Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-20 / 246. szám

£ 2001. Október 20., szombat MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL Amatőr? Osama bin Laden nyilatkoza­tot juttatott el több tévétársa­sághoz. A halálra keresett terro­rista egy sziklafal előtt mondta el üzenetét. A helyszínnel a milliárdosnak még meggyűlhet a baja: kőzet­tannal foglalkozó tudósok meg­állapították, hogy a vezér Afga­nisztánnak mely vidékén bujkál. Mintha csak kiállt volna a Wall Street valamelyik utcatáblá- ja elé... ________________isikéi Ü GYFÉLSZOLGÁLAT. Tájé koztatjuk olvasóinkat, hogy a mai napon ügyfélszolgálatunk 14 óráig vesz fel hirdetéseket, il­letve eddig várjuk a terjesztéssel kapcsolatos észrevételeiket. Munkatársaink legközelebb ok­tóber 24-én, szerdán állnak ren­delkezésükre. SZÜRETI MULATSÁG. Hétfőn este 8 órától szüreti mulatságot tartanak Szarvaskőben, az állo­máskertben. A településrészi önkormányzat rendezvényén büfével, zenével, játékokkal vár­ják az érdeklődőket. A „belépő­díj”: egy fürt szőlő leve. KARVEZETŐ KLUB. Ittzés Mi­hály, a kecskeméti Kodály Inté­zet nyugalmazott igazgatója tart előadást október 21-én 11 órától a Megyei Művelődési Központ Karvezetői Klubjában Kodály Zoltán helye és szerepe a 2000-es években, lehetőségek a „kodályi álom” megvalósítá­sához címmel. ÜLÉSEZIK A TESTÜLET. Pétervásárán, a Tamási Áron Általános Iskolában tartja kö­vetkező ülését a társult képvi­selő-testület Menyhárt Imre so­ros levezető polgármester el­nökletével. A tanácskozáson szó lesz a köztisztviselői köz- szolgálati jogviszony egyes kérdéseiről, valamint napiren­den szerepel a közoktatásban dolgozó pedagógusok otthoni számítógép-használatával kap­csolatos pályázatok ügye. IDŐSEK KÖSZÖNTÉSE. Az októberi Idősek hónapja rendez­vénysorozat részeként október 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor az egri Városháza díszter­mében ár. Nagy Imre polgármes­ter köszönti a megjelenteket. Az Egri Családsegítő Intézet és a Berva-völgyi Idősek Otthona, va­lamint az Egri Családsegítő Ala­pítvány által szervezett progra­mon Dobó Katalin előadómű­vész és Réti Árpád színművész adnak műsort. NYERTESEINK. Az október 13-án közölt rejtvényünk helyes megfejtése: „Drágám, téged ke­resnek”. A jó választ beküldők közül Horváth Tímea (Feldebrő) és Bartuczné Árvái Ildikó (Eger) könyvutalványt nyert. _______■ Ü nnepi megemlékezések 1956-ról Heves megyében is készülődnek a forradalom évfordulójára (Folytatás az 1. oldalról) Az ünneplők fél 1-kor koszo­rúznak a Hatvani kapu téren, az '56-os emlékműnél. Babits Mi­hály: Utca délelőtt című versét Réti Árpád színművész szavalja el, majd dr. Tóth Ferenc, az ' 56- os szövetség egri szervezetének elnöke szól a jelenlévőkhöz. A Kereszténydemokrata Nép­párt megyei szervezete október 22-én, hétfőn 15 órától ugyan­csak Egerben tartja ünnepi megemlékezését a Széchenyi út 23. szám alatt. Műsort ad a „Vir­radat” elnevezésű keresztény- demokrata ifjúsági szervezet. Verpeléten október 23-án, 18 órokor tartanak megemlékezést a Közösségi Házban. * Hatvanban október 23-án, kedden 14 órakor a Mártírok emlékművénél kezdődik a megemlékezés. Nánási István­nak, a POFOSZ országos el­nöksége tagjának, a szervezet megyei elnökének a beszéde után a résztvevők a városi könyvtár udvarán lévő Millen­niumi Emlékparkba mennek, ahol Farkas Kálmánné polgár- mester asszony mond köszön­tőt. Ezt követően Vári Attila költő méltatja az ünnepet, majd az aulában irodalmi mű­sorral záródik a program. Lőrinciben a Magvető Könyv­tárban emlékeznek az 1956-os eseményekre. A kedden 16 óra­kor kezdődő ünnepségen Szőllősi Győző önkormányzati képviselő szól az egybegyűltek­hez, majd a városi szakközépis­kolások irodalmi összeállításá­val fejeződik be az esemény. * Gyöngyösön az 1956-os forra­dalom és szabadságharc tiszte­letére október 23-án városi ün­nepséget rendeznek a települé­sen. A tiszteletadás délután fél ötkor koszorúzással kezdődik a Nemzetőrség egykori épületénél (Széchenyi út 1.), ahol dr. Ágai Ferenc önkormányzati képvise­lő mond ünnepi köszöntőt. Az ünnepi műsort 17 órától a Mátra Művelődési Központban rendezik meg. A megemlékezés Szabó Gyula polgármester kö­szöntőjével kezdődik, majd a Stúdió, vagy amit akartok Szín- társulat bemutatja Az idő kü­szöbén című zenés műsorát. * Hevesen október 23-án a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház­ban 15 órakor tartják a városi megemlékezést. Az '56-os ese­ményeket felelevenítő műsor­ban közreműködik Réti Árpád és a Hevesi Kamarazenekar. Es­te 6 órakor a református temp­lomban pedig dr. Fazekas Csaba egyetemi docens idézi fel a 45 évvel ezelőtt történteket. * Tenken kedden 15 órakor az állami ünnep részeként adja át a megújult polgármesteri hiva­talt Sós Tamás, a megyei köz­gyűlés elnöke. * Füzesabonyban szombaton 17 órakor a Városi Művelődési Központban tartják az ünnepsé­get. Beszédet mond Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnö­ke. A program után a városi könyvtárban népi hagyomány­őrzők munkáiból nyílik kiállítás. * Kálban október 23-án 10 óra­kor a Fő téren, a Turul emlékmű előtt rendezik a politikai ünnep­séget. Vendégszónoka lesz az eseménynek Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtit­kára személyében. Délután 14 órakor misét tartanak, amely­nek keretében dr. Seregély Ist­ván egri érsek megszenteli a fel­újított templomot. Kedden 17 órakor a szihalmi művelődési ház ad otthont az ünnepségnek. Az általános is­kola diákjai a „Ne feledd a tért, ahol elestek ők” című összeállí­tással lépnek fel, az 1956-os for­radalom jelentőségét Gulyás László, a megyei közgyűlés frakcióvezetője méltatja. ■ Az időben felismert betegség igen könnyen gyógyítható (Folytatás az 1. oldalról) Ma már a legelőváltó jószágok - elsősorban szarvasmarha és juh - esetében azon területe­ken alkalmazzák az oltást, ahol korábban a lépfene előfordulása igen gyakori volt. Az állat­egészségügyi állomás igazgatóhelyettese el­mondta, hogy korábban a megyében is föltérké­pezték az anthrax előfordulási helyeit, és rész­letes nyilvántartással rendelkeznek a lépfene által érintett területekről. Elsősorban a legelő­váltó állatok használta földek­ről és legelőkről, valamint víz­mosásokról van szó. Ami a megyében jellemzően a dél­hevesi részeket érinti. Hacsak külföldről kifejezet­ten ezzel a céllal nem hoznak be az országba nagy mennyi­ségű fertőző anthrax baktéri­umtörzset, Menyhárt doktor nem tartja valószínűnek, hogy a nálunk eredendően megta­lálható lépfene-spórák a jövő­ben bármilyen megbetegedést is okozhatnának a lakosság körében. Tekintet­tel arra, hogy régóta már az állatoknál sem ta­lálkoztak vele, az emberi megfertőződés esélye és kockázata pedig még ennél is ritkább. A különböző módon - belégzéssel, bőrön át - terjedő fertőzés az erre fogékony egye­deknél - mind az állatoknál, mind az ember­nél - igen gyorsan elhatalmasodik, a láz és a vérmérgezés pedig könnyen végzetessé vál­hat. Állatoknál magas lázzal, hidegrá­zással, étvágytalansággal és elesettséggel jár. Az emberben a fertőzés behatolási kapu­ja szerint bőr-, tüdő- és bél-anthrax fordul­hat elő. Az időben felismert lépfene azonban ered­ményesen és könnyen gyógyítható olyan köz­ismert és elterjedt baktériumellenes szerek­Betegség és ember Elsősorban az állatokat gondozó, a fertőzött jószágokkal foglalkozó emberek esetében fordult elő a lépfene. A be­tegséget állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával, állati bőrök vagy szőrök kezelése révén kapja meg, s a bőrön lévő mélyebb sérülé­sen át juthat az ember szervezetébe a kórokozó. A lépfe- ne-betegség bakteriológiai fegyverként az egyik legvesze­delmesebb biológiai hatóanyag, ugyanis a mikroszkopikus nagyságú anthrax-csírák belélegezve, védőoltás nélkül egy héten belül halált okozhatnak. kel, antibiotikumokkal, mint a penicillin vagy a tetraciklinek. Mint megtudtuk, ha fel­vetődik a gyanú, a lépfene könnyen és gyor­san kimutatható, jellegzetes kórképpel ren­delkezik, és megfelelő biztonsággal diagnosz­tizálható a fertőzés. ikj) RENES MARCELL Prága felé félúton Még egy picit fejlődik a különféle statiszti­kákban is életrevalóként, ígéretes jövő előtt állóként szereplő megyeszékhely, az autósok meg - ittlakók és idelátogatók egyaránt - a felnémeti vasúti átjáróhoz közeli mezőn és a Kerecsenddel szom­szédos erdők árnyas lombjai alatt parkolnak majd járműveik­kel. Csak ott nem kell majd értük fizetni ugyanis. Bár amilyen leleményes a parkolókat üzemeltető önkormányzati cég, egy-két sorompó és jegyautomata korrekt elhelyezése sehol sem jelenthet gondot. Sőt, a legjobb talán az lenne, fut a városba vezető összes utat efféle sorompókkal zárnák le, osztán nyúljon a zsebébe, aki Egerbe akar jönni, meg az is, aki kimegy. A jelek szerint a városi közgyűlés évi rendes programja, hogy újabb és újabb utcákat von be az úgynevezett fizetőövezetbe. Lassan nagyobb lesz az egri belváros, mint Prágáé, pedig ott azért akad egy-két látnivaló. A remek ötletek közül is kiemelke­dik az, amelyikkel a héten a megyei kórház melletti Knézich ut­cát „díjasították”, igaz, csak januártól, és igaz, csak kedvezmé­nyesen. Negyven forint egy óra, kétszáz egy nap. Gondolkozzunk most egy percet, szem előtt tartva a realitáso­kat. Mennyi ideig húzódik például egy röntgenvizsgálat... ? Egy röpke kontroll a baleseti sebészeten... ? Mennyit keü várni nyam­vadt darab papírokra, igazolásokra...? Továbbá: ha valakit meg­látogatunk az intenzíven (vagy akármelyik osztályon), mond- juk-e neki, hogy bocs, húzunk, mert lejárt a parkolójegy, majd holnap megint jövünk, reméljük, életben találunk még... Szó­val, meglesz az a kétszáz, rendesen, maradjunk ennyiben. Aki elsőre nem jön rá, majd észbe kap, amikor kézbesítik számára az időtúllépés miatt a „mikuláscsomagot”. Ha három napon be­lül befizeti, csak az alapdíj ötszörösével tartozik, feltéve, hogy - idézet a rendeletből - „az időtúllépés nem haladta meg a meg­váltott jegy időtartamát”, azaz, egy órát maximum egy órával lehet ilyeténképpen hosszabbítani. Ellenkező esetben ezer forin­tokban mérik a pótdíjat. Arról ne is beszéljünk, hogy mellesleg a Knézich volt az egyet­len utca a kórház környékén, ahol eddig nem kértek a parkolá­sért pénzt. Hiszen fizetni kell - nem negyven forintot, inkább úgy százhúsz körül - régóta a piacnál, a patakparton, az egész­ségügyi intézmény névadójáról elnevezett Markhot Ferenc utcá­ban. Januártól meg mindenütt. A közgyűlési tudósításba tegnap nem is fért bele még néhány közterület neve. Szálloda, Almagyar, Telekessy utca, Hatvani kapu tér. A fizetőövezetbe befértek. Mondom, nő a belváros, mint a dudva. Ingázó szenvedélybetegek Hatvan A város - az országos helyzethez hasonlóan - pszichiáter-hiánnyal küzd. Az ideggondozóban évek óta betöltetlen az egyik orvosi ál­láshely, és a problémákat növeli, hogy szeptember elsejétől újabb poszt is megüresedett. Ugyanak­kor a korábbi felmérések azt bi­zonyították, hogy szükséges egy ifjúsági pszichiáter és egy addik- tológus (az alkohol- és drogelvo­násban szakosodott orvos) állás­helyének megteremtése is. Dr. Déry Károly az egészség- ügyi bizottság elnökeként el­mondta: az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főosztályveze­tője tájékoztatása szerint az állás­helyek számának növelésére a legjobb esetben is csak 2002 után kerülhet sor. A főosztályvezető azt tanácsolta, hogy az önkor­mányzat tegyen meg mindent a két üres álláshely betöltése érde­kében, és az új alkalmazottak kapják plusz feladatként a szenve­délybetegek ellátását. Az üres posztok betöltése után nincs elvi akadálya a kért két álláshely léte­sítésének sem. A szakemberhiány miatt az önkormányzat előbb Pásztóhoz, majd Jászberényhez fordult, ám mindkét helyen elmondták, hogy nem örülnének újabb be­tegeknek, mivel a napi 50-60 fős betegforgalmat mindössze egy-egy orvos látja el. Ezt köve­tően keresték meg a hatvaniak Gyöngyöst, ahol a szenvedély- betegek kezelését a Bugát Pál Kórházban működő Támasz Drogambulancia végzi. Az ambulancián készek fogad­ni a hatvani betegeket is. A keze­lésre jelentkezők teljes anonimi­tását garantálják. Dr. Déry megjegyezte: bízik benne, hogy a kezelésre jelent­kezőknek nem sokáig kell Gyön­gyösre járniuk, és hamarosan a hatvani önkormányzat felhívá­sára is jelentkeznek a szakem­berek. (T- Z. M.) Kikiáltásra váró lovak Az érdeklődők többsége osztrák és német Szilvásvárad Lóárverést rendez a hét végén a Magyar Lipicai Lótenyésztők Or­szágos Egyesülete és az Állami Ménesgazdaság. Dallos Andor igazgatótól megtudtuk, hogy az esemény első napján, szomba­ton 10 órától vezetik fel a fedett lovardában az értékesítésre kí­nált lovakat. Szám szerint hu­szonöt pompás állat vár új gaz­dára. A kínálatban hároméves, úgynevezett „nyers”, vagyis be- tanítatlan kancát és mént épp­úgy találni, mint idősebb, 4-7 éves, iskolázott, fogathajtásra vagy nyereg alatti munkára be­idomított patást. Az ár is változó. A legalacso­nyabb kikiáltási ár ötszázezer fo­rint, de lesz olyan ló is, amelyért legalább kétmilliót kérnek, s eh­hez még hozzájön a 12 százalé­kos áfa is. Az árverési listán lipi­cai, valamint lipicai jellegű félvé­reket mutatnak be, amelyek a ménesgazdaság, továbbá az egyesület tagjainak tulajdonai. A Hát vasárnap 10 óra 30 perc­kor kezdődik, ugyancsak a fedett lovardában. Mint emlékezetes, tavaly volt az első alkalom, mikor lóárverést tartottak Szilvásváradon. Akkor - miután ez Magyarországon még meglehetősen szokatlan értékesí­tési formát jelent - visszafogottak voltak a vásárlók, nem szöktek az égig az árak. Az idén vélhető­en több vevő érkezik, már eddig is sokan érdeklődtek telefonon és személyesen is az árverés idő­pontjáról. Köztük szép számmal voltak külföldiek, javarészt oszt­rákok és németek. in. z.) A vendégek és a polgármester Kopcsik Lajos cukrászmúvészetét - cukormázból készült Eger címerét - csodálják, fotó: pilisy Újságírók külföldről Eger A Külügyminisztérium meghívá­sára a napokban mintegy félszáz külföldi újságíró érkezett Ma­gyarországra szakmai útra a vüág számos államából. A vendégek pénteken a hevesi megyeszék­helyre is ellátogattak, ahol dél­előtt dr. Nagy Imre, a város pol­gármestere köszöntötte őket. A polgármester beszélt Eger neve­zetességeiről, a díszteremben pe­dig egyebek mellett azokat a cu­kormáz címereket is megmutatta, amelyeket Kopcsik Lajos Oscar- díjas mestercukrász, a település díszpolgára készített. A média területén dolgozó kol­légáink természetesen nem hagy­ták ki az egri városnézést, majd a közeli Noszvajra is elutaztak. Itt a De la Motte-kastélyt és a Gazda­házat keresték fel. A program es­te szépasszony-völgyi pinceláto­gatással végződött. __________■

Next

/
Thumbnails
Contents