Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-08 / 210. szám
2001. Szeptember 8., szombat HÍRLAP M A G A 2 I N 11. OLDAL A dobogón nem szégyen a férfikönny Bronzmedál díszlett az új szívet rejtő címeres mez felett Párosban a pécsi Körösztös Vincével a negyedik helyet szerezték meg S amikor már ott díszlett a bronzérem az új szívet rejtő címeres mez felett, a 48 éves férfi csendben visszagondolt életének utolsó kilenc esztendejére. Ez a csaknem egy évtized ugyanis nem akármilyen időszak volt számára. Átesett egy könnyűnek nem mondható szívátültetésen, megküzdött a lábadozás minden nehézségével, megszokta, hogy időnként csodabogárként tekintenek rá, aztán megnyugvással fogadta az annyira áhított csendes hétköznapokat. Amikor - hála orvosainak és családjának - ugyanúgy élhetett, mint bárki más. Csak mindenben egy kicsit visszafogottabban.- Milyen érdekes a sors - gondolkodik el velem szemben ülve -, ha nem betegszem meg, s nem esem át a transzplantáción, talán soha az életben nem jutok el Japánba. Néha úgy érzem, valamiféle kárpótlás volt ez a sok-sok szenvedésért. Tény, hogy az egri Szakács László - aki immár kilencedik esztendeje él új szívvel a mellkasában - rögös utat járt be. De sohasem adta fel. Amikor erőre kapott, s családja körében megkezdhette új életét, a testmozgásnak, a sportolásnak szentelte az idejét. Nehezen visszanyert egészsége megőrzéséért. S az akarat, a kitartás meghozta gyümölcsét, a szervátültetettek tizenharmadik alkalommal megrendezett vüágjátékán a dobogó harmadik fokára állhatott fel.- Nemcsak nekem fontos ez a helyezés - mondja -, hanem mindazoknak, akik éppen most vannak túl egy-egy súlyos műtéten, vagy már otthon lábadoznak, s bizony nemegyszer elveszettnek érzik magukat. Ez a siker erőt adhat nekik, s arra ad példát, hogy a betegágytól egészen a dobogóig lehet jutni. Ezt a dobogót egyébként a távol-keleti ország egyik csaknem hétmillió lakosú tengerparti városában, Kobéban állították fel a hegyoldalon lévő sport- centrum hatalmas csarnokában.- A játékok megnyitására is ebben a sportpalotában került sor - idézi a feledhetetlen eseményt a válogatott csapat tagja. - Hatvannégy ország mintegy 1300 versenyzője vonult be a küzdőtérre, ahol az ünnepi aktus idejére csak a zászlóvivők maradtak, a többiek a tribünön foglaltak helyet. A magyar lobogót Károlyi László úszó emelte a magasba, amikor köszöntötték harmincfős gárdánkat. Egyébként mi az aránylag népesebb csapatok közé tartoztunk, mert a románoktól négyen, a csehektől pedig mindössze ketten vettek részt a világjátékokon. A versengés - mindjárt a megnyitó napján - az öt kilométeres futással vette kezdetét, ebben a magyarok nem voltak érdekeltek, „olimpikonjaink” a tollaslabda-pályán estek át a tűzkeresztségen. Szakács László egyik sportága az asztalitenisz volt.- Egyéniben egy angol, egy új-zé- landi, valamint egy japán ellenfelet kaptam. Az első két játékost sikerült legyőznöm, a hazai versenyzővel Viszont nem bírtam, 2:0-ra kikaptam tőle, s így kiestem a további játékból - eleveníti fel a zöld asztal melletti Szakács László és a bronzmedál FOTÓ: PERL MÁRTON küzdelmeket. - Párosban viszont a negyedik helyre küzdöttük fel magunkat a pécsi Körösztös Vincével, Kemény csatákat vívtunk együtt, el kell azonban ismerni, hogy a távol- keletiek nagyon felkészült játékosok. Az egri válogatott - egyben a csapat egyetlen újszíves tagja - egy nap pihenő után állt rajthoz atlétikában. Igaz, egy nem várt dolog miatt majdnem kimaradt a száz, illetve a kétszáz méteres síkfutás mezőnyéből.- A légkondicionáló miatt történt az egész - csóválja a fejét az őszes, rövid hajú férfi. - A repülőgépből kiszállva 35 fokos, magas páratartal- mú nyárba érkeztünk, s bármerre is jártunk, elöntött bennünket a víz. Japánról tudni kell - s a saját bőrünkön mi is hamarosan érezhettük -, hogy ilyenkor mindenütt, a szállodában, a metróban, az autóbuszban, a sportcsarnokban állandóan megy a léghűtés. A helybelieknek ez meg sem kottyan, mert mindig visznek magukkal egy törülközőt meg egy pulóvert, s ha belépnek egy-egy ilyen helyre, azonnal meg- törlik magukat, majd a hátukra terítik a könnyű viseletét. Mi erre nem voltunk felkészülve, s alaposan megfáztunk, a futószámok előtti napon még enyhe lázam volt. A rajtot azonban semmiképpen sem akarta lemondani, bemelegített, s amikor szólították, a pályára lépett. A százméteres távon a hetedik legjobb idővel fejezte be az előfutamokat, s ezzel bejutott a döntőbe. Ott viszont - csaknem ugyanazzal s teljesítménnyel, 14.30-cal - negyedikként haladt át a célon.- Itthon általában jobb időt, 15.1- et futottam, persze, nem olyan párás körülmények között - jegyzi meg, pedig nem kell magyaráznia a bizonyítványt. Annál is inkább nem, mert a következő számban, kétszáz méteren megmutatta, hogy többre is képes.- Ennek a döntőjében hatan indultunk, s csak a tajvani és a spanyol versenyző tudott megelőzni. A magyar csapat egy bronzéremmel lett gazdagabb. A pirossal szegélyezett, fehér színű, s a „csokornyakkendősen” végződő szalagon gyönyörűen csillog az értékes medál. Benne zöld alapon egy sportoló stilizált figurája látható, körben pedig a felirat: „The World Transplant Games 2001 Kobe. ” A speciális világversenyen résztvevő válogatottunk előkelő helyen végzett az éremgyűjtésben, sorrendben - Anglia, Ausztrália és az USA mögött - a negyedik lett az ösz- szesített táblázaton. Jó érzés lehetett látni, hogy a stadion méretes elektromos kijelzőjén utánunk még ötvenkét ország neve sorjázik. Ez a látvány búcsúztatta a magyarokat Kobéban...- Ilyen röpke idő alatt, mint egy alig káhetes világverseny, nem lehet megismerni egy számunkra egzotikus országot. Mégis, milyennek látta Japánt?- Nagyon szép és rendkívül érdekes ország - próbálkozik a som- mázattal az itthoni akklimatizálódáson épphogy átesett László. - Rengeteget tanulhatnánk tőlük, például a tisztaságot, a fegyelmet, az udvariasságról nem is beszélve. Kevéske szabadidőnkben jártunk Osakában, ahol elbűvölt a tengeri akvárium ezernyi csodája éppúgy, mint a világ legnagyobb, mintegy 180 méter magas óriáskereke. Nórában az ősi pagodák, a sejtelmes templomok, a Buddha-szobrok ejtettek ámulatba bennünket, Kyotóban pedig a gyönyörűséges japánkert meg a kerékpárosok hada.-Ésaz ételek?- A verseny ideje alatt európai fogásokat kaptunk, de például a 35 emeletes Portopia Hotelben, ahol laktunk, svédasztalon tálalták a helyi finomságokat. Nagyon ízlettek a mártásokkal, szószokkal, öntetekkel tálalt rákok, potipok és egyéb tengeri herkentyűk, mert csaknem mindent megkóstoltam, amit kínáltak...- ...Pedig olyan rémisztőek tudnak lenni!- Ennél sokkal rémisztőbb emlékem is van... Egyik alkalommal váratlanul inogni kezdett a szállodai szobánk, szinte kibillentem az egyensúlyomból. Később tudtuk meg, hogy egy kettes erősségű földrengést éltünk át. Az ottaniak észre sem vették, mi viszont... De azért egyszer még szívesen visz- szatérnék. ___________________________SZILVÁS ISTVÁN E lőször a tajvani, aztán a spanyol futó lépett fel a győzelmi dobogóra, majd engem szólítottak. Hihetetlennek tűnt, hogy ott állok fenn, s egy távoli ország hatalmas sportcsarnokának a közönsége harsog körülöttem. Abban a pillanatban arra gondoltam, hány és hány embernek - orvosaimnak, hozzátartozóimnak, barátaimnak és támogatóimnak - köszönhetem, hogy itt lehetek. S nem szégyelltem, hogy kicsordult a könnyem... Királyszobor előtt nem mehet el közömbösen a nép Szpisják Pál Szent Istvánt ábrázoló egész alakos szobrát a millenniumi év záróünnepségén avatták fel az újhatvani templom előtti téren. A templomnak az államalapító a védőszentje, s ez is a szoborállítás kezdeményezésére ösztönözte Bányai László esperes plébánost. A fehér carrarai márványőrleményből készült szobor nagy sikert aratott a szép számban megjelentek körében. A szent király kétméteres alakja magas talapzatról tekint le ránk, jobbjában az országalmát, baljában a jogart tartja, és kardjára támaszkodik. Szent István szobra Újhatvanban A művésznek volt egy olyan ötlete is, hogy a király kissé előrenyújtott jobbjában tartson egy templom-makettet, s baljával csak a kardjára támaszkodjon. Szem István építtette az első templomokat, minden tíz falunak emeltetett egyet. Ezért gondolta Szpisják Pál, hogy így vési kőbe a magyar kereszténnyé válás véghezvivőjét. Ám végül a megrendelők úgy döntöttek, hogy a királyság jelképei ne hiányozzanak a szoborról. Hiányolná azokat a nép. Szpisják Pálnak sorrendben ez volt az ötödik, Szent Istvánt megörökítő szobra. Valamennyi egész alakos, kétméteres alkotás. Az elsőt öt éve a Kecskemet melletti Páhiban avatták, majd két Nógrád megyei településen - Őrhalmon és Palotáson - lepleztek le egy-egy szobrát. Nemrég Boldog állíttatott államalapító-szobrot, végül Hatvan zárta sort. Érdekességük a szobroknak, hogy mindegyik más, a király arcának megformálása is különbözik.- Szent Istvánról hiteles ábrázolás nem maradt fenn - mondja a szobrászművész. - Az alkotók általában a koronázási paláston látható hímzést veszik alapul, illetve a Bécsi Képes Krónikát tekintik forrásként, vagy szabadon engedik fantáziájukat, és saját elképzelésük szerint mintázzák meg az uralkodó arcvonásait. Én a Képes Krónika alapján dolgoztam, arra gondolva, hogy az az ábrázolás talán élethűbben örökítette meg Szent István vonásait, mert olyan feljegyzések alapján készülhetett, amelyek azóta már megsemmisültek, vagy ma még ismeretlen helyeken rejtőznek.- Mennyire engedheti szabadjára fantázi- áját a művész Szem István ábrázolásakor, és mennyire kell azt nyújtania, amit az „mca embere” elvár tőle?- Én az ázsiai vonásokat helyeztem előtérbe, figyelembe véve, hogy őseink valamikor onnan érkezhettek. Láttam már egészen különös, extrém Szent István-szobro- kat is, de szerintem az államalapító megformálásánál nem hagyhatjuk figyelmen Idvül a már kialakított általános királyképet. Későbbi uralkodóinkról már maradtak fenn hiteles ábrázolások, amelyek alapján később szobrok is készülhettek. Úgy vélem, egy köztéri munkánál az uralkodót kirá- lyosra kell alakítani. Szent Istvánról a magyarság már alkotott egy képet: nagynak, erősnek, férfiasnak, tekimélyt parancsoló- nak látja az államalapítót. Ezt próbáltam belevésni a szobraimba.- Öt szobor, mindegyik más-más arcvonásokkal. Ezek szerint Önben sem egységes a Szem Istvánról alkotott kép.- Nem tartottam helyesnek, hogy ugyanazt az arcot formázzam meg mind az öt szobornál, mivel nem tudjuk pontosan, hogy milyen is volt. Az öt szobor arcvonásai között van hasonlóság, ám végül a király öt portréja született meg. Tudatosan döntöttem így, az szóba sem került, hogy egy szobor öt másolata készüljön el.-Ön ma Szem István-specialistának számíthat, mert nem tudok más művészről, aki öt köztéri szobrot készített volna az uralkodóról Hogyan kapta a megrendeléseket? Megnézték az első királyszobrát, és mána megkeresték, hogy készítsen még egyet? - Ha már a szobrokról beszélünk, akkor vissza kell térnünk 1984-be, amikor elkészítettem Hatvány Lajos mellszobrát. Ez volt az első nagyobb művem, sokáig állt a hatvani városháza előterében. Ezt követően kaptam a megrendeléseket, amelyek közül több is egyházi témájú. Szent Istvánt is többször megformáztam már, szoborcsoport alakjaként, amint felajánlja koronáját és országát a Boldogságos Szűzanyának. Csak később jöttek az önálló Szent István- szobrok. Talán azért is kaptam a megrendeléseket, mert a hagyományos értelemben vett figurális szobrászmot művelem. Fontos területnek tartom a portrékészítést, az em- lékmű-szobrászatot.-Ha az államalapítót formázza, érez valami különösebb belső bizsergést, vagy ez is csak „egy szobor”?- Történelmi személyiséget alkotni mindig nagy feladat. Ilyenkor az ember átéli a középkori mesterek alkotó erőfeszítéseit, a részletek kidolgozásának fontosságát. Az ember munka közben különlegesen feszült állapotba kerül, ami csak akkor szűnik meg, amikor elkészül a szobor, amikor már a helyére kerüL Nagyszerű érzés, amikor egy szobor megváltoztatja a tér összképét, befolyása alá tudja vonni a szemlélőt. Fontos, hogy mindez egy királyszobornál erőteljesen érvényesüljön. Egy uralkodó akkor tudott igazán naggyá válni, ha képes volt befolyása alá vonni a népét. Itt nem az erőszakos politizálásra gondolok, mert azzal hosszabb távon nem lehet trónon maradni. Egy királyt csakis a népe emelhet naggyá. István király is azért tudta véghezvinni az államalapítást, mert pszichés hatást is tudott gyakorolni a népre. Ezért kell arra törekednie az alkotónak, hogy a szemlélő ne tudjon közömbösen elmenni a királyszobra előtt.- Hogyan készül egy-egy munkára? Rajzo- km készít, felvázolja elképzeléseit?- Igen. Mindig jó néhány tanulmányrajzot készítek. így alakul ki a szobor végleges formája. Amikor megvan, akkor megnyugszom egy kicsit, mert már konkrétan tudom, hogy mit szeretnék kihozni a kőből.- Meg lehet élni manapság a királyszobrokból?- Nem, ugyanis a megrendelések nem jönnek folyamatosan, egy-egy munkáért pedig nem fizetnek hatalmas összeget. Nyugodtan leírhatja, az újhatvani szoborért ötszázezret kaptam, de minden költséget nekem kellett állnom, s csak a hozzávaló több mint százezerbe került. Ráadásul több hónapon keresztül hajnaltól késő estig dolgoztam, amíg elkészült. Biztosan vannak szobrászművészek, akik milliókat kérnek és kapnak egy-egy alkotásért, de én nem tartozom közéjük. Én azt vallom, hogy a szobrásznak is küldetése van: tehetséggel áldotta meg a sors, és feladata ezt minél jobban kamatoztatni, tehát annyiért dolgozzon, hogy minél többen meg tudják fizetni a munkáját.- Mi lesz a következő alkotása?- Hatvan testvérvárosának, Maasluisnak faragok egy szoborkompozíciót. Fából mintázom meg a négy őselemet: a földet, a vizet, a szelet és a tüzet. A holland városban új lakónegyed épül, s az ottani egészségügyi központ előtti térre kerülnek majd a szobrok, várhatóan jövő tavasszal. tompa z. mihály Szpisják Pál a szoboravatáson
