Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-24 / 223. szám

6. OLDAL G A 2 D A S Á G I TÜKÖR 2001. Szeptember 24., hétfő ......I B ÁT-összefoglaló Drágult a dollár A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen majd 1,5 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a bró­kerek, a határidős pénzpiacon pedig 14,5 milliárd értékű külföl­di fizetőeszköz került új tulajdo­noshoz - derül ki egyebek között a BÁT hétvégi jelentéséből. A búzajegyzések - különösen a közelebbi lejáratok - a hét ele­jén emelkedtek, majd kisebb korrekciókkal a hét utolsó napjá­ra a hétfői árszintnél is alacso­nyabban fejezték be az ótermésű lejáratok a hetet. A jövő évi újter­mésű jegyzések 300-500 forintot erősödtek, az augusztusi termin árfolyama 27500 forinton zárt. Az extrabúzajegyzések továbbra sem változtak, a decemberi lejá­rat 27 000 forinton cserélt gazdát. A kukorica árfolyamai a keddi erősödést követően csökkentek, majd pénteken átlagosan 100 fo­rintot emelkedtek. A novemberi lejárat 17590 forinton állapodott meg. Élénk forgalmat regisztrált a tőzsde a takarmánybúza de­cemberi és márciusi lejáratára, a jegyzések kismértékben - 100- 200 forinttal - erősödtek. A takarmánybúza decemberre 17 500 forintra drágult, míg a ta­karmányárpához 18 250 forinton lehetett hozzájutni. Az olajnap­raforgó októberre 62 ezer forint maradt, s nem változott a szója 67 ezer forintos árszintje sem. A határidős devizapiacon az amerikai dollár jegyzései a két legtávolabbi stabil határidő kivé­telével 2,20-2,50 forinttal drá­gult. Az euró árfolyama a hét ele­jén emelkedett, majd kisebb kor­rekció után stabilizálódott. A leg­nagyobb árváltozás sem haladta meg az egy forintot. ______-uc­S ikeres BNV Több mint 130 ezer látogató járt egy hét alatt a tegnap véget ért Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV). Ebben az évben a BNV szervezői a korábbiaknál rövi- debb, koncentráltabb vásárt tar­tottak. A rendezvény központi témája az otthon volt. Lényege­sen javultak a tömegközlekedés feltételei, így naponta több ez­ren vették igénybe a Kelenföld­ről és a Nyugati pályaudvarról induló, a vásár bejáratáig közle­kedő különvonatokat. ■ Beindulhat a valódi földforgalom Jogsegélyszolgálatot is kínál a miniszter a zsebszerződő gazdáknak A zsebszerződések körüli hisztériakeltés lassan elcsendesedik. Ausztriában és Né­metországban is pontosan ismerik a magyar törvényes jogrendet és azt helyeslik is - jelentette ki lapunknak Boros Imre. A zseb- szerződések elleni fellépés koordinálásával megbízott PHARE-minisztert az állami földfelvásárlás eddigi tapasztalatairól kér­deztük. Budapest- Az állam nevében a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság (KVI) a megyei földművelésügyi hivatalokon keresztül vásárolja fel a felajánlott földeket. A rendszer két hete indult, azóta több mint ezer igénybejelentés érkezett az FVM-hivatalokhoz. Hogy ebből pontosan men­nyi a zsebszerződéses és mennyi a „tiszta” magántulajdon, azt még nem lehet tudni. Nem kérdezzük meg a gazdától, amikor felajánlja az állam számára a földet, hogy mi motiválta, miért akar túladni a birtokon. Lehetőséget biz­tosítunk a számára, hogy ettől a kényelmetlen, és nem is teljesen jogtiszta kötelemtől, a kvázi szerződéstől véglegesen megszabaduljon. Nem zárom ki azonban, hogy lesznek majd polgárjogi viták. Ez lehetőség mindazok szá­mára, akik illegálisan játszották át földjüket, hogy azt most jogszerűen értékesíthessék. Ha valaki nem tud békésen megegyezni a külföldi féllel és az bepereli a magyar gazdát, akkor számára jogsegélyszolgálatot nyújtunk - mondta a tárca nélküli miniszter.- Az ország mely térségéből érkezett a leg­több bejelentés?- A legtöbb megkeresés a Nyugat-Dunán- túlról: Zala, Vas, Somogy és Győr-Moson- Sopron megyéből, továbbá a jó minőségű ter­mőföldekkel rendelkező alföldi megyékből, Békésből, Hajdú-Biharból érkezett. De végső soron nincs olyan megye az országban, még a fővárost is beleértve, ahonnan ne lett volna jelentkező.- Mennyit fizet az állam a gazdák által felajánlott földért?- A földjüket felajánlóknak az FVM-hivatalok falugazdá­szainál kell jelentkezni. Az el­adónak kell az árra ajánlatot tennie, azaz mennyi aranykoro­nát szeretne kapni egy hektá­rért. Az ármegállapítás szakér­tői értékbecslés, valamint az il­letékhivatali adatok bekérése alapján vagy átalányérték szerint történik, a föld fekvésé­nek, minőségének, művelési ágának figyelem- bevé-telével. Ha az eladó és a vásárló által megjelölt összeg egyezik, gyorsan megkötte­tik az üzlet, ha nem, akkor elkezdődik az al­ku. Ez időigényes folyamat. Az első szerződé­sek - mintegy 800-900 - már előkészületi stá­diumban vannak, konkrét aláírás azonban még nem történt.- Mekkora területre számítanak, amit vá­sárlásra felajánlanak a gazdálkodók?- Másfél millió hektár van oszthatatlan kö­zös tulajdonban. Az eladó tulajdonosok har­minc-negyven százaléka eleve zsebszerződés­sel érintett, vagy kénytelen tűrni, hogy valaki használja a földjüket, ami után vagy kapnak, vagy nem kapnak bérleti díjat. Ily módon ők nem valódi tulajdonosai a földnek. Ebbe a körbe tartoznak továbbá a kárpótlás során földhöz jutottak is, akik fél-egy hektár földet kaptak. Összesen több százezer hektár van ilyen tulajdonban. Úgy gondolom, a felvásárlás november tá­ján fog csúcsosodni, amikor lejár a mezőgaz­dasági szezon, a szőlő, a kukorica betakarítá­sa. Várhatóan ekkor jelenik meg majd a csalá­di alapon történő gazdálkodás szabályozó- rendszere is.- Elég lesz a földfelvásárlásokra a kormány által elkülönített hárommilliárd forint?- Nem fenyeget olyan veszély, hogy kevés lenne, de ha igeni ezek a költségvetési forrá­sok kiegészíthetők. Megélénkül a földpiac Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter optimista a zsebszerződések felszámolását illetően. A mi­nisztérium vezetője szerint az illegálisan kötött szerződé­sek felszámolásának kulcsa az, hogy megfelelő áron le­gyen magyar vevő a felkínált földre. A zsebszerződő magyar gazdában tudatosulnia kell a külföldi, kvázitulajdonba került földek esetében is - mondta a miniszter - , hogy ha visszaáll az eredeti állapot, és ő maga nem akar mezőgazdasági ter­meléssel foglalkozni, akkor lesz, aki megvásárolja a föld­jét. Ez a Kincstári Vagyonkeze­lő Igazgatóság közreműködé­sével most megoldódik. A külföldi tulajdonba került termőföldek az állam felvásár­lása nyomán részévé válnak a szabad földforgalomnak és majd a kialakuló családi gaz­daságok, illetve az elővásár­lással rendelkező helyben lakó gazdák tulajdonába kerülnek, így megszűnik annak a lehető­sége, hogy e területek később Kivonásra ke­rüljenek a magyar tulaj­donból. Az agrárminisz­ter úgy véli: azáltal, hogy az állam ve­vőként jele­nik meg a hazai földpiacon, megindulhat a valódi földforgalom. így az el­következő időben várhatóan emelkedni fog a termőföld értéke. tujvAwi > Csak a jövedelem 38% át kell igazolni, > több íngjlljo itnax. 3> jtizálogosítasával akár a megvásárlandó ingatlan vételára nak 100 Va h meghitelezhető, > új es használt lakás vásárlásához egyaránt felvehető igen alacsony kamatra, íl év kamatfixálás esetén 11,2%; 5 év karnattixalás esetén 9,6%) > akár egyedülállók is igénybe vehelik! lei va hirdetés nem minősül nyilvános 4},tnLme!t!lnrk. A köUsömgénvIés eHngsdúsj a tünk által vttjÇzoU hitelbírálatiéi lügÿ. Á további fészlvtckrői. dgjk/éi é$ tuMtvüj-i-krói a batiMiékokb-tn megtalálható Hirdetményben olvashat. fésaébí frtviüÿaâtisi j K*H tumdiokjAib-M». vjmmmí a »wu.Mtb.hu Hnnijpan, likivv a I rívOnlcr tOOO OOO »•> Ot>40-+M 444 es U-krfottv'AUum tupHjt. Öt új ipari park Változó szempontok a pályázatok elbírálásában Budapest A gazdasági miniszter dönté­se alapján újabb öt pályázó nyerte el az ipari park címet, így ma már 138-ra növekedett az ipari parkok száma. Eddig ezekben 1500 vállalkozás működött, ahol 110 ezer dolgozó 2600 milliárd forintértékű termé­ket állított elő, 83 százalékukat exportra. A Széchenyi-terv regionális gazdasági programja új célként tűzte ki, hogy az ipari parkok szolgáltatásaik fejlesztésével te­gyék lehetővé a magas tudástar­talmú technológiák, a megújhod- ni képes vállalkozások betelepü­lését területükre. A szakmai bi­zottság legutóbbi döntése során már e szempontok figyelembevé­telével adott öt pályázónak ipari park címet. Alsónémediben a CBA Lo­gisztikai Központ és Agráripari Park kezdheti meg működését. A CBA Kft. hazánk második leg­nagyobb, 100 százalékban ma­gyar tulajdonú élelmiszer-keres­kedelmi lánca logisztikai és in­formatikai központ létesítését tervezi. A Gödöllői Ipari Parkot a város önkormányzata, és a Szent Ist­ván Egyetem által alapított rész­vénytársaság üzemelteti. Terveik szerint az öt év alatt betelepülő parkban 35 vállalkozás mintegy ezer munkahelyet teremt. A Sellyéi Ipari Park Baranya megye délnyugati részén kistér­ségi központként, a környező te­lepülésekkel együtt kíván fejlőd­ni és a térség vezető vonzáskör­zetévé válni. Siklóson a Serena Ipari Park megszervezésére létrehozott Tóth Trans Kft. a terület kis- és középvállalatainak termékeit szállítja Európa számos országá­ba. E mellett szőlő- és borászati feldolgozóipari tevékenységet is folytatnak, ezért logisztikai köz­pont és inkubátorház építését is tervezik. A Szászbereki Integrált Kör­nyezetvédelmi Ipari Park vezetői elsősorban környezetvédelmi ipari és élelmiszer-ipari vállalko­zások betelepítését kívánja előse­gíteni logisztikai, kereskedelmi és ipari szolgáltatásaival. koós Paprikás ízek A Kalocsa Kertvárosi Általános Iskola diákjai (paprikáspörköltet főztek kolbásszal, erdei iskola módra) FOTÓI PETŐFI népe/páncsics hajnalka Kalocsán, a paprikanapokon szombaton a gasztronómiáé volt a főszerep. A Csajda csárda előtt 49 csapat 60 étellel nevezett be a paprikás ételek főzőversenyére. Az ország minden tájáról érkez­tek csapatok különleges finomsá­gokat készítem. Nem csak az ízek harmóniájára, hanem a dí­szítésre is figyeltek. A paprikás étkeken kívül ökör is sült. A győztes a helyi Budamobil-Cargo Szövetkezet lett: Géderi tarisz­nyát készítettek zöldfűszeres ga­luskával. A második helyezett Mészáros vendéglő szakácsai karcagi birkapörköltet főztek és lecsót kínáltak füstölt kolbásszal. A harmadik helyezést Csémi László és csapata érdemelte ki: kecskegidapörköltet készítettek galuskával. A Kalocsa Kertvárosi Általános Iskola diákjai paprikáspörköltet főztek kolbásszal, erdei iskola módra. ■ Mérnökök napja Cél a fenntartható növekedés Budapest Magyarország alapvető érde­ke, hogy fenntartsa a gazdasá­gi növekedés lendületét - je­lentette ki Matolcsy György gazdasági miniszter szomba­ton, a mérnökök napján, a Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetemen tar­tott előadásában. A magyar gazdaság fejlődési üte­me abban az esetben tartható fenn, ha nagyberuházások indul­nak, illetve folytatódnak a Szé- chenyi-tervben szereplő fejlesz­tési programok - vélekedett a mi­niszter. Matolcsy György közös gondolkodásra kérte a mérnökö­ket és a közgazdászokat annak érdekében, hogy kiegyensúlyo­zott pénzügyi helyzetben minél J több fejlesztés valósuljon meg. Előadásában Matolcsy György szólt arról is, hogy a Széchenyi- tervben szereplő programokat bővíteni kell, s időtartamukat meg kell hosszabbítani. A mi­niszter utalt arra, hogy a műszaki egyetemen az elmúlt száz évben nagyon sok jó fejlesztési gondo­lat fogalmazódott meg, amelyek I nem mindegyike valósult meg. Matolcsy György arra ösztönzött, hogy az emlí­tett gondolatok ne menjenek veszendőbe; a Gazdasági Mi­nisztérium se­gítséget nyújt a megvalósulás, ületve a tervek elő­készítésében - ígérte. Példaként megemlítette a miniszter a nagy vízi utak fejlesztésének ötletét, il­letve a hazai vízháztartás gondja­inak biztonságos megoldását. Matolcsy György kifejtette, hogy a budapesti gazdasági öve­zet kialakulása során meg kell ol­dani a közlekedési infrastruktúra kiépítését. Budapest 80-90 kilo­méteres körzete Kelet-Európa hú­zó gazdasági területévé válhat,,a régió egyik gazdasági motorja alakulhat ki ebben az övezetben. A határokhoz közeli magyar nagyvárosok gazdasági hídként szolgálhatnak az unió és az azon kívüli területek között. Matolcsy György jelezte, hogy a határ menti nagyvárosokban jelentős külföldi befektetői érdeklődés tapasztalható.

Next

/
Thumbnails
Contents