Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-18 / 218. szám

8. OLDAL OTTHONUNK 2001. Szeptember 18., kedd Itt és most - az építész otthona Az épület tervezője: Callmeyer Ferenc Callmeyer Ferenc is megépítet­te a maga házát. Az építészek körében, bármennyire furcsa, csak mostanában válik meg­szokottabbá, hogy maguknak is terveznek, építenek állandó lakást, véglegesnek szánt csa­ládi házat. Ami pedig a Callmeyer nevet illeti, lehetsé­ges, hogy egyik-másik munká­ja alapján ismerős az olvasó­nak. Ám valószínűbb, hogy a Nemzeti Színház építésének szerencsétlen sorsa, amelynek folytán a Kamara elnöki tiszté­ről lemondott, irányította rá a figyelmet. A szokott logika alapján most az következnék, hogy ezek után visszavonult Telkin létrehozott új portájá­ra. Ám ez így nem igaz. Az épí­tész ugyanis még elnöksége idején alakította ki új otthonát és költözött oda feleségével, mintegy bizonyítva, hogy a számítógép, az internet és az e-mail korában a tevékeny, „urbánus” életforma számos fajtája a nagyvárostól távol, fa­lun is folytatható. A helyszín tehát Telki. De nem a napjainkban divatossá lett, ne­vezetes új parcellázás, hanem maga a régi falu. Ott vásárolt tel­ket és emelt rá családi házat. Az utca amolyan régi-új, a házai is vegyesek, befordulván mégsem keresem a házszámot, a „tor­nác” sajátosan formázott tégla­oszlopai árulkodók. A ház ezzel együtt messzemenően alkal­mazkodik a helyhez, a faluhoz. És mégis: nem csupán az „itt” letagadhatatlan, hanem a „most” is. És mindezeken túl az építész egyéniségének számos jele látszódik. Csak a Callmeyert rosszul is­merők gondolhatják, hogy ezek elsődlegesen érzelmi, romanti­kus jegyek. Akad ilyen is, amit ő maga elé tűzött, az éppen nem a „reprezentálás”, hanem a szolid kényelem. És ez, állítom, célra­törőbb, mint jó néhány pálya­társa esetében, akik pedig a funkciót tűzték zászlajukra. Már az beszédes, hogy a földszintre helyezte a teljes la­kóteret - két személynek elég, minek folyton föl-le szaladgál­ni! - mondja, az alagsorba csak a műterem, azaz a munkahely került, a tetőtérbe pedig hagyo­mányosan a padlás, tehát a ra­kodótér. Természetes anyagokat al­kalmazott, de kizárólag korsze­rűeket. A fűtés, szellőzés, vilá­gítás, no meg a fürdőszoba és a konyha dolgaiban pedig külö­nösen ötletes, takarékos megol­dásokhoz folyamodott, gazdag tapasztalataiból és saját lele­ményéből. A dísztelen ház egyetlen éke a homokkő téglából formázott oszlopsor Ez utóbbiakról elég sokat be­szélgettünk. Callmeyer ugyanis nem győzi hangsúlyozni, hogy nem elég megépíteni, „üzemel­tetni” is kell a házat! És miután nálunk a fűtés a legnyomasztóbb költség, elsősorban ezt kell kor­dában tartam. Ezért raktak gáz- szilikát falakat, amelyek - kevés vizet kívánván - két hét alatt ki­száradnak, azután pedig remekül szigetelnek. A 30 helyett 37 ern­es vastagságot, például észak- nyugati irányban, már kedvező, téli gázszámlák igazolják. Ezt szolgálja - a munkahely szepará­lásán túlmenően - a műterem és a vendégszoba pincébe helyezé­se. Ezek folyamatos fűtése ugyanis a fölötte elhelyezkedő la­kóteret is temperálja. Pontosab­ban a fenti radiátorok minimum­ra szabályozását teszi lehetővé. Továbbá a nappali-étkező-kony- ha terének kerámia padlóburko­lását, amely az említett „kvázi- padlófűtésnek” köszönhetően fo­lyamatosan langyos. És ami egy­általán nem mellékes: puritán, a „falusi” környezethez illő, tetsze­tős, ráadásul játszva takarítható. Ha pedig fölöttünk a jól szigetelt, Callmeyer Ferenc 1928-ban született Miskolcon 1951-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd elvégezte a MÉSZ mesteriskoláját 1978-tól az Amerikai Építészeti Intézet tiszteletbeli tagja 1991-1993 között a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége elnöke 1997-1999 között a Magyar Építész Kamara elnöke, a Házat-hazát Alapítvány kuratóriumi elnöke Munkahelyek: 1951-1955 Mezőterv 1955-1963 Iparterv 1963-1965 R. Sheppard iroda, London 1965 Tervezésfejlesztési Intézet Főbb alkotások: püspökladányi víztorony, badacsonyi Tátika étterem, budapesti lakóépületek, Amerikai Nemzetközi Iskola (Budapest), Keresztény Iskolatestvérek iskolája, számos általános és középiskola, Szent István ökumenikus kápolna, Lakitelek Főbb díjai: Ybl Miklósdíj (1957,1993), „Az év háza" (1986), Építészeti Nívódíj (1978,1980, 1989), Csonka Pál-emlékérem (1999) laminált deszka plafonburkolat ' „hőpaplanja” és persze a jelenko­ri ajtók, ablakok sikeresen akadá­lyozzák a meleg oktalan elszivár­gását, akkor már könnyű elhinni, hogy Callmeyeréknél mintaszerű a „hőháztartás”. Megjegyzem, a túlságosan is tökéletes hőszigete­lést szellőzőkürtők beépítésével korrigálják, így biztosítják a télen is egészséges légcserét. Mellesleg a faburkolatú mennyezetek nem csupán stílu­sosak, hanem megóvnak a repa­rálás és az újrafestés költségeitől és piszkától. Ezekhez nem kell többé hozzányúlni. Ahogy a közlekedőben és másutt is hasz­nált „külső” burkolótéglákhoz sem, vagy a konyha-étkező cent­rumába telepített éléskamra blokkjának falához sem, amelyet - padlónak árusított - Oregon fe­nyőburkolat takar és véd a szobamelegtől. Figyelmet érdemel Callmeyer több meggondolása a kertes ház telepítéséről és a kert növényze­téről. A Mária Terézia-féle, máig ható keskeny-hosszú telekosz­tás, az ún. fésűsfogas-beépítés az oldalhatárra építéssel, és a ház, a lakás célszerű megszerkesztésé­vel, ma is jól hasznosítható. Ülünk a ház közrefogta teraszon, és bámulom a messzire nyúló kertet, majd annak végében tele­pedünk le, és onnan nézem a tá­voli házat meg az utcát, s nagy- nagy tágasságot érzek a végtére szerény méretű birtokon. Mert amit optikailag befogok, az az enyém - állítja Callmeyer. Ücsörgünk hát a kert végében, a vadvirágaival eredetiben meg­őrzött dombocskán. A táj fan­tasztikus, és mi helyben is érzé­keljük dimbes-dombos valódisá­gát. Aztán a házhoz visszatérve, a kerti virágok közt is feltűnik, milyen korlátozottan, óvatosan élnek Callmeyerék a beavatko­zással. Erről eszembe jut: ezt az építészetet is a józan megfontolt­ság, egyfajta tartózkodás jellem­zi. A téglából formázott oszlopok és kémény csupán „fűszerek” a végtelenül egyszerű karakter­hez. Ami pedig a kerti homlok­zatból tényleg kiugrik, a nappali háromszögű kinyúlása, fölötte a körablakkal, az a „bolondériá- ból” készített ikonoknak szolgál­tat indirekt fényt. Hogy megfele­lően érvényesüljenek. Ha tet­szik, ennyi engedményt tett szenvedélyének az ikonfestő. Számomra viszont az a meg­lepő, hogy máris milyen ottho­nosan jövök-megyek a házban és a ház körül. Mire elbúcsú­zom - néhány órácska csupán -, már meg is szoktam. Nagy szó. Callmeyer Ferenc megtette, amit megtehetett. Kizárólag a hely szelleme segítette. __________■ E gy balatoni régi villában A Balaton-parti villanegyed valamikor a húszas évek vé­gén épült art deco stílusban. Azóta a legtöbb villát átépítet­ték. Az épségben megmaradt villák közé tartozik az itt be­mutatott, amelyről eleinte azt hittem, hogy a kezdetektől fogva ugyanaz a család lakja.- Annyiban jók a megérzései, hogy a villa több mint hatvan évig valóban egyetlen család, az építte­tők birtokában volt - meséli Kati, a jelenlegi tulajdonos.- Annak eüenére, hogy hajói tu­dom, meglehetősen rossz állapot­ban volt, és komoly felújítást igé­nyelt az épület.- Elsősorban az állagával - a gé­pészeti részekkel, a tetőzettel, a burkolatokkal - volt baj, de példá­ul a terekhez, a falakhoz alig nyúl­tunk. Tiszteltük a régi építkezők elképzeléseit, amelyek egyébként még ma is zseniáli­sak, akár az épület klímáját, akár a tér- kapcsolatait nézzük. Néhány dolgot vál­toztattunk csak meg.- Ezek az átalakí­tások kívülről nem bontották meg a villa építészeti egységét, míg belül használha­tóbbá és még tága­sabbá tették az épü­letet. A berendezés igazán különleges, és azt gondolom, egé­szen egyedi, amit a villában látok.- Nincs semmiféle A villa jellegéhez illő bútorok fogadják az érkezőt előzetes koncepcióm, vagy kész receptem a berendezke­dés tárgyainak összeválogatására, kizárólag a szemem, illetve az ér­zéseim „diktálnak”. És ha úgy ér­zem, hogy egy hetvenéves házba bevihető például ez az abszolút modem, sőt high-tech konyhabú­tor, akkor miért választanék mást?- Nemcsak az ötletei érdekesek, hanem az a gyűjtési metódus is, amelynek eredményeként ki­alakult ez a kicsit franciás, kicsit polgári, olykor nagyon modem, a századelő és a századvég ízlését egyaránt tükröző berendezés.- Közel öt évig tartott a felújítás. Míg a villa ké­szült, szisztematikusan ke­restem azokat a bútorokat, textileket és tárgyakat, amelyek majd ide kerül­nek. Számozott, feliratozott banánosdobozokban gyűl­tek a poharak, tálak, kony­hai használati eszközök... Öt év alatt egyszer sem néztem át a közel nyolc­vanra szaporodó „varázs­dobozok” tartalmát. Csak egy tökgyalu hiányzott a gyűjtés­ből, egyébként minden megvolt, amire a háztartásban szükség lehet. Fazsindely alatt Vendéglátónk egy főváros kö­zeli településen született, ne­velkedett, a családi szálak idekötik. Nem véletlen, hogy nősülését követően itt épített házat maguknak. Faipari mérnök lévén a fát mint anya­got nem csupán bútor­készítésre, hanem a ház épí­tésekor is sajátos módon hasznosította.- Szokványos falusi házban töltöttem a gyerekkoro­mat, ám vala­hogy hidegnek éreztem azt a környezetet a meszelt falak­kal - meséli Zsolt. - Ma már tudom, ennek emléke határozta meg a melegséget árasztó anyag, a fa iránti ké­sőbbi vonzal­mamat, s terelt a faipar felé. Házunk építé­sekor elhatá­roztam, hogy teljeskörűen, mondhatni rendhagyóan hasz­nálom ezt az anyagot, haszno­sítva e tárgykörben szerzett mérnöki tudásomat. Kidolgoz­tam a pontos tervet, de olyan bonyolultnak tűnt a kivitelezé­se, hogy nem mertünk belevág­ni. Az eredetileg elképzelt, íves tetőt végül is félköríves, ragasz­tott fatartókkal építettük meg.- Miért ragaszkodott - látvá­nyossága mellett - az íves tető- szerkezethez?- A hagyományos szerkezet­tel szemben az íves sokkal job­ban kihasználható, rendkívül tá­gas, szellős, kellemes belmagas­ságú, jobban beépíthető tetőte­ret ad. S mi a tetőteret is haszno­sítani akartuk. Lehetőséget kínál a nagyfokú nyitottságra is a te­rek között, ami szintén az ide­ám, persze csak bizonyos hatá­rok között.- Ezt kifejtené bővebben is?- A mostanában oly kedvelt egyterűséget - ahogy én neve­zem: nyitottságot - a magam ré­széről azzal a feltétellel fogadom el, ha a közös helyiségek és az intim szféra között úgynevezett „puffer” terek is vannak, ame­lyek jótéko­nyan szeparál­nak. Az egy szinten lévő gyerekszoba és a nappali­dolgozó együt­tese közé Oyen puffernek a konyha-étke­zőt iktattuk. Étkezéskor együtt a család apraja-nagyja, utána mi, fel­nőttek nyu­godtan vissza­vonulhatunk a nappaliba té­vézni, rádióz­ni, beszélget­ni, anélkül, hogy ez zavar­ná a gyerekek nyugalmát, illetve ha dolgozom, engem sem zavar a gyerekzsivaj.- Bizonyára a fa szeretetét jel­zi az is, hogy ezzel burkolta a tereket a mennyezettől a pad­lóig, s hogy maga tervezte, rész­ben kivitelezte is a bútorok na­gyobb részét.- Az utóbbiak közül - meg­szállott vitorláshajózó lévén - kedvencem egy régi, hajóskapi­tányi bútor alapján készült ka­napé, amely látványosan vá­lasztja el a nappalit a dolgozó­résztől. S hogy mennyire híve vagyok ennek a különleges anyagnak, arra további bizonyí­ték a házat borító fazsindely te­tő. Mást el sem tudnék képzelni helyette. Érdekes a gerendákba épített világítás Hűséges társak A szobanövény a belső tér lát­ványos díszévé válik, ha ka­rakteréhez és a lakás stílusá­hoz illő edénybe kerül. Hosz- szú életű, kevés gondozást igénylő növénnyel tartós „be­rendezési tárggyá” avatható az együttes. A broméliafélék, a kaktuszok, és jó néhány pozsgás levelű növény köztudottan hűséges társak a lakásban. A szakállbromé- lia (Tillandsia) például a leve­gő nedvességét hasznosítja, nincs gyökere, ezért pompá­san megél egy agyagkorsóba téve is (víz nél­kül). A nem­zetség egy finn botanikus ne­vét őrzi, aki hó­napokig bírta az éhséget és szomjúságot. Valóban, a szakáll- broméliákkal kevés a bajlódás. Két-háromhetente az egész nö­vényt érdemes megmártani eső­vízben, majd jól lecsöpögtetve vissza lehet tenni a korsóba. Le­hetőleg ablak közelébe kerüljön, mert a napot és a fényt nem nél­külözheti. Egy nagyobb termetű kak­tusz, például a fügekaktusz (Opuntia) különleges látvány a környezetéhez illő, rusztikus kőedényben. A lakásban homo­kos talajban vagy speciális kak­tuszföldben, napos helyen fejlő­dik szépen. A fügekaktusz az át­lagos szobanövényeknél jóval kevesebb vizet kíván, és nyáron a szabadban tartható. Télen a la­kásban kéthetente, néhány csepp vízzel öntözzük. (Virágot csak akkor hoz, ha a téli hóna­pokban 5-6 fokos helyiségben él.) A borsólevelű szenéció (Senecio) pozsgás növény. Hajtá­sai hosszúra nőnek, rajtuk gyöngyként sorakoznak a göm­bölyű levélkék. Kedveli a szellős, jól megvilágított, hűvösebb he­lyet, de a melegebb hőmérsékle­tet is elviseli. Télen csak ak­kor öntözzük, ha a talaj felszí­ne teljesen ki­száradt. A szá­mára kellemes környezetben hajtásai gyor­san nőnek, ezért ún. ám­polnanövény­ként is látvá­nyos dísz lehet. Csupán három­évente kell átül­tetni speciális kaktuszföldbe vagy Bioland B virágföldbe. A floridai bunkóspálma (Zamia) ívesen meghajtó, szár­nyalt levelei elegáns együttest al­kotnak a kőedénnyel. Lassú nö­vekedésű, sok évig élő, hálás nö­vény. Szereti a bőséges fényt. El­viseli a kevesebbet is, ilyenkor azonban lassabban fejlődik. Me­leg és hűvös környezetben egy­aránt jól érzi magát, de a huzatra és a túlöntözésre rendkívül érzé­keny. Csak akkor ültessük át na­gyobb edénybe, ha a gyökerei már végképp kinőtték a cserepet. A bemutatott növények egzo­tikus megjelenésük okán is kü­lönleges hangulatot teremthet­nek a lakás számukra kijelölt részében. ■ Floridai bunkóspálma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents