Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-22 / 247. szám
10. OLDAL HÍRLAP 2001. Október 22., hétfő A G A Z Az 1956-os forradalom Heves megyében Három éven át tartó kutatómunka alapján elkészült a hiánypótló kötet, amely kinyomtatásra vár A forradalom helyi előzményei Bár az 1956-os forradalom elementáris erejét mutatja, hogy alig több mint 10 nap alatt még egy olyan - a megyeszékhelyet, Egert leszámítva kevésbé látogatott, és nem az események élén haladó - térség életét is gyökeresen átalakította, mint amilyen Heves megye. 1956 nyarától Heves megyében is egyre több helyen tartottak olyan értelmiségi összejöveteleket, amelyeken a korábbiakhoz képest sokkal nyíltabb és kritikusabb hangnemet ütöttek meg. A falusi parasztság nyütan fellépett a tagosításokkal szemben. Poroszlón elzavarták a földnyilvántartókat, Tamaleleszen röpcédulákon szólították fel a lakosságot, hogy foglalják vissza betagosított földjeiket. Október 18-án délután Egerben ún. értelmiségi ankétot rendeztek. A több mint 400 résztvevő teljesen megtöltötte a termet, és több tucatnyian a folyosón hallgatták a hangszórót. A bevezető előadást Boldizsár Iván, a Hétfői Hírlap főszerkesztője tartotta, majd hozzászólások következtek. A korabeli tudósítás szerint az előadó többek között kijelentette, hogy Rákosi Mátyás nem térhet többé vissza a politikai életbe. A hallgatóság nagy tapssal fogadta a kijelentést. Hasonló értelmiségi ankétot szerveztek október 20-án is, melyen a meghívott vendég Aczél Tamás író, újságíró, a Nagy Imre köré tömörülő értelmiségi ellenzék egyik vezető személyisége volt. Október 21-én Eger is csatlakozott az iskolavárosok azon sorába, ahol a tanulóifjúság immár nyíltan fellépett körülményei megreformálása érdekében. A több tucat főiskolai hallgató - Bíró Lajosnak, a rajz tanszék tanársegédjének a közreműködésével - a nagy rajzteremben létrehozta a Kossuth-kört, majd este egy nagygyűlés keretében felolvasták a kör memorandumát. Ennek egyik sarkalatos pontja újrafogalmazta a Dolgozó Ifjúság Szövetségéhez való viszonyukat. Megállapították, hogy a DISZ az egri főiskolán nem töltötte be a feladatát, ezért a vezetőségnek le kell mondania. Ezt az érintettek meg is tették, majd a jelenlévők úgy döntöttek, hogy elfogadják a szegediek kezdeményezését, és új ifjúsági szervezetbe tömörülnek, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségébe. Még egy 12 pontból álló követelést is megfogalmaztak az oktatásügyi miniszter részére. Ebben követelték a politikai és erkölcsi egyenrangúságot tanáraikkal és vezetőikkel szemben. Kérték a kötelező óraszámok csökkentését, a fakultatív oktatás bevezetését, az ifjúság hazafias nevelésének nemzeti alapokra történő helyezését. Kérték továbbá a fakultatív nyelvoktatás azonnali bevezetésé és a honvédelmi oktatás csökkentését. A főiskola igazgatója, dr. Némedi Lajos nyilatkozatban közölte, hogy ő és a Főiskola Tanácsa a követelésekkel egyetért, és a MEFESZ-t elismerik a főiskolai ifjúság szervezetének. Szabadságharcosok a kapitányságon Az október 23-i fővárosi fegyveres harc Egert érintő közvetlen következménye az volt, hogy még aznap éjjel a honvédelmi miniszter Budapestre vezényelte az egri gépkocsizó lövészezred két zászlóalját az ezredparancsnok vezetésével. A helyőrségben csak any- nyi katonai erő maradt, amely a laktanya, a hozzá tartozó telephely és a lőszerraktár őrzését biztosítani tudta. Az itthon maradt alakulat megbízott parancsnoka Jobb László főhadnagy, hadműveleti tiszt lett. Régi adósságot törleszt, ha majd napvilágot lát az a hiánypótló kötet, amelynek szerzői három éven át folytatott tudományos kutatómunka nyomán - hiteles dokumentumok alapján - készítették el az 1956-os forradalom Heves megyei krónikáját. Az alábbiakban szemelvényeket olvashatnak a műből, amely rendszerezettségében, történeti hűségében egyedülálló. Egerben a Borsod megyéből érkező hírek hatására a megye pártvezetősége úgy döntött, hogy ellenőrzése alá vonja a Miskolcot Budapesttel összekötő 3-as számú utat. Rendőrök és katonák minden áthaladó csoportot igazoltattak, s akik nem rendelkeztek megfelelő dokumentumokkal, azokat bekísérték a rendőrkapitányságra. Október 25-én már több száz - főleg Borsod megyéből érkező - személy vesztegelt a kapitányság udvarán. Szabadság- harcosoknak nevezték magukat, és a borsodi forradalmi bizottságra, személy szerint Földvári Rudolfra hivatkozva követelték, engedjék őket szabadon. A pártbizottság kérésére Borsodból küldöttség érkezett a fogvatartot- takért, de ezek a pártfunkcionáriusok már a forradalom szimpati- zánsai voltak. Rá akarták venni a Heves Megyei Pártbizottság jelenlévő képviselőit, Komócsin Mihályt, Suha Andort, Putnoki Lászlót, hogy írjanak alá egy csatlakozó nyüatkozatot, azonban ők e kérést elutasították. A főiskolán megválasztották az ifjúsági szervezet helyi vezetőit: az elnök Nagy Pál főiskolai hallgató, az elnökhelyettesek: Bíró Lajos főiskolai tanár, Balogh László és Sklánicz Vince főiskolai hallgatók lettek. Demonstráció, tüntetés Október 24-én este már kisebb demonstráció volt Eger belvárosában. Egy, főleg diákokból álló társaság Kossuth-nótákat énekelve és forradalmi jelszavakat skandálva végigvonult a Széchenyi utcán. Október 25-én diákküldöttek érkeztek Egerbe Budapestről, Miskolcról és Szegedről, valamint „munkásküldöttek” Ózdról és Borsodnádasdról. Agitációjuk hatására az egri fiatalok az AKÜV gépjárműveivel kimentek Gyöngyösre, Hatvanba és a környék falvaiba abból a célból, hogy elmagyarázzák, mi is történt az elmúlt napokban. Este újabb tüntetésre került sor Egerben, melyen nagyrészt a pedagógiai főiskola hallgatói, illetve a Dobó István Gimnázium diákjai, tanárai vettek részt, akik szovjetellenes jelszavakat hangoztatva nemzetiszínű szalagot tűztek a sapkájukra. Október 26-án már komolyabb megmozdulások voltak Egerben. A közterekről, középületekről eltűntek a kommunista szimbóluúton végighaladó, majd a Petőfi- szoborhoz vonuló tömegnek. így az ÁVH-nak helyt adó épületet és a megyei pártbizottság épületét ekkor még elkerülte a nép bosszúja. Október 27-e fordulatot hozott az egri forradalmi események menetében. Azoknak az idegeneknek, akik 3-4 teherautóval érkeztek Ózdról és Miskolcról, a végcélja - több dokumentum szerint szökött fegyencek is voltak közöttük - a fővárosi harcokba való bekapcsolódás volt, a hevesi megye- székhelyet inkább csak fegyverszerzés céljából ejtették útja. Mivel egy részük ittas volt, hangoskodásukkal parázs hangulatot idéztek elő a városban. Veszélyességüket fokozta, hogy egyre több egri lakos is csatlakozott hozzájuk, fegyvert és az ÁVH feloszlatását követelve. A helyzet válságosra fordult, emiatt a városi rendőrkapitányságról Vince és Szabó századosok felkeresték a főiskolán Bíró Lajost, a MEFESZ elnökhelyettesét, hogy a város közrendjének fenntartásáról, illetve az ÁVH sorsáról tárgyaljanak. Abban állapodtak meg, hogy az ÁVH alkalmazottjai békésen elhagyják a várost. Megjegyzendő, hogy az ÁVH megyei egysége már az éjjeli órákban megkezdte az épület kiürítését. A miskolciak felszólítására az egriek csoportokba verődve a Bükk erdőibe menekültek. Időközben az ÁVH épületé elfoglalta egy független fegyveres csoport, melynek a vezetője Tompa András rendőr százados, a vasútbiztosító tiszti őrs parancsnoka, tagjai pártházhoz vonultak, és a tömegbe lövő hadnagy kiadatását követelték. Az indulatok odáig fajultak, hogy a pártház védői és a kint lévő tömeg között tűzpárbaj alakult ki, amelynek szerencsére nem voltak sebesültjei. A Város- védelmi Bizottság ezek után harckocsit vezényelt az épület elé, majd a lövöldöző ózdiak egy részét a járőrök összeszedték és lefegyverezték. Egyes források szerint erre az AKÖV-dolgozók - többek között Bartók László, Mata József, Rózsa Kálmán - voltak. Nem sokkal később a megyei pártbizottság épületében megalakult Eger Városvédelmi Bizottsága, melynek pártbizottsági tagok, a megyei és városi tanács funkcionáriusai, rendőrök, katonák, szakszervezeti, DISZ- és MEFESZ- vezetők lettek a tagjai. Incidens, harckocsi, tűzpárbaj Az intézkedés sürgős voltát teljes egészében igazolták az utcán zajló események. Súlyos incidens alakult ki ugyanis a városi, illetve a járási pártháznál. Ezen a környéken tartózkodtak azok a fegyveres ózdiak, akik nem akarták elhagyni a várost. A csoport eltávoózdi munkástanács megfenyegette a várost, hogy ha nem engedik szabadon az elfo- gottakat és nem adják ki Andrásfit, szétlövik Egert. így Andrásfi - pontosan nem tisztázható körülmények között - kikerült a pártházból. Miután megjelent az utcán, Uncshangulat alakult ki, a hadnagyot az úttesten vonszolni kezdték és szélsőséges elemek a felakasztását követelték. Végül a Városvédelmi Bizottság mentette meg a hadnagy életét. A Bíró Lajos által vezetett főiskolás nemzéőrök mentették ki a szerencsétlenül járt embert a tömegből »akit ezután kórházba szállítottak, pedig ahonnan végül hosszas alkudozás Számos településen ledöntötték a Sztálin-szobrokat (PERL MÁRTON REPRODUKCIÓJA) Forradalmi kívánság a kirakatüvegen mok. Délelőtt ledöntötték és kivontatták az utcám a Népkertben álló szovjé katonai emlékművet. Délután a Vorosilov téren lévő szobrot döntötték le, majd a több száz fős tömeg a főiskola elé vonult. Mivel a hangulat igen felforrósodott - már az ÁVH lefegyverzését követelték -, pártbizottsági és szakszervezeti küldöttség érkezett a MEFESZ vezetőihez, hogy akadályozzák meg a tüntetés eszkalálódását. A főiskolások bekapcsolódtak a tömegdemonstrációba, és az élére álltak a Széchenyi lítására Andrásfi Jenő hadnagy kapott megbízást, akinek az volt a terve, hogy kivezeti az idegenek teherautóit a városból. Alig haladtak azonban néhány métert, amikor a csoportból valaki elvette a hadnagy géppisztolyát, aki erre pisztolyt rántott, s menekülés közben többször a levegőbe lőtt, majd bemenekült a közelben lévő pártházba, ahol bezárták és eltorlaszolták mögötte az ajtót. Ezután az ózdiak és a közelben tartózkodó helybeliek is a Mata József vezette ÁKÖV-dolgozókkal együtt a után távoztak el a megbüntetését követelők. Később a Városvédelmi Bizottság intézkedésére a hadnagyot biztonságos helyre, Miskolcra szállították. Utcán a falvak lakói A megye településein különböző időben és eltérő intenzitással bontakoztak ki a forradalmi események. A történtek felelevenítésénél legszembetűnőbb az a tény, hogy ott került sor igen gyorsan az első megmozdulásokra, ahol helybeli lakosok vagy csoportok kapcsolatban álltak a budapesti vagy borsodi eseményekkel. Ezeken a településeken igen gyorsan megalakultak a munkástanácsok is. Kezdeményezően léptek fel lakóhelyükön a megye gyárainak és üzemeinek dolgozói is. A pétervásárai járás eseményeire legnagyobb hatással a borsodi munkásváros, Ózd eseményei voltak, ahová sokan jártak el dolgozni az észak-hevesi községekből. Maga Pétervására is az ózdiak segítségével alakította meg október 26-án az ideiglenes munkástanácsot. Bátorban október 27-én este az Ózdról hazatérő munkások, Szecskó László, Matuz János, Török Miklós és Hunyék Miklós bementek a tanácsházára és közölték a tanácselnökkel, hogy este 7 órára felvonulást szerveznek. Lemondatták a tanács végrehajtó bizottságát, és ideiglenes forradalmi munkástanácsot hoztak létre. Erdőkövesden október 25-én este kb. 300 fős felvonulás volt, énekelve a falu központjába mentek, és ott imádkoztak. Ezt követően kommunista szerzők könyveit, vörös zászlókat és drapériákat, Sztálin-, Lenin- és Rákosi-szobrokat semmisítettek meg. Hevesaranyoson október 25-én mintegy 200 fő részvételével tüntetést szerveztek, ahol kommunista- és szovjetellenes jelszavakat skandáltak. Az egri járásban, Bekölcén október 26-án tüntetésre került sor, melynek során az iskola homlokzatán lévő címert leverték, a tanácson talált vörös zászlót elégették, majd ideiglenes elnököt választottak a létrehozandó munkástanács élére. Bükkszentmártonban október 27-én egy társaság az ablakon át behatolt a tanácsházára, és az ott talált írógépen több példányban legépelve a miskolci forradalmárok követeléseit, röplapokat készített. A felvonuláson szovjetellenes jelszavakat skandáltak, elégették a vörös zászlókat, többször elszavalták a Nemzeti dalt és a Szózatot. Füzesabonyban október 26-án este egy helybeli fiatalokból, valamint MÁV-dolgozókból álló csoport ledöntötte a szovjet emlékművet, arra is ügyelve, hogy azt kelet felé döntsék. Szihalom községben a forradalmi tanács megválasztására összegyűlt, felfokozott hangulatú tömeg a tanácstitkár, valamint a begyűjtési biztos kiadatását követelte. Miután nem találták őket, a begyűjtési osztály- vezető lakására mentek, akit - egyes források szerint - megvertek. Közben egy másik csoport a kiegészítő parancsnokságot fegyverezte és váltotta le. Majd miután a rendőrség munkatársai is csatlakoztak hozzájuk, a járási pártbizottság épülete felé tartottak. Útközben a kiskereskedelmi vállalat zsidó származású vezetőjét ittas személyek az utcára akarták hurcolni, hogy ott agyonverjék. A tragédiát a kiegészítő parancsnokság egyik beosztottja akadályozta meg. A vitát azzal zárták le, hogy az üzlet vezetőjét őrizetbe vették. Ezt követően a járási pártbizottság épületét fegyvert keresve teljesen feldúlták. Riasztó össztűz a levegőbe Gyöngyösre október 26-án diákok érkeztek Budapestről, Miskolcról és Egerből azzal a céllal, hogy néma tüntetést szerveznek. A tüntetés ugyan elmaradt, délután mégis emberek százai - a kb. 1200 fős tömeg, mely környékbeli bányászokból, a város üzemeinek munkásaiból, parasztokból és diákokból állt - lepték el az utcákat és eltávolították az épületekről a kommunista szimbólumokat. Ezt követően a tömeg a laktanyához vonult, hogy a Hatvanból visszafordított miskolciakat kiszabadítsa. A katonáknak sikerült kiszorítaniuk az épületbe behatolt tömeget, amely ezután egy kint állomásozó harckocsit elfoglalva a szovjet emlékmű ledöntéséhez vonult. Este egy teherautóval közlekedő csoport fegyvert követelve újra megjelent a laktanyánál, ahonnan a tömeggel szemben most már elindítottak egy harckocsit, és az őrség riasztó össztüzet adott a levegőbe. Ez a jelenet az éjszaka folyamán többször megismétlődött, melynek csak az Abasárról segítségül hívott harckocsi-zászlóalj megjelenése vetett véget. A túlerőt látva a tömeg szétoszlott, haláleset vagy sérülés szerencsére nem történt. Másnap azonban folytatódtak a tüntetések, de most már a tömeg behatolt a középületekbe, és ott iratokat semmisített meg. A helyőrség járőrei ezúttal is beavatkoztak, és szétzavarták a tüntetőket. A hadsereg a felfokozott hangulat miatt megszállta a postát és a rendőrséget. A gyöngyösi járás legtöbb községében október 26-27-én került sor tüntetésre, melyek során eltávolították az önkényuralmi szimbólumokat, ledöntötték a szovjet emlékműveket, és ott, ahol gyűlölt párt-, illetve tanácsi vezető vagy begyűjtési felelős volt, azokkal szemben nyíltan kimutatták ellenérzésüket. Atkáron október 27-én a hangos híradó által összehívott nagygyűlésen Varga György helybeli születésű gépkocsivezető beszélt, akit munkahelye, a gyöngyösi 34. sz. AKÖV munkástanácsa azzal a feladattal küldött a környező községekbe, hogy terjessze az általuk készített röpcédulákat, és segítse a községi munkástanácsok megválasztását, és aki a forradalmi napokban szabadult a börtönből, ahol tsz elleni izgatásért 1954-ben kiszabott, 5 évre szóló büntetését töltötte. Beszédében a Rákos-rendszer bűneit ostorozta, és a termelő- szövetkezet feloszlatására tett javaslatot. Abasáron az október 27- én megalakult munkástanács létrejöttéhez a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár dolgozói adtak hathatós segítséget. Az abasári páncélosalakulat pedig a kapott parancs értelmében október 29-én választott forradalmi katonatanácsot. Adácson október 28-án a felvonulók a szovjet csapatok kivonását, a kommunista párt tagjainak eltávolítását a vezetésből, és a tanács feloszlatását követelték, és összetörték az artézi kúton lévő vörös csillagot. Detken október 27-én volt tüntetés, melynek szervezői közül Dér Györgyöt ismerjük név szerint, illetve Pelle Györgyöt, aki a község hangos híradójában felolvasta a tüntetők követeléseit. A tömeg eltávolította a tanács épületéről a vörös csillagot, majd a gépállomáshoz vonult. Gonda Béla, a gépállomás igazgatója a tüntetők előtt tartott rövid beszéd után egy lánctalpas traktort bocsátott rendelkezésükre, amivel a községben lévő szovjet emlékművet ledöntötték. Kisnánán a siroki Mátravidéki Fémművek dolgozói és Kovács Miklós, a verpeléti nehézharckocsi-ez- red tisztjének tevékenysége figyelhető meg a helyi eseményekben. Hatvan, a hatvani járás és a hevesi járás térségében a forradalmi események kibontakozása A kinyomtatás előtt álló, hiteles dokumentumok alapján készült kötetből további szemelvényeket későbbi lapszámainkban idézünk. az eddigiektől legföljebb annyiban különbözött, hogy csak viszonylag későn, 28-án vagy azt követően került rájuk sor, s kezdeményezőleg azok a személyek, csoportok léptek fel, akiket az elmúlt évek diktatórikus politikája leginkább sújtott. így jelentős szerepet játszottak a volt kisgazda párttagok, az egykori középbirtokos parasztság, valamint az értelmiség és a közalkalmazottak, például a MÁV-üsztviselők rétege. CSEH ZITA KOZÁRI JÓZSEF
