Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-01 / 229. szám

I 2001. Október 1., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Vigalom babákkal, csikósokkal Nagy sikert aratott a gasztronómiai bemutató Tíz utcát érintett a szombati szüreti felvonulás, ahol a kocsikról népviseletbe öltözött hagyományőrzők dalokkal köszöntöt­ték a kíváncsiakat. fotói gAl gAbor Feldebrő Mobilitás Főiskolások párbeszédére leszek figyelmes, miközben az egyik tanszék tájékoztató közlemé­nyeit böngésszük a folyosón:- Már alig várom a diákhi­telt.- Méghogy tel - replikázik a másik. - Neked már van mobil- telefonod... Végtére is az a pénz mobili­zálható._________________(B. S.) TANÁCSADÁS. Egerben, a Ci­vil Házban (Bajcsy-Zs. u. 9., 1/6.) ma 17 és 18 óra között a He­ves Megyei Diabétesz Szövetség várja a cukorbetegeket, a diabe- teszes fiatalokat és gyerekek szüleit. Az Egészségügyi, Szociá­lis, Karitatív és Rehabilitációs Irodában az érdeklődőknek dié­tás tanácsadással szolgálnak, mérik a vérnyomást és a vércu- korszintet is. DEDIKÁLÁS. Október 2-án, 15 órától Gyöngyösön a Fő tér 8. szám alatti Bibliofil könyves­boltban Janikovszky Éva dedi­kál. Az írónő a városi könyvtár­ban (Fő tér 10.) 16.30-tól az ol­vasókkal találkozik. CSATLAKOZÁS. A Magyar Po­litikai Üldözöttek Szövetsége ok­tóber 5-én, 9.30-tól tartja orszá­gos küldöttközgyűlését a mező­kövesdi városháza tanácskozó- termében. Itt jelentik be a MAPÜSZ csatlakozását az '56-os Szövetséghez, s megalakítják an­nak regionális szervezetét. A hét végén három napon át a szüret jegyében zajlottak a nagy érdeklődéssel kísért programok. Igazi színfoltnak számított Simon Julianna könyvtárbeli babakiállí­tása, aki az 1900-as évek helyi vise­letét varrta meg, s abba öltöztette kis figuráit. Meg lehetett tekinteni a feldebrői Palisca Mária és a detki Gáspár Géza keramikusok mun­káit is. A kisdiákok vidám szüreti jelenetekkel és néptánccal készül­tek a bemutatóra, a felvonulásra. Kóstolók mondhattak ítéletet a gasztronómiai bemutató ízözönéről, a sportpályán pedig ökröt sütöttek, a nagyközönség­nek szánva a finom falatokat. Igen látványosnak bizonyult a horto­bágyi csikósok, valamint az egri és helyi lovasok ezt követő szóra­koztató mutatványsorozata. A jó hangulat fokozásáról a Pásztóról érkezett Muzsla együttes gondos­kodott, amely szombaton este a szüreti bálban érte el tetőfokát. A táncos mulatság előtt Erdélyi Zsu­zsa és együttese szaxofonjátéka aratott sikert. Vasárnap a műemlék templom­ban borszentelés is része volt az ünnepi misének, ahol délután a Cantus Agriensis lépett fel hang­verseny keretében. Az eseményre szerdai körzeti oldalunkban térünk bővebben vissza. ■ TRIANONRÓL. Kedden, 17 órakor Egerben a Keresztény If­júsági Klubban (Érsekudvar, Széchenyi u. 5.) kerül sor a Dsida Jenő Baráti Kör rendez­vényére. Ezúttal Romsics Ignác történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja tart elő­adást „A Trianoni békeszerző­dés" címmel. IDŐSEK NAPJA. Minden nyugdíjast várnak a rendezők október 3-án, 10 órától az egri körcsarnokba, ahol a Heves Megyei Idősügyi Tanács a házi­gazdája a Idősek napjának. A kulturális műsorban fellépnek a Gárdonyi Géza Színház mű­vészei, de hallható lesz a bol- dogi és gyöngyöshalászi Arany- páva-díjas kórus is. Az esemé­nyen sor kerül emléklapok és plakettek átadására, a kiemel­kedő munkát végzők, támoga­tók elismerésére. FELDERÍTŐKNEK. Az egri Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj idén is megrendezi a védőszent, Szent Márton je­gyében a hagyományos nem­zetközi versenyét. A járőrcsa­patok kedden 14 órakor a Dobó téren ünnepi megnyitón vesz­nek részt, majd másnap a vá­ros környéki terepen mérik össze felkészültségüket. ■ Nem történt igazságtétel „Ne engedjük megismételni a megbocsáthatatlant” Recsk- A kényszermunkatábor egykori foglyai a szaba­dulást valójában Sztálinnak köszönhetik, aki megtette azt a szívességet, hogy 1953-ban itthagy­ta ezt az ámyékvilágot. A bekövetkező enyhülés során legalább a törvényesség látszatát helyreál­lították, ám az Államvédelmi Hatóság változatla­nul állam maradt az államban. A szabaduláskor senki sem kapta vissza a ruháit, a letéti tárgyait, ebből derült ki, hogy az ÁVH erre az eshetőségre nem is gondolt. A Recskről szabadulóknak alá kellett írniuk, hogy itt töltött éveikről nem beszél­nek, a láger helyére pedig sűrű fenyőerdőt telepí­tettek. Egyebek mellett erről beszélt szombaton, a hajdani táborban felállított emlékműnél dr. Zimányi Tibor, az idén tizenhárom éves Recski Szövetség elnöke. A hagyomá­nyos ünnepi megemlékezésen Zimányi az igazságtétel kap­csán hangsúlyozta: semmit sem tudtak tenni az elmúlt ti­zenkét esztendőben, így gya­korlatilag feladták a fellépést a törvénysértéseket elkövetőkkel szemben. Az átvilágítás után senkinek sem kellett lemonda­nia, a sortűzperek ítéletei olyan enyhék, hogy jobb lett volna ki sem hirdetni azo­kat. Csak az jelent megkönnyebbülést, hogy vé­gül az igaz ügy győzedelmeskedett, s ma Ma­gyarországon demokrácia van. Recsk polgármestere, Fekete József szónokla­tában kiemelte: ötven éve itt az emberi gonosz­ság, a gyűlölet, a bosszúállás magyar Szibériája voít. A községben élők akarata nélkül jött létre a kegyetlen internálótábor, ahol a pokol tornácát, járta meg 1300 fogoly. A kialakított nemzeti em­lékhelyet azóta nap mint nap százak keresik fel, sokan és sokszor imádkoznak itt Istenhez. Az ünnepségre várták volna Mádl Ferenc ál­lamfőt is, aki azonban más hivatalos elfoglaltsá­ga miatt végül levélben köszöntötte a jelenlévő­ket. Üzenetét dr. Szentgyörgyi András, a köztár­sasági elnök hivatalának titkárságvezetője tol­mácsolta. Szavai szerint Recsken a nemzeti füg­getlenség, a társadalmi igazságosság és az embe­ri szabadságjogok védelmezőire emlékezünk. Az ő hitükből, áldozatvállalásukból virágzott ki Felújították az emlékparkot A Mementó Recski Nemzeti Emlékpark Közalapítvány nem­rég 3 és fél millió forintot nyert a kulturális tárca egyik pályáza­tán. A pénzből felújították a tábor helyén lévő emlékparkot, a volt büntetőbarakkban állandó kiállítás létesült újabb doku­mentumokkal, tárgyi eszközökkel, s-a világítást is kiépítették. A szombati ünnepségen a koszorúzást követően avatták fel az állandó tárlatot. 1956 forradalma. A recski foglyok számot vetet­tek a szorongással, a félelemmel, a rémülettel. A mi felelősségünk abban áll, hogy ne engedjük megismétlődni a megbocsáthatatlant. irénesi TARI OTTÓ Farkasok Aki szerint minden eddiginél keményebb, vérre menő választási kampány várható, az _____________ téved. Nem várható, hanem van. Egyelőre még nem nyíltan, nem a felszínen - hiszen az érintettek is tisztában vannak vele, hogy az idő előtti direkt hadjárat kifulladna az országgyűlési és főleg a helyhatósági vok­solásokig hátralévő hosszú hónapok során -, de a mélyben már jó ideje kavarognak az indulatok. Megköttettek az alkuk, elkez­dődött a pozíciókeresés. Kezdetét vette az élethalálharc. Mert az utóbbiról van szó, nem vitás. Ma már nem amatőr a rendszerváltás utáni honi politika. A közéleti súly egyet jelent a megsüvegeléssel, a befolyással, a tisztes megélhetéssel - esetenként a tisztességtelennel is -, érthető hát, ha az ez irányú ambíciókkal megáldottak idejében szeretnék biztosítani majdani sikerük feltét­elen. Mindez azonban egyre nehezebb, hiszen hatalmas a tolongás: a vérbeli profik, a közért valóban tenni akarók, a jó szándékú, ám­de naiv romantikával felfegyverkezett műkedvelők mellett megjelen­tek a színtéren a megélhetési politikusok, az önjelölt világmegváltók és a kalandorok is. A végső cél olyannyim csábító, hogy elérése egyeseknek - az utóbb említetteknek - mindent megér. Gátlástalanul vetik be esz­köztárukat, benne a demagógiát, a zsarolást, mások lejáratását, csakhogy önmagukat minél jobban menedzseljék. Hazudnak, de- zinformálnak, magánnyomoznak, adatokat gyűjtenek, rágalmaz­nak és feljelentenek. Ma már semmi nem számít szentségnek. Nem tabu a magánélet, nem sérthetetlen a célszemély családja sem. A to­tális győzelemre törekednek, amibe - legalábbis a saját „erkölcsi” normáik szerint - belefér bárki megalázása, tönkretétele. És a fogáskeresés közben párját ritkító véd- és dacszövetségek ala­kulnak. Immár nem számít az ideológiai különbözőség (ha esetük­ben egyáltalán beszélhetünk világnézeten alapuló értékekről), szóba se kerülhetnek az esetleges korábbi ellentäek. Szükség esetén pilla­natok alatt egymásra talál a különböző érdekek mentén felsorakozó sereg, hogy egyesült erővel támadjanak a közös mumusra E szekér­táboron belül jól megfér egymással a kétes múltú „politikus” és a haj­dani „háromperhármas", a kollégája állására régóta ácsingózó, ho­mályos identüású énelmiségi és a frusztrált, megcsalt férj, a rendszer kárvallottja és az újkapitalista, netán az egyszerűen irigy, a történé­sekből nem is feltétlenül profitáló notórius bajkeverő is. Hogy mi motiválja őket, arra. csak részben válasz, hogy a hata­lom és a pénz, esetleg együtt a kettő, vagy fordítva. Kell ehhez még más is: gonoszság, elvetemültség, némi pszichiátriai eredetű beha­tással. Mert ilyen időket élünk, ember embernek a farkasa. A leg­szomorúbb az egészben, hogy ezek az elemek akár hatcdomra is ke­rülhetnek, meghatározva az egész helyi vagy akár szélesebb társa­dalom jövőjét. És a nyűt kampány még el sem kezdődött... Lassabban a Tisza-hídon Heves megye A megyei közútkezelő dolgozói több helyen útjavítási munkála­tokat végeznek, ezért az érin­tett szakaszokon a gépjárművel közlekedők gyakran számítsa­nak forgalomkorlátozásra. így például a 33-as főúton a porosz­lói Tisza-hídnál korlátjavítás ad feladatot a szakembereknek, ezért a félpályás forgalmat jel­zőlámpa irányítja, és érvénybe lépett a 40 kilométeres sebes­ségkorlátozás. Poroszló telepü­lés átkelési szakaszán közműve­zeték építése miatt ugyancsak félpályán lehet közlekedni. A 21-es számú főúton Hat­vannál két helyen is tart a híd­felújítás. Az M3 autópálya bu­dapesti felhajtó sávját ezért le­zárták, a terelőutat táblákkal jelölik. A 24-es főút recski szakaszán az aktuális munkálatok miatt út­szűkületre számítsanak az arra haladók, az aszfaltozás idejére pedig az utat félpálya szélesség­ben lezárják és sebességkorláto­zás lép életbe. A recskihez ha­sonló útjavítás miatt Márkáz bel­területén is lassú haladásra szá­mítsanak a gépjárművezetők. Parádfürdő belterületén útszű­kület jelzőtáblákat helyeztek ki, mert az útcsatlakozás kiépítése, valamint a várakozóhely Itialakí- tási munkálatai még nem feje­ződtek be. Horton, a 3-as számú főúton közművezeték építése gátolja a tempósabb haladást. A községen belül előzni tilos táblák érvénye­sek és az útszűkületre is utal­nak. A járművek 30 kilomé- ter/órás sebességkorlátozással közlekedhetnek. ■ Bogrács Apraja-falvának Egerbakta Felbuzdulva a jól sikerült, tava­lyi millenniumi napon, faluna­pot szervezett szombaton a sportpályára a település önkor­mányzata. S, hogy mind több részvevőt megnyerjenek az „ügynek”, bográcsfőző ver­senyt is hirdettek ez alkalom­ból. Az ételek hozzávalóit a szervezők mellett a vadásztár­saság és a helybéli vállalkozók biztosították. Tizennyolc csapat jelentke­zett a versenyre, így aztán tizen­nyolc féle finomság rotyogott a kondérokban, vagy sült a szabad tűz felett. A zsűri pedig nem volt rest, Kiss Gábor plébános elnök­letével, Vízrga Tibor polgármes­ter alelnökletével végigkóstolta valamennyit: a zamatos vadéte­leket, a zaftos pörkölteket, a mennyei párájú gulyásokat, töl­tött káposztákat és a felejthetet­len, citromos vadmalaclevest. A versenyző csapatokat az in­tézmények dolgozói, valamint családi és baráti társaságok al­kották. Most végre kiderült, hogy nem a szakács néniben van a hiba, ha a gyerek finnyá­san félretolja a spenótot. Ugyan­is a vetélkedő győztese az óvoda dolgozóinak Apraja-falva nevű csapata lett. Ők flekkennel és rablóhússal lepték meg a közön­séget. Merthogy az étkekből nemcsak a zsűrinek jutott, „nagy kanállal” lakmározhatott az egész falu. A győztesek jutal­ma a dicsőségen túl egy vándor­bogrács lett. A napközbeni szórakozásról körhintások és a Forrás Sza- bad-időközpont íjász Szakköre gondoskodott. A jó hangulatú rendezvényt szabadtéri bál Zárta. (NÉGYESSY) Tizennyolc féle finomság készült a baktalak bográcsfőző versenyén FOTÓ: ÖTVÖS IMRE „Temetik” a gesztenyefákat Bodony Az apró mátrai település temető­jében található gesztenyefák évti­zedeken keresztül a temető dí­szei, a községben élő és elhunyt emberek tanúi voltak, melyekhez a lakosság - érthető módon - ra­gaszkodott. A képviselő-testület azonban a közelmúltban mégis akképp dön­tött, hogy kivágatja a fákat. Sajnos - mmt kiderült - más választás nem volt, mivel a fák elöregedtek, törzseik elkorhadtak, balesetve­szélyessé váltak, s ily módon most már komoly veszélyt jelentenek a drága, gondozott síremlékekre. Mivel a sírokban keletkező esetleges károk megtérítésének felelősségét az önkormányzat nem tudja felvállalni, a fákat fo­lyamatosan vágják ki. A képvise­lők e kényszerű lépésért a lakos- ság megértését kérik. ________■

Next

/
Thumbnails
Contents