Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-04 / 181. szám

I 2001. Augusztus 4., szombat 13. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN A művésznek fáj, ha otthonában mellőzik FOTÓ: T. Z. M. „Ha valakiről azt állítjuk: univerzális alkat, akkor általában arra gondo­lunk, hogy sok mindenhez ért, álta­lánosan képzett, sokfelé van tájéko­zottsága. Nos, U. Szegedi Árpád uni­verzális személyiség, univerzális képzőművész, ami azonban - értel­mezésünkben - többet is jelent. Ne­vezetesen azt, hogy művészünket az egyetemes világ sorsa, történel­me, vívódásai foglalkoztatják. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az univer­zum, a mindenség, a világminden­ség van jelen művészetében. ” Mindezt dr. Feledy Balázs művé­szeti író jegyzi U. Szegedi Árpád 50 haiku 50 paszteü címmel megjelent legújabb kötetében. Maga a kiadvány is a ritkaságok közé tartozik, mert miniatúráról van szó, egy mindössze 6x9 centiméteres könyvről. Külön ér­dekessége a kötetnek, hogy az 50 pasztell eredeti méretben került a ki­adványba, tehát eleve ilyen kicsiknek készítette munkáit a művész. A könyv 250 számozott és 400 számozatlan példányban készült. Június végén jelent meg, és már el is fogyott. Napi penzum A hajnali ébredés után U. Szege­di Árpád mindig dolgozik. ír és fest. Verset, prózát, valamint pasztelle- ket és olajképeket. A reggeli mun­kák terméséből válogatta ki a kötet­be kerülőket. A hajnali alkotási kényszert U. Szegedi Árpád egy Hamvas Béla- idézettel motiválja: „Az irtózatosan meggyötört lélek kínjában kiizzadja magából az áldott tudás első csepp- jä. ” Megszokta már, hogy a reggeli fényt munkával köszönti. Több kis­méretű pasztellt készít, majd ír. Az utóbbi időben leginkább haikukat. Több száz gyűlt már össze, ezekből válogatta ki a kötetbe kerülőket. Volt, amikor a haiku szülte a pasz­tellt, volt, amikor fordítva történt. A kötetbe már párosítva kerültek: a A művész es kis könyve bal oldali lapon a haiku, jobbra pe­dig a pasztell. A haiku már önmagában is érde­kesség, ugyanis olyan ősi japán versforma, mely összesen tizenhét szótagból állhat, s azon belül is a három sor szótagszáma: 5-7-5. Fontos tartalmi eleme a természet felidézése, ám ugyanakkor mély fi­lozófiai gondolatokat közvetít. Eu­rópában a XX. század elején hono­sodott meg, főként Franciaország­ban. A magyar irodalomban elő­ször Kosztolányi írt haikut, a japán Matsuo Basho alkotásait ültetve át magyarra, igaz, fordítói szabadsá­got engedélyezve magának, mert nem mindig tartotta be a szigorú verstani követelményeket. U. Szegedi Árpád viszont kötele­zőnek érezte a haiku-szabályok be­tartását. Hogy melyek a kedvenc haikui? Azt mondja, nehezen tudna válasz­tani. Végül többet is felsorol: a kö­tetben a tizenharmadikát (szerel­mem sziget/ a gond óceánjában/ vi­harral dacol), a harmadikat (a való­di fény/ nem vet árnyékot benned/ öröklá honol) és a huszonkettedi­ket (szerelem szellem/ vihar döröm- bölését/ rázza testemben).- A haikuban az is nagyszerű, hogy továbbgondolkodásra késztet, mert az olvasónak az az érzése, hogy nincs befejezve - magyarázza. - Nemrég a rádióba hívtak, ahol élő adásban beszélgettünk a könyvről, a haikuról. Néhányat felolvastam, majd arra kértem a hallgatókat, hogy telefonáljanak be, és folytas­sák a haikuban megkezdett gondo­latot. Engem is meglepett, hogy mi­lyen sokan jelentkeztek. Újabb könyvek Jelenleg három újabb kötete áll nyomdakészen. Stációk névvel 14 képet és ugyanannyi részletrajzot alkotott a krisztusi stációkról. Dr. Ladocsi Gáspár vezérőrnagy, ka­tolikus tábori püspök írt hozzá szöveget. A kötet kétnyelvű - ma­gyar és angol - lesz. A miniatúra után ez egy nagy kötet, miután 50x50 centiméteres oldalakból áll majd. Az eredeti képek ezúttal is ebben a méretben készültek. A tervek szerint a könyv már az idén megjelenik. Jövő év januárjában kerül nyomdába Hosszú imádság cím­mel az utóbb négy év naplójának egy része. A művész mintegy hat­ezer kézirati oldalból válogatta össze a kötetbe kerülő százötve­net. Bő egy év múlva, jövő év őszén tervezi megjelentetni az Erotikus groteszkeket. Rajzok és bökversek kerülnek a kötetbe. Az erotikus rajzokból szintén jövőre tárlata is nyílik a budapesti Vigadóban. Senki sem lehet... U. Szegedi Árpád tervezte és kivi­telezte a budapesti Lágymányosi hídnál a bombázások áldozatainak állított emlékművet, vüágháborús emlékműve látható Mátraszent- imrén és Egyházasdengelegen. Ál­landó tárlata van Jászberényben és Mátraszentimrén. Öt éve Csontos Je­nő teológiai professzor több jeles grafikus közül őt bízta meg a Szent­írásról szóló könyv illusztrálásával. Három éve első önálló köteteként je­lent meg a Tíz csapás, amely az Egyiptom népére zúdított isteni csa­pásokat örökítette meg. A 105 szá­mozott példányból az elsőt //. János Pál pápának ajándékozta. Őszentsé­ge a műért Arany Emlékéremmel tüntette ki, amit Karl Josef Räuber pápai nuncius adott át Budapesten. Dr. Ladocsi Gáspár szintén éremmel jutalmazta a könyvet, amely Az év grafikai és képzőművészeti albuma címet is elnyerte. Sikeresen állí­tott ki a New York i Manhat­tanban, majd 1999-ben megje­lent második önálló kötete, a Félperces fohá­szok. A könyv harmincnyolc fohászt és ugyanannyi gra­fikát tartalmaz. A tíz csapást a Mátraszent- imrétől, Mátra- szentistvántól és Mátraszentlász- lótól egyenlő távolságra található Három falu temploma tőszom­szédságában szeretné megépíteni. A tervek megvalósulását a mátra- szentimrei önkormányzat támo­gatja, s arra is van remény, hogy különböző pályázati és kormány­zati támogatásból összejöjjön a megvalósításhoz szükséges har­mincmillió. Az emlékmű-kompo­zíció nemzetközi zarándokhelyé avatná a mátrai települést. Köztéri alkotások, állandó tár­latok, önálló kötetek. U. Szegedi Árpádnak már van múltja. Ám a szívéhez legközelebb álló telepü­lésen, Hatvanban nincs alkotása.- Miért?- Ezt gyakran megkérdezik tő­lem egy-egy tárlatmegnyitón, könyvbemutatón és hétköznapi beszélgetéseken is. Nemrég a püs­pök úr is rákérdezett, így neki is elkezdtem az ilyenkor megszokott választ, hogy senki sem lehet pró­féta..., de ő leintett. „Ugyan már, Árpád, hagyja ezeket a butaságo­kat, maga biztosan nem tudott la­katot tenni a szájára, és jól oda­mondogatott valakiknek, akik ezek után nem szeretik magát.” Hiába mondtam és mondom most is, hogy tudtommal senkit sem sértettem meg, egyszerűen vala­miért én nem kellek Hatvanban. Pedig - mint mondja - egy ön- kormányzati képviselő felkérésé­re emlékmű-tervet is készített. Úgy képzelte el, hogy a kompozí­ció megalkotásába több helyi kép­zőművészt is bevon, hogy együtt készítsék el, s valóban Hatvanról szóljon az emlékmű. A megren­delést az elkészítésre végül más - nem a Grassalkovichok városában élő művész - kapta, és a több mint hétmillióba kerülő emlékmű körül azóta sem nyugodtak a ke­délyek, mivel sokak szerint eltör­pül a főtéren, művészi kisugár­zást nem gyakorol, a nézelődő­ben nem kelt katartikus élményt. A művészetéről is messze földön híres város ennél többet érdemel. U. Szegedi Árpád most azt mondja, hogy feladja a harcot a helyi elismertetéséért, s ha nem kell a városnak, akkor elköltözik. Azt is mondja: fáj, hogy éppen otthonában mellőzik. Mátraszent- imrére viszont tárt karokkal hív­ják, ott építi meg műteremlakását. Igaz, amikor mindezt mondja, keserűséget érezni a hangjában. A fejében már eldöntötte, hogy köl­tözik, ám a szíve még Hatvanhoz húzza. TOMPA Z. MIHÁLY Üvegkalitkából illan el a betegség Kísérleti nyúlnak állt a természetgyógyász feleség Almási Pál utcai családi ház ár- - Egyelőre még kézi vezérléssel nyas teraszán. - Részben az, hogy - mutatja a prototípus szülőatyja, egy-egy kúra akár fél évig is elhú- aki szerint ezt még ezernyi mó- zódhat, s ehhez nincs mindenki- don lehetne modernizálni, csak nek türelme. Másrészt pedig, s ez hát elfogyott az erre fordítható is érthető, az emberek java része pénzük. Áhhoz pedig, hogy ezt a nem szívesen kortyolgatja a bi- hasznos gépet a gyógyítás szolgá- zony nem mindig kellemes ízű latába állítsák, s abból némi bevé­Jó tapasztalatokat hozott a tesztelés fotó: ötvös imre Azt ajánlom Ildikó asszonynak és társának, Török Lajosnak, hogy tegyünk úgy, mintha valamilyen nyavalyával jöttem volna ide. Ez - már ha az érdeklődésem közép­pontjában álló gyógyító berende­zést hivatalosan működtetnék - akár igaz is lehetne, kinek nincs manapság gondja-baja az egész­ségével. Nekem például most az a panaszom, adom elő nekik, hogy fáradékony vagyok.- Hogy áll a vérnyomása? - kér­dezi az alacsony, szőke asszony.- Ami azt illeti, egy kicsit ma­gas. Eléggé stresszes munkakör­ben dolgozom.- Volt már vele orvosnál? Erről fontos tájékozódnom.- Igen, de nem szeretném tele­tömni magam gyógyszerekkel.- Akkor egy méregtelenítő és egy nyugtató kezelést ajánlok ma­gának. Foglaljon helyet - mutat az apró asztal mellett álló székek egyikére a megnyerő modorú ter­mészetgyógyász. - Először el sze­retnénk mondani, hogy mit fo­gunk csinálni... Velem szemben - mihez is ha­sonlítsam hirtelenjében - egy ha­sára fektetett, hófehérre mázolt „fülkeszerűség” nyújtózkodik, egyik végénél vezetékek, csövek csatlakoznak hozzá, az oldalán di­gitális kijelző meg egy kazettás magnó kapott helyet, odabenn pe­dig pirosló lámpák diszkrét sora bújik meg a plafonon. A kétoldalt ablakokkal ellátott alagút másik vége nyitható, itt fekszik be a fris­sen mosott lepedővel leterített, műbőr huzatú priccsre a gyógyul­ni vágyó személy. Akinek - hogy a kezelés minél eredményesebb le­gyen - fürdőruhára kell vetkőznie.- Amikor kényelmesen elhe­lyezkedett - hívják fel a figyelme­met -, el kell lazulnia. A relaxáláshoz használja azt a fej­hallgatót, ami kéznél van oda­benn, a magnóról hallható szöveg pedig utasításokat ad arra, hogy miként lehet nyugalmi állapotba hozni a testét. Ha önre jobban hat a zene, akkor hallgathatja akár a Sláger Rádiót, vagy saját kedvenc kazettáját is... Es van ott egy gombbal ellátott jelző, ezzel ad­hatja tudtunkra, ha esetleg nem érzi jól magát. De erre mi is odafi­gyelünk, mert az egyik műszer ál­landóan ellenőrzi a pulzusát. Vágjunk bele! Választhatok, hogy a bal fülcimpámra vagy a bal kisujjamra kerüljön-e a pulzus­mérő csipesze. Aztán a fejemre te­szem a fülhallgatót.- Mély lélegzet, levegő ki... - su­gallja egy kellemes bariton. - Most ismételd magadban háromszor az egyes számot... Mély lélegzet..., gondolj arra, hogy egészségesebb szeretnél lenni... Lazítsd el a bőrt a homlokodon..., a szemhéjadon, most a szem körüli izmokat..., majd az arcod minden izmát... Eközben kellemes melegséget sugároznak az infralámpák, s érezni, amint az alagútban lágy szellő lengedez. Az asszisztens­ként tevékenykedő társa bekap­csolta a kompresszort, melynek segítségével friss, ózondús levegő áramlik a fülkébe. S amikor kiala­kul az adott kezeléshez szükséges belső hőmérséklet, a megfelelő természetes gyógyhatású anyagot behívatják, hogy átjárja az egész testet, s a bőr kitágult pórusain át behatolhasson a szervezetbe. Már az is megnyugtató, hogy egy kerek órán át - mert ennyi időt vesz igénybe egy-egy kezelés - kikapcsolódhat az ember ebből a rohanó, nyűgös világból. A fodrászként dolgozó Molnár Sándomé rengeteget talpal mun­ka közben. Az állandó megerőlte­téstől mind a két lába vizesedni kezdett, bedagadt. Az orvos azt mondta neki, hogy meg kell rönt- geneztetni, s ha szükséges, a kór­házban megcsapolják a térdét.- Kinek van arra ideje manap­ság, hogy a rendelőintézetet, a kórházat járja - jegyzi meg az 52 éves asszony, aki a gyógyító pár közeli ismerőse. Ez azért fontos, mert a természetgyógyász hölgy hivatalosan nem működtetheti az általuk kifejlesztett gyógyító be­rendezést, csak tesztelheti azt. - Hát, nem voltam elragadtatva, amikor megláttam - ismeri el Molnárné -, mert olyan klausztofóbiás vagyok, hogy a lift­ben is minden bajom van. De eb­ből kiláttam, s ez megnyugtató volt számomra. A kezelésekről nem is beszélve, mert azóta há­rom hét telt el, s a korábbiakhoz képest igazán jól érzem magam. Csapolás nélkül megúsztam, a gyógynövénykivonattal elhajtot­ták tőlem a vizet. Még ha fizetni kellene is érte - mondja végül -, inkább ez, mint a gyógyszerek... * Az egri Karkusz Ildikó tizenkét évvel ezelőtt iratkozott be egy reflexológus-tanfolyamra, ahol a talpmasszázs fortélyait sajátította el. Ez a kurzus keltette fel az ér­deklődését a természetgyó­gyászat iránt, s az eltelt tucatnyi esztendő alatt állandóan képezte magát. Megtanulta, hogy melyik betegségre milyen természetes gyógyhatású anyag - fű, por, tea, virág, levél, kivonat - alkalmazha­tó eredményesen.- Ezeknek is van azonban bizo­nyos hátrányuk - meséli az gyógyteákat, főzeteket. Ezért kezdtem tömi a fejemet, hogy mi­ként lehetne ezen változtatni. A megoldásban gépésztechni­kus társa sietett a segítségére. Az ötletekkel teli ember számolt, skic­ceket vetett papírra, majd munká­hoz látott a portán lévő műhelyé­ben. Másfél évi kitartó fúrás-fara­gás, kísérletezgetés, méricskélés eredményeként született meg az­tán ez a nevesincs - az ezermester alkotó szerint „természetgyó­gyászati komplett berendezésnek” titulált - szerkezet. Ennek a lelke az a precízen megtervezett és meg­bízhatóan működő belső tér, amelybe a pontosan adagolt gyógyhatású anyagot juttatják. teke tegyenek szert, egy teljesen új helyiséget kellene építeniük a tisztiorvosi szolgálat szigorú elő­írásai szerint. Erre pedig végképp nem jut a családi költségvetésből.- Nagy segítséget jelentene - mondja a férfi -, ha akadna valaki, aki akár gyártás, akár gyógyászat szempontjából fantáziát látna a készülékben. A tesztelés ugyanis eddig jó tapasztalatokkal járt. •k Ismeretségi körükből - mert idegeneket nem fogadnak - a pró­baüzem eltelt rövid időszaka alatt mintegy harminc-harmincötén győződhettek meg a berendezés­sel történő kezelés jótékony hatá­sáról. Volt, aki csak sima méregte­lenítést kért, más az ízületeivel bajlódott, de voltak közöttük inf­luenzások, arc- és homloküreg- gyulladással kínlódók, ám vala­mennyien elégedetten szóltak a kúráról.- Én voltam az első kísérleti nyúl - árulja el Ildikó asszony, aki akkor méregtelenítő kezelésen esett át. - Aztán a tizennyolc éves Tibor fiam következett, ő már, ahogy monda­ni szokás, élesben, mert olyan csú­nya influenzát kapott, hogy beszél­ni sem tudott. Magunk is megle­pődtünk, amikor nem sokkal a ke­zelés után énekelve paskolgatta magát a fürdőszobában.- Végül is mi mindent lehet „ter- mészetgyógyítani” ezzel a beren­dezéssel?- A hideg kezeléses eljáráson kívül mindent. Nem jöhet szóba borogatás, iszappakolás, vagy olyan asztmás betegség - sorolja -, amihez köztudottan barlangkú­ra szükséges.- És a daganatos betegségek... ?- Ez a kérdés bennünk is felve­tődött - vágnak egymás szavába -, de miután ilyen betegünk még nem volt, arra nem tudtuk tesztel­ni a gépet. Ahhoz hosszabb kúrá­ra lenne szükség, s erre egyelőre nincs lehetőségünk. Talán majd egyszer, mert elviekben nem tó- zárt, hogy a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként hasznos lenne. Több orvos is járt már itt, kórház­ból, körzetből, s miután alaposan megismerkedtek a berendezéssel, bizakodóan nyilatkoztak róla. Félő azonban - gondolkodtat el a dolog -, hogy ez a reményt kel­tő gyógyászati eszköz, mint annyi más értékes találmány, elvész majd a bürokrácia labirintusában. Pedig nagy kár lenne érte... SZILVÁS ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents