Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-26 / 225. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. Szeptember 26., szerda Éjjel kifosztották az apátságot (Folytatás az 1. oldalról) Miután a polgármesteri hivatal­ban lévő rendőrök egyéb ügyben elsietnek, mi visszük a hírt a hely­színi szemlét folytató kollégáik­nak: a kom gótikus Madonna tíz­millió forintot ért. Az illetékes hü- ledezve hallgatja, aztán csende­sen megjegyzi: akkor a kárérték lesz vagy ötvenmillió is. Közbevetésére eltátjuk a szán­kat, elsőként a perselyek eltűnté­re gyanakszunk. De a civil ruhás nyomozó sietve mondja, azok egytől egyig mind megvannak, pedig azok kifosztása gyerekjá­ték, csak le kell vágni a lakatot. Hanem a tetteseket nem a pénz - pontosabban nem a vélhetően nem több, mint néhány tízezer forint - érdekelte. Kizárólag a szobrok kellettek nekik, vagy in­kább megrendelőiknek. Az, hogy valaki kívánságára szerezték meg a „zsákmányt”, azért feltételezhe­tő, mert a szakértő régiségkereske­dőknek ezt a kincset nem adhat­ják el csak úgy. A betörőknek kizárólag a tárt díszítő Szt. István- és Szt. valók" - még értékesebbek. Mi­szobrok voltak a fontosak. Mert László-szobrot is. A rendőr ezért után sehogyan sem értettük, ho- mint később kiderült, nemcsak a kezdett el szorozni-osztani, s kai- gyan készülhettek előbb a szob- főoltárnál álló Madonnát kapa- kulálta ki az ötvenmilliót, azt hí- rok, mint hogy megszülettek vol- rintották meg, hanem a mellékol- vén, utóbbiak - mert ,,748-ból(!) na „modelljeik” (István és László A helyszíni szemle fotó: ötvös Az eltűnt Madonna király), az apátság gondnoka, Kakuk Imre pontosított. Azokat már a barokk korban, 1748-ban alkották. Kakuk Imrétől azt is megtud­tuk, júniusban már kísérletet tet­tek valakik arra, hogy bejussa­nak a templomba. Akkor a tetőt bontották meg, de a padlástérnél tovább nem haladtak, mert a kar­zatra vezető ajtót is zárva tartja a gondnok. Mint ahogy az apátság dupla szárnyú kapuját is belülről vaspánttal zárja, s csak az oldal­só ajtót kulcsolja be kívülről. Ezen keresztül akartak behatolni a betörők is. Kifeszítették a biz­tonsági zárat, ám az öreg, vaski- lincses zárral sehogyan se boldo­gultak. Ezért végül leemelték a dupla kapu egyik, csaknem más­fél mázsás szárnyát. Ezáltal sza­baddá vált számukra az út, meg­szerezhették azt a Madonnát, amely 1232-től a ciszterek által építtetett apátság legelső, évszá­zadokon keresztül egyetlen ékes­sége volt. A betörés nyomait reggel ész­lelte egy fiatalember, aki test­edzés gyanánt a falutól legalább két kilométerre található, immár kifosztott apátságig szokott futni. NÉCYESSY ZITA Két jelölt vetélkedése Határtalan áldozatvédelem Bükkszék A községben a nyár folyamán egészségügyi állapota miatt le­mondott tisztségéről dr. Gyula Zoltán polgármester. A választási bizottság hétfőn ült össze, hogy a jelölteket nyilvántartásba vegye. Két jelöltre adhatják le szavazata­ikat az október 14-i választáson. Dr. Katona Miklósáé és Huszár István független jelöltként indul- nak a polgármesteri székért. ■ Virágklub Eger A Virágos Egerért környezetszé­pítő verseny díjazottjai Virág­klubot alapítottak, s foglalkozá­sokat szerveznek. Tegnap az ipari kategóriában győztes Philip Morris Kft., a vendéglátói körben nyertes Joó János utcai Panorá­ma Panzió és az irodaházak első helyezettje, az Egri Csillagok Szövetkezet hívta meg a kíván­csiskodókat. Még buszt is ren­deltek, hogy az érdeklődők vala­mennyi helyszínt végiglátogat­hassák. A szemet gyönyörködte­tő túra után a dohánygyárhoz tértek vissza, ahol kötetlen be­szélgetéssel töltötték az időt. A rendezvényre örömmel elfogad­ta a meghívást Kunczéné Fellegi Katalin is, a Virágos Magyaror- szágért verseny fővédnöke. ■ Heves és Nógrád megye áldozatvédői az együtt­működés kiszélesítésében állapodtak meg, úgy vélve, hogy a megyehatárokon átívelő kapcso­latok hatékonyabbá tehetik munkájukat. Hatvan, Gyöngyös A szomszédos Nógrád megyében található Rétságon Gábriel Géza r. alezredes kapitányság- vezető kezdeményezésére a tavasz folyamán már találkoztak az ottani áldozatvédelmi iroda munkatársaival a hevesiek. Akkor az együttmű­ködés bővítésében állapodtak meg. Mint mond­ták: gyakran megesik, hogy az áldozatok a szom­szédos megyéből kerülnek ki, vagy a bűnözők lá­togatnak a megyehatárokon túlra „akciózni”. A rendőri munkát, a felderítést is megkönnyíti, ha a szomszédos régió áldozatvédői között közvet­lenebb kapcsolat alakul ki. Ilyen előzmények után érkezett Hatvanba a Nógrád megyei rendőrfőkapitány, dr. Havas Zol­tán rendőr ezredes vezetésével az északi régió ál­dozatvédői csoportja. Az Ady Endre Városi Könyvtárban tartott megbeszélésen Kövémé dr. Tóth Melinda aljegyző köszöntötte a vendégeket, majd elmondta, hogy a hatvani önkormányzat immár két éve támogatja az áldozatvédelmi iro­da megfelelő működését. Az iroda - amely a vá­ros főterén, a polgármesteri hivatal épületében található - közel kétszáz esetben sietett különbö­ző módon az áldozatok védelmére. Közreműkö­désével kaphatott több áldozat is kárenyhítést az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Köz- alapítványtól. Numan György irodavezető megjegyezte: sok esetben a betérők csak tanácsot kérnek, mert nem tudják, kihez fordulhatnak az őket ért jogsérelem orvoslásáért. Az is megtörtént, hogy az áldozat az irodán keresztüljutott el a rendőrséghez. Patkóné Rőczey Krisztina r. őrnagy, a hatvani kapitányság bűnügyi osztályvezetője úgy vélte, hogy az áldozatvédelmi iroda a rendőrség mun­káját is segítheti, s egyben megkönnyíti a kap­csolatteremtést a civil szférával. A hatvani megbeszélést követően a tanácsko­zás a gyöngyösi rendőrségen folytatódott, ahol dr. Fridrich József r. alezredes, városi kapitány fo­gadta a vendégeket. A mátraaljai városban az ál­dozatvédelmi iroda másfél éve siet a bajbajutot­tak megsegítésére. Kerékgyártó Attiláné irodave­zető elmondta: a megnyitás óta mintegy száz esetben nyújtottak tanácsot és segítséget a bűn- cselekmények áldozatainak. Az iroda immár a főtéri Civil Házban kapott helyet. A gyöngyösi megbeszélést követően a tanács­kozás résztvevői Gyöngyöspatára látogattak, ahol Molnár Károly polgármester köszöntője után többek között a vidéki idegenforgalom biz­tonságosabbá tételéről, az áldozattá vált turisták megsegítési lehetőségeiről értekeztek. Kővári „A statisztikák szerint hazánkban évente több mint tizenötezer körüli a külföldi állampolgárok sé­relmére elkövetett bűncselekmények száma...” András, az áldozatvédelemmel foglalkozó Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület országos elnöke töb­bek között hangsúlyozta, hogy Magyarországon májusban hagyták jóvá a külföldi állampolgárok jobb védelmét szolgáló bűnmegelőzési és áldozat­védelmi program. A statisztikák szerint hazánkban évente több mint tizenötezer körüli a külföldi állampolgárok sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Visszaszorításuk érdekében a nagyvárosoknak és a kistelepüléseknek is cselekedniük kell. Fontos ez a Mátraalján is, ahol a borturizmus fellendülé­se várható. (tompa) A KKDSZ reformot sürget Eger A Megyei Művelődési Központban találkozott tegnap a közművelő­dés és a közgyűjtemények terüle­tén dolgozó szakszervezeti veze­tőkkel, illetve a kulturális szféra munkásaival Vadász János, a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnö­ke, akit a plénum előtt Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke üdvö­zölt. Vadász János előadásában kitért arra, hogy a közszférában három feszültségforrást érzékel a szakszervezet: a köztisztviselők és a közalkalmazottak, az ágaza­tok között, illetőleg a szakmai és nem szakmai munkavállalók kö­zött meglévőt. Ezek a feszültségek elsősorban a bérek vonatkozásá­ban jelentkeznek. A meglévő ellentétek feloldásá­ra a KKDSZ-nek van javaslata. Úgy ítélik meg, hogy egy egységes közszolgálati kerettörvényt kell ki­dolgozni, ami mind a 730 ezer, a területen dolgozó munkavállalóra vonatkozik. Ebben a törvényben foglalkoztatási garanciákat kell biztosítani, mégpedig funkciókra épülően. Szükséges az egységesí­tés a fizetésekben, a szociális jut­tatásokban egyaránt. A szakszer­vezet szeretné elérni, hogy vala­mennyi - az új törvény által érin­tett - munkavállaló kapjon 14. ha­vi bért, illetve a nyugdíj kezdő összege egyezzen meg az utolsó havi munkabérrel. A szakszervezeti elnök azért is tartja indokoltnak a fenti juttatá­sokat, mert az ágazatban dolgo­zók átlagbére jelenleg bruttó 68 ezer forint, magára az ágazatra pe­dig a költségvetés 0,67 százalékát, azaz 35 milliárd forintot költ az ál­lam egy esztendőben. Szükség van a kulturális ellátás megerősí­tésére, az intézmények közszol­gálati intézményként való stabili­zálására, a költségvetési pozíciók erősítésére - hangoztatta Vadász János. Ez a pozícióerősödés leg­alább 2 százalékos évenkénti költ­ségvetési ráfordítást jelent a szak- szervezeti elképzelések szerint. _______________________(«KE) E lfeledhetik a sátrat Még Rátiék sátra is áll, de már a felújított házban élnek. Tákos A beregi település idén márci­usban került víz alá, miután a szomszédos Csarodánál átsza­kadt a Tisza gátja. Az árvíz pusztításának nyomán a 468 lelkes kis falu csaknem összes házát, 127 ingatlant le kellett bontani. Az Egerből ajándékkal érkező vendégek számára teg­nap Kiss Mihály idézte fel a tra­gikus napokat. A polgármester arca mégsem volt szomorú, hi­szen az újjáépítés lassan a haj­rájához érkezik:- Eddig már 44 házat adtak át a kivitelezők, ma is újabb 14-nél történik meg a műszaki átadás. Az errefelé járó idegen elköny­veli a tettrekészséget, hiszen szá­mos épületen még dolgoznak a szakemberek, és elismeréssel adózik a szép, közel sem egyfor­ma új házak láttán. A természeti csapás kárvallott családjai 17 tí­pusterv közül választhattak. A tájba illő otthonok mérete 48-162 négyzetméter közötti, s értékük hattól tizenkétmillió forintig ter­jed. Tákos október végéig feled­heti az árvíz következményeit, bár az átmeneti szállást adó sát­rakat még számos portán nem bontották el. Látjuk még ezt a há­romgyermekes Ráti Lászlóék ud­varán is, noha a család már tető alatt él. A Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet Diákbizott­ságának képviselői - a két leendő építésztechnikus, Mohácsi Éva és Kiss Péter - az iskola tanulói által összegyűjtött 150 ezer forintot hozták el és adták át jó szívvel. A még gyesen lévő édesanya érdek­lődésünkre megjegyzi:- A sátrat megsínylették a bú­torok, az ajándékból telik a pót­lásra... A középfokú iskola igazgatója, Elek Elemér a diákok Cselekedete kapcsán méltán gondolja úgy, hogy az érzelmi nevelés terén sincs szégyellni valójuk. A Heves Me­gyei Védelmi Iroda vezetője, Szabó Béla ezredes pedig azt könyvelhe­ti el, hogy ezúttal is eredménye­sen közvetítettek. (budavári) Föntről le vagy lentről föl? (Folytatás az 1. oldalról) Az elutasított Heves megyei igé­nyek között szerepel például - is­mételten - a szocialista irányítású megyei önkormányzat által fenn­tartott egri Markhot Ferenc Kórház többmilliárdos rekonstrukciója, s az MSZP-SZDSZ koalíció irányí­totta Eger két, mintegy 300-300 milliós pályázata: az egyik a Far­kas-völgyi árok vízrendezésével, a másik a Forrás Gyermek- Szabadidőközpont tetőtér-beépíté­sével kapcsolatos. A megyeszékhely polgármeste­re elmondta, hogy szerinte a helyi adók rendszerében nincs szükség drasztikus változtatásra, nem is igen nyílik mód a meglévő adók emelésére vagy újak bevezetésére. Az alapvető teendő a forrásmeg­osztás, azaz, jelentősen növelni kell a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadát. A Bal­oldali Önkormányzati Közösség - amelynek Nagy Imre is tagja - vé­leménye az, hogy a mai öt száza­lék helyett 40-50 százalék körüli arány maradjon a településeknél. Egy lényeges összeget el kellene különíteni a nehezebb helyzetű, leszakadó önkormányzatok támo­gatására. S mivel a magyar állam- háztartás alapvetően jól áll, tizen­egy év után végre megkaphatnák az önkormányzatok egyre terebé­lyesedő teendőik „árát”, tehát mindannak a munkának az ellen­értékét, amit az államtól átvállal- tak-átvettek. Nem osztogatásos, hanem normatív alapon, címké­zés, előírások nélkül. A címzett pénzekkel támogatni kívánt beruházások között ugyan­akkor várhatóan ott lesz megyénk­ből Pétervására: a független pol­gármester, Pál László által vezetett kisvárosban régi terv a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítése. Ennek költsége hozzávetőlegesen 1,587 miüiárd forint, ebből a címzett tá­mogatás 1,159 milliárd lehet, amennyiben a Parlament is jóvá­hagyja a kormányjavaslatot. A te­lepülés jegyzője, dr. Benkár József szerint azonban szintén rossz a mai finanszírozási gyakorlat. Az úgynevezett gyenge adóerősségű önkormányzatok a helyi adókból csak költségeik töredékeihez jut­nak hozzá: Pétervására esetében például az iparűzési adó évente összesen 8 millió forintot hoz. A segítséget számukra is a személyi jövedelemadó helyben maradó ré­szének komoly - legalább 40 szá­zalékra történő - emelése jelente­né. Ettől még működhet egyfajta kiegyenlítő mechanizmus, ahogy arra több országban is akad példa. _________________________(BM) Kicsit idősebb, mondjuk úgy: tapasztaltabb és az élet setétlő rengetegében messzebb jutott olvasóink számára még bizto­san nem csengenek teljesen ide­genül az olajárrobbanás és a cserearányromlás kifejezések. Méltán tapadtak meg ezek a fo­galmak a '70-es, '80-as években a tudat apró, ám lehet, hogy most ismét lepókhálózandó zu­gaiban. Akkoriban pártunk és kormányunk vezetői fej fej mel­lett próbálták bizonygatni - mi­közben gyakorlatilag a fizetés- képtelenség szélére sodródott az ország, és légtornászokat megszégyenítő artistamutat­ványokra volt szükség a teljes gazdasági csőd elkerülése érde­kében -, hogy az energiahordo­zók drágulása, a fokozódó nem­zetközi helyzet, a kedvezőtle­nül alakuló cserearányromlás nem fogja sújtani hazánkat: megáll a határon, köszön, és udvariasan kikerüli majd kis or­Fél Hét Vidám idők szágunkat. Szóval mindaz, ami kívülről jön és számunkra ked­vezőtlen (volt akkoriban erre egy közismert kifejezés), nem gyűrűzik be. Megtette. Begyűrű­zött. Ravaszul. Azóta viszont nagyot fordult a világ. Itt, Hátsó-Európában történt, amit történt. Az elmúlt esztendőben egyre fokozódó vészjelzéseket ad a világgazda­ság lassuló vonata, csődök, vál­ság, pangó piac, emelkedő mun­kanélküliség, plusz a szörnyű terrormerénylet járulékos kö­vetkezményei. A magyar veze­tés - vö.: pártunk és kormá­nyunk - azonban teli szájjal op­timista. El se lehet dönteni, ki ítéli meg derűsebben kilátásain­kat: az állandóan mosolygó gaz­dasági miniszter, vagy a maga­bízó miniszterelnök. Ez a re­cesszió, visszaesés, világválság magától értetődően - az ismert kifejezéssel - nem gyűrűzik be. Világos. Miközben a hazai tőzs­de pang, mélyrepülésben az ár­folyamok, a magyar gazdaságot meghatározó külföldi tőke kivár vagy takarékra állít és elbocsát, a gazdaság motorjának számító turizmus előrelátható vesztesé­ge, bevételkiesése pedig már most többmilliárdos. Nem vagyok sem jós, sem ká­rogó pesszimista, de a jelek sze­rint a válság ismét nem áll meg a határaink előtt, tekintettel arra is, hogy a korábbiakhoz képest most már ezer szállal kötődünk a nemzetközi - írd és mondd -, globális világhoz, piachoz sa­többihez, tehát mindez akkorát fog csattanni a mi fejünkön is, hogy arról kódulunk. Lesz fej­zúgás és kábulat. Jobb lenne előbb ocsúdni. Hamiskás kacsintás, dévaj te­kintet nélkül. KOVÁCS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents