Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-16 / 242. szám
8. OLDAL H O R I 2 O N T 2001. Október 16., kedd Önálló jogi felvételi Az euróövezeti valuták cseréje Az eurót a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának életbelépésekor vezették be az Európai Unió (EU) 11 tagállamában 1999. január 1-jén, egyelőre csak számlapénzként. Ekkortól rögzítették a résztvevő nemzeti valuták és az euró közötti átváltási arányokat. 2001. január elsején, Görögország belépésével a résztvevő tagállamok száma 12-re emelkedett, így a monetáris unióban résztvevő tagállamok a következők: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Jelenleg három tagállam (Egyesült Királyság, Dánia és Svédország) nem vezette be az eurót. Alábbi cikkünk - az MNB forrásainak felhasználásával - a történeti előzményeken túl arra ad választ, mit kell tennünk az euro megjelenése kapcsán. n c h§ «ifiÉi ISJ O O mm J üp Ili *1 Az előrejelzésekkel ellentétben nem változik a 2002-es felvételi évben az egyik legnépszerűbb karrierpálya, a jogi karok központi felvételi rendszere. Sőt az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) tájékoztatása szerint a 2003-as felvételi reform sem érinti a jogi karokat, azaz továbbra is önálló, úgynevezett jogi kari magyar nyelv és irodalom, illetve történelem felvételi tesztsorok alapján válogatnak a felvételizők között. Az eddigi feltételezésekkel ellentétben a Pázmány Péter Egyetem Jog- és Államtudományi Karának felvéted rendszere sem változik meg a 2001/2002-es felvételi évben, azaz az intézmény továbbra is megtartja az önálló írásbeli alkalmassági vizsgáját és a jogi pályán nélkülözhetetlen beszéd- készséget mérő szóbeli felvételit is. Mivel azonban a tesztsorokat minden évben eltérő szempontok szerint állítják össze, a karra felvételiző diákok számára elengedhetetlen, hogy tájékozódjanak a sajátos felvételi vizsgáról. Ezt Ettől az esztendőtől több ponton is módosultak a gyermek és egyéb eltartottak után figyelembe vehető kedvezmények - tudtuk meg az APEH Heves Megyei Igazgatóságának illetékesétől. Heves megye E szerint családi kedvezményt az a magánszemély vehet figyelembe, akivel közös háztartásban olyan személy él, akire tekintettel nevelési eljárást folyósítanak, aki azt saját jogán kapja, illetve aki rokkantsági járadékban részesül, tehát kedvezményezett eltartottnak minősül. Idéntől ebbe a csoportba tartozik a magzat is fogantatásának 91. napjától megszületéséig. A kedvezmény mértéke egy eltartott esetében havi 3 ezer forint, két eltartott esetében személyenként havi 4 ezer forint, három eltartott esetében pedig 10 ezer forint. Minden további kedvezményezett esetében újabb 10-10 ezer forint a kedvezmény mértéke. Ugyancsak 2001-től a magasabb összegű családi pótlékban vagy rokkantsági járadékban részesülő eltartott után nem jár magasabb összegű kedvezmény, azonban a csökkentéssel párhuzamosan magasabb összegben állapítják meg a nevelési ellátás összegét. Ez évtől eltartottnak minősül az is, akit a nevelési ellátás megállapításánál figyelembe vesznek. így például a magasabb összegű kedvezmény jár annak a háromgyermekes családnak, ahol már csak egy fő jogosult a nevelési ellátásra, de ennek összegét a felsőfokú oktamegtehetik a Felvételi Információs Szolgálat információs számain, illetve e-mail-ben. Az 1995 óta működő fakultásnak 2003-tól természetesen szintén a központi jogi felvételi tesztsor alapján kell majd felvételiztetnie. A hasonló helyzetben lévő BKÁE Államigazgatási Főiskolai karának sem kötelező még 2002- ben bevezetnie a központi, jogi kari típusú felvételi tesztsort, így elképzelhető, hogy a diákoknak már ennek ismeretében kell elkezdeniük a felkészülést. A hasonló helyzetben lévő BKÁE Államigazgatási Főiskolai Karának sem kötelező még 2002- ben bevezetnie a központi, jogi kari típusú felvételi tesztsort, így elképzelhető, hogy a diákoknak jövőre még az intézmény speciális, komplex felvételi tesztsorára kell készülniük. Felvilágosítást adnak a Felvételi Információs Szolgálat programvezetői (06-20- 341-8159, 06-1-473-0769, info@fisz.hu ). tási intézményben tanuló, önálló jövedelemmel nem rendelkező testvérek figyelembevételével állapították meg. Ha a magánszemélyt saját jogán illeti meg a családi kedvezmény (például a szülei elhunytak), akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük alapján - bárki igénybe veheti azt. Ettől az esztendőtől a családi kedvezmény minden további feltétel nélkül megosztható a házastársak között. Erről azonban nyilatkozniuk kell a bevallásban, illetve a munkáltatói elszámolásban, és egymás adóazonosító jelét is fel kell tüntetniük. Korábban a megosztás csak abban az esetben volt érvényesíthető, ha egyikük éves adója nem nyújtott fedezetet a kedvezmény teljes igénybevételére. A kedvezmény figyelembevételéhez minden eüartott (a kedvezményezett és a létszámba beszámító egyaránt) adóazonosítóját, illetve természetes azonosítóit is fel kell tüntetni a bevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban. Magzat esetében az előzőeket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti, az orvosi igazolást az adó elévüléséig meg kell őrizni. A munkáltató az adóelőleg megállapításakor annál a magánszemélynél veszi figyelembe a kedvezményt, aki írásban kéri ennek érvényesítését, és a házastárs munkáltatója igazolja a nyilatkozatban foglalt kérelem tudomásulvételét, vagy a házastárs nyilatkozik, hogy nincs munkáltatója, és a kedvezményt ő nem érvényesítheti. Az euró bevezetése következtében egy olyan egységes gazdasági térség alakult ki, ahol az euró és a résztvevő nemzeti valuták közötti átváltási arányok végérvényes rögzítésével és a közös valuta bevezetésével megszűntek az addigi nemzeti valuták közötti valutaingadozások - és az ebből fakadó kockázatok. Egy másik jelentős előny, hogy a termelők és a fogyasztók immár közvetlenül össze tudják hasonlítani az egymással versengő termékek árát az egyes tagállamokban, elősegítve ezzel az árak kiegyenlítődését, ami a nemzetközi piacon is versenyképesebbé teszi termékeiket és szolgáltatásaikat. Emellett a továbbiakban már nem merülnek fel a különböző valuták egymásra történő átváltásával kapcsolatos költségek, ami révén komoly megtakarítások érhetők el. Ezek a tényezők hozzájárulnak a térség gazdasági növekedésének gyorsulásához, valamint világgazdasági súlyának növekedéséhez. Az utolsó lépés Míg 1999. január elsejétől az euró az euróövezet tagállamaiban a lakosság számára csupán „láthatatlan” számlapénzként került bevezetésre (azaz kizárólag csekkek, átutalások vagy elektronikus fizetések alkalmával lehet használni), a folyamatban lévő hároméves átmeneti időszak lejártával, 2002. január 1-től az új közösségi valuta immár készpénzként, „látható” és „tapintható” formában is bevezetésre kerül. Ezzel a lépéssel zárul az euró bevezetésének harmadik és egyben végső fázisa. Az időbeli eltolódás célja - a pénz fizikai előállításának időigényessége mellett - a gazdasági szereplők fokozatos felkészítése az euróra: elsőként a pénzpiacok tértek át, amelyek már 1999. január elsejétől euróbán működnek, utolsóként következik a készpénzforgalom euróra történő átállítása. 2002. januártól a számlapénzforgalom kizárólag euróbán működik - a készpénzforgalomban azonban néhány hétig az euró mellett még a nemzeti valutával is lehet fizetni. A hároméves átmeneti időszak alatt lehetőség van arra, hogy a számlapénzforgalom euróbán vagy továbbra is a „régi” nemzeti valutában kerüljön lebonyolításra (ez valójában csak egy formális megkülönböztetés, hiszen a műveletek végzésében közreműködő pénzintézetek természetesen euróbán számolnak el egymással). 2002. január elsejétől ez a választási lehetőség megszűnik, ugyanis - szemben a nemzeti valutában történő készpénzfizetéssel - a számlapénzforgalom ekkortól kizárólag euróbán lesz bonyolítható. A készpénzfizetést illetően, 2002. január elsejét követően - az egyes euróövezeti tagállamokban részben eltérő határidővel - lesz egy legfeljebb két hónapos átállási időtartam, amikor az újonnan bevezetett euróbankjegyek és - érmék mellett készpénzfizetés céljából használható a nemzeti valuta is. Legkésőbb 2002. február 28-i határidővel a pénzcsere minden tagállamban lezárul, és a nemzeti valuták véglegesen kikerülnek a forgalomból. Az euróövezeti tagállamok jegybankjainál - egymástól eltérően - korlátlan ideig vagy legalább 10 évig az adott ország nemzeti valutájában denominált bankjegyeket euróra lehet váltani. Ami az egyéb euróövezeti valuták átváltását illeti (azaz pl. Németországban a schilling vagy a líra átváltását), 2002. március 31- ig az euróövezeti tagállamok jegybankjai ingyenesen beváltanak minden euróövezeti valutát euróra. Tennivalók hazánkban Az új közösségi fizetőeszközt, az eurót a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának életbelépésekor vezették be az EU 11 tagállamában 1999. január elsején. Ekkortól visszavonhatatlanul rögzítették a résztvevő nemzeti fizető- eszközök és az euró közötti átváltási arányokat. 1999. január 1-jétől az eurót számlapénzként vezették be. A Gazdasági és Monetáris Unió országaiban az eurót 2002. január 1-jén bankjegyek és érmék formájában is bevezetik. Az euró fizikai megjelenése a pénzforgalomban a tagállamok nemzeti valutáinak bevonásával jár együtt. Az átmeneti időszak - amikor a nemzeti valuták és az euró egyaránt forgalomban lesznek az adott országban - országonként változó időtartamú, de legfeljebb 2 hónap. A legtöbb euróövezeti országban az átmeneti időszak 2002. február 28-áig tart. Az euróövezeti tagállamok nemzeti fizetőeszközeiben Magyarországon vezetett deviza- számlákon elhelyezett összegeket is értelemszerűen át kell számítani euróra. Azoknak a magyar állampolgároknak, akik deviza- számlával rendelkeznek hazai pénzintézetnél, a számlát kezelő pénzintézet közvetlenül küld értesítést az átszámítással kapcsolatos változásokról, az esetleges tennivalókról. A Magyar Nemzeti Bank ajánlást készített a kereskedelmi bankok számára a devizaszámlák átállításáról. (Az „Ajánlás” a honlapon mindenki számára elérhető). Az ajánlás szerint a pénzintézetek díjmentesen alakítják át az euróövezeti országok devizáiban nominált számlákat eurószámlává. Az állampolgárok tulajdonában lévő megszűnő nemzeti valutákat lehetőleg 2001. december 31-éig forint vagy eurószámlára helyezéssel, esetleg forintra történő átváltással ajánlott cserélni. A megszűnő nemzeti valuták euróbankjegyekre történő váltása csak 2002. január elsejétől lehetséges. Magyarországon a hitelintézetek és a pénzváltási engedéllyel rendelkező intézmények kötelezően 2002. február 15-éig váltják be a megszűnő nemzeti valutákat. Ezen belül 2002. január 1-jétől február 15-éig van lehetőség a megszűnő nemzeti valuták euróra váltására. A valutaforgalmazással foglalkozó bankfiókokban; pénzváltó helyeken, közöttük a Magyar Posta pénzváltási joggal felruházott fiókjaiban; valamint a valutaváltó automatáknál lehet átváltani az érintett valutákat. Nem érdemes várni Fontos tudni, hogy az euróövezetben 2002. február 28- ától nem lehet a megszűnő nemzeti valutákat fizetési forgalomban felhasználni (például boltban vásárolni, szolgáltatásért fizetni velük stb.). A megadott határidők után e valutákat mind Magyarországon, mind a 12 euróövezeti országban csak utánajárással, esetleg növekvő mértékű költséggel lehet átváltani. A hitelintézetek feltehetően jutalékot számítanak fel a megszűnő nemzeti valuták átváltásakor 2002. január 1-jétől. (Nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a kereskedelmi bankok jutalékok vonatkozásában egységes gyakorlat szerint járnak el.) Magyarországon 2002. február 15. után a 12 ország valutáját csak az arra esetleg vállalkozó, pénzváltási engedéllyel rendelkező szervezet váltja át, és a váltásért díjat számol fel. Az euróövezeti országokban a hitelintézetek különböző időpontokig, a legtöbb országban 2002. június 30-áig váltják be kötelezően az adott ország valutáját euróra, vagy euróövezeten kívüli ország valutájára. A határidő lejárta után csak az adott ország jegybankja váltja a valutát. A határidőkhöz közeledve egyre nő az esélye annak, hogy csak jelentős sorban állással lehet majd a pénzintézeteknél beváltani az érintett valutákat. A sorban állás elkerülése miatt minél korábban, lehetőleg 2001. december 31. előtt érdemes lépéseket tenni a veszteség elkerülésére. Meg kell jegyezni, hogy a pénzintézetek és más pénzváltó helyek nincsenek és a jövőben sem lesznek kötelezve a valutaérmék váltására. Kevesebb pénzváltó helyen és csak korlátozott valutanemekben, korlátozott (általában a nagyobb) címletek beváltására van lehetőség most és a későbbiekben is, a pénzváltó helyek döntésének függvényében, általában jutalék felszámítása mellett. _________ADÓTANÁCSADÓ_________ A családi kedvezményről Fontos dátumok A valutákat 2001. december 31. előtt érdemes konvertálni: Magyarországon 2002. január 1. és február 15. között jutalék felszámítására lehet számítani, 2002. február 15-e után pedig a valutákat várhatóan csak kevesebb pénzváltó helyen, esetleg növekvő mértékű költséggel lehet átváltani. Kiss István fafaragó művésznek, a Komlón született alkotónak nyílt kiállítása a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár egri, Aradi úti fiókkönyvtárában. Az „Alkotni születtünk erre a földre" címet viselő kiállításon az amatőr művész mutatta be fafaragá- sait. A tárlatot Engel Tibor könyvtár-igazgató nyitotta meg.____________________________________fotó: perc Márton A Visa a diákhitelezésről A Visa International üdvözli, hogy Magyarországon bevezetik a diákhitelezés rendszerét, az pedig külön örömmel tölti el a kártyatársaságot, hogy a hitelezés lebonyolítását végző Postabank a diákhitelekhez kapcsolódóan ingyenes Visa-kártyát biztosít a kölcsönt felvevő diákoknak. Ezt Radu P. Obreja, a Visa International Közép- Kelet-Európáért, Közel-Keletért és Észak-Afriká- ért felelős elnökhelyettese nyilatkozta legutóbbi látogatásakor. A nemzetközi kártyatársaság vezetése úgy értékeli, hogy a Postabank az „Euro-26” lógóval ellátott Visa-kártyákkal olyan plasztikkártyát választott a diákhitelezés kivitelezéséhez, amelynek használata a fiatalok egy jelentős részét szoktatja rá a plasztikpénz rendszeres használatához. Az Euro-26 lógóval ellátott Visa-kártyák már az első lépcsőben a kölcsönt felvevő 35-40 ezer felsőoktatási hallgató számára azt is lehetővé teszik, hogy Európa mintegy 300 ezer kereskedési helyén vásároljanak velük különböző szolgáltatásokat, illetve termékeket. Radu P. Obreja elmondta: az idei első fél év végén Magyarországon 1,6 millió Visa-kártya volt forgalomban, az ügyletek átlagos értéke meghaladta a 20 ezer forintot, azaz a 68 dollárt. A kártyaszámban ez mintegy 20 százalékos emelkedést jelent a múlt év első félévi adathoz viszonyítva, hisz akkoriban, 2000 második negyedévének végén a Magyarországon kibocsátott Visa-kártyák száma elérte az 1,39 milliót. A nemzetközi kártyatársaság területi vezetője hangoztatta: a magyarok egyre inkább áttérnek arra, hogy az egyszerű, bankautomatákból felvehető készpénz helyett a plasztikkártyájukkal fizessenek az éttermekben, a benzinkutaknál vagy a legkülönbözőbb üzletekben. Ez visszatükröződik abban, hogy idén az első fél év végéig a múlt év júniusához viszonyítva már több mint 33 millió tranzakciót bonyolítottak le ösz- szesen 2,5 milliárd dollárt meghaladó összegben. A tavaly júniusi adat szerint a Visa-kártyákkal az előző egy év alatt elköltött összeg még csupán 2,2 milliárd dollár volt, így az idei első féléves forgalmi adat mintegy 15 százalékos emelkedést mutat - húzta alá végül Radu P. Obreja. ______■
