Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-17 / 243. szám

K Hl 2001. Október 17., szerda MEGYE I 5. OLDAL KORKE P Porhintés Gyanús fehér port és Bin Ladenről készült fotókat találtak több választókerület urnáiban Argentínában a vasárnapi tör­vényhozási választáson. Buenos Aires térségében több hasonló esetről rövid idő alatt kiderült, hogy a gyanús por csupán só vagy liszt. Több körzetben elő­fordult, hogy a szavazatszámlá­lók vonakodtak kinyitni a borí­tékokat. Argentínában már az elmúlt napokban azt a gyanút keltették az Egyesült Államokból és Pakisztánból érkezett levelek, hogy lépfenét előidéző baktériu­mokat tartalmazhatnak. Bue­nos Aires tartomány egészség- ügyi hatósága sem vette félváll­ról a porzást: lepecsételtette az érintett szavazóhelyiségeket, a gyanús urnákat pedig lefoglalta a katonaság. Mindig is sejtettük, hogy a szavazás puszta porhintés... _______________________(-WO»! B ESZÉLJÜK MEG! Ma ­megváltozott időpontban - 18 órakor az egri Neumann János Gimnáziumban a 11-es, a 12- es, a 13-as és a 14-es választó- körzet lakosait várja fórumra dr. Nagy Imre polgármester, valamint a terület érintett ön- kormányzati képviselői. IFJÚSÁGI PÁLYÁZATOK. Az Ifjúsági és Sportminisztérium és az Észak-magyarországi Re­gionális Ifjúsági Tanács által ki­írt pályázatokkal kapcsolatban az Észak-magyarországi Regio­nális Ifjúsági Szolgáltató Iroda információs napot szervez ok­tóber 18-án, csütörtökön 15 órától Egerben, a Városi Ifjúsági Centrumban (Grónai u. 7.). HÁZI PATIKA. Egerben a Munkáspárt felsővárosi alap­szervezete október 18-án, csü­törtökön 17 órától az egészség- ügyi programja keretében A házipatika kezelése címmel előadást szervez a Mindszenty Gedeon út 12. szám alatt. Elő­adó: Sallai Antalné, a Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola és Gimnázium gyakorlati oktatás- vezetője. KÜLFÖLDI ÚJSÁGÍRÓK. Ok­tóber 19-én, pénteken félszáz külföldi újságíró érkezik Eger­be a Külügyminisztérium meg­hívására, hogy szakmai útjuk során egy napot a megyeszék­helyen töltsenek. A városházi köszöntő után városnézés, pin­celátogatás szerepel a prog­ramban. GLOBALIZÁCIÓ. A Bocskai Szabadegyetem keretében a hatvani Ady Endre Könyvtár­ban ma 17 órától dr. Csath Magdolna közgazdász, egyete­mi tanár lesz a MIÉP vendége, aki a globalizációról fejti ki né­zeteit. ■ A közlekedés élénkítő hatása A közlekedési és távközlési infrastruktúra fej­lesztése a gazdaság növekedésének alapja - hangsúlyozta tegnap Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke. Ebben jelentős szerepe van a terület-, a kistér­ségi és a régiófejlesztésnek. Eger A XIII. városi közlekedési konferencia nyitó­napján dr. Nagy Imre, a megyeszékhely polgár- mestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy Egerben sem könnyű közlekedni és - főleg a belvárosban - parkolni. Ezért folyamatosan na­pirenden van a várost keleti irányban elkerülő út megépítése, és indokolt az M3-as autópályá­hoz való csatlakozás is. Bevezető előadásában Hupfer Rezső, a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium főosztályveze­tője a szaktárca megújított közlekedéspolitikai elképzeléseit vázolta, amelyet a kormány még az idén megtárgyal. Ennek középpontjában a gyorsforgalmi utak építésének felgyorsítása, a településeket összekötő utak szilárd burkolatá­nak teljes felújítása áll. Ezek mellett jelentős szerepet kap az európai uniós előírásoknak megfelelő vasútfejlesztés, a repülőterek és kikö­tők korszerűsítése is. Kiemelte, hogy tapasztalatok szerint a helye­sen megválasztott közlekedési infrastruktúrára költött egydollárnyi fejlesztés adott területen 3-4 dollár magántőke bevonását vonja maga után. Ez­zel a térségek, települések vonzóbbá válnak, és gazdaságilag gyorsabban növekedhetnek. Hatvan történetét, közlekedésének helyzetét ismertette Szinyei András, a város országgyűlési képviselője. Rámutatott, hogy a település életére a gyors közúti és vasúti megközelítése mindig kisu­gárzó hatással volt, mert négy megye, négy gazda­sági térség határán helyezkedik el. A város szélén található az M3-as autópálya, Hatvanon halad ke­resztül a 3-as fő közlekedési út, ide fut a 21-es sal­gótarjáni, illetve a 32-es szolnoki út is. Jelentős eredményként említette, hogy a '90-es években ipari parkot létesítettek és munkahelyeket terem­tettek. A belvárosban körforgalmi csomópont biz­tosítja a kiegyensúlyozott közlekedést. Dr. Vörös Attila, a Közlekedéstudományi Intézet tagozatvezetője a közúü beruházások gazdaság­élénkítő hatásáról beszélt. Érintette az M3-as autó­pálya Füzesabony-Polgár közötti új szakaszának megvalósulását is, amely Eger mellett közelebb hozza a fővároshoz Mezőkövesdet, Miskolcot, majd később Nyíregyházát és Debrecent is. Ez idő- és üzemanyag-megtakarítást jelent a vállalkozók- nak, amely a nyereségben jelentkezik, imewtusz) Nem terhelhető a megyeszékhely Hatvan, Heves megye Többéves szünet után lépett visz- sza Hatvan az Urbanisztikai Tár­saságban, amely tegnap a Zagy­va-parti városban tartotta ülését. Az aktuális kérdések megvitatását Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke kezdeményezte. A résztve­vők előbb meghallgatták Klein György tervező előadását, majd vi­tára bocsátották az elhangzotta­kat. A levezető elnök, Kontra Gyu­la összegezte a tanácskozás ered­ményét.- Újabb vita alakult ki az M8-as autóút nyomvonaláról - mondta. - Azt a változatot, amely szerint az út áthaladna Egeren, az Urba­nisztikai Társaság is elvetette. Ré­szint azért, mert a megyeszékhely forgalma tovább nem terhelhető, részint pedig azért, mert az M8- asnak az egyik célja a Szlovákiá­ból délre, Horvátországba és Szlo­véniába tartó átmenő forgalom le­vezetése, amely szintén nem hoz­ható be a városba. A tagok tovább­ra is a Tárná völgyén átvezető nyomvonal tervét támogatják. A résztvevők szerint kiemelt feladat, hogy ideiglenes vízgyűjtő területeket, medencéket jelöljenek ki, amelyek a belvíz felfogására al­kalmasak. Szó esett a városiaso­dás üteméről is: álláspontjuk sze­rint egyetlen nagyközség természe­tes fejlődését sem gyorsítják meg mesterségesen. _______________■ A „láthatatlan” dolgozók (Folytatás az 1. oldalról) Amennyiben kifogásukra nem kapnak megnyugtató választ, az illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz fordulhatnak. Dr. Takács Márta elmondta, hogy a 06-40/369-369-es kedvezményes tarifájú központi ügyfélszolgálati telefonszámon érdeklődhetnek azok, akik valamilyen ok miatt nem kapták meg a tértivevényes küldeményt, s itt tájékoztatják őket arról is, hogy milyen címre postázták a küldeményüket. Ak­kor célszerű ez ügyben a fenti szá­mon tájékozódni, ha november derekáig még nem kapta meg a ki­mutatást valaki. A megyei nyug­díjbiztosítási igazgatóság vezetője azt is közölte, hogy a tervek sze­rint a következő hetekben az ér­deklődők számára helyben is léte­sítenek közvetlen vonalat, ahol az értesítőkkel kapcsolatos kérdések­ről lehet majd információt kapni, tájékozódni és egyeztetni. Az érintettek ugyanakkor személye­sen is felkereshetik a nyugdíjbizto­sítási igazgatóság megyei kiren­deltségét. Az ellenőrök egyébként min­den vitás esetet kivizsgálnak, ha pedig járulékfizetés elmulasztása gyanítható, az adóhatóságot is ér­tesíthetik. A panaszok kivizsgálá­sa során a munkáltatókat annyi­szor százezer forintnyi büntetés­sel is sújthatják, ahány dolgozó adatainál szabálytalanságot talál­nak az ellenőrzés alkalmával. Mint korábban már beszámol­tunk róla: a szakemberek szerint a megyében is többezres azon ak­tív korú munkavállalók köre, amely dolgozik, ám nem szerepel a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nyilvántartásában. Ők ezzel azt kockáztatják, hogy elvesztik nyugdíjjogosultságukat. Ugyanis ennyien nem, vagy a kimutatha­tó szolgálati idő alapján csak jó­val kevesebb nyugdíjat kaphat­nak majd. Az 1990-es évek derekától ér­vényben van az a rendszer, amely adatszolgáltatásra kötelezi a mun­káltatókat. Ám a hatékonysága alig 70 százalékos, vagyis a mun­kaadók közel harmada nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezett­ségének. Márpedig a munkaválla­lók számára alapvető kérdés, hogy az adatbázisból kiderüljön, be vannak-e jelentve, s foglalkoztató­juk eleget tesz-e kötelezettségei­nek, törvényesen alkalmazza-e őket. A szolgálati időn alapuló nyugdíj-megállapításkor ugyanis minden hónap számít. Az értesítést jó komolyan venni és figyelni rá, ugyanis enélkül so­kakat érhet majd kínos meglepe­tés a nyugdíjba készülők közül. A tájékoztató azt nem közli, hogy a munkáltatók eleget tettek-e a mun­kavállalók után járó nyugdíjjáru­lék-fizetési kötelezettségüknek. Ez már az APEH hatásköre, s a dolgo­zót nem érheti emiatt hátrány. Az eljárás célja, hogy megnyugtatóan lezárt időszak keletkezzen. A nyil­vántartásból kimaradtak elveszít- hetik a nyugdíjbiztonságot. jkji SUHA PÉTER ___ M ogyi Milyen jó neked, téged nem fenyeget a lépfe- ne, tekintve, hogy kivették a lépeá A fenti, erősen morbid poén egy szerkesztőségi érte­kezleten hangzott el, jelezve, hogy mi azért alapjában véve empirikus társaság vagyunk, és mélyen átérezzük kollégánk sanyarú helyzeté. Mondhatnánk: íme a példa a mindenből gúnyt űző, tudatlan és gonosz sajtómunkásokról. Ezen vonal feltárását mégis mellőz­zük, meghagyjuk az avatottaknak, akik értik és tudják a dolgu­kat. És teszik is, mindenki a helyén, nagyjából minden a rendes kerékvágásban. Eüekintve attól, hogy pánik van. No nem zsurnaliszta berkekben, illetve nem feltétlenül ott, és csak ott. Debrecenben például a kettes postán állt meg az élet egy „Lépfene” feliratú boríték miatt, s a fővárosban is több jelzés érke­zett gyanúsnál gyanúsabb küldeményekről, zacskókról, borítékok­ról, porokról. Félelem van, a szörnyűbbik fajta, amikor nem tudható: kinek, mitől és miért kell félnie. Korábban (értsd: szeptember 11. előtt) a számítógépes vírusok­tól féltünk leginkább, mert logikusnak tűnt, hogy legsebezhetőbb pontunk a technikánk. Logikusnak tűnt, hogy ha valaki nekünk ártani akar, akkor megtámadja, megszerzi, meglesi, elpusztítja, nyilvánosságra hozza az adatainkat, életünk digitálisan kódolt és rögzített részeit, szerelmetes leveleinket, névtelen csevegéseinket. Belelovaltuk magunkat az új korba. Persze, akkoriban is „robbantgattak itt-ott", meg voltak gépelté­rítések és terrorakciók, messze tőlünk, nagyon messze. Szomorú képsorok a híradóban. Szörnyűségek, fényévnyire. Karnyújtásnyi­ra pedig a sör és a mogyoró. Most aztán kiderük, senkit sem érdekelnek az adataink, sokkal inkább az életünk. A csupasz, a pőre, a védtelen testünk, ez a hat- vankilónyi víz, némi csont, hús, zsiger és bőr. Talán csipetnyi lé­lek. Erre megy ki a játszma, már ha van egyáltalán játszma, és ha bármire is megy. Ki. Mert ugye (szerencsére, eddig), az összes magyarországi poroz kamu, hülye vicc, vagy éppen szélsodorta ipari hulladék. De azért nem árthat, persze, ha mi magunk is alaposabban megnézzük a leveleinket, mielőtt felbontjuk. Amúgy teljesen mindegy, de leg­alább jól hangzik a híradóban. Mintha nekünk is jutna valami fe­lelősség, valami tennivaló, az az érzetünk támadhat, hogy befo­lyással vagyunk a dolgok alakulására, kellő óvatossággal majd mi jól elkerüljük, megelőzzük, esetleg legyőzzük a bajt. Pedig nem. Reálisan nagyjából abban bízhatunk: tényleg annyira kicsik és jelentéktelenek vagyunk, hogy senkinek eszébe nem jut minket megtámadni. Se országot, se embert. Ezt persze mégsem lehet belemondani a kamerába, hogy ne tes­sék itten aggódni, na nem azért, mert mi annyira jók vagyunk, hanem inkább azért, mert légterestül, titkosszolgálatostul se figyel ránk senki. Pedig ha egyszer üyet hallanánk, ölünkbe szórnánk az összes mogyorót. Söröstül. Laktanyát kér a község (Folytatás az 1. oldalról) A községi önkormányzat már a bezárás pillanatában jelezte, hogy szívesen átvenné a laktanyát. Az ingatlan megvásárlására fordítha­tó pénze nincs a községnek, ám a boldogiak abban reménykednek, hogy térítésmentesen is megkap­hatják a laktanyát, hiszen a közeli Hatvan esetében a város pénz nél­kül jutott a nagygombosi katonai objektumhoz. Á hatvaniak azóta el is adták a területet, és a beruhá­zó már a lakóparkot és a gazdasá­gi egységeket tartalmazó fejleszté­si tervet is elkészítette. Révész Péter elmondja, hogy a községnek más, munkahelyterem­tő beruházásra alkalmas területe nincs, ezért szeretnék megkapni mielőbb az egykori laktanyát. Már több befektető is megkereste az ön- kormányzatot, jelezve, hogy beru­házási célpontnak tekintené az üre­sen álló volt katonai objektumot. A laktanya építményei még jó állapotban vannak, ám félő, hogy karbantartás nélkül az üres ingat­lant kikezdi az idő vasfoga. A terü­letet jelenleg kiskatonák őrzik.- A boldogiak mindig is magu­kénak érezték a laktanyát, most keserűséggel szemlélik romlását. Ha megkapjuk a területet, újra élet költözhet a szebb napokat látott falak közé - jegyzi meg a polgár- mester. (T. Z. M.) Helytörténetről a Mátraalián Gyöngyös- Örömteli, hogy évről évre ko­moly, sőt egyre növekvő az ér­deklődés a vetélkedő iránt. Ha így haladunk, kinőjük ezt a cso­dálatos helyszínt, persze, ez azért a kellemes gondok közé tartozik, s ha így alakul, ígérem: megoldjuk - köszöntötte az im­már tizedik alkalommal megren­dezett helytörténeti vetélkedő résztvevőit Keresztesi József al­polgármester. A versenyt - melynek írásbeli fordulói már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek - idén is a Vádlott Sándor Könyvtár, a Mátra Múze­um, valamint az önkormányzat intézményfelügyeleti és ellenőrzé­si igazgatósága szervezte meg. Az általános és középiskolás ka­tegóriában a város mindegyik érintett intézménye állított csapa­tokat, sőt idén három „vidéki” ­az adácsi, a gyöngyöshalászi és a gyöngyössolymosi - általános is­kola is képviseltette magát. A diákok teljesítményét a zsű­ri tagjai igen színvonalasnak ítél­ték, az írásbeli munkákra - ame­lyek kivétel nélkül önálló gyűjté­sen alapultak, s kivitelükben igen tetszetősre sikeredtek - kü- löndíjakat is kiosztottak. A középiskolások versenyét a Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola nyerte, a Károly Róbert Kereske­delmi Szakközépiskola és a Jó­zsef Attila Szakközépiskola előtt. Áz ifjabbak versenyének győz­tese - a „döntetlen” utáni majd' egyórás villámkérdés-párbajnak köszönhetően - a Kálváriaparti Általános Iskola, második a Berze Nagy János Gimnázium „kisgimnazista” csapata, míg harmadik az Arany János Általá- nos Iskola csapata lett. ■ Majdnem elsők. A berzés „kisgimisek" a második helyért járó ajándékokkal Jótékonysági bál a rendőrmúzeumért Tárnáméra, Jászapáti A tamamérai Almásy-kastélyban lévő Magyar Rendőrmúzeumért rendez jótékonysági bált az intéz­mény baráti köre, a Heves és Vi­déke Bűnmegelőzési Alapítvány és az IPA Heves Városi Csoportja október 20-án, szombaton. A Jászapáti Művelődési Ház­ban az István, a király este 7 óra­kor kezdődő rendezvény fővéd­nökének dr Pintér Sándor belügy­minisztert kérték fel a szervezők. A bálozókat Jenei Zoltán, az IPA Magyar Szekció és dr. Fmncsics Ottó, a Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre Kulturális Egyesület elnöke köszönti. A nyitótáncot és a vacsorát kö­vetően a résztvevők megtekinthe­tik Koós János és Bajor Imre show- műsorát, majd a hajnalig tartó mulatsághoz Molnár Kálmán és neje szolgáltatja a muzsikát. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents