Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-15 / 241. szám

Üíll 2001. Október 15., hétfő 5. OLDAL MEGYEI W KÖRKÉP Tisza-tó: befutó nélkül __________PÉCSI ISTVÁN N yugdíjassors Mostanában a kormánykoalíció és az ellen­zék képviselői a legalább hárommilliós réteg helyzetéről disputáznak. Az előbbiek - statisz­tikai mutatók felsorakoztatásával - azt han­goztatják, hogy az utóbbiak felelőtlenül ígérgetnek. Persze az érintettek sem szűkölködnek érvekben. Megvallom: nem könnyű állást foglalni ebben az ügyben, mivel hiányzanak a tárgyilagos mérlegeléshez nélkülözhetetlen információk. Néhány mozzanat azonban félremagyarázhatatlan. Az 1998-as választások vesztesei csak azt tehetik, amü cselekszenek, mert nincs náluk a nagy pénzes láda kulcsa Tény viszont az, hogy esetleges 2002-es győzelmük esetén - ez sem zárható ki - módjuk adódik majd, hogy tartsák szavukat, s akkor mindenképpen jól járunk Ha az derül ki, hogy megtévesz­tettek bennünket - magam is a nyugellátásban részesülők népes táborába tartozom -, akkor a következő voksoláskor megint for­dulhat a kocka Nem rossz nekünk ez a versengés, mégis szomorú az, hogy a nagy purparlé közben rólunk - legalábbis így látszik - megfeled­keznek. Lesz novembertől - visszamenőlegesen érvényes másfél száza­lékos, kamattal megtoldott ellátmánynövelés. Ez se semmi. Ugyanakkor az illetékesek már nem emlékszenek arm, hogy 2000-re egy összegben járó kiegészítést hangoztattak, ám üyen cí­men senkinek sem postáztak egyetlen forintot sem. Vajon miért? Választ mindeddig nem kaptunk a teljesen indo­kolt kérdésre. A csatározás közben az is elhangzott, hogy minket a mai adó­zók tartanak el. Sértő szemlélet, mert valamennyien korábbi be­fizetéseinkkel szolgáltunk rá arra, hogy békés alkonyéveknek ör­vendezhessünk. Ettől bizony többségünk égnyi távolságra van. Csoda-e, ha zö­münket irritálják egyes aktív dolgozói csoportok egekig srófolt bé­rei. Az 500-900 ezer forintos havi illetmények, az olykor vagyon­nal felérő végkielégítések. Változnak az idők, de ez a szituáció nemcsak marad, hanem folyvást erősödik is. Úgy „robogunk” Európába, hogy egyesek csak vánszorognak. Milliók elegánsan viselt nyomoráról persze csak azok győződhet­nek meg, akik buszon és villamoson utaznak, akik hallják a kriti­kai megjegyzéseket. A javakban dúskálók közül vajon ki vállalná azt, hogy hozzátartozóval együtt - legalább rimd időre - mondjuk harmincezer forintot osztana be harminc vagy harmincegy napra? Közülük ki gondol arra, hogy az időskorúak nem örökké élnek, s jó néhányuknak most kell a segítség és nem holnap. Mikor lesz valami ebből a joggal remélt vigaszból? Majdan vagy soha... ? Esély a bemutatkozásra: leküzdhető hátrányok Ovi-illem Nagymamám mesélte, annak idején nem engedték, hogy be­vigye kócbabáját az óvodába, mert nem volt minden kislány­nak és nem illett kérkedni vele. A napokban az óvó néni kérte meg az egyik nagycsoportos anyukáját, hogy kislánya leg­közelebb hagyja otthon a mo­biltelefonját. Az ok talán ugyanaz volt. Mi lesz ötven év múlva? _______________________ BE SZÉLJÜK MEG! Október 16- án, kedden 17 órakor az egri Ke­mény Ferenc Általános Iskolában a 4-es, az 5-ös és a 6-os választó- kerület, október 17-én, szerdán 17 órakor a Neumann János Gim­náziumban a 11-es, a 12-es, a 13- as és a 14-es körzet lakosait várja beszélgetésre dr. Nagy Imre pol­gármester, valamint a körzetek önkormányzati képviselői. A TÁVOKTATÁSRÓL. Az egri Anglophone Oktatási és Módszer­tani Központ Grónay utca 10. szám alatti székházában október 16-án, kedden 15 órától Szentgyörgyi Klára, a British Councü munkatársa az angliai távoktatásban zajló továbbtanu­lási lehetőségekről tart tájékozta­tót, majd 17 órától a Greenfields együttes ír zenét játszik. PÁLYÁZATOK. Az Észak-ma­gyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda az Ifjúsági Sportminisztérium, valamint az Eszak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács által kiírt pályá­zati lehetőségekről ma 14 órától a füzesabonyi, 16 órától pedig a hevesi polgármesteri hivatalban tartanak tájékoztatót. ÉLETET AZ ÉVEKNEK. Az eg­ri Megyei Művelődési Központ 102-es termében október 16-án, kedden 16 órakor az Életet az éveknek klub szervezésében az elsősegélynyújtásról tartanak előadást. FILMKLUB. A hatvani Apolló moziban zajló vetítések kereté­ben kedden, október 16-án este 6 órakor Giuseppe Tomatore Modena című produkcióját lát­hatja a közönség. TESTTÉ LETT. Az egri Vükovics-házban működő Kepes György Vizuális Központban ma délután 6 órakor A nap fája soro­zat keretében dr. Végvári József Testté lett címmel tart előadást. FOGADÓÓRA. Az Egri Városi Televízióban ma este fél nyolc­kor jelentkező Fogadóórában beszélgetés készül dr. Nagy Imre polgármesterrel az önkormány­zat működésével kapcsolatos ta­pasztalatokról, véleményekről, javaslatokról. A nézők kérdéseit a műsor ideje alatt a 419-999-es telefonszámon várják._______■ ( Folytatás az 1. oldaltól) Ez a tétel a becslések szerint több százmillió forintra rúghat. Ennyi járna a Tisza-tó esetében a kiépített infrastruktúráért, a gát­őrházakért, kempingekért, uta­kért, parkolókért. A pályázatnál további mérle­gelési alap a kidolgozott halgaz­dálkodási terv minősége, illetve a további olyan lényeges szak­mai részletek, mint a munka­helyteremtés - őrzés, lehalászás - vagy a megbízható anyagi fede­zet. A jelentkezőknek azt is mér­legelniük kell, tudnak-e értékesí­tési csatornákat találni a megter­melt halra. Egyelőre nem tudni, mikor derül ki, ki lesz a tó új gazdája, s ki gyakorolhatja majd a követke­ző 15 évben a halászati jogot. Az eddig főként horgászegyesüle­tek és szervezetek kezelésében lévő vizeket a módosított halá­szati törvény szerint egyébként magánszemélyek és gazdasági társaságok is birtokba vehetik. A pályázatok kiírója a megyé­ben az FVM Heves Megyei Föld­művelésügyi Hivatalának vadá­szati és halászati felügyelősége volt. A vizek kezelői jogosultsá­ga múlt év végén járt le és a szaktárca ezúton kívánta a meg­felelő üzemeltetőket megtalálni. A meghirdetett vízterületek adottságuk, nagyságuk alapján változatos képet mutatnak. Két­ségtelen viszont, hogy a Tisza-tó a maga hatezer hektárjával ki­emelkedő, kapitális fogásnak számít, igazi „nagy falat”. így nem csoda, hogyha az ország második legnagyobb halászvizé­re csak ketten pályáznak. Az előzetes szakértői vélekedések szerint még úgy tűnt, a Tisza-tó- ért a feladat nagysága és kiterje­dése miatt a MOHOSZ-nak itt nemigen lesz vetélytársa. A je­lenleg birtokon belül lévő Ma­gyar Országos Horgász Szövet­ségnek (MOHOSZ) azonban úgy látszik nem lehetnek biztos pozí­ciói, mivel könnyen megeshet, hogy nem kis meglepetésre a hét folyó menti megye részvételével tavaly nyáron megalakult önkor­mányzati társulás közhasznú szervezete lehet a győztes. A Tisza Vízgyűjtő Program- régió Önkormányzati Társulás összefogásának célja a környe­zeti károk felszámolása, kör­nyezetvédelmi program kidol­gozása, és a Tisza vízgyűjtő te­rületére alapozott vízgazdálko­dás megteremtése. Szerepel az elképzelésekben a turisztikai és idegenforgalmi hasznosítás, és ebbe illeszkedik a horgászturiz­mus és a Sporthorgász Kht. is. Az csak a következő évek gya­korlata alapján és az esetleges új gazdák működése során de­rül majd ki, hogy a horgászok­nak mélyebben kell-e a zsebük­be nyúlniuk majd kedvtelésük úzésekor. A döntés Heves me­gyében is több ezer horgász­egyesületi tagot, illetve amatőr sporthorgászt érint.________um Gy öngyös Egyesületünk filozófiája szerint a hazánkban élő iskolás és felnőtt korú értelmi fogyatékosoknak a le­hető legszélesebb körben lehetősé­get kell teremteni a bemutatkozás­ra - mondta többek között Herczog Tamás, a Magyar Speciális Művé­szeti Műhely Egyesületének vezető­je, a szervezet észak-magyarorszá­gi régiójának művészeti találkozó­ján. - A regionális összejövetel nemcsak arm ad esdyt, hogy az ér­telmileg sérült emberek tehetségü­ket bizonyítsák, hanem egy úgyne­vezett szűrő szerepé is betölti. Minderre azért van szükség, mert az évente megrendezett országos és a kétévente megtartott nemzetközi fesztiválokm igen sokan jelentkez­nek - hangsúlyozta a szakember. Az észak-magyarországi regi­onális találkozón Heves, Nógrád, valamint Pest megye csaknem 300 résztvevője lépett színpadra. A fellépők verssel, prózával, nép­dalokkal és néptánccal, és iga­zán érdekes színjátékokkal szó­rakoztatták az érdeklődő közön­séget. Herczog Tamás, az egyesület vezetője a most lezajlott rendez­vény kapcsán még hozzátette: a társadalom szemléletformálására van szükség ahhoz, hogy a fogya­tékos populációnak a művésze­tek terén kifejtett tevékenységét igazán értékelni tudjuk. Minden­képpen figyelembe kell vennünk a sérült emberek képességeit, és ennek megfelelően kell a művé­szeti mércét meghatározni. Ha sok minden más mellett ez sike­rül, akkor egy bizonyos idő eltel­tével valószínűleg leküzdhetők a nyugati országokkal szembeni hátrányaink.______________jj. Kérd és a miniszterhez: ki nyert? Eddig nyilvánosságra nem hozott okból a mai napig nem hirdették ki a Tiszató halászati jogának nyertesét, holott ennek a jogsza­bályban foglaltak alapján 2001. januárjáig meg kellett volna tör­ténni. Hogy ennek mi az oka, illetve, hogy ki lett a nyertes, azt Godó Lajos, a térség országgyűlési képviselője tette fel írásbeli választ igénylő kérdés formájában dr. Vonza András földművelésügyi minisz­ternek. A képviselő hangsúlyozza: tudott, hogy ketten pályáztak, de a nyertes nevét tíz hónap éltekével sem hozták nyilvánosságra A megszólított dr. Vonza András válaszában kifejtette: a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi törvény nem rendelkezik a bérbe­adás befejezésének határidejéről. A törvény szerint a régi használó mindaddig hasznosíthatja a víz értékek, amíg az új nyertes nincs kihirdetve. A haszonbérleti szerződés a Tisza-tó esetében pedig azért hiányzik, mert május 23án a tárca korábbi közigazgatási államtitkára leállí­totta a szerződéskötéseket, s a pályázatok ügyében vizsgálatot indí­tott el. Az új államtitkár kinevezésével a közeljövőben várható egy Or­szágos Halászati Bizottság létrehozása, amely az érdekegyeztetés­re hivatott. Ennek megalakulása után az év végéig rendezik az elma­radt szerződéskötéseket is. A miniszter szerint ma tárgyalnak a halá­szati jogra pályázó két szervezettel, s ezt követően hirdetnek majd eredményt. iszuromd A javuló idő érleli a szőlőt Az idei évben alacsonyabbak a felvásárlási árak Nagyon nehéz szürettel zárult a szeptember - mondta lapunknak dr. Soltész Sándor, az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának főkertésze. A szőlő virágzásától számított két­hetes előny a kedvezőtlen időjárás miatt két­hetes hátránnyá változott. Heves megye Szeptemberben a megszokottnál sokkal hűvö­sebb és csapadékosabb idő nehezítette a szőlő érését. Emiatt fajtától függetlenül a leszüretelt termés mustfoka nem érte el a minőségi borké­szítéshez szükséges értéket. így kényszerből kezdődött el a szüret, mert egyes fajtáknál rotha­dást észleltek. Sőt szeptemberben szinte kilátás­talannak tűnt, hogy változik az időjárás, emiatt a korai és középkorai érésű szőlőket leszedték. Október eddig eltelt részében örvendetesen ja­vult a helyzet. A felmelegedés hatására lelassult a szüret menete, mert az előrejelzések szerint a következő hetekben is kedvező marad az időjá­rás. így a még kint levő szőlők, például a kései érésű furmint, a hárslevelű, az olaszrizting szü­rete eltolódhat a magasabb mustfok reményé­ben. Ez vonatkozik a kékszőlők egy részének, - mint a cabernet, és a merlot - a szüretére is, amely október végén, november elején várható. A blauburger és a kékfrankos fajtákat már beta­karították. A termés mennyisége a tavalyitól 20 százalék­kal több. A szakember szerint nemcsak a na­gyobb termés okozza az alacsonyabb mustfoko­kat, hanem ehhez az is hozzájárult, hogy szep­tember elején két-három nagyon hűvös éjszaka volt, ami a szőlőre kedvezőtlenül hatott. Azokon az ültetvényeken, ahol tervszerűen elvégeztek fürtritkítást és nem érte az éjszakai hideg a sző­lőt, ott még javulhat a minőség. A kialakult helyzet az árakra is rányomja bé­lyegét. A tavalyitól 20-40 százalékkal alacso­nyabbak a felvásárlási árak fajtától, termőhelytől és a piactól függően. A szőlészek költsége idén 20 százalékkal növekedett, a borászok pincéiben viszont még elég sok a tavalyi óbor. A lecsökkent export miatt nem tudták ezeket értékesíteni, ami komoly anyagi gondokat okoz. A termésbecslés szerint az egri borvidéken hektáranként 12, a mátraaljai borvidéken 14 ton­nás átlagtermést szüretelnek. Tavaly 10 tonna volt az átlag, igen jó minőséggel. A fajták aránya Eger­ben és környékén 60 százalék kék- és 40 százalék a fehérszőlőké. A Mátraalján 75 százalék a fehér- és 25 százalék a kékszőlő. mextusz károly A repülés fellegvára Gyöngyös- Hetven éve, az országban a har­madikként nyitották meg a Pipis- hegyi repülőteret, ami a harmin­cas évek közepére - az itt folyó munka, a sorozatos rekordok ré­vén - Európa-szerte ismert és elis­mert létesítmény lett. Elődeink, akik előtt mély főhajtással tisztel­günk, megteremtették itt a repü­lés fellegvárát - fogalmazott kö­szöntőjében Deák Ferenc, a Ma­gyar Veteránrepülők Szövetsége gyöngyösi szervezetének vezető­je a Pipis-hegyi repülőtér 70 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen. Mint hangsúlyozta: a jók közül a legjobbak bábáskodtak a Pipis- hegyi, repülőtér kialakításánál, „neves és névtelen hősök, akik szárnyat adtak a holt anyagnak. ” Közülük is kiemelkedik a város akkori polgármestere, dr. Puky Árpád, akinek érdemeit jövőre - születésének 125. évfordulóján - nagyszabású rendezvénysorozat­tal kívánják feleleveníteni. A szer­vezésre létrehozott emlékbizott­ságban a helyi veteránrepülők is komoly feladatokat vállaltak. Az elnök arról is szólt: a hét év­tized utolsó tíz esztendeje a „re­ménykeltő útkeresés" időszaka: arra kérte a repülés mai szerelme­seit, hogy lélekben és cselekedet­ben vizsgálják meg eddigi tényke­désüket, s a továbbiakban úgy dolgozzanak, hogy ne keüjen szé­gyenkezni, ha a jelenről jövőről esik szó. A köszöntő után a repülős szervezetek, a honvédség, a város és a civil szervezetek, egykori baj­társak koszorúzták meg a reptér alapítóinak emléktábláját. A nap folyamán különféle bemutatók, majd baráti összejövetel várta az érdeklődőket. iespé) Repülőgépek bemutatója. Találkoztak az egykori bajtársak FOTÓ: GÁL GÁBOR A kultúráról' Eger A köz kultúrája címmel kétnapos országos konferencia veszi kezde­tét ma 14 órakor a Flóm Hotelben. A megnyitón dr. Nagy Imre pol­gármester köszönti a megjelente­ket. A több témát is felvető tanács­kozáson többek között a kulturá­lis finanszírozásról, a területet érintő politikai koncepciókról, az elmúlt évtízedben Magyarorszá­gon kialakult kulturális képről, a kulturális azonosságtudatról, va­lamint a hazai és európai trendek­ről hangzanak el előadások. A konferencia résztvevői a prezen­tált témákat meg is vitatják. A hol­nap záruló fórumon többek kö­zött Harsányi László közgazdász, P. Szűcs Julianna, a Mozgó Világ főszerkesztője, Csepeli György szociálpszihológus, Bayer József politológus, Agárdi Péter iroda­lomtörténész és Vitányi Iván szo- ciológus tart előadást. ________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents