Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-29 / 252. szám

ä§Ü 2001. Október 29., hétfő M E G Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL Hanyatlóban Orbán Viktor véleménye szerint a nyugati dvitizádó és a benne levő nemzetek - néhány kivételtől elte­kintve - hanyatlóban vannak, a sikerhez viszont emelkedő nem­zetre van szükség. Azt is mondta, hogy mi 15 év alatt eljutunk oda, ahová az EU országai 70 év alatt küzdötték fel magukat. Na most, két eset lehetséges. Vagy fáradtak a píárosok, s nem vették észre a két gondolat közötti - nagyon is kínálkozó - összefüg­gést. A másik eshetőség, hogy a kä kijelentés valóban szervesen il­leszkedik. Vagyis: a nyugati civili­záció (aminek azért mégiscsak ré­sze az EU jó néhány tagállama) 15 év alatt a mi szintünkre ha­nyatlik. Hurrá! iespé) RENDKÍVÜLI. Ma ismét ülése­zik Gyöngyös önkormányzata, mivel a testület múlt csütörtöki tanácskozásán nem sikerült a napirendek végére érni. Ezúttal két témát vitatnak meg: a köz- tisztviselők juttatásairól szóló helyi rendelet tervezetét, vala­mint - zárt ülésen - a város köz- igazgatási határának módosítá­sáról szóló elképzelést. FOGADÓÓRÁK. Szerdán dél­után 4 órakor az egri városháza 2- es termében Bányász Róbert, a 3- as számú választókerület ön- kormányzati képviselője tart fo­gadóórát. Ugyanekkor az 1-es te­remben Császár Zoltán, 1-es számú választókerületi város­atya várja a helybélieket. VÉRADÁS. Ma 9 és 15 óra kö­zött Pélyen az általános iskolában szervez véradást a Vöröskereszt Heves Területi Szervezete. Hol­nap Sarudon 8 és 12 óra között ugyancsak az általános iskolában várják az önkéntes donorokat. KALANDOK. Lőrincz L. László, azaz Leslie L Lawrence, a népsze­rű kalandregények szerzője lesz holnap este 6 órától az Univerzum Klub vendége a Megyei Művelődé­si Központban. Az író az egzoti­kus vidékeken szerzett élményeit osztja meg az egri hallgatósággal. LÁTOGATÁS. Horn Gyula ex- kormányfő kedden 17 órától Is­tenmezején a Művelődési Ház­ban lakossági fórumra várja az érdeklődőket. SZŐLÉSZET. A Heves Megyei Közgazdasági Hetek keretében kedden délután 3 órától dr. Herpay Balázs, a Magyar Borá­szati Szövetség főtitkára tart elő­adást a szőlészet-borászat hely­zetéről, lehetőségeiről. A szakmai program helyszíne a Budapest Bank egri fiókja (Almagyar u. 5.) KISTÉRSÉG. Kedden délelőtt 9 órától ülésezik Gyöngyös és kör­zete kistérségi társulása a város­háza kistermében. ■ Snoopy, a szarvasgombász bajnok (Folytatás az 1. oldalról) Látszatra semmiben sem külön­böznek egy hétköznapi golden retrievertől (ez Delma fajtája), vagy labradortól (Johny). Még annak sincs jelentősége, ha - mint Snoopy esetében - a szülők szerelemből keltek egybe, s egy labrador és vizs­la keveréknek adtak életet. Nem a külcsín - bár egyikük szebb, mint a másik -, hanem a jólneveltség és a kifogástalan szimat a lényeg. Merthogy a szarvasgombák 5-10, sőt 30-40 centiméter mélység­ben rejtőzködnek a föld alatt. Ezek a kutyák mégis kiszagolják, s addig kaparják vad elszántsággal a talajt, vagy ülnek vigyázzban a rejtekhely mellett, míg a tarisznyájában hor­dott kézi ásójával odaér a gazda, s a felszínre emeli a zsákmányt. Amely gyakorta nem nagyobb, mint egy mogyoró, s bizony fülig szalad a szája, ha legalább egy dió méreteit eléri. Ha a növény előkerül, még akkor sem biztos, hogy a gazda dörzsöl­heti a markát. Ugyanis, mint dr. Bratek Zoltántól az ELTE növény- élettani tanszékének egyetemi taná­rától megtudtuk, a szarvasgombá­nak több, mint száz fajtája található meg a honi földekben. Ezek közül csak néhány az igazán értékes, gasztronómia gyönyört okozó faj. Mert létezik például olyan is, ame­lyet ha ráreszelnek a sültre, az un­dort keltő, bakelitszagúvá válik. Az sem mindegy, milyen szakácshoz kerül a gomba. Mert mennyei äket kizárólag a szakavatott mester ké­pes remekelni. Az Első Magyar Szavasgombász Egyesület négy évvel ezelőtt alakult azért, hogy újjá élesszék a hagyo­mányokat, és ismét a konyhába ke­rülhessen ez a páratlan csemege, amelyről már a XIX. századi ma­gyar szakácskönyvek is írtak. Az országban nem több, mint ötven étterem kínálja szarvasgom­bával fűszerezett finomsággal a te­hetős vendégeket. Bár - mint Kalla Kálmán, a budapesti Gundel fősza­kácsa hangsúlyozta - ebből a nö­vényből adagonként egyetlen deka kell ahhoz, hogy valami egészen páratlanul finom ízt adjon a sült­nek, a szósznak, vagy a levesnek. Szilvásváradon a Lovas Étterem tulajdonosa, Gál Gábor karolta fel a szarvasgombászokat, és segített annak a versenynek a megrendezé­sében, amelynek szombaton szem­tanúi lehettünk. Eleddig nem volt példa arra, hogy összemérhessék tudásukat a szarvasgombavadász kutyák. Hanem most a népes ki­rándulócsapat, amelynek tagjai a Szilvásváradi Erdészet jóvoltából fogatokkal és a kisvasúnál eljuthat­tak a Szalajka-völgybe, az Erdészeti Múzeum területére, megláthatták, hogy miként is dolgoznak ezek a bámulatosan ügyes kutyák. A felsőtárkányi Kiss Imre Snoopyja kilenc szarvasgombát lelt húsz percen belül a rendezők által hajnalban elrejtett tízből. A máso­dik helyezett egy másik versenypá­lyán az ugyancsak felsőtárkányi Vásárhelyi Sándor Johnyja lett, hat gombára talált rá boldog farkcsóvá­lások közepette. Delmával sem kel­lett szégyenkeznie a varbói Fazekas Imrének, mert a kutyus - bár, mint ennek többször is jelét adta, szíve­sebben játszott volna a közönség­gel - csak előbányászott négy szar­vasgombát. Ezt követően a hosz- szú sétán azt is megmutatták a jó­szágok, hogy hol rejtőznek még szarvasgombák, amelyek a szerve­zők számára is meglepetésnek bi­zonyultak. Azt pedig, hogy milyen fenséges is az íze, ennek a füstös, savanyú, nedves avarra emlékeztető illatú, fe­kete, rücskös gombának, Gál Gábor vendéglős jóvoltából tapasztalhat­ták meg a szarvasgomba-vadászat kétlábú résztvevői. négyessyzita Milliókat sújt a vidék válsága Nemzeti összefogás a mezőgazdaság és a vidék megmentéséért címmel rendeztek a hét végén agáríórumot a városi művelődési házban. Heves A térség szocialista országgyűlési képviselője, Godó Lajos - mint a fórum házigazdája - hangsú­lyozta, hogy a vidéken élő emberek megélhetését a mezőgazdaság jelenleg nem biztosítja és ez a tény a gazdaság állapotára is rányomja bélyegét. Az esemény egyik vendége dr. Németh Imre országgyűlési képviselő, az MSZP agrárkabinet­jének vezetője volt, s mint kifejtette: a mező- gazdaságot ki kell hozni a tartós válságból, s ez elsősorban úgy lehetséges, hogy az eladósodott gazdáknak hosszú lejáratú, minimális kamat­teherreljáró hitelcsomagot kell nyújtani. Ugyan­csak szükség lenne kedvezményes hitelekre, amelyekből megvásárolhatók lennének a nyu­gat-európai árszintű gépek, vetőmagok. Célsze­rű lenne a rendszerváltás után tíz évvel ésszerű birtoknagyságokat kialakítani. Szólt arról is, hogy ha az MSZP kormányzó párt lesz, rendez­ni kívánja a szövetkezeti üzletrészeket ott is, ahol a jelenlegi kormány intézkedései miatt több ezren kimaradtak. Ezt követően dr. Karsai József képviselője­lölt, az MSZP Békés megyei agrárszakembere négy pontban foglalta össze a válságból kive­zető utat. Tervei szerint az őstermelőket 600 ezer forintig adómentesség illetné, 6-7 millió forintig pedig a 20 százalékos adósság alá es­nének. Fontosnak tartja, hogy legalább 3-4 év­vel előre megállapítsák az intervenciós árat a mezőgazdasági termékek esetében, hogy a ter­melő biztonságosan ki tudja számítani, hogy 2003-ban milyen egységáron vásárolják fel pél­dául a búzát vagy a sertést. A párt agrárpoliti­kájának a célja, hogy a szövetkezeti üzletrész­tulajdonosokat 100 százalékban kárpótolják. Ez a lépés jelentős életszínvonalbeli emelke­dést jelentene a vidéki embernek, rendezni tudná adósságait és életének komfortfokozata is javulna. Végül a szakoktatás fontosságára helyezte a hangsúlyt: célként jelölte meg, hogy minden egyes megyében legyen legalább egy-egy technikailag jól felszerelt független la­boratórium, s a szakoktatást is igénybe vehes­sék a mezőgazdaságban dolgozók. A fórumon elhangzott, hogy ma legalább 3-4 millió embert érint a vidék válsága. Az agrárium fellendülése esetén a munkanélküliség is enyhít- hetőbbé válna. iszuromd _____________TAR! OTTÓ S tátus A román külpolitika elemzői egy valamit tel­jes bizonyossággal megállapíthatnak: délke­leti szomszédainknál az állam nemzetközi színtéren való képviselete mindig egységes volt, felülemelkedett a pártérdekeken, a belhoni villongásokon. Most ne firtassuk, hogy a történelem során mely kérdésekben volt igazuk és melyekben nem, mert a diplomácia hatékonysá­gát úgyis annak eredményessége határozza meg, még egy ki­csiny ország esetében is. Elég egy keserű pillantás a térképre ah­hoz, hogy szavaink igazolást nyerjenek. Félő, hogy napjainkban a ravaszság, a dörzsöltség megint te­ret nyer hazánk és az említett szomszédunk kapcsolatában, mégpedig nem feltétlenül a javunkat szolgáló végkifejlettel. Most a státustörvény okán - apropóján? ürügyén? - éleződött ki a helyzet. A kezdeti, merev elutasítást követően a román fél a mi­nap új javaslattal állt elő: nem ellenzik a kedvezménytörvényt, de azé gyűjtőszó alá tartozó rendelkezések ne az úgynevezett magyar igazolvány birtokosaira, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ tagsági könyvének a tulajdo­nosaira vonatkozzanak. Sommázva: ne azok részesüljenek a magyar állam által nyújtandó, a Parlamentben 92 százalékos többséggel elfogadott kiváltságokban, akik magyarul beszélnek és magyarnak vallják magukat (ahogy azt a „magyar igazol­vány” kitalálói elképzelték), hanem azok, akik egy nevén neve­zett romániai politikai tömörülés tagjai. Hogy ezzel mi a gondom? Kettő mindenképpen akad: egy­részt, hogy az RMDSZ-be - annak alapszabálya szerint - bárki beléphet, aki akar, nemzetiségre valólekintet nélkül. Elég egy - akár románul kitöltött - nyilatkozat, s máris minden ottani ál­lampolgár jöhet Budapestre olcsóbban utazni, felsőoktatási in­tézményekben jutányosán képezni magát, gyógykezeltetni meg­lévő nyavalyáját, meg ki tudja még, milyen előnyöket élvezni az itteni adófizetők pénzén. A másik fenntartásom politikai jellegű: az idézett kormányfői ötlet pozitívan diszkriminálja az RMDSZ-t. Nem mintha az em­lítetten kívül más jelentősebb magyar párt is működne az or­szágban, de ez mégsem jelenti azt, hogy az utóbbiak szimpati­zánsai, illetve a számottevő „független", magyar ajkú román ál­lampolgár előtt be kellene zárni a kaput. Vagy netán kötelező lesz az RMDSZ-tagság, ha valaki élni szeretne a lehetőséggel... ? Mindezeket figyelembe véve, az emberben megszólal a kisör­dög: lehet, hogy a javaslat mögött egyebek is állnak? Például így kívánják „nemzetállamukban” homogén tömbbe terelni, jól el­lenőrizhető - és természetszerűleg politikailag könnyebben kezel­hető - módon egyetlen szervezetbe zsugorítani a magyarságot? Vélhetően az ottani közélet meghatározó magyar szereplői is számba vették mindezeket. Ezért is furcsa számomra Markó Bé­la RMDSZ-elnök nyilatkozata, aki az elsők között minősítette megfontolásra érdemesnek a hivatalos román álláspontot. Történelmi barátság Szlovákiai községekkel tárgyalnak A község önkormányzati ve­zetői a közelmúltban két leve­let is postáztak Szlovákiába. A küldemény címzettje Gyetva és Gács község helyha­tósága volt. A választás nem véletlenül esett erre a két, or­szághatáron túli településre. Tófalu Az ügy előzményeiről - lapunk ér­deklődésére - Kerek József polgár- mester a következőket mondta:- Annak idején, valamikor az 1700-as években, a török kivo­nulása után a mi elnéptelene­dett területeinkre több család ér­kezett Felvidékről. Községünk­ben néhány helybéli szláv hang­zású vezetékneve még igazolja ennek hitelét. A kapcsolatkereső levelekre azonban - bár nagyon várták - egyik helyről sem érkezett válasz. Ennek ellenére a hevesi település polgármestere, valamint két képvi­selője csak ellátogatott Gácsra, amelynek Holic a szlovák neve, s - mint tapasztalták - szívélyes fo­gadtatásban volt részük. Mi több, Vladimir Rehanek polgármester vezetésével egy négytagú delegá­ció - benne magyar ajkú képviselő­vel - a kapcsolatok felvételét szor­galmazó faluban is megfordult a napokban. A felek abban állapod­tak meg, hogy tavasszal írásos ösz- szegzést készítenek a kölcsönös lá­togatások tapasztalatairól, s abban pontosan megjelölik azokat a terü­leteket és találkozási formákat, ahol ápolni kívánják a történelmi időkhöz kötődő barátságot. ■ A szabadságharc emlékműve A szentmisét, majd a fáklyás felvonulást követően avatták fel az Isaák-kúria udvarán fel­állított 1956-os emlékművet. Nagyréde A szombaton este megrendezett ünnepség a templomban kezdő­dött, ahol a helybéliek és meghí­vottak előtt dr. Nagy Lajos apát ce­lebrált szentmisét. Ezt követően a résztvevők kezükben fáklyákkal vonultak az Isaák-kúria udvarába, ahol Réti Árpád szavalata után Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Or­szágos Szövetségének elnöke '56-os emlékzászlót adott át Balázs József polgármesternek, majd felelevení­tette a 45 évvel ezelőtt történteket. Mint rámutatott: a szabadságszere­tet a nemzeti összefogásnak kö­szönhetően győzedelmeskedhetett 1956 októberében. Bár később a visszatérő, óriási túlerőt képviselő elnyomó idegen csapatok leverték a forradalmat, bebizonyosodott, hogy sikerrel lehet harcolni a kom­munista diktatúra ellen.- A magyarság felemelkedése ér­dekében a mai politikai erőknek is össze kellene fogniuk - jegyezte meg a Pofosz elnöke. Miután az apát felszentelte az emlékművet, a politikai pártok és civil szervezetek helyezték el a ke­gyelet virágát a gránittömbnél. Az ünnepség - amelyen ott volt dr. Mánya Kristóf, a térség ország- gyűlési képviselője is - a könyv­tárban folytatódott, ahol Fónay Je­nő '56-os emlékérmet adományo­zott Lami Ivánnak és posztumusz dr. Molnár József történésznek, míg a Honvéd Kulturális Szolgálta­tó Közhasznú Társaság emléklap­ját Sipos Gábor alezredestől a köz­ség polgármestere vehette át. Az estet a Corelli Trió nagy sikerű koncertje zárta. ___________itompai A vándorgyűlés kitüntetettjei Dohoszló, VAmoeqyórk Ma kezdődik Nyíregyházán a Népművelők Egyesületének or­szágos vándorgyűlése. A szak­mai programok mellett több díj, tótüntetés átadására is al­kalmat ad a háromnapos ta­nácskozás, melyen megyénket két elismerés is illeti. Az országos egyesület Önkor­mányzatok a közművelődésért emlékplakettjét Domoszló helyha­tóságának képviselői vehetik át a közművelődési és kulturális fel­adatok ellátásához nyújtott támo­gatás, segítség elismeréseként. Az egyesület szakmai díjára érdemesnek találták dr. Birmbaumné Pintér Máriát, a vámosgyörki Közösségi Ház veze­tőjét, aki két évtizednyi kiemel­kedő munkája elismeréseként veheti át a kitüntetést az orszá- gos eseményen. _______________■ F áklyás ünnepségen avatták fel az emlékművet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents