Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-11 / 187. szám
I 2001. Augusztus 11., szombat H í R LAP 9. OLDAL A G AZIN Lármafa vigyázza a végeket Szent Kristófról kapta nevét a gyilkostói kápolna „Egy újabb erdélyi lármafa világába lépünk, a gyilkostói kápolnába, hogy itt is érezzük az együvé tartozás, a nemzeti létmegőrzés rendíthetetlen parancsát. Itt a békási sziklák közt, ha megcsavarnák a vén köveket, égbe meredő sziklákat, vér csordulna belőlük. Lármafát építeni viharban, vészben nagyon nehéz-de megéri, s nekünk, a zord idők gyermekeinek újabb és újabb szentélyek kellenek, hogy Isten egét ostromoljuk, mert aki ezt teszi, annak bizalma van benne. Amikor itt a természet csodájában a teremtő Isten utolérhetetlen alkotását látjuk magunk előtt, le kell borulnunk - és visszatekintve a megtett nagy történelmi múltba -, így dobog a szívünk az új évezred őserdejének félelmetes nagy küszöbén. Käezer éves keresztény és ezeréves Kárpát-Duna medencei MÚLTUNK van, mi vagyunk a viharok megtépázott nemzete, akiknek leikéből oly sokszor elbujdosott a gondolat, a szabadság - az új évezred hajnalán a nagy tűnő-sodró időben szabad így kiáltsunk nekünk: kétezer éves keresztény és ezeréves JELENÜNK van. (...)” E sorokkal köszöntötte az erdélyi Gyilkostó szomszédságában, az ezeréves országhatár közelében felépült Szent Kristóf-kápolna július 28-i felszentelésére érkezett ünneplőket Hajdó István gyergyószentmik- lósi főesperes. Miként a felszentelés előtti napon a helyszínen rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta, régi álom vált most valóra, hiszen Erdély nevesebb helyeinek mindegyikén található már szentély - kivéve a Gyilkostót. Most azonban ezt az űrt is sikerült betölteni: a Szent Kristóf-kápolna „lelki Déva váraként" emelkedik a békási sziklák alatt, hiszen abban „az adakozók szíve is benne van". A kápolna épületét megálmodó Anthony Gáliról és társairól pedig akképp emlékezett meg a főesperes, hogy ők Erdély egének csillagai, de - többek mellett - külön köszönetét mondott a megvalósításban elévülhetetlen érdemeket szerző Mondák Attilának, az egri Segít a Város Alapítvány titkárának és Dezső Lászlónak, a gyer- gyószentmiklósi Mark House vezetőjének is. Tudott, az egri vár székesegyház-romja egy kövének kis darabkája is belekerült a kápolna alapjába, jelképezve ezzel - Hajdó István szavai szerint -, hogy Szent István is sziklára, azaz erős alapokra építette az országát. (A kő másik része a kápolnában tekinthető meg.) A kő eredetének hiteleségét igazoló okiratot dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató mellett dr. Seregély István egri érsek is aláírta. A kápolna - főespere- si megnevezéssel „lármafa”, azaz a székelyeknél régen valamilyen veszély közeledtére figyelmeztető őrtűz - a globalizálódó világ számos hatásával szembesülő erdélyi fiatalokat arra is figyelmezteti, hogy ellent kell állni a sodrásnak. Nevét pedig nem véletlenül kapta az utazók védőszentjéről, Szent Kristófról, hiszen nemcsak a gyergyószentmiklósi hívőket szolgálja majd, hanem vallási felekezettől, nemzeti hovatartozástól függetlenül ökomenikus szerepet szántak neki: nyaranta, a szentmisék mellett a tervek szerint különböző táborok helyszíne is lesz. A kápolnaépítés előzményeiről tudni kell: a hajdan itt állt szentélyt még 1918-ban gyújtották fel az Erdélybe bevonuló idegen csapatok. Később, 1933- ban Kós Károly újraálmodta az épületet, ám a tervek csak tervek maradtak: a kivitelezést a gazdasági válság, majd a második világégés akadályozta meg. Noha 1989 után több elképzelés is született a kápolna megépítésére, azok sohasem valósultak meg, mígnem 1999. szeptember 26-án lerakatott a jelenlegi kápolna alapköve. Ehhez azonban sok feltételnek kellett teljesülnie. Kellett hozzá egy megszállott Kós Ká- roly-kutató építész Anthony Gall személyében, aki újraálmodta a nagy előd terveit. A feladat már csak azért sem volt könnyű, mert a Kós-féle tervek elvesztek, s mindössze egy korabeli téglajegy maradt fenn, amin a Kós által tervezett épület rajza látható. Ez a téglajegy pedig a szerencsi képeslap-múzeumban található, s oda az út Gyergyószentmiklósból Mandák Attilán és dr. Petercsák Tivadaron keresztül vezetett. Természetesen maga az építkezés sem volt egyszerű feladat, hiszen - aki ismeri a romániai viszonyokat, annak aligha kell bizonygatni - a nagy szegénységben e célra összekaparni, összeszedni a lej- milliárdokat igencsak nehéz. (A mintegy 22 millió forintra rúgó bekerülési költségből még így is hibádzik tízmillió forint, így a szervezők továbbra is örömmel veszik az adományokat, amelyet az Erste Bankban vezetett 11610005-01039600-10000008-as számlaszámra lehet befizetni.) A történethez tartozik ugyanakkor, hogy Romániában számos templom- és kolostor-építkezés van, majd' ezerről tud a főesperes, csakhogy ezek a román ortodox egyház épületei, s zömük - még ha igencsak nehezen is, többéves megszakításokkal emelkednek ki a földből - az erdélyieket fogja boldogítani. Ennek okára is Hajdó István világított rá: elmondása szerint a romáAz „alkotók”, fent, balról jobbra: fehér pulóverben Szilágyi András számadógondnok, Anthony Gall vezető építész, Elekes Károly és Stefanovics Péter belsőépítészek, Dezső László, a Mark House igazgatója, Málnási Csaba műépítész technikus, az alsó sorban Hajdó István főesperes és Mandák Attila alapítványi titkár. nők hajlamosak úgy tekinteni Erdélyre, hogy oda „csak” bevonultak, ám ha az ortodox egyháznak is sikerül ott gyökeret eresztenie, a mindennapok részévé válnia, úgy már valóban „bekebelezettnek” tekintik az országrészt. Nem csoda tehát, hogy a kápolnaszentelés ünnepére mintegy 2500-an jöttek el a környező településekről, de érkeztek nagy számmal Magyarországról is. A 3 és fél órás szentmisét egy kis program vezette fel: Heffner Attila táltos és Sebestyén Márta műsora. A templomszentelés - amelyet Tamás József püspök végzett - az ősi magyar himnusz, a Boldogasszony Anyánk eléneklésével vette kezdetét, majd Pál Árpád gyergyószentmiklósi polgármester és Hajdó István főesperes köszöntötte az ünneplőket. Végezetül álljon itt a főesperes beköszöntőjének zárógondolata: ,,(...) gyilkostói lármafánk, teljesítsd hármas apostoli küldetésed, erre sürget a Békás patakának zúgása, a sziklák helytállása, a viharvert fenyők bátorsága. Figyelmeztess a múlt, a jelen és a jövő feladataira. MÚLT: ezeréves kapcsolatunk van e földdel, JELEN: arcod verejtékével szeresd a szülőföldet, JÖVŐ: »Akik még vagytok őrzőn, árván, Őrzők vigyázzatok a strázsán« (...)" _________ kühnegábor C savargók festőjével a lövészárokig mányúton járt. Bécsi műtermében dolgozik, közben Magyarországra is el-ellátogatott. Anyja halála után, 1883-ban Nagyőrre (Szepes vármegye) vonult vissza, aztán Budapesten bérelt müterMednyánszky szülőháza a parkból, a várkastély a Tátra lábainál a szerző felvétele Csipkézett bástyatornyok. Pávakakasok rendeznek párviadalt a sétáló orra előtt az őspark napfényben fürdő hatalmas, árnyas fái alatt, háttérként kétezres csúcsok kötőtűi szúrják át a felhőket, különös kontrasztként alig pár lépéssel a sötét tónusú képek és a csavargók tablói előtt. Mindez alig több, mint ISO kilométerre innen, igaz, már a határon túl. A Tátra lábánál fekszik Nagyőr (szlovákul Strázky, németül Nähre), a Szepességben, a Poprád folyó mellett, ahol a Felvidék egyik legszebb kastélya és kastélyparkja, egyben a XIX. század vége, a XX. század eleje egyik legnagyobb magyar festőjének, Mednyánszky Lászlónak szülőháza található. Magyarok, magyarul értők ma már nem nagyon élnek errefelé. Nagyőr múltja egyébként messzi időkbe vezet. Ez az egyik legészakibb Árpád-kori gyepúvár, már 1256-ban megerősített helyként említik. Nevét is innen származtatják. A Sziléziából a Szepességbe költözött gazdag Warkotsch-család Nagyőrön gótikus várat épített. A mohácsi csata után a Warkotschok elveszítették magyarországi birtokaikat, Nagyőrt a török háborúk hőse, grádeczi Horváth-Stansith Márk kapta meg. A nagyőri kastélyt fia, Horváth-Stansith Gergely építtette 1570 és 1590 között, nagyrészt a korábbi gótikus vár átalakításával. Emeletes, négyszögletes, tömör épület, négy sarkán toronynyal. Felvidéki reneszánsz stílusban épült, amelynek jellemzője, hogy az épület homlokfalát pártá- zattal megmagasítják, és ezt a falrészt gyaíkran grafittókkal díszítik. Ez a legrégibb ilyen stílusban emelt épület. Horváth-Stansith Gergely (1558-1597) itáliai tanulmányait követően a wittenbergi egyetemen végzett, s a kor ismert humanistája volt. A várkastélyban líceumot létesített, ahol több tárgyat maga tanított. Az iskola 1584-től 1711-ig állt fenn. A nagyőri kastély a XIX. században került a báró Mednyánszky-család birtokába. Itt töltötte gyermekéveit Mednyánszky László, a festő. Itt találkozott Thomas Enderrel, aki Nagyőrről járt a tátrai tájakat festeni. Az úgyszintén festőjéről híres Czóbel és a Mednyánszky- család egymásra találásának színhelyén járunk. Báró Mednyánszky László korának nem mindennapi alakja, művésze volt. A múlt századforduló festő csavargója és a csavargók festője önként hagyta maga mögött arisztokrata-értelmiségi környezetét, s képeivel vállalt közösséget a sehova nem tartozók, a hajléktalanok, a legalul lévők világával. Kilépett a társadalom szűk kasztrendszerének korlátáiból, s szabadon bolyongott nemcsak a természet érintetlen tájain, a Tisza árterein, a Kárpátok sziklái között, a Felvidék elszigetelt, ősi falvaiban, hanem az első világháború lövészárkainak poklában, foglyok és a társadalmi hierarchia különböző rétegei között is. Beteges, gyenge egészségű, érzékeny kisfiú volt. Anyja a széltől is óvta. Festői tehetsége korán jelentkezett. Folyton rajzolt. Szülei műszaki karriert is álmodtak neki, de nem lehetett erőltetni. 1870-től Zürichben, majd a müncheni festészeti akadémián tanult, 1873-75 között pedig már a párizsi École des Beaux Arts növendéke. 1877-ben a párizsi Salon kiállítói között találjuk. 1878-ban itáliai tanúimét, és ettől kezdve rendszeresen részt vett a Műcsarnok tárlatain. Többéves ismételt franciaországi tartózkodása alatt, s az ott megismert impresszionizmus hatására műveinek szürkén boron- gós alaptónusát lassan levegős, közvetlen festésmód váltotta fel. 1892 őszén Máramarosban készített tájvázlatokat Feszty Árpád körképéhez. Képeit ismét sötét színárnyalatok, sűrű fény-árnyék hangulatok jellemzik, melyek csak 1909 körül oldódnak újra világosabb tónusúvá. Budapest után visszatért Bécsbe, majd a háború kitörése ismét Pesten éri, s harctéri rajzolóként bejárta a galíciai frontot és Szerbiát, Dél-Tirolt. szárvárosban, Bécsben, az Osztrák-Magyar Monarchia föloszlásával együtt halt meg. A kastélyban őrzött képeinek többsége borongós, sötét fényű. Akad köztük olyan, amelyik akár valami távoli égi objektum, „fekete lyuk”, szinte semmilyen fényt nem enged ki magából, vonzása mindent - teret, időt, sugárzást - magába zár. Tájképfestészete mellett műveinek jelentős csoportját az úgynevezett csavargóképei alkotják, melyek mintegy előkészítői későbbi katonaábrázolásainak. Mednyánszky a kritikai realizmus legjobb magyar képviselői közé tartozott. Érzékeny, ugyanakkor tárgyilaszerűek. Egyszerű életvitele, furcsa zárkózottsága nem áll ellentétben mély műveltségével, utazásaival. Buddhista szemléletű, humanista csavargóként élte életét. Állandóan járta a vidéket, tájképeket festett. Hatott rá az impresszió fénykezelése, de jellegzetes, egyéni hangulatú, panteiszti- kus művei a naturalizmussal is rokonítják. Később a pszichológiai mélységű realizmus jellemzi csavargókat ábrázoló festményeit. Báró létére az I. világháború haditudósítója. A fronton, a lövészárokban, foglyok közt, patkány járta, nedves, hullabűzös fedezékekben készíti megdöbbentő, expresszív képeit a háború borzalmairól. Művész volt. Ember volt. Legtöbb képét és vázlatát itthon a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Érdekességként annyit még, hogy Mednyánszky Hóolvadás (1896-99) című 120 x 140 centi- méteres olaj-vászon festménye az egri Dobó István Vármúzeum galériájában található. A nyár elején pedig egy egri magángyüjtő lakásából - több más értékes régi képpel, hazai festők alkotásaival együtt - a sok millió forintos gyűjtemény darabjai közt két Mednyánszky-olajfestményt is elvittek a tolvajok. A kastélypark napközben szabadon látogatható, ahol szlovák művészek figurális és absztrakt alkotásai láthatók. A '90-es években felújított várkastélyban lévő Mednyánszky-gyűjtemény, festményei, rajzai, vázlatai, könyvtára, bútorai és a szlovák nemzeti képtár egyéb régi darabjait őrző kastélyhelyiségek belépődíj ellenében tekinthetők meg. Á termek egy része a műalkotások védelme érdekében klimatizált, tehát állandó az alacsony hőmérséklet és a páratartalom. Jó erre gondolni a légkondicionálóra érzékenyeknek és nyári meleghez öltözötteknek is. A műalkotások, vásznak alatt elhelyezett szlovák, angol, német feliratok igen szűkszavúak, csak a legszükségesebbekre szorítkoznak. Magyar nyelvű vezetés nincs, viszont az anyagot részletesen és magyarul leíró magyarázó mappát nyomnak a belépők kezébe. Ha egyéb nem akad, ez is megteszi. A kastélyt és annak anyagát bemutató színes, jól adatolt katalógusnak sajnos - semmilyen nyelven - úgyszintén nem lelni nyomát. _________________________(KJ) M egrázó harctéri emlékeit számos festmény és vázlat őrzi (Szerbiában), mélységes humaniste tartalommal gazdagítva művésze tét. Élete utolsó nyarát 1918-bar Nagykőrösön töltötte, majd a csá gos, távolságtartó látásmódjával a lehető legközelebb tudott jutni az emberi lét, a szenvedés és nyomorúság bemutatásához. Csavargókat és meggyötört katonákat ábrázoló képei gyakran látomás-
