Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-06 / 208. szám

2001. Szeptember 6., csütörtök MEGYE I K Ö R K É P 5. OLDAL Űri semmittevés Megpróbáltató semmittevésbe kezdett 14 leendő francia férfi: négy hónapon át teljesen moz­dulatlanul kell feküdniük ágyukban. A csapat tagjai egytől egyig űrhajósok szeretnének len­ni. Fekvéspróbájukon még csak fel sem ülhetnek és tisztálkodni sem kelhetnek fel. Ágyuk 6 fokos szögben lejt, a fejük van lejjebb. Ebben a helyzetben a testnedvek áramlása hasonló, mint az űr­ben, és négy hónapi háton fek­vés eredményeként úgy érzik majd magukat, mintha súlyta­lanok lennének. A négy hónap során legfőképpen izomszövetük változásait és csontsűrűségüket figyelik az orvosok. Meg az agyszövet látványos zsugorodását. A magas követel­mények alapján egyébként Ma­gyarország kitűnő, kipróbált űr­hajó sj előlieket szállíthatna a franciáknak. _______________________mon JUBILEUMI JUTALOM. Teg­nap délután az egri Ráchegyi Általános Iskolában adta át dr. Nagy Imre polgármester Kiss Sándomé igazgatónőnek a 30 éves jubileumi jutalmat. A pe­dagógus három évtizedes köz- szolgálati munkájáért vehette át az elismerést. VÉRADÁS. Kétnapos vér­adást szervez a Magyar Vörös- kereszt Hevesi Területi Szerve­zete. Ma és holnap - csütörtö­kön és pénteken - Hevesen a Művelődési Központba várják a véradókat, mindkét napon 9-15 óráig. SZŰCSI SZÜRET. Szeptem­ber 8-án, szombaton rendezik meg Szűcsiben a szüreti napot, mely 15 órakor az általános is­kola előtti felvonulással kez­dődik, s a résztvevők műsorá­val és utcabállal folytatódik. A programot 22 órakor tűzijáték színesíti. KIÁLLÍTÁS. Az egri Keresz­tény Ifjúsági Klub és a Segít a Város Alapítvány Széchenyi utcai galériájában szeptember 7-én, pénteken 17 órakor Markovics Gábor és Laczkó László kiállítása nyílik. A tár­latot Földi Péter Munkácsy-dí- jas festőművész nyitja meg. NYUGDÍJASOK. A Nyugdíja­sok Pétervásárai Szövetsége szeptember 8-án, szombaton 15 órától a péterkei művelődé­si házban tartja munkaülését, ahol értékelik az elmúlt idő­szak tapasztalatait és egyez­tetnek a jövő feladatairól. AGRÁRFÓRUM PÉNTE­KEN. Mai lapszámunkból anyagtorlódás miatt kimaradt Agrárfórum összeállításunkat pénteki kiadásunkban olvas­hatják. ___________________■ S zéchenyi-terv: nagy remények Mátraderecske Szeptember végére, legkésőbb októberre várják a választ a helyi önkormányzat vezetői a mofetta fejlesztését célzó, Széchenyi- tervre benyújtott pályázat elbírá­lásával kapcsolatban. Zám Ferenc polgármestertől megtudtuk, hogy a pályázati do­kumentáció elkészítéséhez több helyről is kaptak anyagi segítsé­get, így sikerült összeállítani a tanulmánytervet és beszerezni a szükséges szakhatósági engedé­lyeket, amely 10 millió forintjába került a helyhatóságnak. A 380 millió forintos beruhá­zás eredményeként egy korszerű gyógycentrum alakulhatna ki a jelenlegi szerény területű száraz­fürdő helyén. Az önkormányzat bízik a pá­lyázat sikerében, annál is in­kább, mert a községben és a kör­nyező településeken élőknek is kitörést jelenthetne a nagyszabá­sú idegenforgalmi fejlesztés. Bár még hivatalosan válasz nem érkezett, de az Országos Egészségbiztosító Pénztártól is biztató híreket kaptak a kezelé­sek támogatásával kapcsolatban. Zám Ferenc megerősítette, hogy a fürdő mindenképpen az önkor­mányzat tulajdonában marad, így továbbra is kiemelt figyelmet szentelnek arra, hogy a gyógyul­ni vágyók elérhető áron és jó színvonalon juthassanak hozzá a kúrákhoz. A turizmus új lehetőségei Nagy érdeklődés mellett utazási és Tourinform irodák, valamint a szaksajtó kép­viselő látogattak tegnap megyénkbe - mondta a főszervező Gégény Tibor, a kereskedelmi és iparkamara igazgatója. Észak-Kelet-Magyarország A programok felölelik a termál-, a lovas-, az öko- és a családi turizmus lehetőségeit, amelyeket az utazási irodák igyekeznek beépíteni az éves ajánlataikba. A szervezésben az Észak-magyar­országi Regionális Marketing Igazgatóság és a Ti- sza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda is közreműködik. A vendégek először Nagyrédére látogattak, és megismerkedtek a szőlészetéről és borászatáról híres mátraaljai falu életével. Ezután Gyöngyös bel­városában, a felújított Fő téren sétáltak végig, és megtekintették a ferences rendi műemlék könyv­tárat. Az útjuk következő állomása a Jászságban, a Ti- sza-tó partján levő Abádszalók és Tiszafüred volt. Ott bepillantottak az üdülőparadicsom életébe és a világörökség részének számító madárrezervátum­ba is. Este Poroszló nevezetességeivel ismerkedtek. A program ma a Borsod megyei Zsóri fürdőn, majd Bogácson a termálturizmus reprezentánsai­nak bemutatásával folytatódik. Ellátogatnak Noszvajra és Egerbe is, ahol a Hotel Flóra szolgál­tatásait ismerhetik meg. Délutáni zárásként Kisnánán a várat, majd Párádon a Cifraistállót, a csevice-forrást és a sasvári Kastélyszállót tekintik meg. _____________________ in. k.) " Regionális választás kell Lajosváros száz esztendeje Balázs Mihály tanár, a Lajosváros önkormányzati képviselő­je a napokban tartalmas tanulmányt juttatott el a közintéz­ményekbe, levéltárba, iskolákba. Mintegy hároméves kutató­munka után papírra vetette Eger egyik legfiatalabb város­részének, a Lajosvárosnak a történetét. Eger A negyvenoldalas tanulmány ma­gánszorgalomból és teljesen ön­erőből készült el. Balázs Mihály hat évtizede él a megyeszékhely déli részén, így személyes tapasz­talatai alapján - amelyeket levél­tári kutatásokkal egészített ki - dolgozta fel „Kanada” történetét. A színvonalas dolgozat az első sírhelyek keletkezésének idejétől taglalja a déli városrész életét, ki­emelve az utolsó száz évet, ami­kor az iskola és a templom építése után megkezdődhetett ennek a te­rületnek is a benépesedése. A szerző kitér az utcanévadási szo­kásokra éppúgy, mint a negyve­nes-ötvenes évek életvitelére, az iparosok, fuvarosok, napszámo­sok munkavállalási szokásaira, a „várossal" való kapcsolatukra. Emellett érinti a fontosabb üze­mek létrejöttét, az intézményhá­lózat és az infrastruktúra kiépülé­sét, de utal arra is, hogy a jövő­ben milyen feladatokat kell e vá­rosrészben az önkormányzatnak napirendre tűznie.- Hat évtizede élek itt - mondja Balázs Mihály -, így jórészt szemé­lyes tapasztalatok alapján is tud­tam dolgozni. Az a kultúra, ami a helyiek által csak Kanadának ne­vezett városrészt jellemezte, meg­szűnt, így ez jóformán ma már csak történelem. Az urbanisztikai bizottság tagjaként pedig folya­matosan szembesültem a gondok­kal, így azzal, hogy kevés a zöldte­rület, a parkolók, játszóterek ki­alakításáról megfeledkeztek, tehát a jövő feladatait is érzékeltem. A tanulmány elkészítését az önkormányzati képviselő saját zsebből fizette. A fénymásolás­hoz az önkormányzattól kapott segítséget, mivel legalább hetven példányt szeretne eljuttatni levél­tárakba, iskolákba, könyvtárak­ba, ahol helyben lehet olvasni a Lajosváros történeté. Balázs Mihály a tanulmányt nem tekinti lezártnak. Később a kutatásokat lehet folytatni, az alap­anyagot igény szerint bővíteni. Egyelőre azonban csak közintéz­ményekben olvasható az egri vá­rosrészről a dolgozat, amely egye­dülálló, hiszen egy településrész történetének megírásával eddig senki sem próbálkozott, (szuromh ___ TOMPA Z. MIHÁLY K órházi rettegő Azt hinné az ember, hogy egy kórházigazga­tónak elsősorban jó orvosnak kell lennie. Va­lahogy ez illik a képbe. Ám amint jobban be­lemerülünk a kórházak életébe, rá kell jön­nünk, hogy ma már a gyógyintézet vezetőjének elsősorban jó me­nedzsernek kell lennie. Meg pénzügyi bűvésznek is, olyan „trük­kösnek”, aki a gazdaság manapság gyakran háborgó tengerén is biztos kézzel kormányozza intézménye hányattatott sorsú hajóját. Mert hát a mai kort nem az jellemzi, hogy egyre emelkednének a kórházaknak juttatott pénzek A betegek száma viszont nem csökken, így az intézménynek kell kigazdálkodnál a megfelelő színvonalú gyógyításhoz a pénzt. Persze, könnyebb lenne a helyzet, ha kevesebb lenne a beteg, csak ehhez viszont több pénzt keüene a megelőzésre fordítani, meg nyugodtabb életre volna szükség. Az lenne szép, ha az em­ber kevesebb igénybevétellel tudná előteremteni a mindennapi be­tevőt a családjának. A délutánokat csendes ejtőzésre, a hétvégeket pihenésre lehetne fordítani, és nem akkor kellene szaladgálni né­mi pluszbevételt jelentő munkák után. Ám mindez még meglehetősen távolinak tűnik, így az ember azon kapja magát, hogy egyre jobban érzi az évek múlását. Bár megpróbálja halogatni, ám előbb-utóbb csak orvoshoz kell fordul­nia. Zsúfolt rendelőt talál majd, a várakozás miatt ideges bete­gekkel. De hál a doktornak is sok kártyát kell gyűjtenie, mert kü­lönben nem kapja meg a szükséges pénzt a biztosítótól. A doktorok szempontjából a kórházak sem állnak valami fé­nyesen. Alulfizetett a szakma, bizonyos szakterületeken hálapénz sem várható, így oda nem jelentkezik máshol érvényesülni tudó doktor. A kórházak működéséhez viszont elengedhetetlen a teljes orvosi paletta biztosítása. Bizony vakargathatja a fejét a direktor, hogy miként oldja meg a hiányt. Szerencsére általában akad egy-két orvos, aki jelentős túlórá­zással és szinte állandó ügyelettel biztosítja az ellátást, az igazga­tó pedig naponta fohászkodik, hogy a kolléga ki ne dőljön, mert akkor bizony nagy baj lenne. Az még a kisebb gubanc, hogy bizo­nyos műtétekre át kell majd küldeni egy távolabbi városba a bete­get (bár ez sem a legjobb megoldás, hiszen harcolnak ma már a kórházak a páciensekért is, és ha kénytelenek eltanácsolni a hoz­zájuk fordulókat, akkor megtörténhet, hogy legközelebb már ele­ve nem őket választják). A nagyobb baj az, ha sürgősségi beavat­kozást kellene végezni, és ehhez nem lenne szakember. Az igaz­gatók azt mondják: ez maga a rémálom, de ha nem kapnak se­gítséget, akkor könnyen valósággá válhat. Nyitott falvak, vállalkozók Bemutatók a pályázók számára A nyáron az északi régió mind a három megyéjében, külön­böző településeken jól működő vállalkozók mutatták be eredményeiket - mondta lapunknak Stefán György, az FVM Vidékfejlesztési Programok főosztálya regionális irodájának vezetője. Mint hozzáfűzte: a rendezvényekre azokat hívták meg, akik pályáznak, és a vidékfejlesztési célirányzatból sze­retnének támogatáshoz jutni. Kerecsend, Egerszalók Az elmúlt hetekben többek kö­zött gyógynövénytermelő és - feldolgozó, méztermelő és - értékesítő vállalkozók, ökofalu- építők munkájával ismerkedhet­tek meg a Nyitott falvak, porták, gazdaságok, műhelyek, vidék- fejlesztési modellek sorozatban. Ennek keretében láthattak Verpeléten olyan családi vállal­kozást, amely bodzatermeléssel foglalkozik, de bemutatkozott a szőlőfeldolgozást és borterme­lést folytató Ker-Coop Kft. is. Tegnap Kerecsenden tartot­tak találkozót, ahol a Jóléti Szol­gálat iskolájával ismerkedtek meg. Emellett a helyi általános iskola gombatermelő házát is megtekintették, majd az Orszá­gos Korona Gombaipari Egyesü­lés telephelyét tanulmányozták. Ezt azért is fontosnak tartották, mert az ottani tapasztalatokat felhasználva, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében levő ki­használatlan pincékben, illetve bezárt bányákban is szeretné­nek gombatermeléssel foglal­kozni. Az érdeklődők jártak a kere- csendi biotégla-előállító üzem­ben is, amely termékeivel a szo­ciális lakásépítési programba kí­ván bekapcsolódni. A vendégek a délután folyamán az egerszaló- ki Kohári Pincészet munkájával ismerkedtek meg. ___________■ Ú j programok a Forrásban Eger Tegnap délelőtt a Forrás Gyermek- Szabadidőközpont igazgatója, Pusztai Éva sajtótájékoztató kere­tében ismertette az intézmény idei és jövő tavaszi programkínálatát. Elmondta, hogy a nyár folya­mán mintegy 4-500 gyermek vett részt a gyermekközpont által szer­vezett táborokon, s itt készülhet­tek fel az Eger kis csillagai című produkció szereplői is. A városi önkormányzat által megrendelt nagy sikerű bemutatót egyébként szeptember 18-19-20- án még megtekinthetik az érdeklő­dők a Dobó téren. A tanévkezdéssel párhuzamo­san szeptembertől mintegy 23 szakkör várja a gyermekeket, akik î kínálattal alaposabban is megis- uerkedhetnek a szeptember 7-én, pénteken délután három órakor a Dobó téren kezdődő Vár a Forrás című szakköri évnyitó programon. Szeptember 14-15-én az intéz­mény ad otthont a Gyermek és Ifjú­sági Házak országos módszertani találkozójának, ahol a gyermek­közművelődésben dolgozók ta­nácskoznak a játszóházak szere­péről, a tehetséggondozásról és a szakmához kapcsolódó marke­tingtevékenységről. Szeptember 17-től 30-ig újra lát­ható lesz a Forrásban a kecskemé­ti hüllő-show. Az Eger Ünnepe programsorozathoz kapcsolódva a Forrás Alapítvány szervezésé­ben mintegy tíz helyszínen játszó­házak várják az érdeklődőket. Hétvégenként egy-egy régi, hagyo­mányos mesterség fortélyait sajá­títhatják el a jelentkezők a Cégérek elnevezésű program keretében. Novemberben a Gyermekkönyv­héthez kapcsolódva rendezik meg a Könyvkukac-napokat, melyen ismét meghirdetik a Tollforgató irodalmi pályázatot, s ismert író­kat hívnak meg. Az Egri Vár ostromának 450. év­fordulója alkalmából megújult for­mában rendezik meg a hatodikosok részvételével a várjátékokat, amely­nek keretében műsorra tűzik az Eger kis csillagai című előadást is. A hagyományos tavaszi filmhét során régi klasszikus, kosztümös, történelmi filmeket vetítenek majd. Tervezik egy olyan alkotó meghívását is, akit az országban csak manóművésznek ismernek, mivel alkotásainak visszatérő mo­tívuma a manófigura. A Tavaszi Fesztiválon belül rendezik meg a Diákalkotók 2. Országos Tűzzo­mánc Biennáléját is. Április végén pedig a Miénk a tér című művészeti fesztiválnak ad otthont a szabadidőközpont. ■ Kedd este tartották meg az egri Művészetek Házában az Ez már komoly című musical nyilvános televíziós főpróbáját. A Tatár Gabi rendezésében színre állított darabot a Bodnár Sándor Színészegyesület tagjai mutatták be. A forgatás és műsorkészítés költségeihez az Egri Városi Televízió az Ifjúsági és Sportminisztérium által meghirdetett drogprevenciós pályázaton nyert pénzt. FOTÓ: GÁL GÁBOR (Folytatás az 1. oldalról) Lamperth Mónika az eseményt megelőző sajtótájékoztatón többek között beszélt arról is, hogy az MSZP elfogadhatatlannak tartja az önkormányzati vezetők párthova­tartozása szerinti pénzosztogatást. Mint elmondta, a kormány az em­berek között nem tehet különbsé­get attól függően, hogy milyen pol­gármestert választottak maguknak. Az említett, most megvitatott szakmai anyag lényeges eleme a decentralizáció. Az MSZP elképze­lései szerint 2006-ban lehetne meg­rendezni az első regionális önkor­mányzati választást. A cél az állami túlhatalom korlátozása, vagyis a ré­gió a központi feladatok egy részét vállalhatná át, nem pedig a me­gyéktől vonna el hatásköröket. A regionális önkormányzat a mai te­rületfejlesztési tanácsokat is kivált­hatná. (RÉNES)

Next

/
Thumbnails
Contents