Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-24 / 248. szám

4. OLDAL KÖRKÉP 2001. Október 24., szerda MEGYEI Vége a nyári időszámításnak A Mávinform közli az uta­zókkal, hogy október 28-án, vasárnap véget ér a nyári időszámítás. Az óraigazítás miatt a MÁV Rt. nem ad ki új menetrendet. Budapest, Heves megye A nyári időszámítás október 28- án - vasárnap - hajnali három órakor fejeződik be. Ekkor az órákat hajnali kettő órára kell visszaállítani. A MÁV Rt. azokat a személyszállító vonatokat, amelyek kettő és három óra kö­zött indulnának, s három óráig nem érkeznének meg a végállo­másukra, már az áj időszámítás szerint indítja el. A nemzetközi személyszállító vonatok közül a Dacia expressz mindkét járatát Magyarországon éri az időszámítás-változás. Az óraigazítás miatt egy bel­földi vonat - a Füzesabonyból Budapest Keleti pályaudvarra 2 óm 55 perckor induló - várako­zik körülbelül egy órát, s már a téli időszámítás szerint közleke­dik. Más vonat közlekedésében nem okoz változást a téli időszá­mítás bevezetése. ■ Senkinek sincs telitalálata A Szerencsejáték Rt. tájékozta­tása szerint a 42. heti ötös-, ha­toslottó, valamint Joker játék nyereményei a következők: Ötöslottó: 5 találatos szel­vény nem volt. A 4 találatosokra egyenként 1.406.566, a 3 talála­tosokra 13.826, a 2 találatosokra 781 forintot fizetnek. Hatoslottó: 6 találatos szel­vény sem akadt. Az 5+1 találato­sokra egyenként 7.606.364, az 5 találatosokra 152.422, a 4 talála­tosokra 2.903, a 3 találatosokra 679 forintot fizetnek. Joker: az első nyerőosztály­ban nyereményt elért szelvény nem volt. imtii Várpályázat Eger Az egri vár Széchenyi terv-pályá­zata nem a megyei önkormány­zat hivatalában, hanem a Kincs­tári Vagyonigazgatóságnál (KVI) készült, illetve készül - pontosí­totta az október 20-i számunkban megjelent információt a Kincstá­ri Vagyonigazgatóság megyei ki­rendeltség-vezetője. Lugosi Dénes egyben tájékoz­tatott, hogy a pályázat pontos tar­talma minden érdeklődő - így a sajtó mellett magánszemélyek - számára hozzáférhető. A KVI ve­zetői és munkatársai szívesen vá­laszolnak az igazgatóságot érintő kérdésekre - tette hozzá. ■ 1956: a demokratikus világ csillagórája” 1956: válasz a pökhendiségre A magyar nemzet története a szabadság- harcok története. A forradalmak jelemős eredményeket értek el, de végül mégis elbuk­tak, mert a kis népeknek nincsenek baráta­ik. Talán nekünk lesznek most - hangsú­lyozta kedden délelőtt a megyeszékhelyen, a Gárdonyi Géza Színházban tartott meg­emlékezésen vüéz Bodó Attila, a Szent Ist­ván Egyetem tanácsosa, a gyöngyösi '56-os szervezet elnöke. Szerinte a forradalom vá­lasz volt a hatalom kihívó, érthetetlen, pök­hendi magatartására, indokot és jogos re­Főhajtásos tisztelgés az egri 56-os emlékműnél akció a törvénytelenségekre. A szabadság- harcot olyan megtorlás követte, ami messze túllépte Haynau rémuralmát. 1956 egyetlen célja az volt, hogy független országban él­hessünk. Az 1990-ben elkövetkezett rend­szerváltozással felszabadultunk a puha dik­tatúra alól, de ez a szabadság csak akkor ér­ték, ha élni is tudunk vele. Az ünnepi szónoklatot követően a Ma­gyar Rapszódia című millenniumi műsort láthatták a jelenlévők a Budapest Tánc- együttes előadásában. Ezután a Hatvani kapu téren álló 56-os emlékműnél folyta­tódott az ünnepség, ahol dr. Tóth Ferenc, az 56-os Szövetség egri szervezetének el­nöke egyebek mellett arról beszélt: évtize­des zaklatások után vált „szalonképessé” a forradalom. Az utóbbi időben azonban okosabb ismét visszafogni magunkat, a sajtóban már arra is volt példa, hogy ma­gát a forradalom tényét vonták kétségbe. 1956 ellenségei kezdettől fogva azt akarták elhitetni, hogy a felkelés az osztályellen­ség műve volt a hatalom megszerzése ér­dekében, holott a forradalmárok csak az emberi méltóság rangját kívánták visszaál­lítani. Ma nem emelhetjük a szabadság- harc zászlaját a magasba azokkal, akik a proletár kapitalizmus lobogóját viszik. A beszédet koszorúzás követte. <rmi A szabadság forradalma- Egy angol filozófus szerim minden nemzet életereje ifjúságában mérhető le igazán. Negyvenöt évvel ezelőtt a magyar fiatalok új irányt szabtak a történelem menetében. A XX. század legtisztább és legnemesebb for­radalmát: indították el Nem valamely ideo­lógia, hanem az élet, az igazság és a sza­badság nevében - mondta a Himnusz, vala­mint Jobbágy Károly A rádió mellett című versének elhangzása után a szónoki emel­vényre lépő TáUai András Kálban. A Pénzügyminisztérium politikai állam­titkára 1956 jelentőségét méltatva kiemelte: a szabadság olyan, mint a levegő, ha van, észre sem vesszük, ha nincs, megfulladunk. A nemzet forradalma éppen ezért a magyar­ság ezeréves álmának egyik legfontosabb állomása. Célja az erős és független ország megteremtése. A továbbiakban a résztvevők elhelyezték virágaikat az 1956-os hősök emléktáblájá­nál. A kormány, illetve a település lakói ne­vében Tállai András és Tompa Vilmos pol­gármester hajtott fejet a márványlapnál. A községben ezúttal került sor a külső megjelenésében megújult katolikus temp­lom szentelésére. Mint Sipos Zoltán plébá­nos emlékeztetett rá: a hívek, az önkormány­zat, az egyházmegye, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma, valamint a német- országi Kőnigsteinben székelő Európai Segély- szervezet által előte­remtett 7,2 millió forint­ból szépült meg az épü­let. A most 240 éves templomot - szentmise keretében - dr. Seregély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnöke szentelte fotó: perl meg. Beszédében an­nak adott hangot, hogy a magyarság soha nem riadt vissza az áldo­zattól mert hiti Istenben, s ennek a hitnek köszönhető reményteljes jövőnk. isdlvási Hivatalátadás, emlékműavatás Az újjáépített, megszépült polgármesteri hi­vatal átadásával ünnepelte Tenk lakossága tegnap az 1956-os forradalom és szabadság- harc emlékét. A szónok, Sós Tamás, a He­ves Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte: eh­hez a jelentős mértékű rekonstrukcióhoz 6,7 millió forintot biztosított a megyei terü­letfejlesztési tanács, habár a teljes összeg 15 millió forint volt. Ünnepi köszöntőjében azt A megszépült káli templomot dr. Seregély István egri érsek szentelte meg FOTÓ: SZILVÁS .... Hatvanban Farkas Kálmánná emléktáblát avatott hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom­nak két szellemi hagyatéka van: az ország függetlensége és a társadalmi gazságosság. Jogállamban élünk, piacgazdaság alapján működnek hétköznapjaink és hamarosan uniós tagok is leszünk. Ám, hogy ebben az új vüágban hogyan igazodunk el, az alapve­tően azon múlik, hogy meg tudjuk-e őrizni bölcsességünket, s győzni tud-e a társadal­mi megbékélés. Tiszanánán emlékművet avattak a köz­ponti buszmegállóban. A Tréfás Miklós gra­fikusművész alkotta kompozíció a harcko­csik által megszállt Magyarországot ábrázol­ja. Dr. Tóth József, a település polgármestere elmondta, hogy az alkotáson a fehér már­vány a forradalom tisztaságát, a gyertyatar­tókban fellobbanó lángok pedig a forrada­lom tüzét szimbolizálják. Hevesen a Móricz Zsigmond Művelődési Házban tartottak megemlékező ünnepséget. (szunowi) Emlékezni kell a Kárpát-medencében Hatvanban az újhatvani Mártírok Emlék­művénél kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ün­nepségsorozat. Nánási István, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének megyei el­nöke a forradalom egykori résztvevőjeként idézte fel a 45 évvel ezelőtti történéseket, rá­mutatva, hogy a magyar szabadságharc megállította a kommunizmus terjeszkedé­sét Európában és megteremtette a hazai de­mokrácia alapjait.- Börtönországban élt a magyarság és ez ellen lázadt fel a nemzet - mondta a szónok, majd megjegyezte: negy­venöt éve a magyarság ösz- szefogott a forradalom győ­zelme érdekében és ennek az összefogásnak kellene uralkodnia a mai parla­menti politizálásban is, nem pedig a sárdobálásnak és széthúzásnak. Az ünnepi beszédet kö­vetően az önkormányzat, a politikai pártok és civil szer­vezetek helyezték el a ke­gyelet virágait az emlékmű talapzatán, majd a megem­lékezés a belvárosi Millen- fotó:t.lm. niumi Emlékparkban foly­tatódott, ahol a szabadság- harcot köszöntő rövid beszédet követően Farkas Kálmánná polgármester avatta fel a Városmúlt című táblát. A kőbe ágyazott réz­táblára Hatvan történelmének jelesebb ese­ményed vésték. Az emlékparkban tartott ünnepi beszédé­ben Vári Attila költő többek között elmond­ta, hogy minden ünnep addig marad meg va­lódi ünnepként, ameddig úgy érezzük, hogy érdemes és kell rá emlékezni. (t. z. m.) Béke, szabadság, egyetértés- Az gazság felemeli a nemzetet, a hazug­ság gyalázatára van a népeknek. Az 1956. október 23-án született „pirospozsgás kis­gyermek”, vagyis a forradalom születésénél sokan bábáskodtak, olyanok, akik az igaz­ságban hittek, arra törekedtek. Ám mégis, hamar sorvadásnak indult a csecsemő, s hosszú évtizedekig kellett a hazugság leve­gőjében szenvednie. Ám mégis életben ma­radt, s immár érett férfikorába lépett. Tizen­egy esztendeje már szabadon, sőt törvénye­sen ünnepeljük születésnapját - köszöntöt­te a forradalomra emlékező ünneplőket dr. Ágai Ferenc önkormányzati képviselő a Nemzetőrség egykori épületénél megrende­zett koszorúzáson. Mint hozzátette: biztos, hogy nem mindenki azonosul '56 eszméjé­vel, ám történelmi igazságát mégsem vitat­ja senki. Igaz, olyanok is „a forradalom örö­kösének” vallják manapság magukat, akik az ötvenes évek elején még Sztálin szüle­tésnapjára írtak verseket, s halálát mélyen gyászolták. Az ünnepi szónoklat után pártok és társadalmi szervezetek, iskolák és civil egyesületek helyezték el koszorúikat az emléktáblánál, majd a Mátra Művelődési Központba vonultak, ahol Szabó Gyula polgármester mondott ünnepi köszöntőt, felelevenítve a forradalom gyöngyösi ese­ményeit.- Hiteles korabeli forrásokból tudjuk, hogy városunkban nem voltak komoly harcok, véráldozat nélkül zajlottak le az események. Ez is mutatja, hogy a gyön­gyösiek akkor is jól gondolkodtak és helye­sen cselekedtek. Ma is elsődleges felada­tunk, hogy helyesen cselekedjünk, ám eh­hez hitelesen ismernünk kell a múltun­kat. A múltat, ami tükörként megmutatja, hogy milyenek voltunk. S ha nem tanu­lunk a hibáinkból, csak magunkat okol­hatjuk - húzta alá a város első embere. Azt is nyomatékosította: az új évezredben megmaradásunk alapja, hogy legyen kö­zöttünk béke, szabadság és egyetértés. A megemlékezés a Stúdió, vagy amit akartok Színtársulat műsorával folytatódott. A gyöngyösi együttes „Az idő küszöbén” cí­mű verses, zenés összeállítással tisztelgett a forradalom emléke előtt. _________________________________ISUHAI Kivételesen meleg őszi nap volt. Talán az utolsók egyike, mely a legelszántabbakról is lehámoz­za a felöltőt és afféle érzést saj­tol ki, hogy mégsem oly bor­zasztó az élet. A park lustán, szeszélyesen és kissé illetlenül, mint egy félbehagyott kétértel­mű mozdulat, nyúlt el az ara­nyos fényben. A bőre hámlott, smink nélkül egészen öregnek és fáradtnak nézett ki. Nem gon­dolt semmire, szemeit lehunyta és engedte, hogy apró, gondta­lan szellők paskolják, vetkeztes­sék. Kesernyés pára szállt föl a fák alól, lenn ezernyi csendes rothadás indult útnak, hogy új kottafejeket írjon a bomlás mes­terművébe. A hulló gesztenyék morzekoppanásos vészjeleit, a zendülő hajótesten ütött lyuka­kat gyorsan befoltozta a köny- nyen megvesztegethető korrupt csönd. Spekker Adolf régóta figyelte a szomszéd ágat. Eleinte csak Fél Hét Szerelem tartózkodó pillantással, aztán egy-egy szégyenlős fejbiccentés­sel, amitől mindig kiszáradt a torka és az ádámcsutkája vadul ugrált, akár a dróton rángatott plüsskutya. A gusztusos Takács Amália - mert mint megtudta így hívják - néha visszabiccen­tett, vagy legalábbis innen úgy tűnt neki, és mintha kissé kacé- ran úgy helyezkedett volna, hogy a felnyílt zöld burokban jobban lássa aranybarna fénylő bőrét. Spekker készült az ugrásra, ha itt az idő és üt az óra, utána veti magát a mélybe. Látta, amint Amália elválik a szomszédos ág­tól és egyetlen lendülettel utá­naindult. Félúton érte utol, mi­közben ezerszer végiggondolta, mit fog mondani, de hamar elfo­gyott belőle az elszánás és a szusz, s csak annyit tudott kipré­selni magából, hogy: igazán szép időnk van kisasszony, nemde? Amália erre csak megengedően és szívfájdítóan mosolygott. Mi a véleménye a modern művésze­tekről? - hadarta Spekker kétség- beesetten és érezte hogy valami mást kéne mondania, de hiába. Nem nagyon ismerem - vallotta be Takács Amália. És Schopen­hauer pesszimizmusáról mit tart? - sápadt el Spekker, s úgy tűnt, mintha kihúzták volna a lá­ba alól a talajt, miközben a föld egyre gyorsulva közeledett felé­jük. Az élet szép, nem? - nézett a szemébe Amália. Igen, futott át Spekker fején egy boldog pilla­natra. Találkozhatunk még Árnál? - súgta rekedten Spekker. Talán - mondta titokzatosan Amália. A következő pillanatban mindketten leértek a földre, de ez a kettő olyan volt, mintha csak egy lett volna. Hallhatóan csak egyetlen koppanás. kovács jáhoi „Legyen a zene mindenkié”. A Heves Megyei Művelődési Központ az Agria Vegyes Kar és a Cantus Agriensis Kórus rende­zésében hagyományosan megrendezték Egerben az elmúlt hét végén az Éneklő Magyarország című rendezvénysorozatot. A regionális találkozón szombaton részt vettek az ifjúsági kategóriába sorolt kórusok, vasárnap karvezetői konferenciára, ezt követően a női és a vegyes karok bemutatóira került sor. A 17 bemutatkozó között számos határon kívüli együttes is fellé- pett. Képűnkön az Agria Vegyes Kar látható___________________________________________fotó: perl Márton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents