tudnak a rendezvényről, nem csak a negatívumok örökös ismétlését hallgathatnák, hanem a tenni akarást is láthatnák. Őszintén remélem, hogy csak gyakorlatlanságból eredő hibákról van szó, és nincs mögöttük szándékosság. Tóth Elemér Eger, Szüret út 19. Önzetlenség Ezúton szeretném megköszönni Tóth Andrásnénak, az Egeresein Önkormányzat előadójának, hogy nehéz anyagi helyzetemben a segítségemre volt. Hosszú ideig beteg gyermekem után kaptam ápolási segélyt, aki a közelmúltban Andomaktályára került intézetbe. Tóth Andrásné elintézte, hogy most rendszeres járadékban részesüljek, miután egyéb megélhetésem nincs. Az ilyen aranyos, igazságos embernek a Parlamentben volna a helye! Köszönettel: idős Horváth Kálmánné Egercsehi, Egri út 17. Adományokkal segítettek Tákos lakói, s az árvízkárosultak nevében itt szeretnénk megköszönni Eger lakóinak és szervezeteinek a segítőkészségüket, azt a rengeteg adományt, ruhaneműt, ágyneműket, élelmiszereket, soksok mindent, amit személyesen hoztak el részünkre. A legnehezebb időben mellettünk voltak. Köszönjük az Agria Rt.-nek és a Marvin Alapítványnak, hogy elhoztak mindent. Köszönettel tartozunk az Egri Többgyermekes Családok Egyesülete szervezőjének, a diákoknak, a nyugdíjasoknak és mindenkinek, akik adományoztak nekünk. Hálával és tisztelettel gondolunk rájuk, jó egészséget kívánunk mindenkinek. Tákos lakói Élménydús táborozás Az Egri Családsegítő Alapítvány ebben az évben Mogyoróskán rendezte meg hagyományos nyári táborát. 29 általános iskolás korú gyermek vakációzhatott Kisba- kancsos táborunkban, és ismerkedhetett a Zempléni-hegység növény- és állatvilágával, a tájegység történelmi nevezetességeivel, várromjaival. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik lehetővé tették számunkra azt, hogy felejthetetlen élményeket szerezhessünk a gyermekeknek. A tábor szervezésében segítséget nyújtottak: Eger Város Önkormányzata, HESI Rt., Yangce Áruház, Renault Top-Car Kft., Green Mobil Kft., Érseki Hivatal, TESCO Hypermarket, Geopro- duct Kft., Családsegítő Intézet. Diószegi Lajosné kuratóriumi elnök Szívünk napja A Magyar Szív Egyesület Egri Szervezete és a megyei kórház kardiológiai osztálya az Eger Ünnepe rendezvény keretében emlékezett meg a szív világnapjáról. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a sikeres rendezvény minden támogatójának. Emlékezzünk az értelmetlen áldozatokra! Hosszas gondolkodás után ismét tollat ragadtam. Az alaphangot Kovács János, az általam nagyra becsült Hírlap munkatársának szeptember 7-i Táncolj Milo és szeptember 19-i Manhattan című írása adta. Az újságíró minden elismerést megérdemel őszinteségéért és bátorságáért. Jellemző a merészségére a következő idézet a szeptember 7-i írásból: a második világháború végén az amerikaiak által Japánra értelmetlenül ledobott két atombomba a világtörténelem egyik legocs- mányabb, emberiség elleni büntetlen gaztette volt, amit semmilyen stratégiai megfontolás sem indokol, hacsak az erőfitogtatás nem. Hiába tiltakoztak akkor jeles tudósok és katonák is. Ma már persze napnál is világosabbak azok a szakértői jelentések, melyek szerint elkerülhető lett volna az atomfegyver mindmáig példa nélküli humán célpont elleni bevetése. A hozzám hasonló korú emberek, akik még jól emlékeznek a második világháború néhány emlékezetes eseményére (netán részesei is voltak), próbálják az okot megkeresni. Az atombombán lázasan dolgoztak az USA-ban 1942-től, ami a Man- hattan-terv nevet kapta, s amikor összeállt a mű, kíváncsiak voltak az eredményre, ami sajnos messze felülmúlta az elképzeléseket, hiszen két japán város kíméletlen elpusztulásához vezetett. Az amerikaiak nem tudták elfelejteni a japánoknak Pearl Harbomál végrehajtott támadását az USA hajóhadának tekintélyes része ellen, ahol nagyon komoly emberi és anyagi veszteség érte a legyőzhetetlennek hitt USA haditengerészetét. Napjainkig hullámsír fed mintegy 35-40 kisebb-nagyobb méretű hadihajót és az azon szolgáló kb. 25-30 ezer embert. Ez pedig bosszúért kiáltott! Ismeretes az is, hogy Japán Ázsia déli részénél lévő szigetvilágát szinte kivétel nélkül elfoglalta. Emlékszem rá, hogy annak idején a Magyar Futár című bulvárlap karikatúrát közölt, ahol egy japán katona egy nagy söprűt tartott a kezében, amit oldalra lendített. Lábai alatt a Maláj-félsziget és a mai Indonézia hevenyészett térképe volt látható a következő szöveggel: Söprik a Pápua utcát! Ennek következtében veszni látszott az ott kialakult gyarmatok világa. Hány hatalomnak kellett onnan eltűnnie? Igaz, ma már tudjuk, hogy csak átmenetileg, de akkor ki tudta volna megjósolni ezt? Gondoljunk csak vissza, hogy Burma közepéig behatoltak a japánok, meddig öldökölték egymást a szövetségesekkel? Az előző pontokban leírtakat ha figyelembe vesszük, akkor annak egyenes következménye az, hogy a szövetségesek, élükön az USA-val, mindenáron térdre akarták kényszeríteni Japánt. A legbiztosabb eszköz pedig az elkészült atombomba volt még azon az áron is, hogy az egész világ megrettent ettől a szomorú eseménytől. Befejezésül tekintsünk egy kicsit Európa felé is, hogy mi történt ezen a földrészen akkoriban? Ugyanis a bosszúállás heve itt sem volt kisebb, mint ami irányult Ázsia felé. Az ellenséges ország megsemmisítése során nem válogattak az eszközökben, hiszen totális háború folyt ellene. Ennek során a szövetségesek a légierőre támaszkodtak. Támaszpontokat alakítottak ki a szövetségessé váló országokban, ahonnan szőnyegbombázást hajtottak végre a kijelölt célpontok, majd a nagyobb városok ellen. A repülő erődök 10 km magasságból szórták a terhüket. Sajnálatos módon ebből kapott jó néhány magyar város is. Iszonyatos emberi és anyagi veszteségek keletkeztek, nem beszélve a jelentős kulturális veszteségekről. Szűkebb hazánkat is érte egy ilyen támadás (Hatvan), ahol célpont volt a vasútállomás. Az épület teljesen megsemmisült, becslések szerint ötszáz ember végső nyughelye lett az újjáépült állomás. Mindez tizenegy perc alatt ment végbe. A napokban lesz 57 éve ennek a szörnyű tragédiának. Ilyenkor mindig eszembe jut egy ezzel kapcsolatos megrázó történet: látásból ismertem a bácsit, aki mellesleg a feleségem középiskolai tanára volt. Télen-nyáron mindig fekete nyakkendőt hordott és két karikagyűrűt. Évek során senki sem látta még csak mosolyogni sem. Hatvan vasútállomásának lebombázásakor feleségével és két gyermekével utazott át Hatvanon, de az állomás telve volt szerelvényekkel, így az érkező'vonat, melyen utaztak, nem fért be az állomásra, ezért jóval távolabb állt meg. A két gyereknek ivóvizet akart az állomáson szerezni, és eltávolodott a vonatuktól, ezalatt jelentek meg a szövetségesek és rakták le bombaterhüket. Mikor felocsúdott a rémülettől, a porban-füstben keresni kezdte a családját, de sajnos még a nyomukat sem találta. Eltűntek mindörökre. Felvetődik: vajon ez az ember élete végéig mit szenvedhetett, és hogyan gondolhatott azokra, akik ezt okozták neki? Emlékezzünk és hajtsunk fejet az áldozatok emléke előtt a hovatartozástól függetlenül, és minden értelmetlen pusztítást ítéljünk el. Enyedi László Heves
