Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-29 / 201. szám

8. OLDAL P F. 2 3 2001. Augusztus 29., szerda Tudósítás vagy befolyásolás? Képviselői válasz olvasónk cikkére Kedves Janesz! (Kovács) druszám! Az újságíró kötelessége a valós tények közlése, és nem az ese­mények alapján benne kialakult vélemények tálalása, s ezzel az olvasó következtetéseinek befo­lyásolása, mert ez már a fizetett agitáció fogalomkörébe esik. Ezek a gondolatok merültek fel bennem Balázs József nagyrédei polgármester reagálá­sát olvasva a Heves Megyei Hír­lap július 5-i számának 8. olda­lán, mélységesen egyetértve az­zal. A reagálást kiváltó, Rénes Marcell által jegyzett „Megmene­kült milliók” című írásban a hír az, hogy hány millió forintot kap­tak a megye települései az általuk létrehozott gázközművagyon pri­vatizálása után. Csak ennyit kel­lett volna közölni, mert ez a tény. Ezt az örvendetes tényt megis­merve az olvasók már tudják, hogy erre azért került most sor, mert annak idején az éppen reg­náló kormányzat el akarta csalni a beruházást megvalósító lakos­ságtól az őket megillető jogos já­randóságukat. Ezért kell a jelen­legi kormánynak most helytállni az előzők mulasztásáért. Nem példátlan ez az eset, gon­doljunk csak az elhíresült Tocsik- ügyre. Itt az állami vállalatok, üzemek stb. privatizálása alapján az önkormányzati tulajdont ké­pező belterületek árát akarták el­csalni az önkormányzatoktól. S azt, aki ebben az ocsmány csa­lásban vállalta a közreműködést, több mint nyolcszázmillió forint­tal kívánták „sikerdíjazni” az ak­kori hatalom birtokosai. Igaz, eb­ből az összegből néhány száz- müliót visszakövetelt a két kor­mányzó párt a pártkasszába. Csak az akkori ellenzéki (a mai Tisztelt olvasó Egyszer régen elindult Egerben egy mozgalom, amely nemzedé­keken át adott hitet és célt sok gyermeknek, aki röplabdázni kezdett. Az évek során nemegy­szer bizonyította a korábbi egye­sület, hogy érdemes foglalkozni ezzel a sportággal. Sajnos úgy látszik, semmi sem tart örökké. így a milliós szpon­zorok, „sztár” játékosok és veze­tők lelkesedése sem. A 2000/2001-es röplabdaidény be­fejeztével az Eger RC is befejezte működését, sok-sok anyagi, fele­lősségi és etikai kérdést megvála­szolatlanul hagyva maga után. Mindezek miatt lehetetlenné vált az egriek számára a további NB I.-es szereplés. Egyetlen lehető­ség maradt: új egyesület, újból az NB II.-es bajnokság. Sokan vannak Egerben, akik megpróbálnak valamit tenni a röplabdáért, és nem szeretnék, ha a „röplabda fellegvára” végleg eltűnne a feledés ködében. A kér­dés nem az, hogy mit is csinál­kormányzó) pártok éberségén múlott, hogy ez a szégyenletes akció nem sikerült. Rénes Mar­cell úgy látszik, erről sem tud. Mint ahogyan arról sem, hogy az egészségügy mai, valóban gyöt- relmesen nehéz helyzete honnan eredeztethető. De a naiv olvasó még jól emlékszik azokra az időkre, amikor az ország nehéz helyzetének legfőbb okaként az egészségügyet jelölték meg, s a kórházak és más eü. intézmé­nyek megszüntetésével, az eü. dolgozók létszámának draszti­kus csökkentésével, az ágyszá­mok érthetetlen lefaragásával, a fogászati ellátás támogatásának elvonásával kívánták a nehézsé­geket megoldani. Említhetnénk a külső üzletrész-tulajdonosok kál­váriáját is, és még sok egyéb mu­lasztást. És most mindezekért a koráb­bi mulasztásokért a jelenlegi kor­mányt tenni felelőssé, amit má­sok követtek el, úgy látszik, divat lett. Számon kérni, hogy miért nem tudtak három év alatt min­dent rendbe hozni, amit mások sok év alatt elrontottak. Az újság­író az igaz tényeket írja le, és ne a saját véleményét. Viszont a té­nyeket tényleg írja meg, és ne hallgassa el, még akkor sem, ha az a sajtó által preferált egyes em­beri csoportosulásokra nézve kel­lemetlen fényt vet. Hazudni nemcsak a valótlan­ság tudatos állításával lehet (pl. felfakadt a forrásvíz az új uszoda területén), hanem az igazság tu­datos elhallgatásával is (pl. csőtö­rés miatt szivárgott a víz). Igazat, csakis a tiszta igazat, ezt kérjük a sajtótól. Ha lehet. (Név és rím a szerkőben) sportrajongó! junk most? Amit tennünk kell, az a továbblépés, és nem a sajnálko­zás. Megvan a szervezőkben és a játékosokban is a kellő elszánt­ság, akarat. Ugyanakkor tisztában kell len­nünk azzal a ténnyel is, hogy a mai világban semmi sem megy megfelelő anyagi háttér nélkül. Ezért kérünk mindenkit, aki úgy érzi, hogy jelent neki annyit ez a sportág, hogy - akár a legkisebb mértékig is - hozzá tud járulni anyagilag működésünkhöz, az je­lezze ezt. Minden felajánlást óriá­si köszönettel fogadunk, mind pénzbeli, mind egyéb támogatást. Az új egyesület elérhetőségei a következők. Postacím: AGRIA RC, 3301 Eger, Pf. 75. Telefon/fax: 36/515-295. Előre is köszönjük a városnak és a sportszerető lakos­ságnak minden segítségét. ígérjük: mindent megteszünk azért, hogy becsülettel helytáll- junk, magunkért és a városért is. AGRIA RC játékosai és vezetősége Tisztelt Nagy Ervin úr! A Heves Megyei Hírlapban 2001. 08. 16-án megjelentetett fenti című írásában Ön kifogásolta - ha nem is név sze­rint -, hogy megválasztásom óta képviselői minőségemben nem tet­tem semmit a választókörzetemért. Engedje meg, hogy röviden ismer­tessem, hogy közreműködésem so­rán - a teljesség igénye és természe­tesen a választó állampolgárok egyedi problémáinak megoldásá­ban tett intézkedéseimen kívül - mi került megvalósításra körzetem­ben. Abban Önnek igaza van, hogy „A választókerületben majd egy évtized után végre útépítők jelen­tek meg.” Ezzel csupáncsak az a baj, hogy nem az Ön által jelzett időpontban, hanem jóval koráb­ban gépek jelentek meg akkor is amikor a Püspöki út 3-as út felé eső része, mintegy 700 méter hosszan, kátyúzás helyett közreműködé­sem eredményeképpen aszfaltré­teggel lett ellátva, melynek bekerü­lési költsége 4,5 millió forint volt. Ez nagymértékben csökkentette a forgalom növekedése ellenére a zajszintet, amely a megengedett mérték alá csökkent. Emellett - a korábbi évekkel ellentétben - rendszeresebben karban van tart­va az út két oldala mellett lévő fü­ves terület is. Az 1999. évi rendkívüli időjárás súlyos károkat okozott a Püspöki úton lakóknak azzal, hogy a domb­ról lezúduló csapadékvíz elöntötte a kerteket, a pincéket és a kutakat. Feladatomnak tekintettem e súlyos állapot megszüntetését, és ennek eredményeképpen 1,2 millió forint költséggel kiépítésre került a kertek végén a csapadékvíz-elvezető árok­rendszer. Jelenleg is a Kertész utcá­ban (mentőállomásnál) a 3,5 millió forint értékű gázvezeték kiépítése mellett a 2,5 millió forint költséggel épülő csapadékelvezető rendszer kiépítése is ezt a célt szolgálja. A Püspöki út végén fekvő teme­tő körüli területet egyesek hosszú időn át illegálisan szemétlerakó­ként használták. Intézkedtem ezen áldatlan állapot megszüntetése iránt, melynek hatására a Város- gondozási Rt. a hulladékot és a ve­szélyes hulladékot elszállította. Szállítási költség 100 ezer forint. Természetesen annak érdekében, hogy a korábbi állapot ne álljon vissza, a Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeletével foglalko­zó részlege intenzívebb ellenőrzést folytat, és az esetleg keletkező hul­ladék elszállításáról is rendelkezik, illetőleg tetten érés esetén megfele­lő bírság kiszabásáról is. Ugyanez mondható el a Cinke köz és a Csa­logány utca sarkán (transzformá­tornál), valamint a Május 1. lépcső esetében is. Megvalósításra került ott, ahol eue szükség volt, a közvüágítás korszerűsítése is. Képviselői munkám igen jelen­tős részét fordítottam a Deák F. ut­ca problémáinak megoldására. Az utca erőteljes tehergépjármű- és személygépjármű-forgalma nagy­mértékben zavarta és jelenleg is za­varja a bevezetett intézkedések el­lenére az ott lakókat. A jelentkező problémák megoldása érdekében lakossági fórumot tartottam, ahol az ott lakók többsége meg is jelent, amiért köszönetem fejezem ki most is. Az elhangzott javaslatok alapján a forgalomcsillapítás érde­kében 50 km/óra helyett 40 km/órára lett csökkentve a sebes­ség, melynek betartását a Városi Rendőrkapitányság gyakorta ellen­őrzi. Az utcában felszámolásra kerül­tek a kátyúk, a gyalogosforgalom biztonságosabbá tétele érdekében a veszélyesebb helyeken elkészül­tek a korlátok a zöldterület meg­óvása érdekében. A Cinke közben kiépítésre ke­rült a gyógyszertár és a város közös (kétharmad, egyharmad) beruhá­zásában a parkoló, és engedélyezé­si eljárás alatt van a gyalogátkelő­helyek kiépítése. (Összesen 5 mü- lió forint költséget jelentenek a fen­ti munkák.) Természetesen véglegesnek nem tekinthetők a fenti részmegol­dások, mert a problémát csakis a nyugati elkerülő út oldja meg. E te­kintetben is történtek már lépések. Előzetesen a Városi Önkormányzat képviselő-testülete már tárgyalta az elkerülő út megépítésének lehető­ségeit, és ennek alapján elkezdő­dött a tervezési munka, mely eb­ben az évben be is fejeződik. Előre­láthatóan a kiviteli költsége mint­egy 2-7 milliárd forintba kerül (megvalósítástól függően), amely önerőből nem oldható meg. Ennek megvalósításához azonban a város minden pályázati lehetőséggel élni fog. Tisztelt Nagy Érvül Ur! Tájékoz­tatom Önt, hogy a Kertész közt és környékét érintő felvetésében fel­hozottakra a következőket tudom válaszolni:- A Kertész közben lévő (amely az átmenő forgalom elől lezárt köz), több évtizede meglévő földút hengerelt zúzalékkal történő befe­dése - a kapott tájékoztatás alapján - lakossági kérésre történt.- Az utcanévtáblák cseréje folya­matos, először is ott kerülnek lecse­rélésre, ahol azok már elavultak.- Ahol a fák a villanyvezetékek­ben kárt okoznának vagy balesetet idéznének elő, ott az ÉMÁSZ gon­doskodik annak elhárításáról. Egyébként is kár lenne fákat kivág­ni és ezzel a zöldterületet csökken­teni, ha az a fenti okot nem idézi elő. Tudom - mivel választókörzete­met igenis több esetben bejárom és a választópolgárokkal is találkozók -, hogy még mindig vannak és lesz­nek megoldásra váró feladatok. En­nek megoldását azonban nagymér­tékben befolyásolja a rendelkezés­re álló pénz összege is. Tudom, hogy a közeljövőben meg kell olda­ni többek között az Alkotmány út felújítását, a Jókai utcai buszmegál­ló áthelyezését, a Határ u., Báthory u. aszfaltozását. Annak ellenére, hogy a fogadó­napokat és annak időtartamát műi­den esetben közli a Heves Megyei Hírlap, a Gyöngyösi Tv., az Önkor­mányzat Polgármesteri Hivatala és korábban az általam kiosztott tájé­koztató is, szeretném közölni Ön­nel, hogy fogadónapot minden hó­nap utolsó hétfői napján 16-18-ig tartok a Gyöngyös, Fő tér 3. szám alatt. Fogadónapomon tisztelettel várok minden állampolgárt és Önt is problémáival, felvetéseivel és ja­vaslataival. Barcs Aladár 7. számú választókörzet képviselője „Ügyes” trükk vagy igazságtalan vád? ! Ezúton tájékoztatnám dr. Kissné Hegyi Erzsébetet, az „Ügyes” trükk című cikk íróját arról, hogy az üzle­tünkben lévő zsebszámológép két­féleképpen működtethető, azaz NAPELEMMEL, arra az esetre pe­dig, ha nincs elég fény, ceruzaelem­mel. Ezenkívül sehol semmilyen, elemmel működő termékhez nem adnak elemet, de külön vásárolható, többek között a mi üzletünkben is! Krimibe illő az okfejtése, mi­szerint a pénztáros cserélte ki az amúgy is elem nélküli számoló­gépet. „Mondhatom, nagyon ügyes” - hogy idézzem Önt. A ter­mék ára 290 forint; a legdrágább elem pedig 100 forintba kerül. Va­jon az eladók és jómagam becsü­lete is ennyit érne? Ennek tudatában próbálja ki a számológépet fénynél, és ha még mindig nem működik, hozza vissza, ugyanis a vásárlói kifogá­sok intézése eddig is és most is lé­tezik. Nem áll érdekünkben egyet­len vevőt sem elveszítem, még ak­kor sem, ha üyen „jóindulatú”. Ugyanakkor köszönettel tarto­zom, mert felhívta a figyelmemet arra, hogy előfordulnak olyan esetek, mikor a vevő nem elég tá­jékozott, és a MI FELADATUNK felvilágosítani. Köszönöm, de kérem, legköze­lebb újságírás helyett az esetleges problémájával ahhoz a személy­hez - jelen esetben hozzám - for­duljon, aki azt meg is tudja olda­ni. így talán elkerülheti az üzlet- rontás határait súroló és igazság­talan rágalmazást. Bittner Anett az üzlet tulajdonosa Eger, Kocsis B. út 3. 2001. augusztus 18. (szombat) keltű drága Vajk, Pisti haverodnak írt „ÜNNEPI MAGAZIN” lapolda­lon arcképeddel díszített, kerete­zett leveledre próbálok válaszolni néhány sorban, kétségbeeső félel­meddel ellentétben úgy, hogy nem locsolok szennyes lét, nem fakasztok bűzös buzgárt, kerü­löm a gőzölgő mocsarat, nem kí­vánok mézesen dörgölődni szem­forgató ájtatos képmutatással! Neked tetsző, eme bensőséges megszólításom egyszerűségével igyekszem választott stílusodnak megfelelően kedveskedni. Mint magad is írtad, körülményes be­vezetőd után tértél rá leveled leg­főbb mondandóira, mi is található Pisti barátod ezeréves takarójával lefedett, harmadrészre zsugorított hantjain napjainkban? Emlékezetőül... csak hányin­ger, pokol felé zuhanórepülés, vasvillával ablakon kihányt szel­lemiség, üres fecsegők, fennhan­gon ágálók, egyre sötétedő derű, szemekből eltűnő örömfények, irigység, sandaság, összerándult ököl, habzó indulat, lemondás, infarktus, rákszerű hátrahala- dás, világranglistás daganatos kórok, rémület, aggodalom, hiá­bavaló erőfeszítések... itt váratla­nul abbahagytad a gyomrot sem kímélő felsorolást - vagy nem fi­zettek a folytatásért, vagy feltéte­lezhető egyszerűséggel kifogy­tál, hála a lehetőségek minden­kori végességének! Kedves Janesz druszám, a te smicisap- kás Pisti haverod igen-igen so­kunknak ELSŐ, ÁLLAMALAPÍ­TÓ, SZENT ISTVÁN KIRÁLY, magyarok tündöklő csillaga az örökkévalóságban, akinek Te­remtője minden bizonnyal meg­adta azt a lehetőséget, hogy al­kalmi informátorok nélkül is hi­telesen tudja követni, mi történt ezer év óta a sárból gyúrt golyó talpunk alatti részén, tudja mennyi jó-rossz történik napja­inkban „pórnépe” épülésére vagy pusztulására, melynek egy­mást követő generációját hi­szem, hogy segíti, óvja és védi. Közös ismerőseink között min­dig volt, van és lesz halandó, aki Pisti barátodat, a Vajk öcsit szent, királyi rangnak megfelelő méltóságában tudta, tudja és fogja megszólítani, méltatni „MÁS” valós jelzők csokrában. Dr. Seregély István egri érsek­nek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Elnökének 2001. aug. 19-én a várudvarban, ünnepi szentmi­sét mondott szentbeszédének kivonatos részleteit küldöm el­gondolkodtató szándékkal „NE­KED - NEKTEK”, hogy egész le­veled fő mondanivalójaként sű­rű betűkkel idézőjelbe szedett üzenetedre bizonyságként vála­szoljam... „e tájon nemcsak üres fecsegők, fennhangon ágá- lókból teremnek, de vannak igazmondó „bolondok” is!” (Név és rím a szerk.-ben) a lakosság, avagy csak az ima marad? Mit tehet T. Z. M. 2001. augusztus 17. pénteki lap­számban üt „Lehet egy népszavazással több?” címmel a pálosvörösmartiak törek­véseivel kapcsolatban. Fájdalmas néhány adata, beállítása. Kü­lönböző lapokban következetesen 180 pálosvörösmarti aláírásról ír. Ez 200 fő. A kicsi különbség azért is lényeges, mert a szavazóképes lakosság közel fele aláírta az íveket, a törvényben előírt 10 % helyett! - itt népakaratról van szó. Az a polgármes­ter, aki nem kíván szóba állni a faluval az adósságterhek, a két középület eladási szándéka miatt - amik lakossági összefo­gásból épültek, s többek közt a nagyapja is részt vett ebben -, az óvodabezárás ügyében, az a személy most több vörös­marti polgárt is felkeresett információnk szerint, vajon miért? Két éve a kihelyezett testületi ülés azt kérte a szülőktől, hogy újítsák fel az óvo­dát. Ez fűtéskorszerűsítést, padozat- felújítást, festést stb. jelentett. A nem kis terhet jelentő feladatot a szülők nemcsak vállalták, hanem teljesítették is. Maga az önkormányzat vállalta, hogy amennyi­ben nem csökken a gyereklétszám 15 fő alá, addig az óvodát működtetik. A 2001. július 16-i testületi ülésen a polgármester 16 gyermek behatási szándéknyilatkoza­tát kapta kézbe, az óvónő pedig üdült, az ő gyermekével ez 17 fő. Nem értem, T. Z. M. miért álü'tja a pálosvörösmarti szülőkkel ellentétben, hogy ez a létszám 15 fő alá csökkenne, jö­vőre pedig 9 főre! Egy újságírónak módja van tájékozódni, ha akar. Részemről kész­ségesen eddig minden információt meg­kapott. Csak kevesett kérdezett. A kevés­hez aztán részletesen adagolta a polgár- mester véleményét. Ez így módszertanilag is elfogadhatatlan. A mi falunk,. Pálosvörösmart, amíg én lélegzem, nem lesz üyen ármány áldozata. Tájékozódha­tott volna T. Z. ML, ha akar, arról is, hogy felajánlottuk Dér Ferenc polgármesternek, hogy az óvodai normatíva és a tényleges költségek közötti különbséget az utolsó fillérig kifizetjük, hogy a népszavazás eredményessége szempontjából döntő egy évig üzemelteti az óvodát. Azt vála­szolta, hogy ez neki „nem bolt”. Én is köz­lök néhány dolgot Dér Ferenccel és T. Z. M. újságíróval. Nekem „nem bolt”, hogy a soros abasári önkormányzat százmilliós nagy­ságrendben tékozolja a község pénzét! Nekem „nem bolt”, hogy eladják 40 milli­óért a község gázhálózatát, és a lakosságot nem kérdezik meg, hogy mire fordítsák, vagy éppen visszafizessék-e? Az e pénzen vásárolt két db KIA gépkocsi üzemeltetése mennyi hasznot hajt a községnek? Nekem „nem bolt”, hogy az abasári önkormány­zat a lakossági összefogásból épített kul- túrházat és óvodaépületet a saját anyagi tobzódása érdekében el akarja adni. Ne­kem „nem bolt”, hogy a 2001. évben fel­használt kb. 51 millió Ft árvízi pénzből csak morzsák jutnak Pálosvörösmartra, s a rendszeresen kiöntő Bene-patak szabá­lyozására egy fillért nem költenek a faluré­szen. Pedig kétévente kerítéseket dönt, s elönti a kerteket a víz. Nekem „nem bolt” olyan önkormányzat fenntartása, mely sa­ját dologi költségeire tízmilliókat költ, de az általa vállalt útvisszaállítást megtagad­ja. Nekem „nem bolt” olyan önkormány­zat égisze alatt állampolgárnak lenni, amely egyik tagja testületi ülésen vissz­hang nélkül kijelenti, hogy a múltkor is meghiúsult a szétválás, s nem tudja ho­gyan, de most sem sikerülhet. A másik képviselő meg rászól a jelen lévő lakosra, hogy hogy képzel véleményt nyilvánítani (szünetben), majd ők megmondják, hogy mi a „vélemény”. Hogy érvényesül itt az alkotmány népfelség-elve? A polgármester úr elkövethet törvénytelenségeket, a haja szála sem görbül. A Heves Megyei Köz- igazgatási Hivatal felkérte egy levelünk megvizsgálására a számvevőszék megyei csoportját. Idő hiányában ezt elutasítot­ták. Mit tehet a lakosság? Csak az ima ma­rad a népnek? Két ház épül árvízkárosult­nak az önkormányzat megbízásából a községrészen. Legalább tízmillió forint ve­szendőbe ment ki. Ki fizeti ezt? Az a gya­núm, hogy mi. Bár tévednék. Volna itt mit feltárni az oknyomozó újságírásnak. Ehe­lyett azt hangsúlyozzák, hogy egy véle­ménynyilvánítás egy alig több mint 400 választópolgárú községrészben másfél millió forintba kerül. Ha egy polgármester elzárkózik egy falurész véleményének a meghallgatásától is, miért kell vádolni őket lényegében, hogy micsoda nagy pén­zeket igényel a népszavazási kezdemé­nyezésük? S miért másfél millió forint ez? Tisztelt T. Z. M. Úr! Én Önt személye­sen nem ismerem. Örülök, hogy írt Pálosvörösmartról. Szurkolok Önnek, hogy hitelesen tudjon a pályán maradni. Boldog Károly Abasár

Next

/
Thumbnails
Contents