Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-27 / 199. szám

I Hl 2001. Augusztus 27., hétfő

HOR» Z O N T

7. OLDAL

J

r

N

I

I

I

I

I

)

I

\

I

%

c

>

<

«

>

?

I

I

<

<

Amint lapunkban már írtunk róla, az Egri Hegyközség Választmányának határozata és beadványa alapján az FVM Heves Megyei Földművelés- ügyi Hivatala felülvizsgálatot végzett a telepítési engedélyek kiadási gyakorlata kapcsán. Ennek megállapításairól olvashatnak

az alábbiakban.

Vita az engedélyezésről és az összeférhetetlenségről

Felülvizsgálták a szőlőtelepítésekkel kapcsolatos egyes eljárásokat

Eger

A választmány két tárgykör felülvizsgálatát kérte az FVM megyei hivatalától. Egyrészt, hogy vessék górcső alá dr. Dula Bence hegybíró telepítésiengedély-kiadási gyakorlatát, hogy az törvényes-e, különös tekintettel a talajvédelmi szakhatósági vélemények megadására. Másrészt: etikailag kifogásolható-e, hogy a hegybíró társtulajdonosa egy olyan vállalkozásnak, amely a telepítési engedélyekhez szükséges talajtani szakvéleményeket készíti az egri hegyközség tagjainak?

A hivatal vizsgálatához 1997. január 1- jétől mintegy 140 telepítési engedélyből 30 teljes iratanyagát választották ki. Abból indultak ki, hogy a szőlőtelepítés engedélyezési eljárásával foglalkozó 1997. évi CXXI. törvény 9. és 10. szakaszai mit írnak elő. Eszerint árutermelő ültetvény telepítésének engedélyezése előtt az engedélyező hatóságnak helyszíni szemlét kell tartania, amelyre meghívja az érdekelteket, a szakhatóságokat: az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomást, belterületi termőföld beépítésekor az illetékes építésügyi hatóságot, természetvédelem alatt álló termőföldnél a természetvédelmi hatóságot. Jegyzőkönyvet kell készíteni a helyszíni szemléről, s a meghívott hozzájárulása akkor tekintendő megadottnak, ha a szemlétől számított 8 napon belül nem közöl írásban észrevételeket. Az engedélyről határozattal kell dönteni, amiben rögzíteni kell a kérelem tárgyának adatait, az engedélyes kötelezettségeit. Azt meg kell küldeni az érdekelteknek és a meghívottaknak is, s szerepelnie kell az engedélyező hatóság nyilvántartásában.

A felülvizsgálat során megállapították, hogy az ellenőrzött telepítési engedély iránti kérelmeket nem látták el érkeztető, illetve iktató bélyegzővel, így nem tudható sem az érkezés dátuma, sem az iktatószám, de még a mellékletek darabszáma sem, holott ezen adatokhoz jogkövetkezmény fűződik. A megvizsgált 30 ügy közül 13-nál nem csatoltak a kérelemhez tu- lajdonilap-másolatot, s hiánypótlási felhívással nem is kérték azt beszerezni. Márpedig e nélkül nem ellenőrizhető, hogy például haszonbérlő telepítési engedélyezésénél valóban az arra jogosultak-e a bérbeadók. Két eset kivételével nem bukkantak az iratok között a kötelező helyszíni szemle kitűzéséről szóló idézésekre, illetve meghívásokra. Ez azért szabálytalan, mert hiányukban nem lehet például arra hivatkozni, hogy a meghívott szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha észrevételeit nyolc napon belül írásban nem közli.

A harmincból két ügyben nem készült a helyszíni szemléről jegyzőkönyv. A többiben ugyan volt, de azok nem tartalmazzák a jelenlévők, illetve a hiányzók felsorolását. A jegyzőkönyvek egyedüli aláírója a hegybíró. Am az nem állapítható meg, hogy személy és beosztás szerint kik voltak a szemlebizottság tagjai. Az idézések, meghívók hiányában az a következtetés vonható le, hogy nem létező bizottságokról van szó - fogalmaznak a felülvizsgálók.

Általában nincs meg az engedélyekben - szögezi le a vizsgálat -, hogy a kérelmező tulajdonosként, haszonbérlőként, haszonélvezőként kíván-e szőlőt telepíteni a megjelölt ingatlanon. így az eljárásból és a határozat kézbesítéséből kimaradhatnak azok, akiknek a jogos érdekét a határozat érinti, tehát törvényellenesen kirekesztődnek a folyamatból.

Valamennyi vizsgált határozat rendelkező részében olvasható, hogy „a talajvédelmi szakhatósági hozzájárulásban, valamint a talajtani szakvéleményben leírt előírásokat a kérelmező köteles betarta- Ám a 30-ból huszonöt ügyben nem

szakhatóságot a helyszíni szemlék megtartására.

A felülvizsgálat egyedi ügyben hozott határozat hibáit is elemzi. Az egyik határozat a kérelemmel megegyező két helyrajzi számra és konkrét területnagyságra adja ki az engedélyt. Ám a határozat megzőjének lenyomata. Egy harmadiknál a kérelmező nem írta alá a kérelmet.

Mindegyik megvizsgált határozat rendelkező részének utolsó bekezdésében szerepel az, hogy a határozat ellen 2000 forintos illetékbélyeggel ellátott fellebbezést lehet előterjeszteni. Ez a tájékoztató szöVizsgálták azt is, hogy a hegybíró olyan vállalkozásnak - kft.-nek - a társtulajdonosa, amely a telepítési engedélyhez talajtani szakvéleményeket készít. Nos, mint kiderült, ő nem csupán társtulajdonosa e cégnek, hanem a szaktanácsadója is. A vizsgált harmincból 19 ügyben készítette

Szőlő az egri hegyközség területén

hozatala előtt a hegybíró a szakhatóságot meghívó levelében - a kérelemtől eltérően - három helyrajzi számot jelöl meg 9,6 hektár helyett 14,6 hektár területre. A szakhatóság erre adta meg a hozzájárulását. Különösnek találja a felülvizsgálat azt is, hogy e határozat indokolásában a keltezés és a hegybírói aláírás között a határozat jogerőre emelkedését pontos dátummal megjelölő kitétel szerepel, feltétel rögzítésével. Ez jogszerűtlen, szakszerűtlen és ellentmondásos is, ami - olvasható a vizsgálati anyagban - „inkább az alapfokú közigazgatási tanfolyami oktatás keretében érdemel elemző figyelmet”. Alaki szempontból is kifogásolható, ugyanis egy határozat keltezése és az aláírás, bélyegzés

m

volt szakhatósági hozzájárulás. A hegyközség 2001. május 11-én kelt és a megyei növény- és talajvédelmi szolgálathoz küldött leveléből az derül ki, hogy a hegybíró az 1997-2001. évekre utólag kereste meg a

„Vizsgálták azt is, hogy a hegybíró olyan vállalkozásnak - kft.-nek - a társtulajdonosa, amely a telepítési engedélyhez talajtani szakvéleményeket készít.

Nos, mint kiderült, ő nem csupán társtulajdonosa e cégnek, hanem a szaktanácsadója is.

A vizsgált harmincból 19 ügyben készítette ez a kft. a talajtani szakvéleményt, és nyolc esetben az ügyvezető, a laboratóriumvezető aláírásán kívül a hegybíróé is megtalálható, mint szaktanácsadóé...”

közötti részen szövegszerkesztésnek és kötelezésnek nincs megengedett helye. A határozat közlése és kézbesítése előtt nem lehet dátum szerint meghatározni, hogy az mikor emelkedik majd jogerőre, hiszen akkor még nem lehet ismeretes, hogy az érdekelteknél melyik lesz a legutolsó kézbesítési időpont, s azt követően mikor telik el a fellebbezésre nyitva álló 15 nap. Az sem tudható, nyújtanak-e be az érdekeltek jogorvoslati kérelmet, vagy arról lemondanak. A jogerőre emelkedést azon feltételhez sem lehet kötni, hogy az engedélyes vajon eleget tesz-e későbbi időpontban teljesítendő kötelezettségének.

Egy másik, belterületi földrészleten történt telepítés engedélyezésénél nem hívták meg helyszíni szemlére az építésügyi hatóságot. Egy újabbnál hiányzik a hegybíró aláírása és a hegyközség körbélyegvegrész az 1998. december 25. után indult eljárások esetében téves. Ugyanis egy FVM- rendelet szerint már nem illetékbélyeggel kell leróni ezt, hanem igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a szőlő telepítésének, kivágásának engedélyezéséért. Az elsőfokú eljárás díja 2500 forint, amit a hegybíró pénztárába kell befizetni. A másodfokúé négyezer forint, ezt a hegyközségi tanács pénztárába való befizetéssel kell leróni.

A feltárt hibák nagy része - összegez az FVM-hivatali felülvizsgálat - eljárásjogi, iratkezelési szabályba ütközik, amely bár az érdemi döntést nem változtatja meg, de azt veszélyeztetheti. Ám a szakhatósági hozzájárulások hiánya már annak vizsgálatára kényszerít, hogy az eljárás során törvényszerűen történt-e a hozzájárulások megszerzése, kiadhatók lehettek volna-e a telepítési engedélyek. A vizsgálat megállapítása szerint a hegybíró - felismerve illetve elismerve a mulasztást, a törvénysértő gyakorlatot - 200J. május 11-én írásban megkereste a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot, hogy utólagos ellenőrzés keretében folytassák le a szükséges eljárást.

Az FVM-hivatal szerint az összeférhetetlenség kérdéskörét törvényességi szempontból kell vizsgálni, a kizárás szabályainak ismeretében. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény kimondja: az eljárásban nem vehet részt köztisztviselőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Ő a közigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Ezt egyébként az ügyfél is megteheti. A kizárásról a közigazgatási szerv vezetője határoz, aki kijelöli az ügy intézőjét. Ha a kizárási ok a közigazgatási szerv vezetőjével szemben merül fel, az ügyben a felettes szerv által kijelöli köztisztviselő vagy hatóság jár el. A hegyközségekről szóló törvény előírása szerint közigazgatási ügyekben hegyközségenként a hegybíró jár el, kizárási ok esetében a kijelölés a hegyközségi tanács hatáskörébe tartozik. A vizsgálat megállapította azt is, hogy az Egri Hegyközség alapszabályában, illetve szervezeti és működési szabályzatában e kérdéskör tekintetében nincs kizárási szabály.

FOTÓ: GÁL GÁBOR

ez a kft. a talajtani szakvéleményt, és nyolc esetben az ügyvezető, a laboratóriumvezető aláírásán kívül a hegybíróé is megtalálható, mint szaktanácsadóé. A szaktanácsadói aláírás 11 esetben ismeretlen okból elmaradt. Miután a telepítési engedély elbírálása részben a talajtani szak- véleménytől is függ, a vizsgálat szerint arra a következtetésre lehet jutni, hogy a hegybírótól nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

*

Időközben a hegyközség elnöke, Vincze Béla a vizsgálat megállapításait a választmány július utolsó napján megtartott ülésén ismertette a testülettel, akik határozatban kötelezték a hegybírót a hibák kijavítására. Egyhangú szavazással elfogadták többek között a vizsgálat megállapításait, tudomásul vették annak tartalmát.

Többségi szavazással (egy ellenében) fogadták el, hogy megszüntetik a telepítési engedélyek kiadásának tárgyában hozott, a hegybíró kiadási jogának ideiglenes felfüggesztését, és egyúttal megállapították, hogy azokban az esetekben, amelyekben a hegybíró cége készíti a talajtani szakvéleményt, a telepítési engedély kiadását megbízott - más község hegybírája - folytatja le.

Észrevételekkel élt a hjvatal vizsgálatának megállapításaival kapcsolatban dr. Dula Bence is, aki mindenekelőtt leszögezte, hogy a szükséges intézkedéseket megteszi a törvényes működés érdekében. Ugyanakkor több pontban is megvilágította a kifogásolt ténykedésének hátterét. Leszögezte egyebek között, hogy a telepítési engedély iránt benyújtott kérelmek - évenként - sorszámmal vannak ellátva, s a benyújtás dátuma többnyire azonos az érkezés dátumával. A mellékletek becsatolása folyamatosan történik, annak érdekében, hogy a kérelmezők többsége - pótolva a hiányosságokat - mégiscsak kapjon telepítési engedélyt, melynek sürgősségét az állami telepítési pályázatok határideje indokolja.- A tulajdonilap-másolat becsatolását helyettesítve láttam a tulajdonnal kapcsolatos meglévő okiratokban - jelentette ki a hegybíró a hivatal megállapítására reagálva. - Valamennyi telepítési engedély egy- egy állami támogatási pályázat része volt, amelyeknél kötelezően becsatolásra került a 30 napnál nem régebbi tulajdon lap másolat és az ahhoz kötődő nyilatkozatok, s amelyeket a telepítők a hegyközségben is bemutattak. A 27/2001. sz. telepítési engedély ügyében valóban 9,6 hektárra kértek engedélyt, de a bemutatott tulajdon lap másolat, valamint területeinek ismerete és annak lehetősége alapján, hogy a telepítési engedély több évre is érvényes, a szakhatósági eljárást a teljes területre folytattuk le, de az engedélyt a kért területre adtam meg.

Nyilatkozatában Dula Bence elismerte, hogy valóban tévesen, indoklás nélkül került a nagyegedi liciten értékesített teljes terület (8 helyrajzi szám és alátörése) felsorolásra - mint szőlőtelepítésre engedélyezett területek egységes meliorációra kötelezettek. Ennek indoka a hegybíró szerint az, hogy az egész területet csak egységesen szabad kezelni, vagyis mindaddig, míg a terület teljes meliorációja valamennyi tulajdonos által meg nem történik, egyetlen szőlőtőke sem telepíthető, de még a telepítés előkészítését, a talajmunkát sem lehet megkezdeni. Ezt a mulasztást magyarázza az is, hogy a hat helyrajzi számból még kettőre benyújtottak telepítésiengedély-kérelmet - amelyet később visszavontak előkészítetlenség miatt -, a másik két helyrajzi szám tulajdonosa tájékoztatást kért és kapott a teendőkről.- Természetesen a „jogszerűtlen, szakszerűtlen, ellentmondásos” indoklási részt közigazgatási eljárás keretében módosítani kívánom, fenntartva annak szakmai tartalmát, mely szerint a telepítési engedély megadásának feltétele, hogy a telepítést előzze meg egy meliorációs terv készítése, valamint a terv kivitelezése a teljes, nem csak a kérelmezett területre - fogalmazott a hegybíró.

Dula Bence fontosnak tartja elviekben tisztázni azt, hogy mint hegybíró, nem köztisztviselő, és így az 1957. évi IV. tv. 19. § (3) illetve (4) bekezdés nem, vagy csak részben vonatkozik rá. Szerinte a telepítési engedély kiadásának tárgyilagos megítélése nem csorbulhat az által, hogy egy olyan talajtani szakvéleményt készítő cégnek a társtulajdonosa, amely cégnek a szakértője talajtani szakvélemény készítésére jogosult, illetve hogy ezen szakvéleményhez szükséges talajminta vételezését végzi, valamint szaktanácsot ad a szakvélemény készítéséhez. Ez a tevékenység nem befolyásolja a hegybírói döntést az engedély megadásához, nem befolyásolja magát a szakvéleményben rögzített szakértői feltételeket.- A Mezőgazdasági Szaktanácsadó Szolgáltató Kft. rendeletben meghatározott működési feltételében a talajtani alkalmas- sági szakvélemények és tápanyag-feltöltési szakvélemények kiadásában a bejegyzett szakértő az egyszemélyi felelőse a munkának. Talajminta-vételezőként vagy szaktanácsadóként közreműködhet más is, de a felelősség a tartalmi szakvéleményi jogokért kizárólag Varga Józsefé, aki egyben a cég ügyvezetője is. A hegybírótól - jelen esetben tőlem - azért várható el az ügy tárgyilagos megítélése, mert csak két dolgot tehetek: vizsgálom az alkalmassági szak- vélemény meglétét, illetve az abban megfogalmazott alkalmas szó esetén engedélyt adok, a nem alkalmas kifejezés szerepeltetésekor nem adok telepítési engedélyt, illetve a feltételeket az „alkalmas” esetén szó szerint felsorolom az engedélyben, vagy hivatkozók ezekre.

A vizsgálatot lefolytató hivatal jogtanácsosa, dr. Temesfalvi Miklós lapunk kérdésére elmondta: megérkezett hozzájuk mind a hegyközség elnökének, mind a hegybírónak a levele. Ezekből kiderül, hogy az érintettek érdemben és tényszerűségében nem vitatták a hivatali vizsgálat során felmerült észrevételeket. Ebből következően az FVM megyei hivatala a törvényességi vizsgálatot a maga részéről lezártnak tekinti, s a későbbiekben utó- vizsgálat során tekinti át, hogy a megfogalmazottaknak megfelelően megtörténtek-e a szükséges változások.

Fábián Imre, a hegyközségi tanács titkára lapunk kérdésére elmondta: megvizsgálták az ő hatáskörükbe tartozó kérdéseket, a megállapítások írásba foglalása jelenleg is foljrik, azokat hamarosan megküldik az FVM megyei hivatalának, s a sajtót ezt követően tájékoztatják.

____________________________________ISZALAY - SÍKÉI